Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-21 / 16. szám

) “Sßqv sairt JÍ o IIjunuér 21. (Első oldali cikkünk folytatása) t döttsége is megjelent Haralamb Vasile .egészségügy i államtitkárnál s megtár­gyalta a gyógyszertárak és a gyógyszer- ipar nacionalizálásának kérdését. A mi­niszter gyógyszerész bizottságot küld ki a kérdés megoldására. Először Moldova, Besszarábia és Bukovina választja meg községi éís megyei tanácsait .BUCUREŞTI, janinál- 20. A vádlói tesl'il- 3eíek oss^oh 'vás<áiró& szóló törvény rendelet LJßCtnN Z ÉK) 1eg)0iajp jelent! meg a. Hivaibalosi Közlöny ku- löni kiadásában. A választások február 20 es március 30-ik0 között folynak le. A község) és megyei tunácsválarztásokat előszőj McD <lova, .Bcs-sizidábto és Bukovinái területén ej­tik meg. Változások a diplomáciai karban BUCUREŞTI, január 20. A „Cuvântul1“ je- lentifte ‘/z-ermt kormfunykörökben bizonyosra tvefiizíik." hogy Micescu külügyminiszter visz- szailiénVie után 'Hagy változások lesznek a d'p- lomác/íd karba,n. Elsőnek a római követet fogjá/r kúnevezni, minden valószínűség sze- nfnlt BuriiLeainu volt bankkormányzó szemé­ilyében. Megkezdődtek a prefektusi érte» kézietek >. ; BUCUREŞTI, január 20. Tegnap tartották meg a belligymtoisz'tém 1 mb ar 1 Gogja minis/.- tereilnök elnökletéivel és Cailtoescu bclügy- mini'is®ter rtiszvétele tue Heti az oUéniáti, mun- 1 ón ini és (lobriidzs'aji vár megyei prefektusok értekező eleit, A miniszterelinök cs a bcliügy- miinlIsz.len a választásokra vonatkozólag ad­tak rend ele tét a vármegyei prefektusoknak. EzuIlién ellialűrozták, hogy az ínséges vidékei­ken 1500 vagon tengerit osztanak ki. kíaliigyínraaiBiszte/T BíySialicoxaréa a Sci$©fe?B$é«p Isérdéss*«* BUCUREŞTI, január 20. A „Ciiren- lul“ részletesen ismerteti azoknak a tár­gyalásoknak lényegét, amelyeket a- kül­ügyminiszter Géniben a küllőid! hatal­muk képviselőivel és Avcnol népszövet­ségi főtitkárral folytatott. E megbeszélé­seknek az volt a célja, hogy megismer­hesse a kevesztélny-nemzeti álláspontot ama nemzetközi kötelezettségek kérdésé- bán, amiket Románia a békeszerződéssel egyidejűleg a nagyhatalmak, illetve a Népszövetséggel szemben a kisebbségi jogok ‘tekintetében vállalt. Micescu éle­sen elkülönítette álláspontját az állami vagy faji totalitásba törekvő fasizmus­tól és nemzeti-szocializmustól. Kiinduló pontja az a .Tétel, hogy Nagyrománia a románok vér áldozata folytán jött létre s ezért minden jog a románságot illeti. A románok az államot csak azért ruház­ták fel jogokkal, hogy irántuk való kötelességeit teljesíthesse, e# a tiszta ro­mán nacionalizmus felfogása. A nacio­nalizmus éppen ezért nem export-cikk és nem befolyásolja Rontiínia^ külpoliti­káját, mert az teljesen független attól, hogy a belpolitikában milyen irányzat uralkodik. A kisebbségi kérdés tekinte­tében Micescu gondolatmenete a követ­kező: A románok jogait az állam elé és fölé helyezi Jenivel azokat nem az állam adta, hanem fordítva, a románok adták át jogaik egy részét az államnak, ha te­hát a román állam nem adhat jogot a románoknak, vájjon idegen hatalmak bizíosí!ihatnak-e jogokat Románia ki­sebbségeinek? A kisebbségiek nem hi- I val'kozhatnak tehát idegen hatalmak i biztositékairia, hanem csak azoknak a jogoknak örvendhetnek, amelyeket Ro­mánia önként ajánl fel nekik. Ennek a' bonyolult jogi okoskodásnak a követ­keztetéseit Így vonja le: ,,A Népszövet­ség, amikor a kisebbségi jogokat védel­me alá helyezte, egyúttal Románia hatá­rait is biztosítóiba) a kollektiv biztonság utján, így Románia és a Népszövetség jközött tulajdonképpen kétoldalú meg­állapodás jött létre. Ha tehát a kollektív 'biztonság gyengül, akkor a kisebbségi jogok is megszed tási szenvedhetnek, Itt is lalkaJmazást nyer a magánjogból !ismert „rebus sic stantibus“ formula. A kisebbségi, szerződést aláíró nagyhatal­mak közül az Amerikai Egye sült-Álla­mok kormánya kezdettől fogva 'távol tarolta magáti a Népszövetségtől, a má­sik két aláíró hatalom, Japán és Olasz­ország később váltak ki onnan, ugv, hogy ina a kisebbségi jogokat bizüíositó hatalmiak közül csak Anglia és Francia- ország maradtak Genfben. Ma tehát! «nem lehet már olyan kötelezettségekről be­szélni, amiket Románia az Egyesült-Ál­lamok. Japán és Olaszországgal szem­ben a kisebbségek érdekében vállalt s a párisi kisebbségi szerződésit egész más szempontok szerint kell elbírálni most, mint ahogy azt megkötése alkalmával tekintették. A külföldi rabbiknak el kell hagy­niok az országot BUCUREŞTI, január 20. A vallás és müvészetiigyi miniszter intézkedett, hogy a nem román állampolgár rabbiknak az országban való tartózkodási engedélyét ne hosszabbítsák meg. Szó van a köztisztviselők fizetésének rendezéséről BUCUREŞTI, január zo. A pénzügy­minisztérium megengedte, hogy a köz­Tfxlíígyár. Szövőipar Minden .szakkönyv és folyóirat, minden nyelven LEPAGÉ-nál Cluj. Közölje mit kíván, milyen nyelven ért és megkapja LEPAGE-tól «a megfelelő szakjegyzéket. Cím- JLEPAGE Cluj. tisztviselők egyesületeinek elnökeiből kü­lönleges bizottságot alakítsanak, amely hivatva lesz az összes köztisztviselői ka­tegóriák fizetését összhangba hozni. En­nek a bizottságnak a munkálatai a köz­ponti költségvetési bizottság munkálatai­val egyidőben kezdődnek meg. Bevonják a zsidók fegyver­engedélyeit BUCUREŞTI, janTiU/iir 20. A „Tempó1’ ciíoni topnak jelentik Meggyesről, hogy az oltani rendörs!% felszólította az összes zsidó fegy­vere ngcdély-1 illa jd 0 nos oka t, hogy engedélyei­ket szolgáltassák be. A zsidó lakosság natk ezentúl nem lesz jogia arra, hogy fegyver- engedélyt kapjon, Kötelezővé teszik az egyházi házasságot BUCUREŞTI, január 20 A ..C/apilaln“ je­lentése szerint Cuzo államminiszter kérte «• minisztertanácsot, rendelje el « románoknak a kötelező egyházi házasságot. A kip szerint a miitiiszlentanács magáévá' tette Cuza j-a.v-n.s- 1Htát és a: egylMz'i házasságot kötelezővé teszi az egész ország területén. A polgári házasságot csak az egyházi után * Wil'hetflU meg a házasfelek. Az intézkedés el­lenben nem vonatkozik a kisebbségekre. A nemei páti tárgyai a kormánnyal BPCURESTI, január 20. A „Curen­tul“ a választásokkal foglalkozva lehetsé­gesnek tartja, hogy ha eddig a pártok kö­zött nem is jött létre semmi választási egyezmény, a közelebbi napokban a ro­mán front és az agrárpárt között köze­ledés, sőt egyezmény jön létre, ugyanek­kor a kormánypárt és Iorga professzor pártja között elvben már megegyezés jött létre. Valószínűnek látszik az is, hogy a kormánypárt választási kartellbe lép a né­met párttal. Ebben a kérdésben Hans Otto Roth és Goga miniszterelnök, már több megbeszélést tartottak. Ha a román frontnak nem sikerül az agrárpárttal egyezményt kötnie, egyedül indul a vá­lasztási harcba. Hasonlóképen lunian ra­dikális parasztpártja is önálló listával vesz részt a választásokon, A pártok egymásközötti tárgyalása BUCUREŞTI, január 20. Az esti lapok értesülései szerint a különféle politikai pártok között még nem jött létre sem paktum, sem választási egyezmény. Hír szerint a kormány néhány napon belül választási egyezményt köt a jorgistákkal. A „Popularul“ cimü lap jelentése sze­rint Maniu szerdán hosszabb megbeszélést folytatott Corneliu Zelea Codreanuval, ai „Mindent a hazáért“ párt elnökével. A lap úgy véli, hogy a választások tisztasá­gának biztosítására a nemzeti-parasztpárt választási egyezményt készül kötni Cod- reanuékkah Szerdán délután Gheorghe Bratianu ki­hallgatáson jelent meg az Uralkodónál. Az igazságügyminiszter válasza az ijgyvédkérdésben BUCUREŞTI, január 20. A bucureştii keresztény ügyvédek a zsidó ügyvédek el­távolításának kérdésében most kapták meg a választ az igazságügyminisztertől. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy ebben a tekintetben nem tehet intézke­déseket. Az igazságügyminisztérium vála­sza a keresztény ügyvédek körében nagy izgalmat keltett. Visszasiettek az igazság­ügyi palotába, átkutatták a törvényszéki tárgyalótermeket és a zsidó ügyvédeket távozásra szólították fel. A zsidók nem kapnak valuta» kiviteli engedélyt A „Tara Noastra“ értesülései szerint a valutabizottság felsőbb helyről olyan uta­sítást kapott, hogy ne adjon a külföldre készülő zsidóknak valutakiviteli enge­délyt. BUCUREŞTI, január 20. Az Informaţia cí­mű «lap jelentése szerint Goga. és Cuza a vá­lasztási harc alatt s«zctr)élye«in» •látogatják meg «az ország főbb városait 6» «ki fogják, fejteni a kormány programját. A kormány - elnök és Guza miniszter előadásokat tártéinak a ifővárosiban, Iasátoi«, Ohlfesilnauban, Kolozs­váron és Gernaulábain. A választási. harcban* részt fognak venni a. kormány többi tagjai is és a keddi miniszteri megbeszélésen meg* állapi tól Iák azokat a területeket, amelyekre az egyes- mi-nAzlerek etiá lógatnak. A kormánypárt nemzeti keresz­tény és parasztpárt elnevezést vetsz fel BUGURESTI, janira.a 20. A „Curentul“ ér­tesülése szerint a kormány a«z elkövetkező választó sokon nemzeti kei észtéiig és paraset- párl elnevezés «unit fog fellépni. A „Tara Noastra“ és Gayda cikke BUGURESTI, január 20. A kormány hivti- Ialtos lapja, a. „Tara Noastra“. közit Virgi­ni«) Gaydamak, a „Gun nule dilutin'' 'lap lő- .s/.erkesztőjémek a budapesti ,,Újság'4 cimü laipiban között cikkét, melyben w neves olasz újságíró a román—1 no gyár közeledés lehe- iős'égcinéin kérdéseivel foglalkozik. A „Tara Noastra“ a következő sorokul ve­szi ál Gaydánialk a magyar lapban megjelent cikkéből: „Ütött Románia órája. Azok a nagyjelen­tőségű pol)it’ika«i vállozJéisok, amelyek «viliám- gyorsasággal folytak le Romániában, a .való- sziiüliiség szerint kedvező Íratással: tesznek « duna«) megegyezés kérdésiének további fejlő­déséne. Románia az utóbbi években ellávoló- dO'tt Olaszországtól, bár o két állam politikai és gazdasági érdekei szemmel láthatóan azo­nosak . Ez «az eltávolodás idegen befolyásnak tulajdonitható, amely a külpolitika dnányvo­nalát & bel poli lókához kötötte. Mindez azon­ban megváltozott. Gogo rn’.rüszté re'nők kije­lentette, hogy Románia és Otasizország kö­zölt miinél; hamarább és minél tevékenyebb közeledésit óhajt létrehozni. Románia — «’írja Gaydn főszerkesztő — egyike a Dunamedence legnagyobb és leg- hftitaihrras'aibb éWainaiinak. Amikor ez az alt­iam politikáját reális alapokra 'helyezi é* nemzeti, veiiianiüntt jöver,időbeli történeti ér­dekeinek megfelelő irányban tájékozódik, könnyen megtalálhatja azokat a gazdasági politikai ékinífcezésii pontokat, amelyek ter­mészetes módon és állandó jelleggel & föisks'Z- ta Olaszországhoz és a nemzeti szocialista Némelországho zi társítják. Romájának Ausztriához valló viszony* könnyen tisztázódni fog, Ami ipedig Magyar- országot iilttetí, mindkét állam részéről nem­zeti szenvedélyből eredő politikai vilák foly­taik a kisebbségi «kérdés köáül. Goga mimsz- lerelmök kijelentései azonban értésünkre ad­ták, hogy az uj román kormány teljesen, tisztában van e kérdéssel és elösmeri, hogy a kisebbségi probléma nagy jelentőséggel bír úgy a román-—magyar kapcsoltok, in Itt* ö Du«r.a medence búkéjének szempontjából“ — fejezi be cikkét Virginró Gayda. A Chautemps-hormány megalakulása körúti míék nagy ewţedesî mdií&ííak a francia páriák éleiében Szakadás fenyegeti a szocialista pártot. - Ellentétek a középpártok életében is. PÁRIS, január 20. Az uj Chautemps-kormány megalaku­lását rokonszenvvel kiséri általában a saj­tó és parlamenti fogadtatásának sikere is biztosítottnak látszik. Különösen gazdasági és pénzügyi kö­rökben okoz megelégedést az uj kor­mány megalakulása, melynek összetételéről, hogy gazdasági téren óvatos szenátorok is nagyszámban vesznek részt a minisztériumban, arra következtetnek, hogy a Blum által megkezdett merész szociá­lis kísérletezések korának legalább egy­előre vége szakad. A tőzsdék a francia állampapírok ér­tekének emelkedésével üdvözlik a válto­zást. Míg azonban a kormányválság clsi- multnak. látszik, a francia politikai élet hátterében komoly erjedés indult meg. Több párt keretei komolyan meglazult­unk látszanak, amiből a francia politikai élet uj alaku­lata fejlődhetik ki. Mindenekelőtt a ka­mara legnagyobb pártját, a Leon Blum ál­tal vezetett szocialista pártot viselte meg erősen a kormányválság. Az utolsó na­pokon lefolyt pártgyülési viták kétség­telenné tették, hogy az alakulat különbö­mzeti egység-kormány a láthatáron ző részei élesen szcmbcállanak egymással. Blum minden tekintetben elő akarta se­gíteni az uj Chautemps-kormány meg­alakítását, amit a párt baloldali része ha­tározottan ellenzett s amibe a pártközép is csak vonakodva egyezett bele. A volt miniszterelnök indítványát, hogy az uj korrnányalakulást támogatni kell, 4035 szóval fogadták cl a Zyromsky és Fivért által képviselt két ellentétes indítvány összesen 3128 szavazatával szemben. A szavazás után Faure, volt tárcanélküli miniszter, a párt főtitkára lemondott állásáról, amire egy második szavazás a párt veze­tőségének 6852 szavazatot adott az ellen­zék 1334 szavazatával szemben, ez azon­ban nem változtat azon, hogy a népfront legnagyobb pártját szakadás fenyegeti, a Chautemps-kormány kérdésében, ' mely előreláthatólag ragaszkodni fog a pénz­ügypolitikai óvatosságnak a szocialista szélsőségeket ki nem elégítő irányzatá­hoz. így könnyen megtörténhetik, hogy a szocialistáknak Zyrumsky és Pivert ál­tal vezetett balszárnya kiválik az eddigi pártból és a baloldali polgári kormány politikájával szintén elégedetlen kom­munistákhoz fog csatlakozni. A kamarai köz-éppártok, a demokratikus szővet'scg parlamenti csoportjának kereté­ben hasoiiüó jelenségek (mita'tkoznuk. 1 licit szintén éles ellentétre ad alkalmat a csopor­tosulás két -vezetőjének, Reynaad volt prânz- ügymtoi szilernc-k és Fl an din ivóit miniszterel­nöknek felfogása között fönnálló aüfön'bség. Reynaud a külpolitikai veszedelmekre és a h.álhoru fenyegető voltára való tekintette} ■szükségesnek tartja, hogy a francia partia­mé nt köztársasági pártjaiból mielőbb ösz- szohíjon a nemzeti egység alakíttatta. Éhbe az alakulatba Rcvnuaid hajlandó be­íveli ni minden pántot, a kommunisták lói a Louis Marin által vezetett közálrsaságj jobb­oldal* csoportjáig. Fi andin volt miiaiszlereb nök viszont az adott viszonyok közt még eJ- fognd bakit Unnak tálja ezt az alakulótól és élesen támadja Reynaud-t tervéért. A dóm ok- mtékus szövetség tegnapi ülésén szembe ke­rült a kél álláspont és Reynaud beszéde1 e a csöportopulás nagy többsége bizalmát fe­jezte ki iránta. Mflnihogy a nemzeti egység 'létrehozásának tervét konmânyatokiiâsi ki- sói’elében a baloldal részéről már bizonyos fokig Leon Blum is képviselte, politika? kö­rökben azt hiszik, hogy o terv elő re tűrő bon van és rövidesen megvalósulásra is készen fog alkun. Iibbe;K ;u esetten az egység-ikor- ■nuVnv megvr'i'ósilása alighanem Harriot kén- v.isielőházi elnökre uáir .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom