Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-16 / 12. szám

A HÉT VILÁGPOLI ff Fîovci vezeí ez az FjT eo ZLBNZÉK uiMmcr&Bmua 6 19 3 8 január 16. zöleg, merev álllásfoglalásl kívánnak u '— A gyomor panaszkodni fog, (hogy ezeket a nehéz táplálékokat- Ikell feldolgoznia, mert idővel neki Iis megárt a túlterhelés. Azért te* !hát még idejében be kell vezetni ■a könnyebben emészthető étele­ket. Reggelire mindig, néha-néha vacsorára is tejeskávé lesz a leg- í megfelelőbb. Ez jóízű, tápláló, ikönnyü étel és azonkívül olcsó is. A tejeskávét azonban Franck-kal kell készíteni. „Hova vezet ez az őrület? — kérdezte Herriot a> francia kamara elnöki Meg­nyitójában, miután elmondta, hogy az általános fegyverkezés ma naponta eg>- milliárd frankba kerül. Dodd, a/ kgye­seit-Államok Newyorkba- visszatérő ber­lini na-gvkövele majdnem ezzel egyidejű­leg jelentette ki, hogy a világpolitika leg­nagyobb válságát éli ma át a napoleoni idők óta. A fegyverkezési, versengd napról-napra újabb adatok kerülimk nyilvánosságra. Londonban megállapít­ják, hogy az angol haditengerészet ma kétszer olyan erős, mint az uj tloltaépi- tési terv megkezdésekor, 1935 elején volt s hogy ez a> haladás a most következő években még rohamosabb lesz. Róma uj nagy páncéloshajók építését jelenti be, aminek következménye természetesen ujabb gyorsítás lesz at francia és aaigol haditengerészet építési rohamában s en­nek következtében más haditengerésze­tek fejlődésében is. A szárazföldi hadse­regek versenye szintén nem marad el a tengeri verseny irama mögött. Hova ve­zet ez az őrület, meddig bírják a kor- nányok előteremteni a pénzügyi alapot ehhez a versenyhez, mely nyilvánvalóan addig folytatódik, amíg egyik, vagy má­sik állumcsoportnak a lélekzete kifogy. Ha csak, amitől mindannyian félnek, nem jön előbb a' rettegett összecsapás, mely mindent elpusztíthat és beláthatat- lanul nagy káosz megteremtésével vezet az ujabb élet felé. Egyelőre gazdasági erők összefogásával próbálkoznak a vál­ság közvetlen kitörését megakadályozni. A fentemlitett Dodd követ szerint Roose­velt elnök egyetért vele abban, hogy gaz­dasági téren kell megtenni a következő lépéseket. Csak az a kérdés, hogy ezek a lépések a demokratikus hatalmak gazda­sági erejének igénybevételében csucso^ sodnának k; a parancsuralmi hatalmak csoportjával szemben, vagy pedig közös megoldást keresnek a gazdasági nehéz­ségek enyhítése utján a politikai nehéz­ségekre is. Szolidáris világgazdasági munkai azonban elkerülhetetlenül fölté­telezi, ha nem is a teljes világpolitikai összhangot, de legalább is a nemzetközi bizalomnak olyan légkörét, mely a világ-' háború előtt volt általános. Ma azonban aj- államok mindenük csoportja egyene­sen létérdekét látja veszélyeztetve a má­sik államcsoport tagjainak gazdasági megerősödése által. A Van-Zeeland által készített gazdasági együttműködési terv, mely az ujabb nagy külpolitikai tervek komplexumába tartozik, minden való­színűség szerint szintén ebbe, a megold­hatatlannak látszó nehézségbe fog bele­ütközni. ; Ä Budapesti értekezlet A lefolyt külpolitikai hét eseménye a római jegyzőkönyv államainak buda­pesti értekezlete volt. Rendkívüli ese­ménynek az értekezlet összejövetelét nem lehet tekinteni, mert a három állam rendszeresített időközi tanácskozásainak sorába illeszkedett ez az értekezlet is, melynek megtartását már két hónappal előbb határozták el. Az értekezlet tárgy- sorozatához természetesen bozzácsato- lódtak az időközben történt események, köztük minden bizonnyal a Románia kormányzatában történt fordulat is. Kül­politikával foglalkozó sajtó itt-ott távol- bamenő kombinációkat fűzött ai buda­pesti értekezlethez. Egyesek azt akarták tudni, hogy Olaszország, melynek tevé­kenységét erősen lefoglalják Földközi- tengeri érdekeltségének és uj afrikai bi­rodalmának szükségletei, visszavonul Németország javára dunavidékí tevé­kenységétől. Má^ hírek viszont arról he­réitek, hogy az olaszok éppen ellenke­Orvosok, akik haladnak a tudománnyal, szakkönyvef, folyóiratot, minden nyel­ven LEPAGE-nál rendelhetnek. Közölje milyen szak érdekli és milyen nyelven ért és megkapja a megfelelő jegyzéket. A folyóiratokat LEPAGE-nál fizeti elő, de közvetlenül kapja a kiadótól. Cim: LEPAGE Cluj. római jegyzőkönyv másik két államától mindazokban a kérdésekben, melyekben a Róma Berlin tengely hatalmainak nagypolitikai lépései az utolsó időkben lefolytok. Mindkét hireszlelés valotlam- ságuak bizonyult. Olaszors/ág továbbra is teljes erővel ragaszkodik eddigi tevé- kenvségének folytatásához a< Dunavidé- ken és a Balkánon. A budapesti értekez­let pedig, amint a hivatalos közlemény bizonyítja, egyáltalán nem ró olyan kö­töttségeket Ausztriáról és Magyarország­ra, melyek szabad mozgásukat akar más államokkal, akár a Népszövetséggel szemben korlátoznák. Mindkét kormány azonban rokonszenvét fejezte ki az Olasz­ország és Németország között fennálló benső együttműködés iránt és Magyar- ország és Ausztria képviselői, a bolse- vizmussal szembeni elutasító álláspont­juk megismétlése melleit, rokonszenvvel üdvözölték a kommunizmus elleni világ­hatalmi csoportosulást is, anélkül, hogy a maguk részéről csatlakozlak volna hozzá. Ez a1 csatlakozás ugyanis olyan állásfoglalást kívánt volna a két kisebb államtól a nagy világhatalmi játékban a kommunistarelienes csoportosuláson kí­vül álló hatalmakkal szemben, melyet éppen a’ római jegyzőkönyv gyakorlati érvényesülése érdekében olasz részről sem igen láthattak célszerűnek. Ausztria és Olaszország képviselői újból megerő­sítették, hogy kormányaik elismerik Ma­gyarországnak a fegyverkezésre vonat­kozó teljes egyenjogúságát s a három állam együttesen szükségesnek mondta ki ennek az elvnek mielőbbi megvalósí­tását is. ■Ami pedig a Magyarország és Romá­nia közötti viszony fejlődését illeti, Ausztria és Olaszország képviselői kije­lentették, hogy kormányaik ezt abban a meggyőződésben kisérik nagy érdeklő­déssel, hogy a magyar—romám tárgyalá­sok kielégítő eredménye jelentősen já­rulna hozzá a dunai Európa békéjének megszilárdulásához. A dunai Európa ál­lamai között létrehozandó megegyezési, melyet az értekezlet mindhárom állama szükségesnek lát, alighanem jelentős ré­szét képezte a budapesti tárgyalásoknak, A régi álláspont, meljr szerint a kisan- tant-államok csak együtt tárgyalhatnak Magyarországgal és Ausztriával,, vagy hogy a római jegyzőkönyv államai is a dunai államok bármelyikével, nem időszerű többé sem egyik, sem másik oldalról. A budapesti értekezlet annak hangsúlyozásával!, hogy a római jegyző­könyv nem zárt alakulat, nyilvánvalóan újra szabad kezet hagyott mindhárom résztvevő államnak, hogy bármelyik szomszéd állammal közeledési tárgyalá­sokat folytasson. \ tárgyalásokhoz ter­mő-./elcsen kétoldalú hajlandóságra van szükség. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy <•/ a hajlandóság is minden részről növekedőben van. Istrate Micescu kül­ügyminiszter Budapesten átutazásakor Románia részéről telt célzást erre. Jugo­szlávia és Magyarország között látható­lag javult a viszony. Egyik prágai kor- mánylap pedig a budapesti értekezlet alkalmából ,,a csodálatra méltó mérsék- I létről“ ir, mely Magyarország külpoliti­káját az ulolsó években jellemezte és megállapítja az.I is, hogy Olaszország ér­deklődésének ébrentartása a dunai kér­désekkel szemben e terület minden ki­sebb államának egyaránt érdeke. A semlegességből kimozdított Amerika Ä világpolitika nagy előjátékában még mindig az Egyesült-Államok bekapcsoló­dása áll előtérben az angol—francia ha­talmi csoportosulásba. Ez a bekapcsolódás nem szerves, Washington igyekszik min­den külső kötöttséget elháritani magától és már belpolitikai okokból is idegenke­„Igen tisztelt gyógyszerész úri örffenne) értesítem, hogy a feleségem kigyógyult a Gastro D. ott osság tói lets nagyon szépen kö­szönöm a szerkesztőségnek hogy ajánlotta ezt a gyógyszert. Most sízaveskedjenek 4 iiveg- giel küldeni utánvéttel az alanti óimra, eze­ket az öcsém számára rendelem. Tisztelettel Oláh Danila, Gioc/i (Gsókfaflrva) u. p. Gin darf.“ A Gastro D. gyomor-, epe-, vese-, máj- és bólbetegségetk eseteiben kitűnő hatással van. Orvosok is ajánlják. Gastro !D. kapható gy ó gysze rtlárakban és drogériákban vagy postán megrendelhető 135 i lej utánvét melóéit Császár E. gyógyszertárá- i ban, Bucureşti Calea Victoriei 124, dik az intézményesen és túlságosan nyil- tan vállalt együttműködéstől. Kétségtelen valóság azonban, hogy ez az együttműkö­dés napról-napra erősödik. Mi sem jel­lemzőbb rá, mint az olasz—amerikai ke­reskedelmi tárgyalások megszakítása tisz­tán csak azért, mert Washington nem volt hajlandó Olaszország királyával, mint Abesszinia császárával is szerződést kötni. Amerika most yan abban a stádiumban, mikor a nagy világhatalmi mérkőzést még világnézeti ellentétekkel próbálja ál­lampolgárai számára magyarázni. Az eu­rópai hatalmak, melyek cgyideig szintén alkalmazták ezt a módszert, nagyrészben túlvannak már ezen a stádiumon. Az an­gol politika főgendját ma mindenekelőtt az Amerikával való szoros együttműkö­dés létrehozása képezi. Ezért mintha kez­dené is már elhanyagolni a mult évben folyton megismételt törekvéseit, Hogy a francia—angol csoportosulás európai el­lenfeleivel tűrhető viszonyt hozzon létre. Németországgal való tárgyalások felújí­tásáról nem igen érkezik többé hír Lon­donból. Legújabb jelentések szerint az angol kormány külpolitikai főtanácsadó­ja, Sir Robert Vansittart is elejtette egye­lőre római utazásának tervét, holott újabb kinevezése nagyrészben az Olaszor­szággal ujrafölveendő tárgyalásokkal ál­lott kapcsolatban. London ugyanakkor nem győzi eléggé hangsúlyozni az Ame­rikával való együttműködésre irányuló hajlandóságát, melyet szerinte a szélső­keleti események mindkét fél részére el­kerülhetetlen szükségletté is tesznek. A kötelező kapcsolatok vállalásától való idegenkedés bizonyos kételkedésektől nem mentesiti ugyan Amerikával szemben sem az angol politikai világot. De Londonban jól tudják, hogy ilyen kötelezettségek vállalásától Anglia is mindig idegenkedett és visszaemlékeznek az Egyesült-Álla­moknak a világháború alatti magatartá­sára, melyet egy ismert angol publicista a következőképen foglal össze: — 19x6 novemberében Woodrov Wil- sont kis többséggel azért választották meg újra elnöknek, mert az országot távol­tartotta a háborútól. 1917 január 4-én Wilson legközelebbi bizalmasának és ta­nácsadójának, House ezredesnek a követ­kezőket mondta: „Nem lesz háború. Or­szágunk nem akar belekeveredni az eu­rópaiak háborújába!” Ugyanez év április 2-án Wilson elnök már hadüzenetre szó­lította föl a washingtoni kongresszust ..a tengerek szabadságának védelmében“, ami felfogása szerint a német buvárhajó- harc által a/ legnagyobb veszedelemben forgott. És négy nappal később az Egye­sült-Államok hadat üzent a központi ha­talmaknak. Az angol külpolitika, Ha nem is a há­ború érdekében, de a brit birodalmi ér­dekek védelme érdekében most ennek a folyamatnak megismétlődését reméli. ? 1 — s. Fémiparosok, gyárak, veze­tők, szakmunkások Minden szakkönyv, szakfolyóirat, min­den nyelven LEPAGEmál Cluj. Közölje, milyen szak vagy kérdés érdekli és mi­lyen nyelven ért és megkapja LEPAGE- tól a megfelelő szak jegyzéket, Cím: LE PAGE Cluj, ţ ^ ----------O- - ­Hajóra váró kinai menekültek

Next

/
Oldalképek
Tartalom