Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-05 / 281. szám
1937 december 5. \ ELLBWZßft 9 ABAFÁY GUSZTÁV: új erdélyi ípó 5S iniapolkbaini hagyta «1 a aajibót a fiatat erdélyi irónemzedék anitöDógli- ája „Uj erdélyi .airDlol^gi^*4 cumen. lit* iközöllb dlkíkünik & könyv bevezető tanúm árnyát (képezd. iHiosszu ideje Ikisabbségi sorsbam- élő .népek ifcudjálki, bogy m any árny el'v ‘hiaibározza miéig .a ímemzetíJsIégiert). Irodalmukhoz üs az érti rágás zik odiuaJk oly görcsös szeretembe!', ment az Írót a.ilkoltásban ainyanyelvük telikére ismernek. A föhatialtamiviár.itiozáő első éveiibeni a magyar még gyerek a kisebbségi] sioinsbaini, s ahogy a gyerek áimul, hogy a iáéig ikövetd az odiébbtetib égő gyertyáit, úgy osodátkozoibt az erdélyi magyar, hogy népének és irójáimak iközössége olyain,, mi Imii a testé és féléiké. Ám mellük az iidő, s erdélyi. mfaigyarokui? a kisebbségi életi feünőMjiöiivé ör egiedtü nik. An- imak .a csiodáHkozásunlkinialk., hogy az i'rodter lom üe.'ikünk lángja, azzá a sz'Vszorongó, fő-fő gondumklká ikedd váhlozinia: viajjon az njb az első kiiisebl>ségí sorsban feltnőmt líróti memziedékbeTí töretlen-e ta miagyar szó, szellemi és léteik ereje? A mii abszolút, ..a iniemzedéik viszonylagois fogaltom. Villanhat aljúik iehám az irodalom nemzedéki feloszmásiáimaik a jogosultságat. Az erdélyi miagyamság .a1 kisebbségi» sorsban, irodalmat fierermtetf, a nemzedék?, rtiaiglúlús itt 'teháit már csalk azér iis jogosult), miért, a szá!F'áscsiiináló nemaedélk az el'ső, m'ag'ai a »kezdet. A kisebbségi jeiMleg .azonban , akkor is ethialtározitai, megkülönböztette volina a nemzedékek egymiáisurtláinjábatn ezt az iirio- diaiimi életszakaszt, ha miálr 1918. előtt telit voitnlai erdélyi irodalom. A ikiisebbségii élet iteremitette .iíégnyomásváltozás oiyan az imó számára, mtiinfha 'egy alföldi; embert hirtelen Weigytalkóvá kéinys zeniemének. S való balm, tu maglaisitaitli levegő meggyorsiftja ,a véinker'im- gésrt, ■m.eigíéil'éinikjüM a képzetőerőit, a ritkul- mabb ílevegöiközegben a távot! Iközei és a iközietiil ■távoí van, a tét meseszerübb és ai teliket megüti a, völgyi noazi'ailgiiia. íme « szátlás- esilnátóik roma.riit Ikus szemitéletémelk, maga- ma.nlásájmaik, siitiisiáhak a roagyairáziail®. Aizonbiain a már kisebbségi soTsbaip, fet- nőtS uj Írói ineinizedékinielk iis joga van', hogy nemzedéki jegyéit számba vegye. Az Afrikából: Európába hozott oroszlán elviilselíii az égöv.i váíltozást, miért1 a létért valló küzdelemben már megedződ Sitit. Az onoszláim európai életképességét azonban csak az ujj égöv aitatt született1 oroszlánTnaik éfefbenimia- radásai bizotnyiitjia. Amikor ia fiáról? iiróík ez ainttölógiiia seregsziemiléjén fellvonulniak, nemcsak nemzedifcki szjuelket villogtlaitjálk, bániéin .a válltiozott étertkö rüim árnyék közé ikie- rüCit erdélyi majgyar szelliemtlség ellleniátlá- sániaik, vitálrirtásánajk! próbáját is állják;. Az eltső nemzedék Író jártaik sízüiksége van a ro- mamftiilkus magtátartiásirai, hogy .ajz éllebet elviselje és l;m/i tudjon. A .második', de az uj életviszonyok között felnőtt nemzedék számára maga a kisebbségi élét az étéit', csak ia kisebbségi viallóság a valóséig. A ház De- égert#. Az apa rómülitleni 'tördeli kezét, miaijd a régi ház képet) megszépülő álmodozásba révül. Aztán Itötőrllii könnyét, valtja és vállalja sorsát. A fiu? A fiú nem emllékezilk *ai régi házrai, csak valahol lenn. az idegrend- fizere, igi vére. A leégett ház Habjában üszlkös fadlarabokbóil próbál házat éipiitieni és 'tüin- dérpalottáb, ha költő. A régi nemzedék fájdalmát beszéli, az uj nemzedékből a fájdalom beszél. Tehát ml /a: jellegzetessége ennek az uj nemzedékinek? Az uj tárgyilagosság, uj reál':, zmus, vagy uj naturábízmus? Nem. Az izmusok halmiak, az irodalom ét! A kisebbségi sorssal megtertlézetlt valósággal farklassz eme t nézve s Európa felé figyeitve, ntétjük miaigá- n'8k a valóságnak o. válságéit. A modern, rtier- ínieszéttu dóm árny végső megállapítása, hogy n.nyag niincs és nem 'tiudunk semmit. Vilsiszia kell} férnünk a kölitlőhöz: az írói Inifuició sog! őségé ve? rtudihafumik meg 'tatám' vataimtt a, Iliéit tiíílkiaiiiról, lE nyugiaiteunópai indiirtékra,, az uj nemzedék kisebbségi sorsbain pácolt real’íüzimueábál kniíndnló józan, fegyelmezett' s zet Semite égé, raciiönálizimusa felfedez! az rraeionálii sţ, determiiin'izmusi;i. Înde termini z - inueba itorkodliík és segít művészé e.szközök- ■kel megteremteni, >egy uj v ilágot, melyben a szédítem a lélek szolgáltatóban állt, A déliekké megváltott szellem szól e nemzedék Írásaiból. Aziaz Irodalom, amelyben az uj .szellemiség születik, niagy liirodáülnjii, rtermészellliiido- mányos, bölcseleti iképzetteéget és olyatoi lelki megérző képességeit követel az olvasófő'!, mely szinte a művészi liinitiuiicióvail ro- kiotü. Az áró tehát 'item tud úgy szólimi min- í denlkhez, ahogy szive szeriinK] szeretne. iPe- dttg, ha az frót megkérdezzük, hogy miit jelenít számára íuz 'irodalom, azb fogjia; f'eflietnfi, hogy az élet iteljességéib. Az idősebb nemzedék 'romainitliikus sfidusávali rtiétiHiebb erdélyi közhiaingulat a kisebbségi helytállás bizonysága képpe.n közérthető, népnek ür irodád- miaib és kisebbségi, visítóságábrázodáísifc követel ia fiatal iiróktóHi. Valóságod is ábrázolunk, a valóság-i rod'aitom. müvelóséb azonban, miiinit Iklizáiróllagossági elveit nem fogadbatljiuk el. H sz még a sorainkból felhangzó népi dallam, Kiüss Jenő verseimek népdöltszerii egy- szieiiisége Ls ez uj bö lesel etbőil mieriii. Ez a bölcseleti azit mondja, hogy nem tudunk semmid, költői dlaidogásunlk, mellyel1 édes anyanyelvűnkön szólunk, a 'tudományok 'tudománya, ,ai viéigső felelet, az egyetlen bil- zonyosság, az egyetlen valóság. Ez az Író- diadmij nemzedék nem kerüli meg a valóságot, nem fázik ‘tőle, csak egyszerűen .nem hisz hemme. Ha f'allüisi népkönyvtárai kiefíl ailapiitainom, akkor a flaltu értelmil síziinltlje szerifnţ fogom összieválogartnii a könyveket, egy váirosli közkönyvtiámait pedig a város s'ai- jáitos szűikségletei szeáimt. Egyéniij, sőt ikö- zösség! hiányérzetem lehet a kortársi irodalommal szembeni, ez az érzés azonbam mem emeilkedhietiidt értékiltléletité. Az író nem igiai- zódhiaitijjj. a íküilönböző önmiagukban. itallán jogos, de egyiniátssal sokszor eiHein'limondó követelményekhez, amelyek a hely, iidő és körűimények változó sziükségileleihez .aiükad'- mazkodin.ak. Az igla.zi Író mem .ismerheti él semmilyen viszonylagos, 'ad usum Devphánil- iirodalmait, müve lehet; akármilyen gyarló, szándékában! 'az absoluţii ni kifejezésére rtö- rekediik. Az áró számára egy .a forrna és a tartalom, eszköz és cél. Haszonelvr irodia- fom pedig mánioseini. Az itró is társiadavmii lény. Az erkölcsi világrend őt its kötelezd De szuverén Író} joga, hogy a művészet ön>- törvényei szeriimt hogyan és miilkiéinit szolgálja .a közösségeit. Ez a fiafa? i'rói nemzedék ® kisebbség;, helyzet fokozottabb erkölcsi felelősségéinek a rtudartábam úgy érzi, hogy lírása népe iránlli hü szotgálaitj, amiilkor aiz. öncélú valósé gimád af elleni, harcban az egyéniség, a személyiség, a káilek eilsőbbsé- géénf küzd. Odva,sónak és kritikusnalk csiak az lehet a feladata, hogy e. nemzedék adkobásiailnáík müvészií értékét és szimitijéit vizsgáljál. őtökeíoség és kifinomult ízlés. Az előkelő, kifinomult Ízlésű férfi különös gondot fordít a kölnivíz megválasztására. Értékeli azt az előnyt, amit a jól választott kölniviz jelent. Tudja, hogy vannak ,,kis dolgok, amelyek hatása nagy", azaz részletkérdések, 'amelyek nélkül eleganciája nem tökéletes. Az egyetlen kölniviz, amely kivételesen kellemes illatával megteremti a finom, kimért előkelőség légkörét a ROYAL AMBRÉE. Ez a kölniviz az elegancia és a kifinomult ízlés szimbóluma. A Royal Ambréeval illatosított Legrain szappan nem hiányozhat mosdóasztaláról. BUDAPEST, december hó. Trebitsch-Lincoln, aki a paksi zsidó templomszolga fiából angol képviselő lett, majd amikor angliai botrányai miatt sürgősen távoznia kellett, Kinába vándorolt ki, megint levelet küldött, amelyben legújabb röpiralait küldi meg. Trebitsch-Lincoln Kínában budhista hitre tért, sőt kolostorba vonult. A kinai buddhisták között tüneményes gyors karriert csinált, mert néhány év múlva már apát volt, azóta Chao Kung néven szerepel és Tiencsinben él. Az egyik lapnak a tavasszal levelet irt, melyben közölte, hogy megalapította az „Igazság ligáját“. A hajdani paksi zsidó templomszolga fia szép címert is választott ligája számára: A föld két félgömbjét használja emblémának és a két félgömböt hatalmas horogkereszt köti össze. Újabb röpiratában ,,Chao Kung apát“, hatalmas meglepetéssel szolgál. A nacio- nalizált kinai egyszerre m Gjruwif SÍ »Li* — ....... i a J fős a japánok lelkes barátjául szegődik és röpiratában élesen szembeszáll a japánellenes propagandával, amely szerinte teljesen hazug és igazságtalan. Kijelenti, hogy még soha olyan rendes, jólviselkedö hadsereket nem látott, mint a japán megszálló csapatokat, akik „nincsenek senkinek terhére, nem avat koznak a kínaiak dolgába, kedvesek és mindenkin csak segítenek.“ Chao Kung apát rópiratát azzal foly tatja, hogy felszólítást intéz Kina lakosságához: hogy rázzák le magukról a szovjet és a Kuomiutag korrupt befolyását, szakítsanak a nyugati népek önző politikájával, mert Kina igazi barátja csak Japán, amely készen áll a segítésre. Trebitsch Lincoln azzal fejezi be ezt a röpiratát, hogy uj birodalom született: Nagy Japán, amely sokkal igazságosabb, békésebb, kellemesebb viszonyokat fog teremteni, mint amilyeneket a kereszténység valaha is teremtett. Chao Kung apát még egy röpiratot küldött meg, amely nyílt levél Csiang- kajsek marsallhoz. Mint buddhista szer zetes szól hozzá és nemes egyszerűséggel azzal vádolja a tábornagyot, hogy elárulta az ázsiai kultúrát és az ázsiai igazságot azzal, hogy szembe mert szállni Japánnal, Trebitsch Lincoln felszólít ja, hogy sürgősen tegye le a fegyvert és j tegye ezzel lehetővé a japán kinai együttműködést. hogy a bécsi zenebarátok egyesülete fennállásának 125-ik jubileumán kiállítást rendez. A gyűjteményben szerepel Haydn Tízparancsolatának kézirata s Beethoven Eroicájónak első leírása, hoyy Saljapin teljesen felgyógyult és amerikai turnéról tárgyal. A hires orosz énekes ugyanis betegsége kezdetén megszakította 6 hónapos tengerentúli fellépésre vonatkozó tárgyalásait; hoyy a bécsi Operaház is bemulat ja Esterházy Eerenc gráf és Eóthy János Szerelmeslevél cimü dal játékát; hogy a Szakíts helyettem századik pesti előadását nagy banke ft el ünnepid: meg a szereplők és a színház barátai. A bankett után kabaréelöaclást tartanak: hogy a pesti Nemzeti Színház centen- nári'umi műsorán két magyar darabot újít fel: Harsányi Kálmán: Ellák cimü tragédiáját és Zilahy Lajos Süt a nap-ját. hogy Claire Boothe: Asszonyok cimü vigjátékának budapesti szereplői, a Vígszínház nötagjai klubot alapítottak. .4 klub első alapszabálya: pletykáim nem szabad; hogy a budapesti Magyar Színházban sikerrel mutatták be Békeffy István és Stella Adorján: Holnap ágyban marad cimü vigjátékát. Turay Idának és Titkos Ilonának volt a darabban nagy sikere: hogy az újpesti Nemzeti Színház felépítése tízmillió pengőbe kerül. Freud: Bevezetés a pszichoanalízisbe uj propagandakiadás 470 lap, kötve 158 lej. Freud: A mindennapi élet 300 lap, kötve 124 lej LEPAGE nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes ingyen jegyzéket LEPAGE-tól, közölve, mj érdekli. _
