Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-02 / 278. szám
ragIppp Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: it— 09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhmtal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csdk a portókülönbözencet több. jLVIII. ÉVFOLYAM, 2 7 8. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 2. isrliiiicii i londoni iiüicsioiífolrél Kiadott Hivatalos tdcnfésf Csak a francia-angol együttműködés megerősítéséről van benne szó. « Páris és London a tárgyalások továbbfolytatására számít.« Miért nincs említés a jelentésben a középeurópai kérdésről OisiiUsrloin Kífclcmcíic, nőm a tö€mefor$zággai lolyfafotf ü€gl£§!clc§ei€i nads ©rsiígifcri is Ki fnáfáK ictfesztcnl A londoni angol—francia tárgyalások befejeződtek. Chautemps miniszterelnök és Delbos külügyminiszter, miután az angol táráig ebéden látta őket vendégül, visszautaztak Párisba. Röviddel azután megjelent a londoni tárgyalásokról kiadott hivatalos jelentés, melyet világszerte rendkívül érdeklődéssel vártak. /I világsajtó napok óta hirdeti, hogy a londoni tanácskozásoktól a béke vagy háború sorsa függ, ez a rendkívüli érdeklődés tehát minden tekintetben érthető. A tegnap este megjelent hivatalos közle menyiről, melyet alább teljes egészében adunk, nehéz volna azonban azt állítani, hogy az érdeklődést kielégíti. Ahelyett, hogy határozottan körvonalazná Anglia és Franciaország állés pontját nz Európa sorsára döntő jelentőségű kérdésekkel Szemben, nagy általánosságokban mozog és feltűnően hasonlít a diplomáciai tanácskozásokról évek óla kiadott többi jelentéshez, melynek közős jellemvonása, hogy elsiklanak a kérdések felett. Meglehet, hogy a helyzet kiéretlen volta lehetetlenné is teszi a máskép szövegezett jelentést. Az angol— iflranciia tanácskozásokról most megjelent közleménytől azonban nem lehet azt várni, hogy n felizgatott közvéleményt megnyugtassa, A két hatalom együttműködésének erős hangsúlyozásán kívül \q két kormány megállapodásaira, vagy céljaira inkább abból lehet következtetni, r.mi n jegyzékből kimaradt, vagy aminek felemíitésénél elkerülik a határozott választ. Mindenek előtt nem esik szó a jegyzékben a középeurópai kérdésről, melyről pedig Halifax lord németországi tárgyalásai nyomán olyan izgalmas sajtóvita indult meg anélkül, hogy a kérdés fölvetödéséf illetékes helyről határozottan cáfolni merték válnia. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy angol és francia részről vagy visszautasítják a középeuró,púval kapcsolatos német kivárná gokai, vagy nem kíván fák egyelőre tárgyalni az ügyet. A gyarmati kérdésben, melyet a jelentés szerint minden oldaláról alaposan álvitatlak, szintén nincs válasz Illetve megismétlik a két hatalom régi álláspontját, mely szerint ez a kérdés más hatalmakat is érdekel és közösen kell megbeszélni Mintha London és Paris, ha őszintén akarnák, nem indíthatnák meg a maguk hatáskörében ennek n kérdésnek döntő fejlődését. Érthető tehát, hogy Berlinben nem titkolt elégiiletlenséggel fogadják az angol—francia tanácskozás ered menyét. A tegnap este megjelent hivatalos jelentés igazában csak a francia—angol együttműködés újabb megszilárdításáról számol be, n nagy európai érdekellenfelek közötti közeledésről, egy igen óvatosan megfogalmazott általános szólamon kívül, szót sem ejt. Az a megállapítás, hogy Halifax lord németországi látogatása, „melytől nem hivatalos, magánjellege mbit nem is lehetett azonnali ered- rnénvl vám; a nemzetközi egyenetlenségek okainak kiküszöbölésére törekedett és alkah mas. volţ a légkör,^ enyhítése,r<jel\ s.ovnnj£ vigasz azok számára, kik a londoni tanácskozástól határozott lépést vártak az európai béke megszilárdítása felé. A német fővárosban, amint Berlinből jelentik, hűvös tartózkodással fogadják a: a\ngol és francia államférfiak londoni megbeszélései után kiadott hivatalos jelentést. A berlini külügyminisztériumban elzárkóznak minden nyilatkozat elől, a sajtó pedig megjegyzés nélkül közti a hivatalos jelentést. Német politika; körök véleménye szerint érthetetlen az angol sajtó derüi'átó hangja a megveszett sekkel kapcsolatban. Berlinben főleg azt nem értik, hogy angol és francia részről miért tulajdonítanak olyan nagy fontosságot már a tárgyalásoknak. A „Deutsche Diplomatisch- Politische Korrespondenzszerint német részről minden kommentár nélkül tudomásul vették a londoni megbeszéléseiket. Korai lenne, írja a hivatalos lap, már a dolgok mai állása mellett találgatni, hogy Anglia és Franciaország mostülni irányában milyen esetleges változás fog beállni. Annyit azonban meg kel] állapítani — folytat ja —, hogy a problémákat önmagukban és önmagukért kell megoldani. A gyarmati kérdés elvi kérdés és mint ilyennel kell foglalkozni. Hivatalos feledés o francia-angol ía^ác Koi^solirói A londoni angol—francia megbeszélések befejezése utóin a következő hivatalos közleményt adták ki: Chautemps francia miniszterelnök és Delbos kü 1 ügymintezter több megbeszélést folytatott iaiz angol miniszterelnökkel, vaílamint a brit kormány más tagjaival. Halifax lord a (francia miniszterek előtt beszámolt legMagyar icsíráeh! Magyar szívvel, őszimite magyar érzéssel fordulunk hozzátok a téli választás harcába«, mely önzetlen kötelességvá Hálást. e’szánt hiteti tevést, tall'án megpróbáltatásokat, de egyúttal felemelő tanul Ságokat tartogat számunkra.. öntudatosan, a magyar ember hagyományos ny.litságáwail tegyünk hitiét magyarságunkról, arról, hogy jogaink követelésért'-1 imndinyáljiam egyek vagyunk, készen állunk arra, hogy kiálljuk az egység és a jogaink mellettli kitartás próbatételét. SZAVAZZUNK MINDANNYIAN A MAGYAR PÁRT ÖNÁLLÓ LISTÁJÁRA, melynek jelle: X Mulássuk meg, hogy csábító jelszavaik!, soha he nem váltott ígéretek mosit sem tódnak eltéríteni» az egyes uitról, a magyar ügy beosütenes szolgálatától. Mu akar a magyarság? Békét, munkát és kenyeret. Békés megértésben akarunk elírni minden itit élő néppel. Az állam iránit is tisztiáíbain vagyunk kötellességeinlklkel — De követeljük az ainyanyelv és az iskola szabadságát, a munkához való jogolt minden vonatkozásban., mert azt valljuk, hogy a testi és szellemi munkásnak egyformán hozzá kelti jutnia a meglM'hatiés, a csaiiádfenm.- tartiáls eszközeihez. Jó állam polgárok voltunk s vagyunk, de ezt úgy értelmezzük, hogy nem szabad különbséget tenni polgár és polgár közölt:, sem a teher viselésben, sem az állampolgá rokmaík kijáró szolgáltatásokban. Mi teljes jogegyenlőséget akarunk! Hogy mindennek követeléséhez erőt mutatihassurtk, egyöntetű akaralmognyiílv ámításra, .lelkes kitartásra van szükség. A mai időkben különösen fontos, hogy megmutassuk a magyar egység szilárdságát. Jól tudjuk, hogy üres jelszavakkal, nagyhangú délibábom ígéretekkel próbálnák majd megkörnyékezni a hamis apostolok, akiknek csak :a szavazatotok keil, családjaitok és gyerekeinek jövendőjével azonban nem törődinek. Aki ügyünk árulója lesz, a« sajátmaga ellen is vétkezik, az nem kívánhatja meg, hogy öntudatos magyarnak tekintsék, hogy követeléseit meghallgassák. Gondol jótok meg mindnyája«, hogy választási harcunk győzelme a magyar ügy győzelme lesz, gondoljátok meg, hogy italán egy szavazaton fog múlni a magyar párt a magyar nép választási diádnJla. Az Országos Magyar Párt Központi Tintéző-bizotfságámk nevében.: Kolozsvár, 1937 november 30-án, ajr. grót Bethlen György .elnök, * t>r- Beák Gyűld, 'főtitkár, utóbbi németországi megbeszéléseiről. Clv.vu- temps miniszterelnök és Delbos külügyminiszter örömmel áillapiitaották meg, hogy Halifax lord látogatása, melytől nem hivatalos, magán jellege miatt nem lehetett azonnali eredményt várni, a nenzetközi egyenetlenségek okainaik kiküszöbölésére tőreikedett s alkalmas volt a légkör enyhítésére A francia és angol miniszterek tanulmányozták Európa általános problémáit, a megbékülés kilátásait és a lefegyverkezés lehetőségeit. Ezeknek a fontoj kérdéseknek tanulmányozásában uj bi- zonyiüékajt találták meg állásfoglalásuk és nézeteik azonosságának, mely olyan szerencsésen jellemzi a Franciaország és Anglia közötti kapcsolatokat. A miniszterek rátértek a gyarmati kérdés minden részletében való előzetes tanulmányozására is és megállapították, hogy ezt a kérdést nem lehet más kérdésekkel elszigetelten, egymagában tekintetbe venni, valamint, hogy ez a kérdés más hatalmakat is érdekel. Megállapitoták az is, hogy a kérdésnek sokká] behatóbb tanulmányozására van szükség. A fnainciia mi nis® terek 1—* folytatja a hí- vaiiailos jelentés — angol ka-ntá reaikkái megbeszélték a óá togaltásit, melyet Delbos fnamcia külügyminiszter különböző középes ikeleteurópai á'JBaimokban .közelebbről tenni fog. Örömmel á.Ióapiitoihtiák meg a 'kiét kormány közös érdekeit a béke fenmüairtiátsa érdekében Európáinak ezen a részén. A spanyol viszály nyomán efliőáldotit helyzetet és a Földközi-tengeri állapotokat összaségüík- ben szintén .tan uHmányózták s megálliapiitolták, hogy a felmerült! minden nehézség .elitemére, a benemavaitkozás poliiltik á fának helyes voliöa teljesein beigazolódott és hozzájárult a viszály .nemzellközí hatásainak csökkentéséhez, Megegyezlek abban, hogy a két kormány folyllaltja erőfeszihéseit, hogy, a b eurem a vaitlkoziáls politikája teljes hatályossággal érvényesüljön. Az angol és francia miniszterek 'tiainelimány.o'zlák a távolike- lietli hélyzoüet, amö'yndk teljes súlyosságát eilliismeríléik és egy ©tértivé m egá lila.püoMák, hogy készek a hozzájuk hasonló helyzetben lévő többi, hiabaiimiatkkal együttműködni a virágnak erre >a részére vonatkozó nemzetközi szerződésekből folyó Ikötelezelbségek beteljesítése érdekében. Az angol és francia államférfiak ezután a kölcsönös bizalom széliem óban állitekiinte lilék mindazokat a nemzetközi kérdlósekdk melyek egyenlő mértékben, érdeklik ,a két államot. Anglia nem csatlakozik sem Kommunisía- cleJnes, sem fasciszta-ellenes paktumokhoz A londoni alsóház tegnapi ülésén Att lee őrnagy, angol munkáspárti vezér megkérdezte Chamberlain miniszterelnököt, nyilatkozhalik e a Németországgal folytatott tárgyalásokról és a francia államférfiak londoni megbeszéléseiről. Chamberlain miniszterelnök válaszában hangoztatta, hogy ami a kérdés első ré szét illeti, korábbi nyilatkozatához nincs hozzáfűzni valója. A kérdés második részére vonatkozólag utalt a megbeszélé sekről kiadott hivatalos jelentésre, melyet az ülésen fel is olvasott. Az Angrif élesen támadja a Vatikánt és a pápát BERLIN, december J. A; Angriff ,,A pápa, mint a nép^ont vendége“ című cikkében a következőket írja: Francia körök Pius pápa párisi látogatásáról tárgyaltak. A francia kormány a fogadás részleteit már ki is dolgozta. ügy döntöttk, hogy n katolikus egyház feje a híres tükör-teremben tartotta volna ki hcdlgatásait Ycrsaillesbcn, ahol 1919 ben a németeket porrig alázták. Ezután a lap nemcsak a vatikáni politikát, de a pápa személyét is élesen támadja.
