Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-08 / 283. szám

8 XI L KE TV 2 fl K 7» J 93 7 d oc 6 rn b c r ff. sm wmammmmmmmm A brassói beszéd hullámverése Tafarescu a „llaniu a Iáéi is ikapjj *1 tölem a végén meg­váiasztf“ BUCUREŞTI, dec. 7. Tatarescu mi­niszterelnök Mainu legutóbbi brassói be s/.édevel kapesolalban következő nyilat ko/ulot adta a sajtónak: Vidéki utániról visszatérve most értesültem Mónin brassói nyilat­knzulárót. nők mely nem hagyható válasz nélkül. E hét 1 s a cinizmus és rosszhiszeműség oly fegyverek, melyek politikai életünkben inár nem használhatók akkor sem, ha Maiimról van szó, ki gavallérostul ma is „volt miniszterelnök“ címet használja. bele je/.vsc után mely a küliigyeknek van fenntartva — a választ megkapja. Az 1 tilts évi uralom embere meggyőző­dik majd arról, hogy jó emlékező tehetsége mm a? ország­AI sec hím lesz a sakkwlágb&lflok 1IÂGA, <Jec«'inbcr 7. F.uwe és Aljechim -huszonötödik játsziná- ja a negyvenedik lépés után félbeszakadt. Aljechim helyzete lényegesen kedvezőbb s hu ezt a játszmát is megnyeri, világbajnoki címét máris visszanyertnek tikiitibeli A mentőket Is érheti baleset CLUJ—KOLOZSVÁR, december 7. A mentők 13-as szánni autója tegnhip a késő esti órákban súlyos betegei szállított a klinikára. Az autó miközben a lorgu utcán végig szaladt, u> szokásos sziréna jelzéseket adta le, a Samuit Micu utcánál eddig még tisztázatlan körülmények, közölt -kifordult egy meglehetős sebességgel haladó gépkocsi és a mentők ondójának rohant. Az összeütkö­zés köveLkezt'ében a mentők autója oly sú­lyosan megsérült, hogy javító műhelybe keJ- lett vonlaink A mentő-kocsiban levő beteget más autóba telték és úgy szállították be u- kőrházba. A másik kocsi kisebb sérülésekkel úszta meg a katasztrófát. A vizsgálat folyik mintáik megállapítására, hogy a szerencsédon- ségé:ti kit terhel felelősség. Véresre vesiek az utfeán egy iparossegédei CLUJ—KOLOZSVÁR, dec. 7. Áz éj­szaka folyamán, a késő éjfélutáni órák­ban ismeretlen egyének a Xenopokutcá- ban megtámadtak egy Török Árpád ne­vű s a Dorobanţilor utón lakó fiatal ipa­rossegédet. Az alig 19 éves fia a hirtelen és váratlanul jött támadásra nem tudott védekezni s az ismeretlen egyének olyan ftifyosan összeverték, hogy a szerencsét­len fiú vértől borítva terült el a földön. Úgy közelben szolgálatot teljesítő rendőr találta meg az eszméletlen állapotban le­vő fiatalembert, majd értesítette a men­tőket, akik Török Árpádot sulgos álla­potban beszállították a klinikára. A bru­tális támadók kézrekeritésére a rendőr­ség megindította a nyomozást. IMIBE SPOHTIIEEB DINU GR IS TEA' NYERTE ROMÁNIA MEZEI FUTÓBAJNOKSÁGÁT Bucureşti. Románia 1937-ik évi mezei. futóbajnokságát 45 résztvevő, illetve in­duló közül Dinu Cristea Sfc. Roman nyer­te meg, aki <a körülbelül 12 km.-es távot 42 perc alatt futotta le. 2. Radu Ionita Astra Br. 3. Lahny SGS Brassó. 4. Ch'r combam Brassó. 5. Topola St. Roman. Gáli Lajos IAR Brassó kilencedik lett. A csapatversenyben a Stadiul Roman lett első 21 ponttal, 2. SGS Brassó 42 p., 3. Astra Brassó 45 p. AZ OSZTRÁK—MAGYAR asztali ten- niszmérkőzésfc Budapesten az osztrákok 5:3 arányban nyerték meg. ZÁGRÁB. Belgrád—Zágráb 4:1 (1:0). Városközi labdarugómérközés. BECS. A vasárnapi nemzetközi labda­rúgótorna eredményei: Wacker—WSC 2.2 (2:0), Zsidenrce—Rapid 1:1 (1:0). OSLO. Lengyelország—Norvégia 12:4. Nemzetközi ökölvivómérkőzés. BELGRÁD. A .jugoszláv sportkörök e hó folyamán Camera—Moti Spakow ökölviivó- mtérütözést rendeznek -Belgrádiban. A volt ro­mán bajnok ugyanis mán elfogadta a rende­zőség anyagi feltételeit. MARSEILLE. Délkelet-Franciaország —Olaszország B 2:2 (2:1). Nemzetközi labdardugómérkőzés. lüá ra Tátjáik Nanking elestél SANGHAJ, december 7. Hír szerint :i Kínai Inul vezetőség elhatározta, hogy lemond Nanking védelméről, katomii szakértők véleménye ugyanis a/, hogy a főváros gyakorlatilag egyáltalán nem védhető s a Nanking előtt ü.sszponto.sitoll kimii esapatokal a l>ekerités veszélye fényé geti. Ennek elkerülése érdekében a kinuj csapotokat visszavonták a Y»ngose-folyam bal partjára*. \ japán csapatok .Nanking elleni előnyomulásának gyorsasága magukat a japánokat is meglepte A kínai főváros elestél ma délelőttre várják, íxorínraány SaiiiiSungfecBsi SANGHAJ, december 7. A Doiuej-ügynöik.M'g szerint Bii-tuiiglta.m, Na.gys.an.iţit i j területén mega-luk ult a város auVor.öin koimnámyu, ameilyrnév- neve „'Pă­tuc“ — „nagy uV. A város főpolgármcfíl'e- re Siilisiiucii, Szun Yaib Szén volt pénzügy­minisztere, rendűrfőnölk-o pedig Dsiyucse-n Jetit. Sulisnuem megviáUbs/túsa után kljeién - toll:o, hogy -a/ uj kormány a Kiírva és Ja­pán kőzőltitti ellensége-sikedé« megszűnését kívánja. Az uij kormány különben uj zász­lót -is választolt, melyindk alapszíne sárga s -kúk- ás pitnos körűik diszilik. TOKIO, december 7. A ncni7.c.1iközi sajtó egy része Tratltmiamm njiiuki-ngii német nagykövet és Csöng Kaj SeJk- marsall megbeszéléseiből azt a kövot­koziricsl vonla Le, hogy Németország köz­vetítő kiwér'.cMet llesz. a Iá Volkelieifi viszály ■megsz imlel-Gse érdekében- Japán íkörökben- hangi-/látják, hogy ez a hireszt-e.lés elsö.s-or- han a sajtó hizo-nyos rászórnék' szenzáció- éfltsé-gével magyarázható. Tisztában .kell len-mi vele, mondják, hogy közvetítésre csaik nlk'kor kcrü'llhiet sor, hu mindíkél fél- kíifejltlil crrevomailikozó kívánságát. A japán kiiliigy- im/i'n Ez. tórium magas rangú ítész tv-iKélői ham- gozLai j-áik, ligoy Japán őrömmel1 fogadja- mén den lián imád Hk' állam baráti szóig á'iaitát, ha ez a békés együttműködés érdeikáben -lörllénúk. íEgyelőro azonban csak az a hely­zet t, hogy Japán kész a békére, ha Kína megszűnte ti a területén- 1-evö japánet-leaes hangulatot s hajlandó gazdasági együtflunií- köd 's re lépni? Japánnal. A némd hafaiikuwif szemiidieiijeiiheafeh a hereszICisuclieiics fti¥íFa!os politikáiéval BERLIN, december 7. Vasárnap Németország valamennyi kalló- llkus tennplomábaio felöl vasiak a német ka­tolikus püspökök pá-szlanie veiét és -az osz­trák: püspökéi kar áLir-aitá-'L. A pász-torlevéü1 hangoztatja, hogy a német kormány és az egyház közötti fegyverszünet végétért, majd foglalkozik a kereszténye Len es propagandával, me­lyet az állam állandóan támogat. Az egyházi lapokat elkobozzák, bán ezek pc-bldlkai kérdésekkel egyáltaíán nem fog­lalkoznak, hangoztatja a p őszit orie vél, majd njegállapliíja, hogy ez nyílt megsértése a konkordátumnak és a helyzet nem mehet így tovább. A pásztoriévá] annak ieszögezé- sévot fejeződik be, hegy a katolikus egy­ház papjait 6enki sem aikadá-lyozbait-ja meg az ogyhGz igazságainak nyiPL hajigoziliaitásá- bam. Az osz-trúk püspöki kar áLiraba rotko-n- szenivét és 'nészvétiát hangoztatja a németor­szági katolikus egyház iránit ennek mostani helyzetében. Ha temerile iii©fHía fánosi, sa magyar festő mis vészed líivéáeles tehetségét Baîa^rrîare—Nagybánya, december 7. j -aüakja. Bosszú ideje kísért-e go-ndodkodó ag- TTónapolk óba feküdt) nagybetegen, éréi- godalom betegséginek súlyosbodását, meg- me-szesedesbeu caopalkli Thorm-a János, a. m-enl'.enii azonba-n a. 'legodaadóbb igyekezet magyar festőművészei kivételes -lehe-tsé-gü 1 se ttudta: Thor ma Jánost ma délután <le­«mcttlffk. Oopaik/I 'rhorma Jáno« Kiskun haladon fizütotett 1870 ápi'lllli« 24-én, 1884-ben wioij helyezték N'agyltányára édíwipjá-l ridótár ■npfklnialk s 1887 íren, a minoriták gi-miiiáziu mába-n ittl baltié le az éroVlségtt 'Phorrna Já nos. Ezután íkerü'it a budapesti, mmlarajzb kóláira n egyik1« tett Székely Bertalan -eg- kedvesebb -lanliváinyíiitvuk Két éven át, 1880 —1800 éveik a-latJL IIolJló<sy Simon mütvcheni isk-f R'ájóhan dolgozott, majd inmen a pár sí Julien-iflkó'ába tk>eríVt. Ebkor fle»üeUe, hu- szonegyióvos 'korábaji, első nagy müvét, i „Szonv<‘dÖk“-(<r, mely most u Szépmüvésze, i Muzeum 1ul:.íjdoii-a. I89fi-ban fejezte t>e az „AirarL vértanuk"■*U, melyet a rnagy-nr ál-larn sok! viwzonlia-gság ul'án 1931 ben uaMj rm‘g a TörLémeilmi Képcsarnok, számára. 1897-ben fewtotte meg a „Bókesség veletek" című Kriszihis-tképel, rnrl-y 3 Szeged! Muzeum 1-u- üiajdona. Ezek s egész sor rná.9 (nagyszerű (képrj feledhet*!!amié tette a nagy művész névéit. 1A nagybányai fcRitöelep gondolata, mely 18951>en merült fel, szintéai szoros kapcso­latban áll Tliormu János nevével. Thoruij Jámc« és Réti István voöt'tajk, -akik' felvetet­ték az öíetet s rész Ivettek az «Itapltós mim- íkájálvan is, majd miután 1901-Ízen Boltosy végleg elköltözött Nagybányáról, Thorrna Réth’eí, Ferencyvel és Iványi-GrünvaJddat megáiapllliotiLa a szabad festéllvkolát, nie'y- 11 dk: l902tiöl i927-ig vezetője volt), A somkereki gyilkosság fejleményei "CLUJ—KOLOZSVÁR, 'december 7. Beszámolt az Ellenzék eirré>l a megdöbben­tő kegye tlenséggol elkövetett rablógyílkos- ságról, melynek áldozata Karácsonyi Anna .Somkerék szamosmegyei község egyik ismert földbirtokosnője volt. A nyomozást a legszé­lesebb keretek között vezette be a somkeréki csen-dörség és segítségül kérte a déei cseo- dőrszáTnypairancsíiokságtóI Tomescu nevű nendőrkutyáját, „aki" már számos rejtélyes bűnesetben vezelite nyomra a csendőröket. Tomescu most is remekelt. Hétfőn délután a csendőrség helyszíni szemlét tartott Karácso­nyi Anna kúriáján és kivrtték a kutyát is. Tomescu pár perces szaglás után kirántotta vezetékét a asendőr kezéből és egy, a ház előtt ácsorgó tömegben álló fitafal suhancra veteti te magát. A csendőrük leigazoltatták a suhancot, akiről kiderült, hogy Bucur Já­nosnak hívják és besztercei illetőségű. Bu­cur a kérdésekre zavaros válaszokat adott és a rablógyilkosság időpontjára nem tud alibit igazolni. Súlyosbítja a helyzetét, hogy vtaisár- nap délután a meggyilkolt földbirtokotsnö együk szomszédja vele teljesen megegyező személyleirásu férlfit látott kijönni Karácso­nyiék házából. A csendőrség ma fogja szem­besíteni a szomszédot Buciirral ás 0. szembe­sítéstől szenzációs eredményt várnak. — Karácsonyi Anna un ok a bugának. Bányai Ilonkának állapota különben még mindig ág­gá tsztó. M-agyarpártj körzet} gyűlés Kolozsvárott. A választási propagandagyülések során a rna- gyar párt kolozsvári tagozata f. hó 9-én, csü­törtökön este fél 8 órakor a Reimann Árpád­féle „Hargita“ vendéglőben körzeti gyűlést tar a felső külszén tizedi választó polgárok részére. A gyűlésre más kerület választópol­gárait ás szívesen llátják. Mégis jelöli a nemzeti paraszipárí ieşeni és fw Igoré SFillpesctii Csak a $Bvő héten válasz®! Manilának Mónin Gyula ma reggel Kolozsvárra I érkezett. A nemzeti-parasztpárt elnöke elutazása előtt tegnap Bucurestiben meg­beszélést íölybaiolt Titulescuval, Fili- pescu Grigorévtíl, a ko-nzervativ párt el­nökével, Popooici Mihály-lyal és Mad- gearuval. A Curentul értesülése szerint Maniu mielőtt útnak indult volna Ko­lozsvárra, elintézte Titulescu volt külügyminisz­ter és Dobrescu Demeter volt Bncu- resti-i polgármester jelölésének ügyét. A Timpul úgy tudja1, hogy a nemzeti- parasztpárt vezetősége hajlandó is jelöl­ni Titulescut, csak arra vonatkozólag nem történt még megegyezés, hogy me­lyik megyében jelöljék. Szigorú intézkedés a politizáló diákok ellen A r-endörvekérigazgatóság körrende­letben értesítette az ország összes rendőr hatóságait arról, hogy mindazon diákok ellen, akik válasz­tási propagandát folytatnak, jegyző­könyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek alapján a politizáláson tetten éri diákokat exmatrikulálják az egyetemi anyakönyvekből. lA munkakamarai szenátorválasz- tások ügye A központi választási; bizottság tegnapi ülésén úgy döntött, hogy a munkakama­rák szenátor választásánál szavazhatnak a megválasztott tanácsosok, ha választó­joguk vari. Abban a kérdésben, hogy sza- va-zhatnaK-e az interimár bizottságok tagjai, a mai ülésen fog dönteni a köz­ponti választási bizottság. Mikor válaszol Taíareseu Maniunak? Ismeretes, hejgy Maniu Gyula Bras­sóban súlyos kritikát gyakorolt Tata- rescu miniszterelnök kormányzásáról. Tatarcscu miniszterelnök csak a jövő hét folyamán válaszol Mamiinak, mert előbb megvárja,, hogy Maniu preciziroz." za kijelentéseit a december 12*én meg­tartandó nemzeti parasztpáríi nagygyű­lésen . f .tklßs szerkesztő: Dr. GROIS jkÁbiiLO, .=* feritului»LULLN/EK IÚ> -=» Ä« „GoucordU- miuuiezoeactf. ajymA **,

Next

/
Oldalképek
Tartalom