Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-05 / 281. szám
8 t> L L l: N Z C. K 19-17 dccomber 5. Vásárhelyi Ta iáig, ózó Két világ X'iMU miaudén ncm/vdel;mek azonos a feladata V/ egyik békés év. eg vonóét es lej lödé« ü Bőmébe esve, ikit,/cii kapja apádtól oónté- i ic k kierek*: I, Munki'hniáil, és csuk annyi a It'll- adiata hegy a készen- kapott eredményeket fc'ihas/u állja ős tovább fejlessze. Van vă - szont iKumziedétk, mvilv.iH'k '«■ li'iluI j;i egybeesik nőm/ötendk. vagyai/ egész emberiseginek aií/iíisóvol, mikor a régi ikonotok felbomlanak, biztosnak volt óntékiillélieMk banlcalm.u- kar v'eszittilk és az Hobbi niemzedék élettered- inérnyei semmivé fos zalainak E iwMnzedlék altiig kap valamit kószám, aiz. uj viilhVgot magáinak ikoil; 'felé piáé nie, ált Ikett éltnlie nrmize- Iónok krízisét és önmagában) kieliH megvívnia ha re át a .kiaiHa'rznieér.t, mélyből Wis/jtn'ihm ometlkodh ellik ki népe. Ez w harc ovem köny- nvii: sokszor szembekerül önmagával, niyu- g nit életi fellé lvuzó vágyaival, omíékieivel és ©m-^kiezéseii-vel és afkwnvv. diniemére is sokszor kőnytHen sz om Inai Unni apáivoii, a ’régi formáikkal, kierehekke; és a régi ta rtalom - mail. öniikinzó, áréhoz (állil)a:[>ot ez: békére és nyugalomra vágyilk, megértésne ée megértetésre és ntiégtits mindegyre harc íköziepébe sodródik a vemlios időiknek Itíhelielilen játékszereként. Hiába vágyók egy darabka ■kék égre, a map nem áll meg lel elite: tör- vényeiimek nem alakítója, magasabb ’törvényszerűség ura lkodilk rajta és az hajítja, üz,i és nyomorgiabja, miig ki mem alalkótlja vívódások és ömemtésztő harc utóján azit az uj formákait) és itainltaimait fedő uj vülágot, melynek eredményeit az utárna következő nemzedék mlálr 'nyugodtam és egyenletesen tovább épülheti. A most fénflkorba lépő nemzedéknek ez juboWt feladatául. Uj világot keli; ép Bernire magárnak a romokból és Ikii 'tagadhaltja, hogy ez az uj viliág részleteiben és egészié- ben, anyagában és széfemében egészen más, mint amely apáinak életútját megszabta? Az első kisebbségi nemzedék ez és ez a Ikopobt szó: kisebbségi, egy hosszú útnak a végéi és egy ml.’g hosszabbnak a kezdetét) jelenti. Jelenti: politikai síkon a) régi közjogi harc másodvonalba szoruLásáit és a poll itúkia támaszéit Sképező társadalmai erők elisövona'lba kerülését, a nemzeti poli hiba kiütárulását és u)j értelmezését, ltom egekre épített uj harcmodort, a gazdasági 'és íkulitluTálSts erőbényezők felismerését' és a1/- Ikeiîma zását, a sz éltes néprétegdk ön hu dato- siifástá! és rendszeres nievellásét. Gazdasági síkon a sz öv étkezésit, a földmíves társadalom megszervezését és nevelését, a falvaik iparosítását, önálló gazdasági intézmények teremtéséi. Kulturális síkon az egyházak erkölcs- 'ás lélek védő, valatmimit nevelő szerepének felismerését, a 'társadalmi erőkre épiitett iskolánlkiivirlii népnevélés és önképzés megszervezését, az intézménytelenitett és mégis élő tudományosságot:, ia slaijőó ntemzetinevelő munkásságát, mindezekkel együtt egész társadalmunk átlagaikul ás át; a .köziép- és felisőosztály oknak nevelő értelmiséggé való egybékovácsolódásáitl, a földműves és munkástársadailorn nemzeipoliti- kiatj jelentőségének megnövekedését, Hel1- iktilleg az egymás iránit1 vailó felelősség érzetének, ia szoliidariitásinialk erősödését, egyszóval; a régitől merőben különböző uj életformát. A válságos második évtized alkonyán ezeknek a feladótoknak a feliismerése aJl- >kotl hatba meg Vásárhelyi Találkozó hal'á- roziata.iit, Ezekben iái ihaitárcizatokbam — mint többen megáLl apiitott'áik — nincs sóik újság. Lehetséges. A gyűléseknek nem is az a feOadalluk, hogy uj gondo'llalhokait termeljenek ki, hanemt, hogy a már kiaMalku'lt nézetek egységbe foglalásával a közvélemény átalakítás munkáját .nagyobb súllyal végezzék. lEz meg is történt. Kevés eseménynek volt az utóbbi években nagyobb és hozzátehetjük: dÜsm érőbb «glj-hövisszhangja, mint) a Vásárhelyi Taláikozómaik. A kárdés most csak az, hogy Vásárhely befejezése volt egy érési folyamainak vagy kezdete egy íkiiiailaikíitásra váró uj viliágnak? iMdndakettő. A fiiait'ailség érési folyamata béfejieződötll1 és Vásárhelyt emberi és magyar felelősségét t>auu&iil(va jeHentkezettt az erdélyi élet munkaimezejéin'. — Ezzel -a ténnyel miiindenklndk számioiíniia kéül), I>e másíH'őd Vásárhelyt egy uj világ al'alpkővei rakodlak le. Egy uj világénak, melyben: magyar nem ellenségét, hanem te®tivérét' keresi magyarban. melyben a szélsőséges világnézetek is dhiallilgatniaik a nemzeti érdekek iparainosodó szavára és amelybe«, a ki'ilönbözö viiillágnézc'itü embereik a nemzőit allapvetö kérdéseiben azonosan tudniuk gondolkozni its védelmükre össze fog nm. Természetes volt, begy a jobb és lvallól- dalnatk Vásárhelyt tőnténl t'alállkozását az idősebb nemzedéki úgy jobb, iniunl halóidéiból hi/ulmuitlltausággal és elllansz-euvvel fogja tékinlenii. Természetes volt ez, mert az idősebb nemzedék nem ment át ugyanazokon a lelki baltátokon-, f ejil'ödéisánek é-s gondolkozásáii’ak alapjaiul' más köriilimé- nyek határozitáik meg Polgiári és munlkás- allaikulaitainik ina még élesen államaik szemben egymássá'!, a bizalinaihlanság egyaránt nagy inln dk él iblailon éts a Vásárhélyi Tat- Iá lk ózó résztvevőinek éreznie kelletti, hogy ezzs'l a kozebedi svágyukkiail miitnd inkább Hözigetélben mar a duóik saját oldaluk felé. Egyfelől a nemz ellj aí aprói val'Ö letérésül, a polgári rend e>llonségiaivei valló szövetkezést, in'ásolda'Völ a munkásrétegek érdekeinek elárulását vetették szemükre, Ibinél lem : egészen «természeles ez. Vásár- be’v kisebbség életünknek egy sziikségkép elkövt Ikrző, de ma még távoli ké|M;t raj- zelta fel. Ez azmnban távolról sem jelenti azl, hogy mindaz, ajmiif a Vásárihelyi Tae látllkuzó elérni' alkar, nem helyes. Csak annyit jelent, hogy ameddig a Találkozó habi roza teil megvóllósuilhalinaik, hosszu az ul több a mainka. ’Egyfelől polgári társadalmunknak téléiödmic kell azzal a «szoc áliis tar tál omin.T!, amely nélkül kisebbségi nép nem maradhat fenn, másfelől viszont mum- ikásailiakulalainiknalk 'túli ke-1 jutni a.zon az orthodox marxizmuson, melynek megmerevedésében ói 6 amelyet1 a marxizmus fejlődése amúgy is tulhaâJadoUt. i A hid teháf, melyen az 'igazi találkozás megtörténhet, két oldalról épül. De csak úgy épülhet, ha mindkét oldal átmegy az önrevízió léLékformáló tüzén, lm >a maga legtkülönb tairtalmáfc éprit'i be, ha az anyagot, amely az építéshez szükségest, □ saját munka!jáviail teremti elő és nem a másik készen levő anyagát hordja el. Kétség le'em, hogy ennek a hídnak meg kéül épülnie. Kétségtelen', hogy itársadialmunknak úgy kell átalakulnia, hogy négy és jelentős plllainalokiban minden különböző világnézetű, minden egymássá; ma még szemben áldó intézmény és egyes tudjon összefogni és közös frontét kiailakolaná. A munkásjotauäsunü nm'ihas k p szu féJím nk ’ hi 'uip v c ffiiersoji Columbia Härasvm Tökéle+ositoH ízuperhoterodyn kapcsolás Kis készülékről a log- nagyobbig az összes modellek választéka. Árban os toljasit. menyben a logmegfcloldbb grf- pok Felszerelve minden hullámhossz viítelöre. tadingautomota. hangerő- ös hangszinszabályo- zóval. Könnyű kezelös. roppant szelektivitás. Morcon s A legkitűnőbb enyagokbót gyártva (kadytyt, bakelit itfe). Felrzeretve belső antennával, automatikus hangorősiabátyozöval, speciális hangszórável. Teljesen páneéloiva por es nedvesség ellen. Univerzális szuperkapcsolás roppant tetje- s*tm*ef»y*l Az 1937— 38 évi technikai újítások vezetnek az egész világ rádiópiacán. E készülékek finornbcállitással, mágikus szemmel, fading- automatávúl, hangmodulátorral, valamennyi hullámhossz vételével vannak ellátva. Külön modellek váltóáramra, univerzális táplálásra és telepes vételre. Kitűnő gyártmány, hangban és erőben nincs konkurense Gyors—és finombeáltités, teljesen stabil vétel, automatikus hangerőszabályozás, tökéletes hangszinszabalyzó. az összes hullám, .tosszak vétele A készülék háza jó rezonanciád nemes fából van előállítva. A LEGJOBB KÉSZÜLÉKEK—A LEGELŐNYÖSEBB ÁRON! Kérje a készülék bemutatását helyi képviselőnknél. álltáikul átok naik Bánsulmi kell a nemzeti önvédelemért vivőit harcunkhoz, nemzeti és egyházi a.iialkulalairnkna>k viszomt támogatná kiéli a mumkásdágnaik emberi megélhetésé- ént vivotil 'küzde’imét. Egyházaénlkinaik, miikor ma mixtd mkább a szociális egyház gondolata válik uraik odóvá, ez nem Lehet nehéz és nemzed alakula»taín.kat í-s a ki- sehl>ségL sors átformáló hatása erre az útra vezeti. Vásárhely — ezt jegyezzük meg jól — ÁLMATLAN ÉJJEL HUNYADY SÁNDOR Az elmúlt hét valamelyik álmatlan éjsza- ( kor egy magas, ősz dáma jelent meg az as:- káfán hirtelen ráeszméltem, hagy miért nem Iáinál szereztem semmiféle polgári méltóságot vagy személyes tekintélyt? Sőt, miéri irtózom anyagira a tekintélytől, még a: sem esik jól, amikor a vendéglőben a pincér azt mondja: ,,Nagysá>gos ur!lí — Súlyos lelki sebet kaptam ifjúkoromban, azóta állandóan szégye- lem magam, meghúzódva a számkivetettek szigetén. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ez a seb a következő: Hwsz-huszonkét éves koromban magántitkár gyanánt éhem Dungyerszky György ur mellett, aki nagyon gazdag bácskai földesur volt. Elkísértem hzmpolásait, jelolvastam, hogy jól aludjék, a Bovarynét, elkereszteltem a ménesébe-n ellett csikókat, ellenőriztem a versenylovai tréningjét, virágmagokat hozatom Londonból, válaszoltam a másodosztályú szerelmes leveleire, pikéztem vele, szövetet választottam a szabójánál. így aztán lassankint megszeretett. Titkárból amolyan rokonfélévé léptem elő. Sokszor magával vitt, amikor vendégségbe ment a nagy megye valamelyik úri házához. Egyezer eljutottunk a C. kastélyba. Nyár volt. Közvetlenül ebéd előtt. A társaság a forraszon ült. Az inas likőröket és cigarettát kínált a vendégeknek és elém nyújtotta a dobozt. Nagyon fiatal voltam és kiváncsi. kivettem a skatulyából egy fekete, brazíliai havannát, holott sejtettem, hogy ilyenkor nem való szivarra gyújtani. Vagy öt percig szívhattam a szivart, sz>ép nagy paraz\sa, fehér hamuja lett, amikor megszólalt az ebédhez hivó gong. Nem volt hamutartó a kőzetemben Spontán ötlettel kidobtam a szivart n terrasz korlátján keresz- t'aül le a kertbe. Asztalhoz iiHünk. Lehettünk talán hmzan. De a: egyik hely üres volt. Elég fontos hely, a háziasszonytól jobbra a harmadik. Már jói benne tartottunk az ebédben, ami- I — Bocsánatot kérek, hogy késtem! — mondta. — De főt kellett mennem a szobám ba megfésülködni, mert tiz perccel ezelőtt, amikor lent sétáltam a kertben, valaki égő szivart dobott a hajamba! Néhányon fölháborodtak, néhányon nevettek Most már jól tudom, hogy jelentkeznem kellett volna: „En voltam, bocsánatot kérek!“1 De nem tettem. A hely olyan idegen volt, a dáma olyan ijesztően előkelő. Annyira konsternátt a vihogás, hogy elmulasztottam az alkalmas pillanatot. Gyáván tgpuham, o fényéromba bújva. Es később már nem lehetett jelentkezni. A Ház napirendre tért a dolog fölött Homályosan gondoltam ugyan ná, hogy majd ebéd után odaállok a dáma elé bocsánatot kérni. De azt sem mertem Hogyan szólítsam? Grófnő? Méltóságom asz- szony? Az ilyesmi nagyon nehéz az olyan fiú számára, aki nem szokott hozzá a rangokhoz és címekhez. A fülem égett a szégyentől, egyre mélyebbre sü'lyedtem belső megalázottságom iszapjába. És — sajnálatos dolog — a -szégyenem nem enyhült az idő múlásával Sőt egyre nőtt. Eveken keresztül minduntalan emlékembe tolult a kép. Szenvedtem miatta. Amikor harmincéves koromban fölvettek a kolozsvári unj kaszinóba, pillanatra megfordult a fejemben, hogy ezt a dolgomat föl kellene | tárnom a válaszmány előtt. És ma Is, ha rossz kedvem van, úgy érzem, hogy az a régi affér fejezi ki legjobban lelki képem Mindezt csak tanácskénen mondom Figyelmeztetem a nyájas olvasót, különösen, ha fiatal, hogv ne mulassza el elintézni a legapróbb konfliktusát sem. mert a legkisebb közhibából olyan furnnknhis támad, amelytől nem lehete megszabadulni egy életen át I senki BŐI sem kívánt' elvi-eladást, senkitől sem kívánta, hogy1 tagadja meg azokat zu alakulatokat amelyekben eddig részt vett, setnikilő] sem kívánt, hogy árulója legyen ügyének. Csupán azökait a közös feiadalo- kab kereste meg, melyekhez a jobboldal azért, mert ember, a baloldali azért, mert magyar, becsületes lélekkel társulhat A Találkozó halározalaúl' egyilk oldal sem használhatja fel arra, hogy a másikait gyen- gitise s ha valaki a résztvevők közül ezt tenné, úgy az kiieár(ja magát a Találkozó eszmei közösségéből. Vásárhely minden résztvevőjének nemcsak joga, hamem kötelessége otít maradni azon az oldalon, aho! állott és ott kell műnkáÍrnia a közösen felismert feladatokat!. Mi sem állhat távolabb Vásárhely résztvevőitől, minthogy egymás alakulatait, intézményeit ássák alá s lm .valaki arra vetemedne, hogy a mi egyházi és nemzeti alakú lattalalkat támadja Vásárhelyre vtó hivaitkozással, úgy először velünk — a nemzeti alapon álló résztvevőkkel — kerül szembe, viszont azit Is természetesnek tartom, ha ez fordítva történne, úgy a munkás résztvevők legyenek elsők az élt ená Másban. ■Mindenkinek a maga abkulalábain a helye — igaza van Becsky Istvának — ott kel! küzdenie a határozatok megvialósMásáért. He ezenfelül nem ári a közös találkozás sem. Nemcsak szükséges, de hasznos is összejönni, beszélgetni, együtt megvitattad mit sikerült és hogyan mindenkinek a mega alakú Italában megvalósitaini a Találkozó határozataiból. Hálfe Istennek, Becsky íslvátaniaik sikerüli, de ha a véletlen -nem adott volna alkalmai részére, hogy erről újságcikkben számoljon he. mitsem tudtunk volna eredményes munkája ról. S ha politikai pártunk vezetősége azt az igyekezetünket, hogy baráti körök utján <jz összeköttetési egymás közölt fenntartsuk a párt kereteimek megbontására irányuló törekvésnek bélyegezte, mitsem változtat o hűségünkön, mellyel pártunkhoz ragaszkodunk Megmarad számunkra o biztos ludat, hogy a formai igazságon felül létezik egy felsőbb igazság, mely — ha velóban jót és becsületeset aikarunik — igazolni fog minket és e1 oszlat münden, — ma még koválygó — !él- re'értést. Mert tehet e egyebet hivatásai érző nemzedék, minthogy munkája eszményeit és haláláig hü maradjon azokhoz a felad dókhoz. melyeket egy boldog magáratalálás pillanatában felismeri? Albrecht Dezső.
