Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-01 / 277. szám
193 1 december 1. ELLENZIK A súlyos városi pénzügyi szabályrendelet miatt; Az uralkodó elé akarják vinni sérelmüket a várad! polgárok NAGYVÁRAD, november 30. Nagyfontosságu tiltakozó gyűlést tartottak Nagyváradon vasár map az összes ipari és szociális egyesületek a város uj pénzügyi szabályrendelete ellen. Ismeretes ugyanis, hogy a nagyváradi városi tanács legutóbb uj pénzügyi szabályrendeletet dolgozott ki, /amelyet január elsejével be akar vezetni. Ez az uj pénzügyi szabályrendelet igen sok uj taxát vet ki a polgárságra, többek között a kenyeret 'is 50 banis bélyeggel akarja drágítani. Már eddig is elkeseredett tiltakozó felszólalások hangzottak el az uj pénzügyi szabályrendelet ellen, miig most az Ugir- ral élén, összefogtak az összes szociális és ipari egyesületek és nagyszabású tiltakozó gyűlést tartottak. Elhatározták, hogy amennyiben a város vezetősége makacsul kitart az uj szabályrendelete mellett, abban az esetben a város polgársága. panaszirattal fog fordulni az uralkodóhoz. mltebP,készülfhol- ktfunoen moshatók szappanpehellyef IgiP ék meg Doíífusst ■aannmBigfcraiaMiAJi-wi.'jM« Részlet Schuschnigg kancellár „Három Ausztria“ c. könyvéből GLUJ-KOLOZSVÁR, november 30. Az OBizi'.T'.'.ik szövetségi kancelillar, Kurl! Schuschnigg, több mânii. 300 oidaltas könyvvel Lepte meg a viliágat. „Drei-mial' Österreich“ clmnie! memoánszerüein- fel dogoz,! a a „•három Ausztria“: a császárság,, a szocialista köztársaság, majd a testületi áham történetét. Ismeretlen részijeitek D<31 fuss haláláról Az alább’ .aki ran- •közülijük Schuschniigg kancellár Ikiönyvéraek azokat üz .izgalmas ol- daíhiilt, amellyeik Dodiiüss mteggyiákioöáís'áróil1 .szólótok, a teglközytetilienieb.b szemitamu: az első segélyt nyújtó rendőr őrmester tanúvallomásának alakjában. — Engelbert DoHDfuss ,a. munka mezején esetit eíl —• írja Schuschnigg kancellár — (mjiojit derék inámieli ember, mimt h3Ilii ka'to- iLiikus, miim.t osztrák1 liaizájáina<k' hősié és vértanúja Még halába órájában is, bár aiH’-'ól ikeGleltt, tartania, biogy egész éllietmiivc össze- om’úk, pillanatig sem gondelt arra, hogy » politikai zsarolásnak engedjen. Eniniek bi- zonyságlíail! szóig,állmaik azok a (jegyzőkön y- vek, amelyekéi 1934 ju'lius 31-én és .augusztus 4-én veülHek (fiel lő olt fu isis uiboClsó óráiban rmeliLeit'tie szoffigálbifoit leli j.eis ütő rendőrök' lamu- vtafillamésairóh Tudtommal ezekéit a jegyzőkönyveket teljes egészükben idáig még nem hozták ny i I ván osságra. 10—12 perc alatt... Johann Grefifiemiedier rendőrőrmesiter 1934 július 31-éin ia. köveiikezőkiet vaffl/ol'lá: ■Készültségi iszol,gálir.,beit 'teljes (telítem ,a szö- veteégii kamiciajlár.i hivaíall balMha-uspTataii par toüájiáinuk negyed ilk emelMén /a. könyveiliőség telő ti fc. S z of.gáiLailo minmk 10-től 1-ig /keble M voă- tn'a ha nlamiia. Közvctilieinüil egy óra előlit lármát halWtam a lépcső fellő 1. Az ajtóhoz mien,lem és kinéztem. öil-bali kaitonáviail tialiátötam sízemköz't miágaimait, ak.iik rám ik iáiilOtibáik: ,,,Kez,elkie,t fid.'!“ Annin t éten év.,bem, a é/lépcső házban, a hiair-miaidik emeleten, még fkét klaibq/niáli iát- ■ba.m, akik Messinge r baj'Iiá'rsarmmaik piiszlodyt szegezve, őb éppen lefegyv ereznék. Átfutó!! ■a feijemen, hogy nyilván én vagyok az utolsó rendőr, akit lefegyvereznek. Ilyen körülmények között: nnem, UalnüsáLha/t- iiann te! lemáililásit. Levezetlek a harmadik eme- tóáre ésj «itt várakoztam uyoIc-tUz katona közöli, aikii/k pisztoU 1 yaÎ a. ikezükben őrizlek minket. A kUineeililáni hivatal llejes ikiiirábése véleményem szerimil1 altig 10—12 perc mla/tt játszód oi'JL le, As eszméíeffen fcaneeffá#5 /Déllibám félikei'jtő és három»egye,dikieíttő között megjelent egy fölkelő ,nálunk ,a.z udvarban és meglkérdezile bajtársamiüói1. Jelűinek- ibőtí, hogy tudjuk-e, hegy a szövetségi kancellár ur megsebesült. Tagadó vállas zu nkxa megkérdezte fölünk, írem űikarjulk-e flláitfni? Erre 'tlermésizebesein ng.snmteii ftelevüürnk. A >fteiikte0!ö iktetibönike/t: JelL- Emieikiel1 és einigem felkiiisénfe az első emelteire, ahol a (kiainceíllHárfc az úgynevezett sarckszalomban, közvetlenül a kongresz- szm&i terembe nyitó ajtó mellett, a földön ól terülve találtuk A hátán felküdíb, lkla.rja.il ki vioblial^ ínyujitva. Bajlbársiammiav rög tömi az,t kértük, hogy 'hívjanak orvost hozzá. Az ud Vauiban álló „őrnagyhoz“ nteisiitobiak.. .Lemeinibünik, hozzá, hogy im'berviemiiál'jmnlki ia,z orvos hcnzatásia érdekébein;. Ezt el'Uitiaísilüotiba azztaili a megjegy- zéisisei, hogy senki sem hagyhatja el a palotát. Jelűinek erre a hátsó udvarba ment és megkérdezte uz -abb iini'Jerná’Jb oiiv.iliakílöi, hogy n'.ncis-e közöltük orvos. Amikor erre 'tagadó viáilaiszib kaipotií), ‘Legalább kötszerek eit kért. MialÜalbfc JeL'únek a kulisó udvarban volt, megjelenj egy felkelő, kezében mindenféle kötszerrel és megkérdezte ki ért az első segélynyújtáshoz és ki vá'Jíalkóznék a kancellár bekötő zésé re. Mess inger hajlársam és én önként jelentkeztünk, erre fedezet mellett felkisértek oz első emeletre. A kancellárt még ugyanabban a helyzetben találtam, ahogy elhagytam. Mély eszméletlenségben feküdt. Az egyik felkelő odóval felvágta ruháját és ingét, azután átadta nekünk a kötszereket és félreállt. Odahuctuk a vörös kerevetet és úrra fektettük n kancellárt. A puccsisták ebben segédkeztek nekünk. Ezután lemostuk a kancellárt vizzeT, n homlokát pedig kiölni vízzel- dörzsölgettük. Ebben a percben a kancellár eszméletre tért. Az első szavak Első kérdése az volt: — Hogy ivan a többi miniszter? — Amennyire tudom, jól vannak. A kancellár ezután igy szólt: —• Egy őrnagy, egy százados és több katona nyitott rém, akik azután rámlőttek. A kancellár megkérdezte, nem beszélhetne c valamelyik miniszterével. Elsősorban Schuschnigg minisztert követelte. Az egyik puccsista, amikor továbbítottuk ia kérést, az őrnagyihoz utasított. Egy másik puccsista, az.b hiszem, a százados, ekkor elment és felhozta az udvarról az őrnagyot, aki igy szólt: — Kancellár ur hivatott. Mit parancsol? Ha nem'védekezett volna önnek sem történt volna bántódása. — Mégis c&sik katona voltam — jegyezte meg a kancellár. „Semmit sem érzek ... megbénultam .. A kancellár ezután megismételte kívánságát, hogy dr. Schuschniggal szeretne beszélni, de az „őrnagy“ azt felelte, hogy ,,Schuschnigg nincs itt.“ Ezután Karwinskyt akarta hivatni, de erre az „őrnagy“ már egyáltalán nem is válaszolt. Később felállt és behozta Fey szövetségi miniszteri, ez azonban hosszabb időbe telt. Közben .a kancellár kérte, hogy Ivigyék szanatóriumba vagy legalább hozassanak orvost. Papot is szeretett volna hivatni. Hiába interveniáltunk ebben az irányban, mire azt mondtam vigaszul a szövetségi kancellár unnak, hogy sérülése csak husseb és nincs szüksége orvosra. A kancellár azonban, ugylátiszik, mégis érezte, hogy súlyos lehet a sebe, meri megkért arra minket, hogy emeljük fel egyik kezét és egyik lábát, amit meg is te lünk. Erre megjegyezte: — Semmit sem érzek, tehát megbénultam. Rövid szünet után igy folytatta: — Gyerekek, ti olyan jók vagytok hozzám . . . Miért nem olyanok a többiek is? Hiszen én mindig csak békességet akartam! Mi voltunk a megtámadottak és kénytelenek voltunk védekezni. A többieknek bocsásson meg az Úristen. ; A tragédia Ekkor fedezet mellett bevezették Fej/ alminisztert. Dollfuss kancellár ur nagyon barátságosan üdvözölte Feyt 'és megkérdezte: — Hogy érzed magad? — Mint látod, jól — felelte Fey. A kancellár ur ezután a kormány többi tagjának hagy lé te felől érdeklődött és Fey azt válaszolta, hogy a többiek is mind jól vannak. Dollfuss ezután arra kérte Feyt, hogy kérje meg Mussolini miniszterelnököt arra, hogy vegye gondjaiba feleségét és gyermekeit. Ezt Fey megígérte. Ezután a kancellár annak az óhajának adott kifejezést, hogy cn. Schuschnigg szövetségi miniszter alakítson kormányt. Ha Schuschnigg már nem eine, akkor Skubl rendőrségi elnökhelyettes vegye át a kabinetalakilást. Ezeknél 0 szavaknál az egyik puccsista az „őrnagyot“ félretolva így szólt: , . — Kancellár ur! Térjünk a tárgyra, mert ez minket nem érdekel. Adja ki a parancsot, hogy hagyjanak fel minden akcióval VJ kancellári hivatal ellen mindaddig, amig Rinleien át nem veszi a kormányt. Dollfuss erre annak a kívánságának adott kifejezést, hogy kerüljenek el minden vérontást. Végül a kancellár igy szólt Feylvez: — Gondoskodjatok feleségemről és gyermekeimről. Ebben a pillanatban a puccsisták Fey őrnagyot erőszakkal kiharcolták. Dollfuss ismét arról panaszkodott, hogy nem tud orvost kopni, pedig attól fél, hogy megfojtja a nyál. Ezt a fojtogató érzést persze nem o nyál okozta, hanem a minduntalan feltörő vér, amelyet azután ajkáról mindig léteiről tünk. A kancellár ur egyre jobban hörögni kezdett és lassacskán elvesztette eszméletét. Utolsó szavai ezek voltak: — Sokszor üdvözöttetem a féleségem és a gyermekeimet. 1 A hörgés még erősebbé vált, szeme megüvegesedett, görcsös vonaglások reszkeltették ; meg testét, azután : kilehelte lelkét. [»Ez úgy háromnegyednégy tájban lehetett. A halálküzdelem legfeljebb öt percig tartott. Schuschnigg kancellár szenzációsan érdekes, rendkívül megirt könyve méltán keltett világszerte feltűnést.------------------- «——---------Dfi. ILEiA TÁBLAI TANÁCSOS GYÁSZA. Sulyos veszteség érte a nemrégen táblai tanácsossá kinevezett dr. Ilea Li- vius főügyészt. Édesanyja, dr. Ilea ügyvéd özvegye, Ida Ilea meghalt. A széleskörben ismert nriasszony halála az Ilea, Fodor, Boila és dato családokat döntötte gyászba. Halála iránt Kolozsvár uritársadalma körében osztatlan részvét nyilvánult meg. Olás zorsz ManJzsukuo állam függetlenségé fcTSfcaffitjyymH iám A háborús események következtében három részre szakad Kína RÓMA, november 30. A StefanL-ügynökség jelenLi: .Az olasz kormány elhatározta Mandzsukuo-állam elismerését. Ebből az alkalomból Giano gróf, olasz külügyminiszter a következő táviratot intézte Hirota japán külügyminiszterhez: „Boldog vagyok, hogy értesíthetem excellenciádat, hogy Mussolini utasítására az olasz kormány elhatározta, hogy formálisan elismeri Mandzsu- kou-államot és olasz királyi követséget .létesít ebben az államban.“ A mukdeni olasz konzul megbízást kapott, hogy ezt az elhatározást hivatalosan közölje M)a ndz s u k uo k ü lü gy m i n i sz téré vei. TOKIÓ, november 30. Pekingböl érkező jelentés szerint az északkinai tartományok autonóm szövetségi kormányt alakítanak, amelynek első ténykedése az lesz, hogy a nnnkingi kin.ar hatóságoknak a Japánnal való békekötést ajánlja. Ha kérését elutasítják, az autonóm kormány ki fogja kiáltani függetlenségét. Az északkinai politikai személyiségek u.i központi kormányt akarnak alakitan mely mint Kinn valódi kormánya, á venné a mankiiitgi hatóságok helyét. A japán sajtó szerint a legutóbbi esi menyek következtében lehetséges, bog a kínai állam három részre oszlik. Egyi rész Csang-Kaj-Sek marsall, a mási egy kommunista kormány és a harm: dik Kuangszi-tartomány vezetője. Pa Csun-Slii tábornok irányítása alá k riilne.
