Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-04 / 280. szám
ß n fiLL'E'N Z fiK 10 37 'december 4. A mai emberek nem értenek az élethez A sebesség kultusza. — Ma nincs idő a gondolkodásra, az élet szépségeinek élvezetére, még a kontemplativ olvasásra sem. — A szenilitás határozott tünetei. — A költészet válsága írta: RABINDRANATH TAGORE HeqhezdfüH n évűén is, mint tiz év óla minden Karácsony előtt 50.000 Karácsony) atândlh Kiosztását. FISCHER S. A. Cluj—Bucureşti, üveg-udvzr 500.000 azaz félmillió ajándéktárgy emlékezteti vevőinket arra, hogy nálunk mindig jól és olcsón vásárol MINDEM VEVŐ KAP már 50 lej vásárlásnál 50.000 50.090 50.900 50.000 50.900 50.900 50.009 50.09® 50.900 50.999 A változások Ikórában éllüinik és lépésről lépésre megvâlltmitlaitţ) tik hagyományom liléinkét, möt még linlésHinket is Soha llUs8 ovö'.ució nein jláint ollyian gyors és hogy úgy mondjam, előre nem tó'toitlt válitozasokkalt a táreiadudmií és egyénit psziiehotlóglb terii Hetén, mint a most huil* l. A népeik má'slkiép élnek, máskép gondolkodnak, máskép hisznek, nnirrtf eddligi Valami különös vágj hajtja őket, ktbéirlBateizxeniek az. élei! minden elképzeJilietlö lehetőségiével1 és ezért ez a mostani generáció elfelejtett mindent, amit az emberiség valaha hi- dott az élet művészétéből Mia nines >dŐ a gondolkozásra, a töprengésre — még a kontemplativ olvasásra sincs idő Az. otot nagyon kemény, a llédénb való kiiz- delem ádáz és nem engedi, hogy ilyen gya- korTiaJltiaiŰan dolgokkal fecséreljülk 'időm/kwt. liven ikörii menyek közölt n köt észét igazon miem atz a művésziéi'» ág vagy hivatták amelyet; a tehetséges emberek nagy tömegben: művelnének Más szóval1: egyre kevesebb a költő és egjrre kevesebb költői remekmű születik, mert ez a kor nem szereti a költészetet. Nem alkarom azl az elbizakodollt állté hast megikockáz.taihniit, mimlha érteném a mai kor törekvéseit, csak kénytelen vagyok megem- Vitenii, hogy az utóbbi időben milyen silIjTOs rombolásokat szenvedett a költészet. Nem merek határozóit) váltását «adni aima), hogy ezt a háború és atz idánia következő sz én v edé<sek 'term ész ebes ielkf reakciója okozta: a tény az, hogy a mai tendenciák mellett a költészet nem (igen tud virágozni Ma a hangos filmek és a jazz Íkorábaínt, a műkor miardeinlklí 24 óra alatt akar felhabzsolni annyi élményt és szenzációt, amennyi nagyapáink számára hónapokig is elég lett volna: az embereknek nincs idejük és (türelmük a köV.'észeJhez,. Gsalk szónaikoznii és muiüaittnii' atka máik. Azt. elhiszem, hogy ez e! fog múlná és végkép el fog 'tiüinmi?, metrlt van atz emberi ‘tor meszel ben vaUa m i vdlleszüBefiebt vágy a köIllői kifejezés után. Azt azonban nem *tíu- dom megmondani, hogy mikor liesz ennek az áiülaipobnak vége. Az bizonyos, hogy egyelőre nem, menti az embereknek mia olyan kevés csendes szabad idejük van, hogy nem shudjtáAc igazán éaitékiellnii a nagy re/mektmü- vakieh. Almit ahogy atz ember mem tud méltányolni egy gyönyörű tóijait), ha expfessz- voniation száguld kérésziül rajiba, éppúgy egész tökéletlenül 'fog csak megérteni egy nagy költeményt', ha a miaá kor beteges ételiét; élni. Az étetatelk meg van a mag® rátánusa és ezt a rdiümusb 'nem lehat meggyors'lüaiui, sima menébét nem lehet megbolygaitlnli ainél1- kül, hogy ne veszélyezheltné magát az életei. Véleményem szerámit! a modernek nem értenek az élethez. Éppúgy, műkul a faián/k ember, -aJkii félig rá- gaibLaniuDl habzisiodJjia az ételit, nem veszik észEGV NAGY ASSZONY NAGY ÉLETE. Fűzve 152, kőivé 178 lej az Ellenzék könyvosztálvában. - Athenaeum-kiadás _______________________________ re « Hét' fimoimiaihh megnyteltho/aW.iiiti, inert örii-lí tirnipóbam hab/.smöjáJk cgylivátsuiláu a szm/ációkait! és egyikei sem izMii'k k."n H«e»l*- jeseuí. Ez nagyon szomorú áilillapof. Lá tszólag meghozza az anyagi síként, de nem hiszem, hogy iaiz .igazii boldogságot) is megközelítené. Miben áll; az. anyagi eáiker? Azt hiisziem abban, hogy az embenmelk elég anyagi értlték ált rendelkezésére, hogy megtszerezhessen magárnak miniden Huiüst ás olyntn váltloziah iboe élletel, amilyen csak 'liöhetségew. Ma az emberi liellkiat Imitálta áh;» ker.iltieittle a sebesség kultusza. — <\gy is nevez hot- mém: a sebesség forgószele — és mindenki igyekszik fülrohanni a másikat éti olyan libegő iramú életet élni, ahogy csuk bir. A sebesség mindenesetre járhaif bitzonyas- fatjiia a ikerrel, de nem hoz sem igazi éliveze- tet, sem Igazi boddogslálgot. így a maii generáció vadig elpocsékoljál a téliek finomabb t'uillaijd ontsa gallt és legjobb esc then egy széleskörű, de feliile,'Jeliets képet kap az életiről. lEzek ia tendenciák fokozsutosao elárasztják a világ minden részéi Soha még nem voCtt kor, amelyben az eszmék olyan gyorsam (terjedtek volna és az egyes országok közölni távolságok annyira összezsugorod- tlalk voínla, mint ma. Féllek. hogy ez a járvány el fog juihni mindenhová, még Keletre >ia. Bengáliiában vannak még sokan, akiknek lelkét nem hiomályosibotiták «; ai mai éO|etilietndenciálk és erre vezethető vlfcsza, hogy .ezen a tájon igen sok filattlail költő van még, akik a szépségei kuütiválják és akiknek munkái még ma is igen sok olvasó maik szereznék örömet. De lassan-lassan a hindukat is hatalmába keríti ez a modern szellem, amely egyenesen ellensége a költészet fejlődésének. iHa aztt kérdezik tőlem, hogy a költészetinek ez az elsorvadása visszavezet belője az utolsó 30—40 év tudomá'nyos fejlődésére, habozás nélkül ikiijelienitlbeDem, hogy egyát- üaíllában nem szükségszerű jelenség, hogy egy tudományos kor « költészet dekonjunktúráját hozza magával Ha a (tudomány igazi örömet tud szerezni azoknak, akik lőgtailikozmaik vele, ha serlkenteni 'és buzdítani tudja az elmét és o, képzeLetet, akkor éppúgy kifejezheti a költészet, minit az érzelmeket vagy egy szép tájait. Nem akarok ezzel kapcsolatban teóriáikat feláiiMtani és szabályokat leszögezem, de azt hiszem, hogy minden úgy v.auv, ahogy mondtam, mert a költészet nem ismer határokat, felvehet minden formát és az emberek lírikussá váL 1 latnak minden témával kaj>cso.aitban, ha meg vaui ehez a stimuláló erő Csak attól félek, hogv aiz emberek a mai modern törekvések következtéiben fokozatosan el fogják veszteni azt a készségüket, hogy versben fejezzék ki magúikat, sőt oivesztk majd a költői szépségek megértéséhez való tehetségét s. Ez pedig a .szenilitásnak határozott tünete, fiatal fajoknál sohasem fordul elő, hiszen a fiatalság lényege szemben áll a maitier.iálizmusisal és egyik legfontosabb tulajdonsága a költői- kifejezés készségé Ezt a készséget hamarosan el llehet veszniten-í, fejlődése akadályokba ütközik és nem is lehet pótolni semmivtil, meri ha ez a lelki érzékenység elmúld akkor e’Jherv^adl az élet virága. Egyáltalábaui nem vagyok lehált optimista a költészet) mai helyzetévé) kapcsolaá- baro, de vszomt nem is vagyok hajlandó dhőmiH hogy egy üyen ősi ösztön sohase éledjen fel és sohase iegj’en ismét az emberiség mozgattója'. 1 — A Krampusz tényleg meglehetősen L<I<ésteIen figura. De nemcsak a mozgalom szorította a Krampuszt ki a piacról, hanem u divat is. Valamikor divat volt a Krampusz, most már nem az, helyette inkább a kedves Mikulás bácsi csokoládéfiguráit veszik ajándékba a gyerekeknek. A nagy játékkereskedő, minden gyermekügy legnagyobb szakértője igy nyilatkozott: — A játékkereskedésben alig van már Krampusz. Sajnos, Mikulás is nagyon kevés, mert a közönség sokkol jobbau kedveli a csokoládéfigurákat Ezek sokkal hasznosabbak, a gyerek megeheti, vagy ha nem akarja, akkor harmadnap tortát lehet sütni belőle. Nálunk inkább apróbb játékok vannak, amelyeket a kisgyerekek cipőibe lehet tenni. A BARÁTSÁGOS ÖREG MIKULÁST MINDENKI SZERETI Megkérdeztük tőle, mi a véleménye a krampuszellenes mozgalomról: — A Mikulás barátságos öreg urt őt mindenki szereti. A Krampusz teljesen kiment a- divatból. Csak a virgács maradt meg. Ezt még most is adják a gyerekeknek, persze cukorkákkal feldíszítve, hogy a fenyegető jellegét tompítsák. Végül beszéltünk öz egyik helybeli nagy elemi iskola igazgatójával, ö komoly pedagógiai érvekkel magyarázta meg, miért rossz ajándék a Krampusz. — December 6-án Szent Miklós ünnepe van. A Krampusz-kultusz az ünnep elcsúszását jelentette. A nevelőknek az a dolga Mikuláskor, hogy a gyermek figyelmét fdhivja a jó Miklós püspök alakjára> aki mindenét odaadta a szegényeknek. Azt kell magyarázni a gyerekeknek, hogy Miklós püspök példájára nekünk is adnunk keN, nekünk is segíteni kell azokat, akiknek semmijük sincs, — .4 Krampusznak ezen az ünnepen semmi szerepe nincs. Különben is a modern nevelőnek vigyázni kell arra, hogy lehetőleg semmise rémifse a gyereket. Ne féljen olyan dolgoktól, amelyek egyáltalában nem félelmetesek, ne féljen a sötéttől és ne féljen a KéampuS)-- tól se. A szülők nagyon helytelenül teszik, hogyha a gyerek valami apró csínyt követ el, rögtön a Krampusszal és q virgáccsal fenyegetőznek. Mi arra törekszünk, hogy az ilyen megfélem]Réseket kiküszöböljük a nevelésből. Minek féljen a gyerek a Krampusztól, ami tulajdonképpen nincs is! Hangversenykalauz Demény Dezső pompás uj könyve a „Hangversenykalauz“, 430 lap, teljes hangverseny útmutató, vászonkötésben 158 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes Rózsavölgyi jegyzéket pl. Fáik „Mindentudó zenei zsebkönyv“, Fáik „Lisztbreviárium“, Lányi „Operakalauz“ mind LEPAGE-nál Cluj. Féríi divatlapok az 157*938. évi őszi és féli szezonra London Styles (alhumaiak) 360 lej, ugyanaz zsebkiadás 90 lej; Fashions for Gentileinen (albumalak) 300 lej, ugyanaz zs'ebkiadás 90 lej; The Gentleman (albumalak) 396 lej, ugyanaz zsehkiadás 88 lej; Der Herr 45 lej; Tailloring News (zsebkiadás) 48 lej; Maurer Modelle (zsebkiadás)' 50 lej. Kaphatók az ELLENZÉK könwosz- tályában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. —* Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk, ' ■——H—agamul — A Krampusz feltámadt, de megszelídült A krampuszellenes-mozgalom és a divat kiszerit ja a gyermekszobából a kisördög félelmetes figuráját CLUJ—KOLOZSVÁR, november hó. Szegény Krampusz! De megváltozott! Hová lett félelmetes nyelve, félelmetes szarva, gyermekbilincselő láncai Közeledik a Mikulás> a Krampuszok idén már nagyon megfogy.atkozott számban fognak visszatérni a cukrosboltok és jáíékkeres- ked'ések kirakatába és csak egy egész kis töredékük jut majd be december 5-én este a gyerekszobákba. Tav-uily mozgalom indult a Krampuszok ellen. Sok cikk jelent meg és sok előadás hangzott el, amely mind azt bizonyította, hogy a Krampuszra nincs szükség, feleslegesen ijeszti a gyerekeket, semmi köze sincs „A gyermekek nem idegbetegek“ Beszéltünk az egyik nagy csokoládégyár igazgatójával. 0 még krampuszpárti. — Mi változatlanul gyártjuk a Krampuszokat — mondotta. — Ki kell szolgálni a vevőket. Az egyik vevőm kérem Krampuszt keres, a másik Mikulást, mindenkinek meg kell adni a magáét. A mozgalom a mi gyártásúinkra nem volt semmi hatással. Évtizedek óta keresik a Krampuszt, nem hiszem, hogy most elpártolnának tőle. Nemcsak csokoládéból állítjuk elő, hanem a mikulási csomagok borítékán is szerepelnek a krampus zmo ti'v umok. — Azl mondják, hogy a gyerekek nagyon a Mikulás szép ünnepéhez. Ez az ünnep a jócselekedetek, az ajándékozás ünnepe és nem az ördögé aki csak megijeszti a gyerekeket, gonosz fekete 'fejével', hosszú piros nyelvével és kegyetlen virgácsával. A mozgalomnak az volt a hatása, hogy már tavaly is, óiig szerepelt a Krampusz Mikuláskor. Az idén már erősen folynak az előkészületek a csokoládégyárakban és a játékkereskedésekben Mikulásra, már nagyon sok kirakatban ott vannak a mikulási ajándékok, de Krampusz alig látható. Azt mondják, hogy nemcsak a mozgalom ártott a pi- rosnyelvü ölrdögnek, hanem a divat is, nem divatos már a Krampusz. félnek a Krampusztól, azért kell kiirtani. — Á, dehogyl a gyerekek nem idegbetegek, egész nyugodtan lehet nekik Krampuszt adni, nem lesz semmi bajuk tőle. Azért a krampuszellenes mozgalomnak ebben a gyárban is megvolt a hatása. Régen vadul vicsorított a 'Krampusz, hálán puttonyában rossz gyermeket vitt, kezében fényé' getően szorongatta a virgácsot. Az idei kiadás már egyáltalában nem félelmetes, az ijesztő kis fekete ördög kedves, vidám gyermekfigurává szelídült. A másik csokoládégyárban már nagyon krampuszcUsnes a hangulat.
