Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-04 / 280. szám

) o taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Teicfonszám: n—09. — Lcvélc'm: Cluj, postafiók So. Fióldtiodófuvacal és könyvosztily: P. Uniri 9. Telefon: 11—99 IjBmjmMEaBaaBEBgmmgiasmBnMBBi I/VI1Î. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS pengő. A ú V-iffiEMggMBaWPBBMgEgglgraMgHMSBmgEaBafflMmnKaMBgtHBMBaaaBMME _ _____ 81 s z 0 M B A T CLUJ-KOLOZSVÁR usfHgg^ggj'^areaaäBBECT'VB»«:..»iy.»g.u »MM Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 Tej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csaík a portókülönbözeote! több, ;Li..M._«ii»ijiiKgiM»rT»aKCTnauiaasaagggwgg:^^!zaaens jiimU 1937 DECEMBER 4. a kisebbségi kérdés megoldására bü¥d€i m eorM fiel pci ü< Delbos francia kiiliigyminiszier tegnap ■es- ^,j£._jé5öííclui'b középeuuópai útja első állomá­sára, Varsóba. Ez a középeurópad ut, mely eredetileg a francia külpolitika együk tényke­désének készült, a pár nap előtt lefolyt lon­doni értekezleten megerősített angol—francia együttműködés után, most a két hatalom együttes manifesztációjának tekinthető. A kö­zépeurópai kötelezettségvállalásoktól ecidg erősen vonakodó Anglia most, úgy látszik, távolabb megy ezen a téren, mint eddig bar­mikor. Hogy a londoni értekezle' nek, mely­nek célja a Németországhoz és O'aszorszug- hoz valló közeledés keresése volt, ez lenne az egyedüli következménye, ez legalább is nem valószínű. Anglia megfelelő ellenszolgáltatások nélkül nem igen szokta ilyen mértékben változ­tatni álláspontját, Joggal kell keresni tehát, hogy mi lehet az a2 ellenszolgáltatás, atmit ezúttal Páriis nyúj­tott Londonnak. A válasz azonban úgy a Ha­lifax németországi útja körül, mint a londoni , angol—francia tárgyalások körül még min­dig e1 lösen megőrző t titoktartás miatt csak a legteljesebb bizonytalanságban tapoga- tózhatik. Delbos külügyminiszternek Varsóban1, Bel- grádben és Bucurestihen lefolytatandó tár­gyalásai mindenesetre közvetlen folytatásai lesznek n Halifax utazásával és a londoni angol—francia tárgyalásokkal megindított eseményeknek. Ezeken a tárgyalásokon Del- bos igyekezni fog megerősíteni a háború utá­ni években megingathatatlan támaszpontnak tekintett nyugati hatalmakban való bizalmát, melyet London és Paris kissé megingottnak éreztek az utolsó időben. Viszont nagy mér­tékben valószinünek látszik, hogy ezzel szemben bizonyos kívánságokat is" hoz ma­gával. Ezek a kívánságok, amint az angol és bizonyos mértékben a francia sajtó 'fejtegeté­seiből is kitűnik, lényegileg a kisebbségi kérdés szabadelvűbb megoldására vonatkoznak. A franciák állí­tólag megoldási tervezetet is készítettek már erre vonatkozólag, melyhez megnyer­ték volna Csehszlovákia és Jugoszlávia hozzájé'ulását. Sőt a tervezetet a Románia által állítólag emelt kifogások miatt át is dolgozták & Del- bos külügyminiszter most ezt az átdolgozott tervezetet hozná a hírek szerint magával. Más- hirek szerint a francia külpolitika az iránt tapogatózik, hogy a Moszkvával kötött egyezménynek elejtése vagy meglaziitiása árán nem állíthatná-e be újra Lengyelországot szövetségi rendszerébe. Ez megfelelne Lon­don álláspont járnak is, mely a francii ókkal való együttműködésében tehernek érzi a Moszkva és Paris közötti kapcsolatot. Nem valószínű azonban, hogy Varsó változtasson külpolitikai rendszerén, mely Berlint ellem- sulvnak használná Moszkvával szemben és Parist ellensúlynak Berlinnel szemben, Erre mutat a varsói hír is, mely szerint lengyel hivatalos lapok épen most, Delibos látogatá­sának küszöbén nagy jelentőséget tulajdoni- ifeamak a ró maii lengyel követ és Glanc olasz külügymin.iß'ZLen közöttij tárgyalásnak, mely állítólag szintén Halifax lord németországi megbeszéléseivel állott kapcsolatban. Varsó szükségesnek tartja, hogy egy újabb európai rendezés megkísérlése esetéin a négy vezető hatalom, Anglia, Németország, Franciaország, Olaszország mellett szintén helyet kapjon a tárgyalásokban. A londoni Reuter ügynökség Delbos lri',1- iigymliuiszter útját úgy magyarázza, hogy ez. a francia határokat védő egyezmény-ián cola t szakadásait akarja megfoldozni. Franciaország külpolitikájának bizonyos iránya ugyanis 1934 óta súlyosan aggasztja PÁRIS, december 3. Yvon Delbos francia külügyminiszter tegnap délután 6 óra 15 perckor az Északi Expressel elhagyta Parist és el­indult közép- és keleteurópai diplomá­ciai utazásának első állomása, Varsó fe­lé. A francia külügyminisztert utján ka­binetfőnöke, Rochard és Berard helyet­tes kabinetfőnök kíséri. Delbos küliigy' minisztert elutazásakor De-Tessan fran­cia külügyi államtitkár, Cesianu párisi román követ., Pur rés, Jugoszlávia párisi követe, a párisi csehszlovák ügyvivő és a kisantünt egyes államait. A franciákat szin­tén aggasztják közép- és keleteurópai ba­rátaiknál tapasztalható bizonyos tünetek, igy például Jugoszláviának Bulgáriával és Olaszországgal kötött egyezménye, Ezzel kap­csolatban jelentősnek latsaik — mondja a Reuter-közlemény — , hogy Delbos külügy­miniszter közvetlenül Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter római út­ja utján érkezik Belgrádba. Római- jelentés különben tudni véli, hogy december 12-én Rőder magyar hadügyminisz- i tér visszaadja az olasz fővárosban Badoglio marsall budapesti látogatását. Római politikai körökben elterjedt hírek szerint ugyanekkor lengyel katonai küldöttség is érkezik az olasz fővárosba mások üdvözölték. Delbos külügyminiszter közép- és ke- leíteurópai' tudásával foglalkozva a „Petit Párisién“ igy ir: Varsóban és a krsantant országok fővárosaiban Delbos külügyminiszter nemcsak Franciaország, hanem Nagybitánnin nevében is fog be­szélni. A ,,Jour“ tudnivélii, hogy Delbos külügyminiszter Franciaország kisarr tantbeli barátainak formális biztosítéko­kat fog adni arrauézve, hogy Középeuró- pa területi status-quoja épségben marad. A választási harc tajték osan duzzad és kavarog, Teli örvénnyel. Ez magától értetődő dolog, mikor természetes vagy természetel­lenes szövetségek jönnek létre, melyek gyul­ladást okoznak az uj Ízületekben. Még soha sem forrt a politikai katlan ngy, mint most; a legtöbb vita Maniu és a legszélsőbb jobb­oldal között kötött megnemtámadási egyez­mény körül forog. Se vége, se hossza a vi­tának, vájjon a volt külügyminiszter haza­térése miatt történt meg éppen most és he- fyes-e, ha belép a némzeti-parasztpárlba, helyes e, ha képviselő jelöltséget válla] s nem elégszik meg a jogszerinti szenátorság- gal. Egyelőre kimeríthetetlen tárgynak Ját­szik. A másik tüzes vitapont e szenvedélyes időkben Vaida választási egyezménye a li­berálisokkal, amely egyesek szerint sok párthivő visszatérését a nemzeti-paraszt- pártba vagy átlépését a keresztény frontba okozta máris. Talán ezért oly változatos és gúnyos minden nyilatkozata. A szélső jobb­oldal ifjú vezére s a numerus valachieus atyja egyaránt igyekszik kötetlenségét hangsúlyozni és lecsillapítani az ideges párt- biveket. hogy nem őt hódították meg, ha­nem hódította meg a szövetkező felét. j HP L i SS LONDON, december 3. Franco tiáibbriniolk hír szerinti közleményt j úttal el Londonbas éa bejelenti ebben, hogy 'tengeri zárlat állá veszi a spanyol köztársa­sági partokat. Közli álitóliag tazit iLs, hogy 'traigerészetiii főpairamesimoikiált utlaisiiltoitlia a semlegesség! könzietieLl figyelmen őrivül ha­gyására, majd hangoztatja jogát, hogy ímeig- állliiliibathait és szükség esetén meg is itámad- tatibaik minden hajót, mely Ikoinmáiny párti Hl íkiitköltöbe igyelkiszíili. Ä jegyzék teljes szövege még nem (jutott eil a,z angol (kormányhoz, amely csak a teljes szöveg vétele ütán fog döriLeni állásfoglalása felöl. SALAMANCA, december 3. ÍAvilteöben a nemzetii hatóságok He tartóz- il'afoliálk a gijárui csetkia főmicjkléit, Louis Gonza- îieslî. Gomiz'atíes Telk'iiismeretiét több mknib ezer álitiaila 'aláirt halálos Ítéleti terhelik SANGHAJ, december 3 Tegnap több japán repülőgép szállít' út Nanilrimg felett és doboitlt bombákat a Iritnui fővárosra. A bombázást heves légi harc (kö- Vöbtio a japán repülőgépeik és aiz elűzésükre fölszúllit 35 triniai repülőgép között. A harc­ban 13 Limai repülőgép lezuhant. A japán repülőgépek, y.égüll visszatértek állomáshe­lyükre. A /klibaii mlendkiilitleklkleli zsúfolt sanghaifí nemze tik űzi enged mónyes terülieteken élénk nyugtiailanság uralkodik) i» mára tervezett (japán ka! tornai felvonulás miaillö. A nemzet­közi negyed hatóságai attól tartanaik, hogy a felvonulás zavargásokra fog alkalmat adui;, Az áradás e habján úszik nehány zöld lé­vé? és virág, fonnyadt vagy viruló: egy-egy kijelentés a kisebbségi kérdésről. A román arcvona] választási kiáltványa ' ' 1 * " ’ kisebbség meg ke:]? adni a teljes szabadságot, bogy gazdasági, társadalmi, művelődési fejlődé­süket bizositsák, az utóbbitól meg kell az országot tisztilatni. Az arcvonal Bucureşti-i főbareosa, Ángeleseu szemrehányást tesz a öemzeui-paraszl'pártnak, mert mögötte kom­munista és zsidó kisebbségiek állanak. A legnagyobb és friss zöldlevél, a legklnyii tabb s üde virág a íunian nyilatkozata Méltán dicséri a „Dimineaţa“ most nyílt és egyenes szavat nyomán, amelyek ujból fénybe borították férfias magatartását, amikor nem esett a miniszteri-tárca beteg ségbe, amely hasonlít a gomblyuk fájda­lomhoz, Nem kötötí senkiveíl választási egyezményt, mert demokratikus eszméinek igazi képviselőjét másutt találja meg. Nagy érdeme, hogy a kisebbségekkel való őszinte és lojális együttműködést követeli: „Nem a kisebbségek kedvéért, hanem az ország kedvéért. Mi az igazi nacionalista politikát folytatjuk, amely mindenek fölött csöndet és lelki békét akar az összes együtt lakó népek között4- — mondotta Iun ián. Kár. hogy csak maroknyi sereg harcol körülötte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom