Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-25 / 298. szám

/ELLI7 7V7/7* I 93 7 december 2 5. Beleg a humor Baj van a: irodalommal — olvassuk cyy idő óta a föltűnd egyértelműséggel levont konzekvenciákat a különböző fel­fogású és beállítottságú francia újságok és folyóiratok hasábjain, baj van az iro dalommal, különösön a könnyebb faj­súlyúval: kihalóban van vagy tahin már végleg ki is hali a hires francia humor. \ z, amelyben harmonikusan megfér egymás mellett a könnyed szórakoztat ni akarás és a: örök emberi mélységekig le­nyúló komoly mondanivaló, u forma könnyűsége és a tartalom súlya, de leg­főképpen annak a dokumentálása, hogy amikor emberi félszegségeket gúnyolnak ki, önmagunk tükörképe előtt vágunk groteszken tragikus fintort. Haldoklik a humor, amely pszihológ'iával dolgozott és amely reád éppen úgy vonatkozott, mint ream, tegnap ugyanúgy mint ma, vagy holnap — aktuális volt tehát min­dig és ezt a: aktualitását sohasem veszí­tette el. Hiszen amire épült, az az ember örök gyengesége volt, a felismert, vagy felismerni nem akart gyengeség, bis aki erre épít, azt sohasem fenyegeti a ve­szély, hogy eljár fölöt le az idő. Már nem a régi, nem az igazi a frari- eia humor, — halljuk a vissza visszatérő panaszt — megváltozott az irodalom ké­pe csakúgy, mint a színpad hangja, sőt még a Montmartre chansonjai is mintha elvesztették volna régi csengésüket. Ha mis a kóta: ezt csalhatatlanul jelzi a fü­lünk, de ösztönösen érzi az író is, ami­kor tollat vesz a kezébe, vagy a színész, amikor a függöny előtt állva tolmácsol­ja azokat a tréfákat, amelyekről előre tudja, hogy nem lesz sikerük... A baj kétségkívül itt van és most már csak az a kérdés: hogyan lehet véde keznl ellene. Ebben a tekintetben már meglehetősen eltérnek a vélemények. A betegséget mindenki látja, de nem ez az első eset,, amikor a gyógyítás útjaira néz­ve eltér az orvosok véleménye. Most fo­lyik a nagy vita és ha a jelek nem csal­nak, alighanem meg is egyeznek majd a legplauZ'ibiUsabb és legegyszerűbb meg­oldásban. Ha a ma humora nem éri el a tegnapét: elő kell venni azokat az íráso­kat amelyekhez évtizedes, sőt évszázados nagg sikerek emléke fűződik. Ha igaz, hogy a humor az emberi ferdeségek és gyarlóságok képe, akkor ez a kép hatá­sos lesz ma is, csak úgy, mint tegnap, i- gy tegnapelőtt. Hiszen a gyarlóságok ma is, változatlanul itt vannak velünk, körülöttünk. A fanda kedélyesség kiveszőben van: mutatják a jelek, de a bajt nem lehet or­szághatárhoz kötve lokalizálni. A humor és a kedély szerte a világon zsákutcába jutott, aminek legszemléltetőbb bizonyíté­ka az uj termés megdöbbentő szegénysé­ge, sivársága, ötletnélkülisége. És az, hogy amikor ftt-ott mégis sikert arat egy- egy tréfás könyv, darab, vagy más írás: mindig törvényszerű bizonyossággal ki­derül, hogy amit látunk, hallunk, vagy olvasunk, bármilyen újnak lássák is — nem premier, hanem repriz. Es minél változatlanabbal azonos a repriz Qz egy­kori premierrel, annál nagyobb a sikere, visszhangja. Még akkor is, ha a célzások, utalások, vonatkozások felett régesrégen eljárt űz idő. Kiveszett az emberekből a humor, de vájjon van-e, aki ezen még csodálkozni tud? Nem az volna e feltűnő és csodála­tos, ha épugy tudnánk anekdótázni, mint apáink, vagy nagyapáink akkor, amikor még — sok minden nem történt meg... Bizony: ezer és egy oka van annak, ha világszerte csökken a ,,kínálat“ a humor­ban — kereslet persze még van és éppen éz verte fel nagyon magasra az igazi hu­mor árfolyamát — de azok között, akik­nek kevés az okuk jókedvre, alighanem első helyen éppen az Írók állnak. Fran­ciaországban és nem csupán Franciaor­szágban... Húsz nehéz év vonult el Eu­rópa feje felett, a húsz év sok kiábrán­dulást, sok csapást hozott magával, ame­lyek csak egyetlen szempontból hasonlí­tottak egymásra: az íróra, az irodalomra mindegyikük ütött egyet. Az iró alapjá­ban véve jóhiszemű lélek: eleinte tehát jóhiszeműen és jó arcot vágva fogadta az ütéseket. Még meg is köszönte szépen, amint illik és utána mindent megértő mosollyal végezte tovább a maga dolgát, mintha mi sem történt volna. Aki a po­fon előtt mókázott„ folytatta a mókát po­fon után is. Nem komoly a dolog, — momită hangosan, hogy megnyugtassa önmagát és azokat, akik hangjára fi­gyeltek, nem komoly és nem tart soká mondta — azután várta, hogy jóslata mikor teljesedik be. Amikor azonban enyhülés helyett egyre zordabbá vált kö rülötte a világ és a lezuhanó ülések mind sűrűbben és mind erélyesebben követték egymást — lassanként minden ajakra ráfagyott a mosoly Ahol pedig magától nem akart ráeszmélni a humor arra, hogy számára egyelőre nem terem babér, ott a paragrafusok magyarázták ezt meg neki érthetően és kézzelfoghatóan. Né­" hány év előtt még kicsinyeknek és komi kasnak találtuk, amikor szerte Európá­ban a — kabarék ellen kezdtek harcot a paragrafusok; ma már táljuk, hogy eb ben a harcban esett el a humor Vagy legalább is: akkor kapót/ élrtveszélges sebet. Es hogy a sett még ma is nagyon súlyos, azt mindennél feltűnőbben azok a vész jelek mutul jók, amelyeket most ad­nak Franciaországban és mindenütt, ahol tudják: a humor hozzátartozik az élet hez ugyanúgy, mint a friss levegő, vagy a tiszta bóvli, vagy a nyugodt otthon. Beteg a humor. Jó volna meggyógyí­tani, nem őmiatta, hanem miattunk. Mert ha meggyógyul és felszabadul a húszéves lidércnyomás alól, nemesedé a humor tér magához, hanem mi magunk Is. De vájjon meggyógyul-e valahai ' KEMÉNY ISTVÁN Tökéletes ieíeségek magukévá tevő okleveles feleségek csak­ugyan boldogitóbb és tökéletesebb élet- társak-e, mint azok a leányok, akik ok­levél nélkül és szivükre hallgatva, hatá­rozzák el magukat a házasságra, azt majd idővel az amerikai férjek fogják megmondani. Ha ugyan ismerve az uj nevelési szisztémát, egyáltalán kedvük lesz a fcleséyképzö akadémia minden érzelemtől és idealizmustól gondosan meghámozott hallgatói között keresni feleséget. Mrs. Black különben bejelentette, hogy a feleségképző akadémiára azért van szükség, mert manapság a házastársak igen gyakran nem úgy viselkednek egy­mással szemben, hogy az tarlós és bol­dog együttélést biztosítson. Valljuk be, ebben a derék hölgynek igaza van. A mai házasságok körül, sajnos, csakugyan elég sűrűn van baj, amit a válópörök el­szomorító és évről évre emelkedő száma is bizonyít. De abban már nincs igaza Mrs. Blacknek, ha úgy véli a házasságot jobb és biztosabb alapokra helyezni, hogy csak a nőket tartja szükségesnek meynevelni. Ezzel mintegy azt állítja, hogy a házasságok felbomlásának első­sorban az asszonyok az okai. Úgy tűnik fel nekünk, mintha Mistress nagyon szi­gorú volna a saját nemével és túlságo­san elnéző a férfinemmel szemben. Es mintha nem tanulmányozta volna át a válópörök statisztikáját, mert akkor rá­jött volna arra, hogy a nem sikerült há­zasságoknak ölvén százalékban az asszo­nyok, de ötven százalékban a férjek az okai. Es ha a világ összes leányai elvég­zik a feleségképző akadémiát, kérdés: boldogabbak és tarlósabbak lesznek a házasságok, ha az éremnek csak egyik oldala van fényesre csiszolvaf Vájjon mi­lyen megértésre jutnak az okleveles tö­kéletes feleségek az oklevélnélküli, tehát cseppet sem tökéletes férjekkel? Terem abból igazi boldogság és harmóniai, ha az egyik fél a sikeres házasság érdeké­ben főiskolát végez, a másik még az ele­mi iskolát sem járja ki? Ezért hát az egész női nem nevében azt indítványoz­zuk, hogy hn Mrs. Black csakugyan meg akarja valósítani házasság javító <terveit, állítsa fel sürgősen a férjképző aka­démiát vsf Amíg nem késő. Bartók Irén. Óceánontuli hírek jelentik, hogy Ame­rika egyik városában feleségképző aka­démia nyílt meg a férjhezmenendő leá­nyok számára. Azok a tanítványok, akik a tamfolyamot sikeresen elvégz'ik, az elő­irt vizsgát leteszik, oklevelet kapnak és férjhezmenelelük után az „okleveles fe­leség“ címet használhatják. Az amerikai leányoknak eszerint könnyű dolguk van: mindössze egy kurzust kell halhgatniok a feleségképző akadémián, hogy idővel tökéletes feleségekké váljanak. Boldog, irigylésreméltó férjek, akik okleveles fe­leségek között válogathatnak! Mert Mrs Black, az akadémia illusztris vezetője szerint, az okleveles férjhezmenendök mind olyan Diekens-regénybeli angya­lok, akiknek oldala mellett a házasság a legkívánatosabb dolog a világon. A feleségképző akadémia különben közzétette részletes programját is és eb­ből kitűnik, hogy a tanítványokat nem annyira ideális, mint inkább reális elvek alapján nevelik. Mrs. Black — akit kü­lönben, mint elismerten példás hitvest állítottak a nem mindennapi intézmény élére —, a romantikát, a szerelmet, mint a házasságban fölösleges ballasz­tot, egyszerűen kizárta nevelési prog­ramjából. Szerelem, érzelmek... ezek ós- di, bagatel dolgok — hirdeti a kitűnő ' hölgy —, fődolog a — pénz! Felfogását egyébként rövidesen és pregnánsan meg- formulázta a férjhezmenendök tízpa­rancsolatában. íme, néhány intelem, amelyeket az okleveles feleségeknek jól a szivükbe kell vésniük: A férfi, aki jól eltart léged, sokkal töb­bet ér, mint az a fiatalember, aki jól tud táncolni. Ne menj feleségül valakihez csak azért, mert szereted, A szerelem elhervad, a pénz és a ka­mat mindig friss marad. Az asszonynak támaszra, biztonságra van szüksége, — ezt nem a kiforratlan fiatalság, hanem a megállapodott, jól kereső férfi adja meg. És igy tovább. Sajnos, bennünket, akik megilletödötí szívvel nézzük végig Julia romantikus szerelmi történetétó mint dermesztő északsarki szél csap meg Oiz a levegő, ami Mrs. Black házassági tízparancsola­tából kiárad. Hogy a Mrs. Black elveit n világ tcurcgtub urfíiíífitíöfiéza Hirohito mikádó 124-lk tagja dinasztiá­jának. — Hogyan keletkezett a nap Hui- nuk mllhosza TOKIÓ, dcoerrílrer 24 A tóvolkeLeti események, d« különösen az a tő1 ek véts, hogy megvalósiuák a császári diktatúrát Japánban, öukényteleaii] 1 í j f pán t?vávzi/Jri házra Lányitja az egész világ figyelmét. Az érdeklödóst egyélíkénil is meg •Tdemlii ez <i császáni ház, hiszen ez legré gebbl uralkodó dinasztiája a földnek. A CSÁSZÁRI CSALÁD Japán jelenlegi uralkodója, Hirohito miká­dó, aki 1901 áipadlia 9 ón születőit, tehát mimdösis'ze 36 éves. 1921-ben, az akkor még alig húszéves trón­örökös körutazást tett Európában. Nagy ese­mény volt ez, h szén azelőtt e japán császári ház. egyetlen tagja sem utazott soha külföl­dön. Visszatérése után a beteg mikádó helyett átvette a régenséget és formálisam. 1926 december 26 ón, apja halálának nap­ján tránrulépett. Csak két évvel később. 1928 novemberiben, koronázták meg ünnepélyesem a fiatal miká- dót Kiotóban, a régi császárvárosban. Hiro- liito császár 1924-ben feleségül vette Nagy­kőt, 'Kuni herceg leányát. A hercegi faunba ősrégi japán nemesi család. A miikád óné tel­jesen visszavonult életet ól, ahogy azt a ja­pán tradíció előirja a nők részére. A japán császári párnak öt gyermeke vart; három leánya és két fka. A MIKÁDÓ ISTENI SZÁRMAZÁSA A világ legrégibb ura’ikodó háza eredőiét Krisztus előtt G60-ra vezeti vissza. A család őse Jimmu császár, aki megállapította a bi­rodalmat és alkj Tennonak nevezte magát. Jimmu császár, illetve Tenno, a monda sze ■nini az egyik február 11-én lépett Japán trón- já \a és ennélfogva ez a dátum ma is nagy szerepet játszik Japán életében. Még az d”- szám fás is erre az időre vezethető vissza. A japánok szerint nem 1937-ben élnek, mini mi, hanem 2597­ben. Ismeretes, ugyanis, hogy a japán mikádók isteni tiszteletben ri'Szesülnek. Ennek vissz­fénye meg'átszik minden egyes japánon, le gyen bármilyen alacsony szármázáftiD, mert valamennyi japán a nap fiának tartja magát. Hogy ezt megértse az ember, jó messzire kell visszamenni a mitlhológiűban. A japán legen­da szerint eredetileg istenek kormányoz Iák .Tnpákf. Az utolsó istenpár Izanagi isten és Tzívnani istennő volt. Az ő teremtő akaratuk­nak köszönhető e japán szigetország kelet­kezése és ezenkívül úgy tudja a legenda, hogy ebből az isteni házasságból három gyermek származott: Amatenasu, a nap is­tennője, aki Izanagi isten bö'l szeméből pat­tant a viliágra, ezenkívül1 Csukijomino-Kami, a hö'd istennője és Susanoonomiko, a longer istennője. Ez ulóbbi istennő viszályt és lázadást idé­zett elő 'és nagy károkat okozott. Ennek foly­tán Amaiterasu, a nlap istennője elhatározta, hogy a Nippotvszigetek feletti uralmat ük­unokájára, Nitiigire bízza. Jimmu csázsár Ja­pán első valódi uralkodója, viszont ennek a Nln.iginek unokájai. Rajta keresztül a); összes japán uralkodók Amaterasu vtap- isfennfíltV származtatják magukat. Ugyanebből az okból, vaUamennyi japán! csá­szár isteni sízármazásu és valamennyi japán fia a napnak. A SZIGORÚ TRÓNÖRÖKLÉSI REND A trónörőklési rendet Japánba?» igen szi­gorúan szabályozták. Eszerint csak férfi örökölheti a fapdn trónt. A trón öröklési rendet különösen 1889 feb­ruár 11-én újból ísziabályozlák az alkot­mánnyal együtt. Ha a mikádó felesége nem ajándékozza meg fiúgyermekkel urát, okkor a császár a törvény értelmében illegitim fe­leséget is teithat. Minden Uralkodási korszak külön nevet kap japánban. Yohíhitö császár, a mostani mikádó alpjának uralkodási korszakát .Mai­sának“ nevezték Japánba», azaz n ,.nagy igazság“ korának. Hirohito császár, a jelen­legi ja párt uralkodó korszakát „sorának“ ne­vezik a japánok, ami annyit jelent, hogy ez az uralkodási korszak ,,a világitó béke“ kor­szaka, A tálvolkeléti események azonban, legalább Is je’en’eg, nem nagyon igazolják ezt äz el­nevezést. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom