Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-18 / 292. szám
«t Már megkezdjék €8 közkegyelem gyakorlásai------------- ■ ——na— —--------OssîeîzkU, JL'óbei már szabadon is engedték BERLIN, december 17. iA íaipiclk' á'.val Ikiairácscmyrai .ágénll nagyará- tniyu n-éiHielicíiíütágj íimuaffilstíll.iiávial; tea pesoáaito- bam az „Umi'Led Press“ az fi jelenti, ho>gy bár ,a rendelői) miéig írnom ikleinülllt imy.iilvámiO'S- «ágroi, Kari Ossiiicilizliiiilli, >aikiii miiinit termeneilies, Notel-dijad iis myerli, már saobiaidon enged- itt'Jk. Ugyaincsaik szabad'llábna Ipellyczilélk. Torgeilontj és Löbeí, ;a biilrod almit gyűléis volt el1- aoiöjkjcil Az .jUmilled iPress“ biilloisral viösaii, hogy Telllimiatmm volit ikonairniuiniiisttiai vezért «len* engedik szabadon. Arról! egyelőre nrcg anrcs bér, hogy a teözlkiegyielllem ikíedivezielliljei az országba«! mairadina’.mialk-e, viagy >kiii ikel’1 vari- doroliaiok. Ili r swerünili eziL egyén í in égi lé! és ailiaipjóin fogjálki e'JdöiniBeniit. Tudományos élet Erdélyben . a Bach»korszak alatt és a75 éves Erdélyi Muzeum Dr. Kristóf György egyetemi tanár előadása CLUJ KOLOZSVÁR, december 17. Az Erdélyi Muz-emm Egyesület tudöniá- nyos' előadássorozata keretében a tegnap délül ét 11 6 órakor a Lyceum könyvtár nagytermében dr. Kristóf György, a helyi egyelem kiváló professzora, tartott értekezletet „Tudományos élet Erdélyben a Bach-korszak alatt és a hetvenéves Erdélyi Muzeum“ címen. Az erdélyi tudományos élet legkiválóbb képviselői: elölt tartott előadás dr. fviüs1- tóf György közelebbről megjelenő nagyter- jedelmüi munkájának egy önmagáiban, is ólnál.! ó része volt. Az értekezlet előtt dr. Tavaszi] Sándor egyesületi elnöík mondott meg- n yl t ó t. A tudományos élet közügy —1 mondotta dr. Kristóf professzor — de ebben a kedvező történelmi tényben, a tudományos' étet hajnalán nem volt része az erdélyi magyarságnak és mégis minden tudományos megmozdulás a közért történt Erdélyben. Apáczai és nagyszámú tatnálványai a nyugati kultúrát Erdély közélteiének hozták és hogy munkájuk nem talált meddő talajra, a köz- intézmények és a könyvtáraik bizonyítják kétségbevonhatatlenul. A XVIII, század végén, több mint húsz könyvtárai íven Erdélyinek. Tudományos társasága és tudományos folyóirata azonban még a XIX. század közepén sem ivóit. De volt tehetsége, hivatottsága, közoktatása, iskolája, temploma az erdélyi magyarságnak és ha Bécs nem vetett volna gátat, csakhamar virágzó tudományos élet kezdődök. A kedvező szerencse helyett azonban a Bach-korszak következett be, ami teljesen megszüntette a tudományos' élet fejlődési lehetőségét. A Bach-kor szak alatt mindössze öt számottevő tudományos mü jelent meg Erdélyben. Mint az erdélyi magyarság közszellemének tudatos megnyilvánulása, 1859-ben gr. Mikó Imre fáradhatatlan munkájával megalakul az Erdélyi. Muzum. Kétféle munkát végzett. (Befelé muzeálist, kifelé tudományost. 1872-ben, az egyetem megnyitásával megszaporodtak a tudományos fők Erdélyben s így a tudományos élet hatalmas lendületet vett. 1874Jben megindul az Erdélyi Muzeum ci- mii folyóirat s négy szakosztályt áll it fel az egyesület. A megindult tudományos élet még is hagyott hiányokat. Nem készítették el a nyomtatott katalógusokat és még ma- sincs meg, ami pedig óriási veszteséget jelent, mert még a szakemberek sem ismerik azt ta hatalmas kincstárt, amely az EME vagyonát képezi. Az Erdélyi Muzeum' hatalmas áldozatok árán jött létre, vállalni kell hát a fenntartását és továbbfejlesztését a m-aii, erdélyi magyarságnak — fejezte be előadását dr. Kristóf professzor. (—) I gen, valóban ez a helyzet és igen sajnálatos, hogy még elég kereskedő akad, valamint szabadfoglalkozású egyén, akik azt hiszik, hogy lehetséges ragyogó üzleteket kötni telefon nélkül is. Ragyogó üzletekről nem is lehet szó, még csak közepes üzletekről sem, mert egyetlen kereskedelmi vagy ipari vállalat sem létezhet telefon nélkül. Ha tudná, mennyit vészit tekintélyéből, ha tudná, mennyi kárt okoz vállalatának azzal, hogy nincs telefonja, bizonyosan nem habozna, hanem azonnal bevezettetné. A telefon a mágikus eszköz, amelytől vállalatának fejlődése függ. Csodálatos szál, amelynek révén néhány perc alatt beszélhet fővárosig vidéki, sőt a határokon és tengereken tuli vevőivel és szállítóival. A Îλ tíévt07 ©lass Iiaiott... RÓMA, dec ember 17. A Stiefaini:-iigy.nökség köziül a Spanyolországban eieseüt olaisz légiiotoifiAálk 11-ólki névsorai. A névsor 76, .Spanyolországban m.eg- halJt és leltiemetteillt légíomilslla nevét foglaljál maga bam. A TISZTVISELŐK ES NYUGDÍJASOK KEDVEZMÉNYES VASÚTI UTAZÁSRA JOGOSÍTÓ IGAZOLVÁNYAINAK LÁTTAMO- ZÁSA. Bucii restiből jelentik: A vasút vezérigazgatósága közli, hogy a köztisztviselőknek és nyugdíjasoknak ötven- és hetvenöt- százalékos utazási engedményre jogosító igazolványainak láttamozását 1938 január elsejével kezdik meg. A kolozsvári városházán semmit sem tudnak ti műnk anélküli i ck segélyezéséről. A ko.- öO'Zsvár.ii mumíkásszervezoteík kérésére a munkaügyi m'niiszjíler 100.000 lejt folyósiitatti .a kolozsvárii miuinikainiélkülii'ek segélyezésére. A mumkainielktiill/ileíki 'többiizbera fclllk értőik már a városi tanácsolt’, hogy hívják össze a nmnlka- füé.ikiü'if.dk segélyezéséire ajalkiifofti bizalkságoO. Ennek a felkérésmelk a városi itlanác9 még ■nem itleítlí) eleget1,, sőt az liidöiközót biizoititság legutóbbi ülésén, ezit a kérdést) IlleveHitle iái napirend i'őil! .Mii is órdékllődtüiníki a városházán, műkor kezdik a 100.000 le jós segély ikâullia- Dáisáit, Érdiemleg es v állaisizit; az ómban niem teap- binlki. Úgy látszik, hogy a vállaszlllálsi propagandával élfogíiállt időközi bizcititiságnak egyelőre niam fontos ennek a kérdésnek gyors megoldása). Az 1938. évi „SPECIAL“ ZSEBNAPTÁR a törvények és rerdeietek labinímtusában kalauzol, gazdag staliszit ilkai adaititárával és hasznos tanácsaival, valamint tanulságos cikkeivel tájékoztat és szóra,'Kozlaiíva tanít:. Ara 33 lelj. Kapható az Eliliemzéfe könyvosz- táiyában, Clüj-Kolozsvár, Pjialba Unicii. Titu!escu újabb válasza még határozottabb ...— - ■ ————‘CTgI”rgTOWi ' 11 ■■ „Maga Tatarescu volt a kérdéses magasállásu személyiség“ — A kormány befejezettnek tekinti az ügyet. - Vaida is beleszólt a vitába BUCUREŞTI, december 17. | A vasgárda feloszlatásának ügye to- 3 vább viharzik a Bucurestr-i sajtóban. Az Universul tefgnapi száma a volt külügyminiszter újabb nyifalíkozatát közölte, melyben „bizonyos jegyzőkönyvekret{ hivatkozik s ezek fényképmásolatamak közlését Ígéri, hogy a közvélemény elolt kellő értékre szállítsa le ellenfeleinek állításait. A Duca-kormány volt tagjainak ismert levelét ugyanakkor „kollektiv hazugságnak‘‘ nevezi, mely arra van hivatva — hangsúlyozza — hogy egyedül az ő vállára rakja'a felelősséget a vasgárda feloszlatásáért. T'itulescu különbséget tesz a feloszlatás jogi fényié s a rendszabályok foganatba tétele között. Szolidaritást vállal Dúcával, a „szerzőséget és sugalmazást“ azonban ezúttal sem hajlandó elismerni és szükségesnek tartja azt is leszögezni, hogy a vasgárda feloszlatását külföldről sohasem kérték. iA volt külügyminiszter újabb nyilatkozatának legérdekesebb része, melyben elárulja: — ki volt az a „magasállásu személy“, kivel gyakran találkozott a Duca-kormány megalakulása idején és aki közölte, hogy ,,amennyiben nem bukik meg a Vaidia-kormány s nem oszlatják fel a vaisgárdát, abban az esetben az ország belső rendje felbomlik.“ — Maga Tatarescu jelenlegi miniszterelnök volt a kérdéses magasállásu személyiség — állapítja meg Titulescu* A volt külügyminiszter titkának felfedése után keserűen ismert be, bog}, „az összes fegyverekkel rendelkező kormánynyal lehetetlen vitatkozni“. Támadja a jelenlegi, rendszert, melyre — véleménye szerint -— nem volt példa Romániában. Sajnálja, hogy „Én és a vasgárda“ címet adta cikkének, inkább — mondja „Én és a liberális párt“ címet kellett volnia használja. Bocsánatot kér Duca emlékétől és kényszerű helyzetére hivatkozik, mert — panaszolja nyilatkozatta végén — olyasmivel gyanúsítják, amit Dúca kezdeményezett s ö akart végrehajtani. Titulescu újabb nyilatkozata után a Viitorul — a kormány hivatalosa — rövid közleményben tudatta, hogy a Duca- kormány volt tagjai, a vitát a maguk részéről befejezettnek tekintik. Ugyanakkor elítélően (nyilatkoznak a volt külügyminiszter eljárásáról, mely erkölcsi szempontból meg nem engedett helyzetbe sodorta 'azt a férfit, ki fontos szerepet játszott és oly felelősségteljes helyet töltött be az ország ügyeinek intézésében. Az egyik nagyváradi lap munkatársa az ügyben kérdést intézett az ott tartózkodó Vaidia volt miniszterelnökhöz: — Nem avatkozom a vitába — válaszolt Vaida — mégis csodálkozom, hogy Titulescu a nem is oly régen történt dolgokat oly gyorsan felejti. Azzal dicsekszik, hogy az olasz követ várta az állomáson s ebből olasz barátságra von következtelést. Sok naivitásra van szüksége egy diplomatának, mig megtalálja az ilyenfajta következtetést. Lansbury angol munkásvezér meglátogatta Bécsben Schmidt külügyi államtitkárt A enunkáspűfti képviselő Mihlas elnöknél is táíogalási (esz BECS, december 17. Uamsbury angol munkáspárti képviselő csütörtökön fogadta a sajtó képviselőit és közölte velük, hogy megérkezése után, délben meglátogatta Schmidt Guido osztrák külütgyii államtitkárt. Bécsi tar:1 tózkodása alatt Lansbury, Mik Ins elnöknél. és Schuschnigg kancellárnál is látogatást lesz. Később Budapestre is el szándékszik látogatni — mondotta — de ideje rövidsége miatt most már nem teheti niasr. ezt.
