Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-18 / 292. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélc>m: Cluj, postafiók 80. Fiókkiáldóhivatal és könyvosztály: P. Unind 9 Telefon: ix—99, I* VIII, ÉVFOLYAM, 2 9 2. SZÁM. 4 Béiaseí egység Köztudomású, hogy romániai németek lé* lekben már jé régen kettéváMlíSk és ez a vé­kony hasadás a választass küzdelemben szin­tén fölStülk. A vezető szerepet' a maroknyi szésziság játsza németségünk nagy Vol'ksi- gemtiinschaííjában: i3 nemzet} szocializmus is IILt vert először gyökeret, aztán innét dol­gozta át a német Lelkű tetet. Az egység meg­mentése érdekében a régi és kipróbált szász vezérlet megalkudott a nemzeti szocializmus­sal és befelé az innét érkezett uj politiku­soknak adta át a tábornagyi pálcát, névsze­ri nt PSbritiius kapitánynak és hívei néki. De a megh'Hisonlás azért nem állt meg. A szász, sváb, a volt osztrák és orosz németek szélső­séges emberei — Hitzkopfok — megalkották a dissziidcns néniéit néppártion, A két oldal egyre keményebben került egymással szem­be, ha nem is vég'egesen s a választási; idő­szak beköszöntésévé 1 rögtön megindult Srli- sérlet iaz egységes arcvonal biztosítására cső­döfi mondott. Két német ut nyilt meg. A ki­felé Roth, befdé Faibrifius vezérletével küz­dő „alkotó“ rész az ószubadeivü kormány­párttal kötött választási egyezményt, a má­sik, a kisebb, a „forradaihni“ néppáirt ön­álló lajstromait fektetett le. Az előző, mint­hogy nem biztosi'ithaictt minden német sza­vazatot —- apportot — kénytelen volt az előző törvényhozási létszám két helyét fel­áldozni, de bőségesen kárpótolta e,zért népét a b-isebhségvédeImi jogok egész sorozatának visszehóditásáviail. Igaz, hogy egyesek ravasz­di módon gondolták a veszteséget is „behoz­ni“. Egy kalandos híresztelés röppent föl; minthogy a kormány-lajstromon biztosítva van a régi helyzet két megbízó levél kivéte­lével, l3 körültekintők“ elvi aggály nélkül motjd „a szepa.ratislia“ lajstromra fognak sza­vazni és nemcsak vlsszaszejzik a réven, ami elveszett a vámon, de talán még uj zsák­mányt fog biztosítani. Természetes, ez lehe­tetlen: a fegyelmezett és okos német több­ség tudja, hogy ilyen alantes politikával, a becsiapás kisebbségi életben kétszeres mód Heirateten eszközével, rögtön dugába dőlné­nek 3 most megszerzett vívmányok és a jö­vőben teljes lehetetlenség volna minden ki­sebbségi küzdelem részére. Eddig a két német rész ádáz választás* harcot folytatott egymással. Most azonban egyre sűrűbben és komolyabban gomolyog­nak a hírek, hogy a Gnsí-féle szitud ár nem­zeti szocialisták — pontosan -kiflii őket ne­vezni, Íriszen többé-kevésbé már minden ro mániái német a nemzeti szceializmnsiniaik nyí’t vagy titkos hVe — vsszavonják a kü­lön lajstromot, végét vetik a családi hábo­rúságnak és így az egész romániai németség a kormányra és ikormánypártok egyezmé­nyes lajstromára fog szavazni. E fordulat- nií'k több okát sejltetílk. Főleg külföldi lap­közlemények szerint a külön útra került né­metek magatartása ingerültséget okozott a német birodalomban és ezt nem kisebb té­nyező. mint Görüig hangsúlyozta állítólag. Ennek visszhangja támadt itt. Minthogy a romániai németség felfogása szerint Roniá- r a megint erősen Mizelcdik Németország­hoz és a küikeresikede'mi viszonylatban első helyre kerüli német közgazdaság rohamosan mélyíti a helyzetet, még pedig országunk javára, niém lehetetlen, hogy az elitélő han­gulat más irányból erősödött, legalább is szireződött. Az óvatos és hallgatag szász sajtó <a lehetőséget másnak tulajdon Hja egy­előre: a külön német lajstrom hívei tudatá­ra ébredtek volna, hogy nem tudnak két szá­zalékot elérni és ez politikai Ikudarcot je­leni, viszont iaz így elvesztegetett szavazatok amúgy is a kormány és vele egyezményes másik német oldal javára esnek a mérlegbe, mert a prémium os rendszer szerint a két százaléknál kevesebb eredményű pártok sza­vazatai i a győztes kapja meg, ez pedig való­színűleg a kormány lesz, mert eddig minden választásnál így volt. De .3 lapok más el­gondolást sejttelitelk, niég, amit döntő oknak tételezünk fel mi, nem csupán végletes jó­hiszeműség alapján, hanem történelmi szi­MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS felelős szerkesztő'. BR, GROSS LÁSXLÓ Előfizeted árak: havonta 70, negyedévre zio, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.bözettel több. SZOMBAT 1 s CLUJdvOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 18. 1sro Tokié és Wash iiiiiif A japán császár válaszlevelére várnak Amerikában, mielőtt a tokiói kormány jegyzéke telő! nyilatkoznának. — Háborús tervek helyett boj­kott-tervek ^Japán ellen. — Krofta csehszlovák külügyminiszter újra emberséges kisebbségi politikáról beszél A Irancla kormány nem akar nyomási gyakorolni Prágára, de szívesen venné i&la a kisebbségekkel szembeni megértést Az angolszáz Hatalmak és Japán közötti feszültség , bár a tokiói kormány bocsánat- kérése után enyhült, még mindig nem tűnt el. Az Egyesült Államok kormánya még min­dig várakozási állásponton van, alighanem be akar]fa várni a japán mentegetőző jegy­zékre adandó válaszával a Mikádó feleletét Roosevelt elnök tiltakozó levelére. Japán ré­szébe d: incidensnek ez a legfádjalmasabb pontja, mert a vallásos tisztelet, mely a csá­szárt körülveszi, majdnem lehetetlenné teszi, hogy mentegető nyilatkozatot tegyen egy kül­földi hatalommal szemben. Roosevelt elnök, ügy látszik, éppen ezért ragaszkodik az elég­tételadásnak ilyen módjához. A háború ed­digi lefolyása alatt ugyanis többször tett a tokiói kormány mentegetőző nyilatkozatokat, anélkül, hogy ez megakadályozta volna a fehér hatalmak elleni támadások megismét- lőhősiét. A Mikádó nyilatkozata azonban, ame­rikai felfogás szerint, kötelezőnek tekinthető a japán katonaságra is, mely ,a kormány nyilatkozataival úgy látszik nem sokat törő­dik. A „Panay“ ágyunaszád elleni támadásról érkezett újabb jelentések ugyanis mindin­kább az ta meggyőződést érlelik ki Ameri­kában és Angliában, hogy ez a támadás sem­miesetne sem lehetett a véletlen müve. Mind­azok, akik az ehülyesztett amerikai hadiha­jóról megmenekültek, azt állítják, hogy fél­reértésről nem lehetett szó. A levegő a tá­madás pillanatában teljesen tiszta volt és a japán repülök olyan mélyen reipültek, hogy feltétlenül látniok kellett az elsüllyesztett ágyunaszád amerikai jelvényeit. Newyorki lapok legújabb jelentése szerint a támadó re­pülőgépek egészen leszállottak a ,,Pauay‘' ágyunaszád fölé és gépfegyverekkel lőtték az ágyurmszádon összezsúfolt embereket. Ezek a jelentések még fokZzák az izgalmat, mely az Egyesült Államok népében él Japánnal szemben. Viszont háborús hangulatról sem az Egyesült Államokban, sem Angliában nem •lehet beszélni. Inkább gazdasági ellcnrend- szabályolcat kívánnak. Amerikában már meg is indult a magánemberek bojkottja minden japán áru ellen s ez a< bojkott-mozgalom ro­hamosan terjed. Angliában a Dél-Kina elten minden jel szerint előkészülő japán támadás oko'z izgalmat. A támadás ugyanis valószínű­leg Kanton ellen fog irányulni, ami nehéz helyzetbe hozhatja az angol kézben levő Hongkongot, mely közvetlenül Kanton előtt fekszik. A helyzetnek megfelelöleg úgy An­glia, mint Amerika egymásután küldenek újabb hadihajókat a kínai vizekre. Delbos francba külügyminiszter csehszlo­vákiai látogatásának eredményeiről még nem lehet tiszta képet alkotni. Tegnap a prágai külügyminisztériumban Delbos külügyminisz­ter tiszteletére erdőt t vacsora alkalmával Krofta külügyminiszter beszédet mondott. Hangoztatta a csehszlovák külügyminiszter, hogy nem kell a Franciaország és Csehszlo­vákia barátságaitok kihűlésétől tartani, mert Csehszlovákia nem szokott a jótéteménye­kért hálátlansággal fizetni. Emlékeztetett a í két ország közös érdekeire, majd ki jelentett e, 1 hogy Franciaország és Csehszlovákia közö­sen híve a Népszövetség általi összesség és egyetemes biztonság eszméinek. Hangoztatta, hogy orzágának nincs támadó szándéka s legfőbb vágya a béke. Benn a kisebbségük­kel szemben emberséges és igazságos politi­kát, külpolitikában pedig szomszédaival szemben barátságos politikát kíván követni. A csehszlovák hadsereg jubileuma alkalmával mondott beszédében pedig Hodzsa miniszter- elnök hangoztedta, hogy Csehszlovákia terü­lete Európának az a pontja, ahol a németség találkozik a szlávsággal. Ez a helyzet köny­vijén konfliktusra vezethet — mondotta —, de megvan a lehetősége annak isr hogy Kö- z&peurópa e két nagy törzsének nyúlványai között előkészítsék és biztosítsák a közele­dést. Hangoztatta, hogy Keleteurópában szük­ség Lto narra, hogy a köicsönős benemavat- kozás elve 'és a jogegyenlőség alapján bizto­sítsák az együttműködést. A két beszédből feltétlenül kiér zik, hogy a prágai tanácskozások során kétségtelenül szó 'lehetett a kisebbségi kérdésről is Ezt bizo­nyítják különben a párisi sajtó kommentár­jai is, melyek szerint a francia kormány nem akar ugya nnyomást gyakorolni Cseh­szlovákiára, de szívesen venné, ha a prágai kormány megértőnek mutatkoznék a kisebb­ségekké] szemben. A „Jour“ ezt is tudni céli, hogy Delbos ezt a<z állási0gin'ást Franciaor­szág és Anglia nevében taolmácscdja a prá­gai kormánynak, melytől az- is kéri, hogy tegyen meg minden ’ehető erőfeszítést Né­metországgal való viszonyának enyhítése ér­dekében. Len«we!ofszá9 Is ©ffJkaep^fa a ószövetségei? PRÁGA, december 17. Delbos francia külügyminiszter csütörtö­kön délelőtt felikereste Krofta csehszlovák külügyminisztert. A francia külügyminisz­tert ezután Benes köztársasági elnök fogad­ta kihallgatáson és átnyújtotta neki a len- gyet Fehér-Oroszlán rend T. osztályú jelvé­nyét. Denies elnök Delbos külügyminiszter tiszteletére víWásreggelit adott, melyein jelen Voltak a csehszlovák kormány tagjai, vala­mint számos más polgári és katona? szemé­lyiségeik. Delbos francia külügyminiszter Krofta csehszlovák küiliigyminiszterrel való találko­zása után részt vett az önálló csehszlovák hadsereg megalapításának évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen. Delbos az ün­nepségen beszédet mondott, megemlékezve ■a csehszlovák önkéntesekről, kik a világhá­ború alatt a francia hadseregben küzdőitek. Hodzsa csehszlovák miniszterelnök az ün­nepségen mondott beszédében Csehszlovákia függetlenségéért vívott harcáról beszélt. 1PÁ1RIS, december 17. iFralncia pcMitiiikiaii körök heim mialkwosiull tart­ja! magát a léc, hogy a 'lengyel ikormány be- íáitlhiattó időn belüli iköveiinii fogljia 'Ohszórsz'ág példáját és kilép ia Népszövieitségbö'.i. Párisi topóik ©Ílienőniizhetelfab hire» szerint a len­gyel korniiájny tóim fogja-, hogy a Népszó - vendéget „nemzieitközii) tárná csíkozó testületté“ alalkiitöálk át lés vonják meg tődé a mionizet- közi érvényű határoziaitlok hoziaita Iáim alle jógái». A lapok szeiiiin.b míg ez meg nem tönt énük, Lengyelország távol tártja magát -a Népszö­vetségitől1. WASHINGTON, dec. 17. Eleinte úgy látszott, hogy a Ludknv- féle törvényjavaslat, melynek az a célja, hogy az Egyesült-Államok csak előzetes népszavazás talapján kezdhessen háborút, nem nyeri el a tárgyalásához szükséges 21S aláírást. A „Panay“ amerikai ágyu- naszádnnk a Yangcse-folyamon japán részről történt elsülyesztése 'nyomán neonban a törvényjavaslat esélyei roha­mosan megnövekedtek és már sikerült megszerezni a tárgyaláshoz szükséges 218 képviselői aláírást. A javaslat tár­gyalása i|gy elkerülhetetlen, washingtoni körökben azonbaln nem tartják valószí­nűnek, hogy sikerül törvényerőre emelni a javaslatot. nini németség „forró fejei“ s talán egy pil­lanatra elnémítják ingerültségüket, a házi perpatvart, a hiúsági önérdeket és engedek meskcdneOí) a német szellem általános sod­rának. maiiból, itt az egység és a magasabb némi!' kisebbségi érdek szólal meg, ha csakugyan valóságnak bizonyul a bír. Természetesen arcnak a német egységnek szeli eme, az a folytonos eredményre szomjazó germán szel­lem, amely a romániai német kisebbség vá­iasziíási egyezkedésével már úgy is sereg né inéit vívmányt könyvelhet el. Delbos nem ok nélkül járt itt a Duma medencéjében, amelyre Németország su- 'lyos szelleme újra és talán az eddiginél is erősebben rábonil, Ezt érezhetik a roma

Next

/
Oldalképek
Tartalom