Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-07 / 257. szám
rtEBN/Äf / 9 3 7 növi in t> c r 7 'V:' ■ ■ . :■ şi? --ster nyomában Irta dr. NAGY GÉZA ref. teologia! tanár Távoli1, eldugod Iviilu :i nuvöségi hegyok kö/üM. l’tai rosszak, osőIrmi, hóban szinte jáihatatlanok. Vigyázz, Iw oda más/., uz egészségedről Így jellemezte egyik uggoiló szívű barátom Frátát. S im mégsem tudtam leküzdeni ma- ganrban a vágyat, u hi voga lő s/ere-lel szavat az odamenctelre. Fzek a „távoli eldugott talvók'* mindig lartogalirak -meglepetéseket a 8 kutatók s/imáia A sík főidő, országutak menten elterülő községe,k arcáról hamarosan lemossa a/ idők viliara- a jellegzetes rovásokat. Népe könnven ledobja magáról ősi viseletéi, elfelejti lájszólását, -meséit, énekét. De a hegyek, erdők tövében meglupuló házikók és e/ek lakói a letűnt idők emlékeim-ek valóságos kincsesbányái. ASd szintén igéi liis'Jeieii Fráttáss — Ilyenkor szívesen iszunk még egy csésze finom, párolgó kávét. Ezt a legnagyobb takarékoskodás mellett is meg lehet tenni, mert az aromás és jóízű Kathreiner és Valódi Franck annyira olcsó, hogy egy csészével több igazan nem játszik szerepet. Aztán járt még olt volaki, oki épp mint én, i igét hirdetett és históriát irt: Rogerius mester. 1242 tavaszán megszökik a visszavonuló I tatároktól s Gyulafehérváron keresztül régi lakhelye. Várad fölé igyekszik. Olvassuk c-ak útleírásának ide vágó rész'ét: ,,S oda tíz. mérföldre az erdő mellett vola egy falu, melyet o. nép nyelvén Frátán-ak neveznek s az erdő alól négy mérföldre -v '-la egy csudálatos magas hegy,, melynek Idején egy borzasztó kőszikla nyugszik való. Férfiak és nők nagv számmal menekültek volt oda,, kik minket kedvesen, sírva fogadniuk s tudakozódnak vei la veszedelmeink felöl, melyeket mi nekik kevés szóval mind előadni nem valónk képesek. Megkinálának végre bennün-. két fekete kenyérrel, mely lisztből és tört cserfaíh'éjból volt sütve. Nekünk azonban kellemesebbnek tetszik vala annak ize va-'aDe ómig oda jutnánk, pillantsunk bele ^ küzstg történetébe. Hogy menjek eléd jó Ro- geriusoru, lia nem tudok számol adni arról, hogy mi lett a te egykori menedékhelyedből évszázadok folyamán? Sajátságos zeknek a régi falvaknak az élete. A nagy, világrengető, országformáló események szele alig érinti azt. Lám, Frá'á- ról is a tatárjárás utáni békésebb századokból csak. egy sereg biríoktp-er és — csere elsárgult iratai maradnak meg. Még a pápai ti zed szedők is csőik a szomszédos Berhenye- sig jutnlak (1332—37), ahol László pa,p — szivesen-e vagy duzzogva? — megfizeti nekik a maga 49 garasát,, aztán megnyugtatja őket, hogy tovább már nincs mért menniük. Ott a világ vége! Nagy rengetegek, a Figő és Mácsa erdők, egyhangú tanyai birtokok és ingoványos halastavak birodalma az. A nagy csendet csak Ősuipám és fia Miklósi vadász- kürtjének zaja veri fel, amint csatlósaikkal, .jobbágyaikkal megüzik a vadat. A lui tűi inas Frátai nemzetség uralkodik itt egész a XV. század kclzepéig, mikor aztán magva szakad s az örökösök egymás ellen viaskodnak ^ nagybirtok darabjaiért. A rendi élet zajló eseményei mellett szinte 'észrevétlenül megy végbe 1396—1410-ig a falu megoszlása magyar és román részre. Azé mögött kiütköző települési és nemzetiségi viszonyok, ellentétek hálás témája lehetne egy újabb kutatásnak. Lassanként érvényesült ilt is a- léférti küzdelem örök törvénye. Az apróbb részeir- to-kokat elnyeli két hatalmas főúri dominium, a Bethlen és a Suki családoké. Mellettük azonban még mindig kitart 8—10 kurta nemes család örökölt vagy vásárolt földjeivel 1— egész a legújabb -időkig. Az egyházi élet a vidékével párhuzamos. 1557-ben már a Borzason és Fenesen lakó főesperesek után a plébánosok is protestánsokká lesznek. iKial-alkul a dobókai esperes- ségböl és a kolozsi keleti részéből (Frala— Bonchida) a széki ref. egyházmegye, mig a Szamoson tuli gyülekezetek a dési esperes aua kerülnek (1624). Az unitárius hullám is átcsap a két egyházmegye középső részJém, de aztán átadja helyét az erősebb -konfesszió- nak. Ez időből való Diószegi Péternek a széki egyházmegye „igen. tudós“ esperesének összeírása a gyülekezetek vagyonáról. Ilit bizony ez elszomorító képet mutat. Frátán de és Berkenyesnek alig van ’valamije. Ott egy kő., itt egy rozoga, f-atemplom, egy-egy harangocskával , némi -klenódiumokkal, de föld, egy-egy rét kivételével, szinte semmi. A régi katolikus papi- dézma megszűnik, helyébe lép ec hivek készsége. Iskolának, rektori fizetésnek, mfint másutt-, hire-hamvo sincs. Még az estélyi harangozá'st is a pap végzi, amelyért minden családtól egy „jó nagy kenyeret kap“. Mi> történhetett itt? A siralmas puszild ás hátterében feltűnik egy gyászos emlékű történelmi személyiség, a mezőségi magyarság egyék sírásója: Básta. De a kálvinista szívósság uj életet teremt a romok fölött, A XVII. század második fe: mennyi lánglis/.t süteményénél, melyet valului csak életünkben ettünk. Olt maradunk tehát egy hónapig . . Vonzó é> »oslói ké-p. A fáradtságtól, éhségtől elgyötört bujdosó esperes és szolgája egyszerié csak emberek által lakott falubai ér s ettől nem messze egy természetes szik- 1 avarban zsibongó menekültek ra ja fogja körül öl. Ltjának szenvedései felöl kérdezősködnek teile. De ö alig tud beszélni a- gyengeségtől1. S mégis, mikor megosztják véle utolsó darab kenyerüket, ugv érzi, hogy otthonra’ talált. Nem tud elszakadni tőlük egy hónapig. Mit csinált ott ez alatt Hogerius? Szinte látom a jóságos arcú, meleg tekintetű olasz popot, amint — hálából a régen nélkülözött kenyérért, olt sürgölődik a menekültek között. Itt egy beteget gyógyitgat 4 mull lében szaporodnak a földek és klenódiumok. Ismeretlen nemes urak. pátrónusok, kik közül Szabó Márton (1693—94), Egri Mihály (1719), Szarvadi Sámuel és Kendered János (1 740) nevei niogaslnnak ki, megható hűséggel gondozzák a romlandó végvárat. Földet adná, vagy perelnek vissza- az eklézsia számára, harangot öntetnek, alapit ványokat tesznek, kurátori, egyházfim állásokban s/or- galnnatoskodnak. íme 1740 Len már „mestert“ is tflíálunk Erű tán. S a hitvallásos iskola fennáll egészen 1911-ig. Ki méri fel n sokat szidott és bírált erdélyi nemesi középosztály egyházmenlő és kulturális teljesítményét e viszontagságos századokban-? . . , Erű la sajátsága az, hogy itt külön nemesi és népi (populai is) eklézsia a lobul ki egy és ugyarjazo gyülekezel keretein belül. Az első adományokat ad, kormányoz, o második kepét hord, szánt, vet kaszál n papnak, mesternek — Isten dicsőségére. De orz Ur házának buzgó gyakorlásában teljesen egyek. Az Ne gondolja azért senkii, hogy ll-l1 egy haldokló Magyargaraból talál! Miikor a 'eg- frissebb paírónus (mert Ilyen is van Isién kegyeiméből!) jó -két -lova. fel röpít el te ko- osiihikiait a falu fölölti hegyire, egyszerre csak elénk tűnik a „tempóim l.apideum estrai- pagum“. De mu már nem romcLban, mini akkor. Ölti áll „’talpig mosolygó ifebé ebem“ az évszázados -egyházi (telken- s mellette m régi, kissé távolabb pedig az uj papi'-alla Mini minden .iitleniü deleik, felér ezek kertje, udvara s egy -nemesi dominhiméva!. S ami- fő, megvlan még a 'régi. iskolaépület is, a ho.zzá 'tartozó belsőséggel. Ha- már -az iskola megnyitása ma a lehetetlenséggel hadáros ős. nagyi érmében békés otthoni talál minden egyházépilő munka. No meg a dalárdánk. NÍerti ilyen is van Rogerius falujában ! Vasárnap reggel. B- Lés hangulat ömlik cl a mezőségi hegyeik fölött. A hatnám g-szó p-ed-ig száll!', száki! milnd-en szívbe, minden hajlékba. Kicsi, álmos tanyáikon, amiilk' rozoga melléképüle-teikikiel, ugató kutyáikkal', békésen !-egeilö háziállataikká:' máslkíor beüe- veszn-eik a környék' szürke -egyhangúságába, most megmozdul az éled. Gteda, ga-zdasz- szony, gyermekek ünneplőbe öltöznek és sietnek — sokszor 8—10 klillomédier (távolságból is — >ai f itáliai d-e-mplomba, m-egmosmii lelLüket az isteni kegyelem üdítő vizében, magyar igét halíg-aitní, mta’gyainul imádkozinii. Ttt tinit is vantniak már a gyülekezetben. Amiinit vé-giigbéikiiinitek ui h i vektöl benépestif- t-ett padsorokon, tarkiai-bamka klip tárul fel1 előttem. A férfiak egy részének fekete Fsia- bádj-a, fehér hainisnyája székely eredetre vali, Ezdk a rőlibamnia conidra posztóba 51- dtö-zöttek a -berkien yesi jobbágyok ivadékai. A bamvasszürke, egyszínű gyapjú öltöny a mezöség -egyenruhája. Ott az első pádban a bőrkabátos p’a/lrónusok. Az, asszonyod-fejcsodatevő füvekkel, olt cgv bűneivel viaskodni gyóntad. Beszél az elepedt lelkekmek Krisztus urunk kínszenvedéseiről s Istennek a halálból js életet fakasztó hatalmáról. Reggelenként tahin misézik is a durva kövekből hevenyészett oltáron. A mártírok ereklyéjéért nem kellett messzire mennie. Hiszen az egész ország, mely rakva volt ártatlanul meg- öltöknek, h iával ló püspököknek, szerzeteseknek fehérlö csontjaivá!, talaj-köve lehetett volna az oltárnak. Talán sokszor elhatározta magában: holnap tovább megyek! Aztán a so.k sirás, lelki éhség, betegség láttára m.'nd egyre megloldja tartózkodását egy nappal. Az ilyen munkában eltűnnek az idő korlátjai, a lélek az örökkévalóságban él. •Meglehet-e tagadni ezek után Frátától, az elhagyott, a hegyek közé rejtőzködő Frátától egy pár napot? évenkénti vizitációk csak múló panaszokat említőinek. Még Berkenyes is fellendül: 1764 — 7i ig külön papja van, akit «persze szinte teljesen a Bethlen udvar fizet. Soha« olcsóbba még nem kerüli egy gyülekezet ’anyásitása és soha nagyobb békesség nem volt még eklézsiában!. mint itt! A fejlődést lveletözi gr. Bethlen Imrének, a nagy történetírónak kepe-rendezése (1891) és Ugrón István tordai főispán s birtokos- társainak uj iskola szervezése (1860). Egy derék székely pap. Finta Samu buzgólkodá- sn következtében az egyházi földek 160 kát. holdra emelkednek . . . S mégis1 valami hiányzik e lendü’eles fejlődésből: a népesség számbeli gyarapodása. A kisemberek leszegényednek. asszimilálódnak, a jobbágyak helyét nem reformátusok váltják fel, egyes családok elköltöznek. Me már hírmondóul is alig lehet kapni valakit a régi, vezető családok mairadékai közül. kendője, ruhája a- Maros men-téré emlékeztet. a leányok pántlik ás. hosszú hajviselete szántén. Egy legény kalap jóban olt virh a-z ősi piros bokréta. Úrasszonyok, -iparos emberek, leányok megszokott öltözete. Mennyi szón, mennyi változata a különböző vidékek visel étének! A Mer,-ediékkő . .. Tahin igy top!a Rogerius is Frálát. Akikor ás az volt -a falu. mint manapság: Inmein- cminan összeverődött tömeg, amelynek mindenük része őszt ön szerű leg őrzi eredeti lakhelyének ruhaiszabását, színeit1. A. leljkem összeszorul: Miit mo-ndjr.ik ezeLnek? Vájjon meg fognak-e érteni? Ej. hiszen o-tit az örök evangélium: /a; bimbocsánat! .Régebbeim -inkább külső s-zer- tairt-ásokban, ma pedig igehirdetésben zeneiül fe] az -aiz éhező, elgyötört lelkek számára. És hangzik' Ézsiaiilíis prő-fétia vigasztalása a habilor| foglyokhoz: „Öli mindnyájam, -kik szom.juhoztoLi, ijerlek e vizekre, itiil is, kiilkin-ek minc-s pénzetek’, jertek, vegyelek és egyetek pénz nélkül és ingyen, bort és tejel!“ A beszúd közben figyelem az arcokat. NémeDyiiLJ fáradtan, közömbösein ül, másik csillogó, érdeklődő fekin-tetteü. 'Amii közelfekvő, életükhöz lailkaflim-azotit igazság, megkapja: őket. Az imádság közben megrendül mindnyájunkban -a lélek. Ebben a szörnyű ániaságbam- mknden panaszunk1, fájdalmunk ez ajkakra tolul A karban pedig felzendüi a-z ének: Térj magadhoz ddága Sión, Van még neked Istened . . . Igen, ezért a vigasztialásént érdemes volt idejönni. Érdemes volt neked, távoli tanyákon magányban őrlődő testvérem és nekem is, hogy megismerjem ,a kegyelem egész erejét, egész gazdagságát. . Templomozás után ismerkiedüinlky ..KuráüSeiiedéSciíő fúrok, presbiterük, pátrónusok, egyszerű hivek, nri és iföldmüvesasszonyok váltanak velem egy pár meleg szót. Császár bácsi, a volt gomdok a/ró! nea-ezetes, hegy nem akarta ál’’.tmosiItatni uz iskolát, amiért akkor a megyei urak alaposan lehordtáik, most pedig megmer tette jz iskolatelket és épületet, amiért még senki sem dicsérte meg. Fogadott fiúval és kilenc unokájává! maga a megtestesült székely szívósság, jóindulat és törhetetlen hit. Szabó bácsi körispataki származású ég a szopori hívek vezére, ösz- szctairló leike. A berkenyesielk, szomorúan panaszkodjak, hogy kicsiny Smaházukat nem engedi a (község fefépit-tetni, pedig minden: pé-niz, épületianyag együtt van már. Le- heLséges-e ez egy törvényesen elismert vallás híveinél? ... A nőszövetség elnöknője a szerefetmunkáró! beszél. Itt az ifjú kántor, akit csak nem rég képesített a Bethlen kollégium. Csupa erő, férfias elszántság, szervező képesség. Nem, nem ha'un.k meg, hanem élünk és hirdetjük az Urmtk cseleked eleit! Átmegyünk a szemben lévő dombon álló iskolaépületbe. Nagy meglepetésünkre ű tanteremben egy kis színpad fogad. Ide sorakozik feT a dalárda, melynek tagjai — iskolás gyermektől elkezdve öreg uisszonyg, falusi és úrin ők vegyesen — hiven tükrözik a gyülekezet sajútos összetételét, itt -tairlják a karácsony esti ünnepélyeket is, amelyen még a román pap is megjelenik. Fráta nem engedheti meg magának sem n világnézeti, sem a -nemzetiségi harcot! A teljesen preci-z karének után kedves szavalatok s utána a gyülekezet története mese- szerien előad via, Soha figyelmesebb hallgatóságot nem kívánok magamnak még városon sem. mint Itt. A közönség nemcsak hallgatta, de valósággal együtt élte velem a múlt felemelő, lehangoló és tanulságos eseményeit. Csak a falu öreg Herodotosa helyesbítette néhol az 'általa jobbam ismert adatokat. Hiába, a helység történetét nem lehet csak könyvekből megírni. A műsor végén tarLahbarka népviseletbe öltözött kislányt állítanak (fel a pódiumraj. Jézusról szól a verse, minti az eddigieké. A berkenyesi gyülekezet, a régi anyaegyház üzenete ez -a hi vök seregéhezi. Az iskola udvarán megállva még elbeszélgetünk. Szemben velünk a kipusztult nemesi kúriák, a Galgócziakjé, Kovásznaiaiké, Egrieké, Füzesieké, Kenderestieké. De Ilt meT.et.tem egy ifjú lelkipásztor, aki törhe- tet-íeniit munkálkodik e végvár megmentésén s mellette -a buzgó vezetők és rugaszkodó hivek serege. S a nemesi osztály helyett erőre kap a nép. Lám. Nagy Ferenc uram miegvette a Füzesi-birtokot s mintaszerűen befá-si-I-oita, müvelgeü aizt. Ott tovább uz Ineze-csal-ád házai fehérlenek, bir- -t-ókaikon szapora gyer-mek:sereg virágos kertje. Tanult, ügyes iparosok kerülnek ki híveink közül, akiket még -a románok is megbecsülnek. S az egyetlen nagybirtokos a fuiu-ban még mindig a mienk, a marosvá- sárhelyj kollégium neveltje. Mintha hallanám a költőt: Kivándorolni, elöjujdosn;? Nem! Mii innen, nem megyünk! Nyugodt tehetsz még haló poraidban äs, jó Rogemiusom! A nép, amely egykor téged olyan szívesen fogadott, engem is felüditett sz-eretetie, élő bite balzsamával. Ez pedig cllyan jól esik a minket fenyegető hullámok ostroma között. Dr, Baál svábhegyi gyarmekszanatóriuma, Budapest, l„ Mátyás kirá!y-ut, Laura-ut 1. sz. A legtökéletesebb gyógyulást és üdülést biztosítja fiuk és lányok számára. — figész éves üzem. — Tökéletes modem konfort. — Küzponti fűtés. — Valamennyi diéta. — Elemi iskoláztatás. — Nyeiv- oktatás. Rekonvaleszcens, hóemelkedéses, miiigyes, nervozus gyermekek számára; rossz evőknek és lultápiálta^nak, — Spoitok, sportoktatás és saját sporttelepek. — Télen : si, ródíi és jégpálya. — A mérsékelt ellátási díjban mindennemű költség benn- foglaltatik. — Kérjen prospektust az igazgatóságtól.
