Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-07 / 257. szám

rtEBN/Äf / 9 3 7 növi in t> c r 7 'V:' ■ ■ . :■ şi? --ster nyomában Irta dr. NAGY GÉZA ref. teologia! tanár Távoli1, eldugod Iviilu :i nuvöségi hegyok kö/üM. l’tai rosszak, osőIrmi, hóban szinte jáihatatlanok. Vigyázz, Iw oda más/., uz egészségedről Így jellemezte egyik uggoiló szívű barátom Frátát. S im mégsem tudtam leküzdeni ma- ganrban a vágyat, u hi voga lő s/ere-lel szavat az odamenctelre. Fzek a „távoli eldugott tal­vók'* mindig lartogalirak -meglepetéseket a 8 kutatók s/imáia A sík főidő, országutak menten elterülő községe,k arcáról hamarosan lemossa a/ idők viliara- a jellegzetes rováso­kat. Népe könnven ledobja magáról ősi vise­letéi, elfelejti lájszólását, -meséit, énekét. De a hegyek, erdők tövében meglupuló házikók és e/ek lakói a letűnt idők emlékeim-ek való­ságos kincsesbányái. ASd szintén igéi liis'Jeieii Fráttáss — Ilyenkor szívesen iszunk még egy csésze finom, párolgó kávét. Ezt a legnagyobb takarékoskodás mel­lett is meg lehet tenni, mert az aro­más és jóízű Kathreiner és Valódi Franck annyira olcsó, hogy egy csészével több igazan nem játszik szerepet. Aztán járt még olt volaki, oki épp mint én, i igét hirdetett és históriát irt: Rogerius mes­ter. 1242 tavaszán megszökik a visszavonuló I tatároktól s Gyulafehérváron keresztül régi lakhelye. Várad fölé igyekszik. Olvassuk c-ak útleírásának ide vágó rész'ét: ,,S oda tíz. mérföldre az erdő mellett vola egy falu, me­lyet o. nép nyelvén Frátán-ak neveznek s az erdő alól négy mérföldre -v '-la egy csudála­tos magas hegy,, melynek Idején egy bor­zasztó kőszikla nyugszik való. Férfiak és nők nagv számmal menekültek volt oda,, kik minket kedvesen, sírva fogadniuk s tudako­zódnak vei la veszedelmeink felöl, melyeket mi nekik kevés szóval mind előadni nem va­lónk képesek. Megkinálának végre bennün-. két fekete kenyérrel, mely lisztből és tört cserfaíh'éjból volt sütve. Nekünk azonban kellemesebbnek tetszik vala annak ize va-'a­De ómig oda jutnánk, pillantsunk bele ^ küzstg történetébe. Hogy menjek eléd jó Ro- geriusoru, lia nem tudok számol adni arról, hogy mi lett a te egykori menedékhelyedből évszázadok folyamán? Sajátságos zeknek a régi falvaknak az élete. A nagy, világrengető, országformáló események szele alig érinti azt. Lám, Frá'á- ról is a tatárjárás utáni békésebb századok­ból csak. egy sereg biríoktp-er és — csere el­sárgult iratai maradnak meg. Még a pápai ti zed szedők is csőik a szomszédos Berhenye- sig jutnlak (1332—37), ahol László pa,p — szivesen-e vagy duzzogva? — megfizeti ne­kik a maga 49 garasát,, aztán megnyugtatja őket, hogy tovább már nincs mért menniük. Ott a világ vége! Nagy rengetegek, a Figő és Mácsa erdők, egyhangú tanyai birtokok és ingoványos halastavak birodalma az. A nagy csendet csak Ősuipám és fia Miklósi vadász- kürtjének zaja veri fel, amint csatlósaikkal, .jobbágyaikkal megüzik a vadat. A lui tűi inas Frátai nemzetség uralkodik itt egész a XV. század kclzepéig, mikor aztán magva szakad s az örökösök egymás ellen viaskodnak ^ nagybirtok darabjaiért. A rendi élet zajló eseményei mellett szinte 'észrevétlenül megy végbe 1396—1410-ig a falu megoszlása ma­gyar és román részre. Azé mögött kiütköző települési és nemzetiségi viszonyok, ellenté­tek hálás témája lehetne egy újabb kutatás­nak. Lassanként érvényesült ilt is a- léférti küzdelem örök törvénye. Az apróbb részeir- to-kokat elnyeli két hatalmas főúri domini­um, a Bethlen és a Suki családoké. Mellet­tük azonban még mindig kitart 8—10 kurta nemes család örökölt vagy vásárolt földjei­vel 1— egész a legújabb -időkig. Az egyházi élet a vidékével párhuzamos. 1557-ben már a Borzason és Fenesen lakó főesperesek után a plébánosok is protestán­sokká lesznek. iKial-alkul a dobókai esperes- ségböl és a kolozsi keleti részéből (Frala— Bonchida) a széki ref. egyházmegye, mig a Szamoson tuli gyülekezetek a dési esperes aua kerülnek (1624). Az unitárius hullám is átcsap a két egyházmegye középső részJém, de aztán átadja helyét az erősebb -konfesszió- nak. Ez időből való Diószegi Péternek a széki egyházmegye „igen. tudós“ esperesének összeírása a gyülekezetek vagyonáról. Ilit bizony ez elszomorító képet mutat. Frátán de és Berkenyesnek alig van ’valamije. Ott egy kő., itt egy rozoga, f-atemplom, egy-egy haran­gocskával , némi -klenódiumokkal, de föld, egy-egy rét kivételével, szinte semmi. A régi katolikus papi- dézma megszűnik, helyébe lép ec hivek készsége. Iskolának, rektori fizetés­nek, mfint másutt-, hire-hamvo sincs. Még az estélyi harangozá'st is a pap végzi, amelyért minden családtól egy „jó nagy kenyeret kap“. Mi> történhetett itt? A siralmas puszild ás hátterében feltűnik egy gyászos emlékű tör­ténelmi személyiség, a mezőségi magyarság egyék sírásója: Básta. De a kálvinista szívósság uj életet teremt a romok fölött, A XVII. század második fe: mennyi lánglis/.t süteményénél, melyet valu­lui csak életünkben ettünk. Olt maradunk tehát egy hónapig . . Vonzó é> »oslói ké-p. A fáradtságtól, éhség­től elgyötört bujdosó esperes és szolgája egyszerié csak emberek által lakott falubai ér s ettől nem messze egy természetes szik- 1 avarban zsibongó menekültek ra ja fogja kö­rül öl. Ltjának szenvedései felöl kérdezős­ködnek teile. De ö alig tud beszélni a- gyen­geségtől1. S mégis, mikor megosztják véle utolsó darab kenyerüket, ugv érzi, hogy ott­honra’ talált. Nem tud elszakadni tőlük egy hónapig. Mit csinált ott ez alatt Hogerius? Szinte látom a jóságos arcú, meleg tekin­tetű olasz popot, amint — hálából a régen nélkülözött kenyérért, olt sürgölődik a me­nekültek között. Itt egy beteget gyógyitgat 4 mull lében szaporodnak a földek és klenódiumok. Ismeretlen nemes urak. pátrónusok, kik kö­zül Szabó Márton (1693—94), Egri Mihály (1719), Szarvadi Sámuel és Kendered János (1 740) nevei niogaslnnak ki, megható hűség­gel gondozzák a romlandó végvárat. Földet adná, vagy perelnek vissza- az eklézsia szá­mára, harangot öntetnek, alapit ványokat tesznek, kurátori, egyházfim állásokban s/or- galnnatoskodnak. íme 1740 Len már „mes­tert“ is tflíálunk Erű tán. S a hitvallásos is­kola fennáll egészen 1911-ig. Ki méri fel n sokat szidott és bírált erdélyi nemesi közép­osztály egyházmenlő és kulturális teljesítmé­nyét e viszontagságos századokban-? . . , Erű la sajátsága az, hogy itt külön nemesi és népi (populai is) eklézsia a lobul ki egy és ugyarjazo gyülekezel keretein belül. Az első adományokat ad, kormányoz, o második ke­pét hord, szánt, vet kaszál n papnak, mes­ternek — Isten dicsőségére. De orz Ur házá­nak buzgó gyakorlásában teljesen egyek. Az Ne gondolja azért senkii, hogy ll-l1 egy haldokló Magyargaraból talál! Miikor a 'eg- frissebb paírónus (mert Ilyen is van Isién kegyeiméből!) jó -két -lova. fel röpít el te ko- osiihikiait a falu fölölti hegyire, egyszerre csak elénk tűnik a „tempóim l.apideum estrai- pagum“. De mu már nem romcLban, mini akkor. Ölti áll „’talpig mosolygó ifebé ebem“ az évszázados -egyházi (telken- s mellette m régi, kissé távolabb pedig az uj papi'-alla Mini minden .iitleniü deleik, felér ezek kertje, udvara s egy -nemesi dominhiméva!. S ami- fő, megvlan még a 'régi. iskolaépület is, a ho.zzá 'tartozó belsőséggel. Ha- már -az is­kola megnyitása ma a lehetetlenséggel ha­dáros ős. nagyi érmében békés otthoni talál minden egyházépilő munka. No meg a da­lárdánk. NÍerti ilyen is van Rogerius falujá­ban ! Vasárnap reggel. B- Lés hangulat ömlik cl a mezőségi hegyeik fölött. A hatnám g-szó p-ed-ig száll!', száki! milnd-en szívbe, minden hajlékba. Kicsi, álmos tanyáikon, amiilk' ro­zoga melléképüle-teikikiel, ugató kutyáikkal', békésen !-egeilö háziállataikká:' máslkíor beüe- veszn-eik a környék' szürke -egyhangúságába, most megmozdul az éled. Gteda, ga-zdasz- szony, gyermekek ünneplőbe öltöznek és sietnek — sokszor 8—10 klillomédier (távol­ságból is — >ai f itáliai d-e-mplomba, m-egmosmii lelLüket az isteni kegyelem üdítő vizében, magyar igét halíg-aitní, mta’gyainul imádkozinii. Ttt tinit is vantniak már a gyülekezetben. Amiinit vé-giigbéikiiinitek ui h i vektöl benépestif- t-ett padsorokon, tarkiai-bamka klip tárul fel1 előttem. A férfiak egy részének fekete Fsia- bádj-a, fehér hainisnyája székely eredetre vali, Ezdk a rőlibamnia conidra posztóba 51- dtö-zöttek a -berkien yesi jobbágyok ivadékai. A bamvasszürke, egyszínű gyapjú öltöny a mezöség -egyenruhája. Ott az első pádban a bőrkabátos p’a/lrónusok. Az, asszonyod-fej­csodatevő füvekkel, olt cgv bűneivel vias­kodni gyóntad. Beszél az elepedt lelkekmek Krisztus urunk kínszenvedéseiről s Istennek a halálból js életet fakasztó hatalmáról. Reg­gelenként tahin misézik is a durva kövekből hevenyészett oltáron. A mártírok ereklyéjé­ért nem kellett messzire mennie. Hiszen az egész ország, mely rakva volt ártatlanul meg- öltöknek, h iával ló püspököknek, szerzetesek­nek fehérlö csontjaivá!, talaj-köve lehetett volna az oltárnak. Talán sokszor elhatároz­ta magában: holnap tovább megyek! Aztán a so.k sirás, lelki éhség, betegség láttára m.'nd egyre megloldja tartózkodását egy nap­pal. Az ilyen munkában eltűnnek az idő korlátjai, a lélek az örökkévalóságban él. •Meglehet-e tagadni ezek után Frátától, az elhagyott, a hegyek közé rejtőzködő Frátá­tól egy pár napot? évenkénti vizitációk csak múló panaszokat említőinek. Még Berkenyes is fellendül: 1764 — 7i ig külön papja van, akit «persze szinte teljesen a Bethlen udvar fizet. Soha« olcsóbba még nem kerüli egy gyülekezet ’anyásitása és soha nagyobb békesség nem volt még ek­lézsiában!. mint itt! A fejlődést lveletözi gr. Bethlen Imrének, a nagy történetírónak kepe-rendezése (1891) és Ugrón István tordai főispán s birtokos- társainak uj iskola szervezése (1860). Egy derék székely pap. Finta Samu buzgólkodá- sn következtében az egyházi földek 160 kát. holdra emelkednek . . . S mégis1 valami hi­ányzik e lendü’eles fejlődésből: a népesség számbeli gyarapodása. A kisemberek lesze­gényednek. asszimilálódnak, a jobbágyak helyét nem reformátusok váltják fel, egyes családok elköltöznek. Me már hírmondóul is alig lehet kapni valakit a régi, vezető csa­ládok mairadékai közül. kendője, ruhája a- Maros men-téré emlékez­tet. a leányok pántlik ás. hosszú hajviselete szántén. Egy legény kalap jóban olt virh a-z ősi piros bokréta. Úrasszonyok, -iparos em­berek, leányok megszokott öltözete. Mennyi szón, mennyi változata a különböző vidékek visel étének! A Mer,-ediékkő . .. Tahin igy top!a Rogerius is Frálát. Akikor ás az volt -a falu. mint manapság: Inmein- cminan összeverődött tömeg, amelynek min­denük része őszt ön szerű leg őrzi eredeti lak­helyének ruhaiszabását, színeit1. A. leljkem összeszorul: Miit mo-ndjr.ik ezeLnek? Vájjon meg fognak-e érteni? Ej. hiszen o-tit az örök evangélium: /a; bimbocsánat! .Régebbeim -inkább külső s-zer- tairt-ásokban, ma pedig igehirdetésben zen­eiül fe] az -aiz éhező, elgyötört lelkek szá­mára. És hangzik' Ézsiaiilíis prő-fétia vigaszta­lása a habilor| foglyokhoz: „Öli mindnyá­jam, -kik szom.juhoztoLi, ijerlek e vizekre, itiil is, kiilkin-ek minc-s pénzetek’, jertek, vegyelek és egyetek pénz nélkül és ingyen, bort és tejel!“ A beszúd közben figyelem az arco­kat. NémeDyiiLJ fáradtan, közömbösein ül, másik csillogó, érdeklődő fekin-tetteü. 'Amii közelfekvő, életükhöz lailkaflim-azotit igazság, megkapja: őket. Az imádság közben meg­rendül mindnyájunkban -a lélek. Ebben a szörnyű ániaságbam- mknden panaszunk1, fájdalmunk ez ajkakra tolul A karban pe­dig felzendüi a-z ének: Térj magadhoz ddága Sión, Van még neked Istened . . . Igen, ezért a vigasztialásént érdemes volt idejönni. Érdemes volt neked, távoli tanyá­kon magányban őrlődő testvérem és nekem is, hogy megismerjem ,a kegyelem egész erejét, egész gazdagságát. . Templomozás után ismerkiedüinlky ..Kurá­üSeiiedéSciíő fúrok, presbiterük, pátrónusok, egyszerű hivek, nri és iföldmüvesasszonyok váltanak velem egy pár meleg szót. Császár bácsi, a volt gomdok a/ró! nea-ezetes, hegy nem akarta ál’’.tmosiItatni uz iskolát, amiért ak­kor a megyei urak alaposan lehordtáik, most pedig megmer tette jz iskolatelket és épü­letet, amiért még senki sem dicsérte meg. Fogadott fiúval és kilenc unokájává! maga a megtestesült székely szívósság, jóindulat és törhetetlen hit. Szabó bácsi körispataki származású ég a szopori hívek vezére, ösz- szctairló leike. A berkenyesielk, szomorúan panaszkodjak, hogy kicsiny Smaházukat nem engedi a (község fefépit-tetni, pedig min­den: pé-niz, épületianyag együtt van már. Le- heLséges-e ez egy törvényesen elismert val­lás híveinél? ... A nőszövetség elnöknője a szerefetmunkáró! beszél. Itt az ifjú kán­tor, akit csak nem rég képesített a Bethlen kollégium. Csupa erő, férfias elszántság, szervező képesség. Nem, nem ha'un.k meg, hanem élünk és hirdetjük az Urmtk csele­ked eleit! Átmegyünk a szemben lévő dombon álló iskolaépületbe. Nagy meglepetésünkre ű tan­teremben egy kis színpad fogad. Ide sora­kozik feT a dalárda, melynek tagjai — is­kolás gyermektől elkezdve öreg uisszonyg, falusi és úrin ők vegyesen — hiven tükrö­zik a gyülekezet sajútos összetételét, itt -tairlják a karácsony esti ünnepélyeket is, amelyen még a román pap is megjelenik. Fráta nem engedheti meg magának sem n világnézeti, sem a -nemzetiségi harcot! A tel­jesen preci-z karének után kedves szavala­tok s utána a gyülekezet története mese- szerien előad via, Soha figyelmesebb hall­gatóságot nem kívánok magamnak még vá­roson sem. mint Itt. A közönség nemcsak hallgatta, de valósággal együtt élte velem a múlt felemelő, lehangoló és tanulságos eseményeit. Csak a falu öreg Herodotosa helyesbítette néhol az 'általa jobbam ismert adatokat. Hiába, a helység történetét nem lehet csak könyvekből megírni. A műsor végén tarLahbarka népviseletbe öltözött kis­lányt állítanak (fel a pódiumraj. Jézusról szól a verse, minti az eddigieké. A berke­nyesi gyülekezet, a régi anyaegyház üzene­te ez -a hi vök seregéhezi. Az iskola udvarán megállva még elbeszél­getünk. Szemben velünk a kipusztult ne­mesi kúriák, a Galgócziakjé, Kovásznaiaiké, Egrieké, Füzesieké, Kenderestieké. De Ilt meT.et.tem egy ifjú lelkipásztor, aki törhe- tet-íeniit munkálkodik e végvár megmenté­sén s mellette -a buzgó vezetők és rugasz­kodó hivek serege. S a nemesi osztály he­lyett erőre kap a nép. Lám. Nagy Ferenc uram miegvette a Füzesi-birtokot s minta­szerűen befá-si-I-oita, müvelgeü aizt. Ott to­vább uz Ineze-csal-ád házai fehérlenek, bir- -t-ókaikon szapora gyer-mek:sereg virágos kertje. Tanult, ügyes iparosok kerülnek ki híveink közül, akiket még -a románok is megbecsülnek. S az egyetlen nagybirtokos a fuiu-ban még mindig a mienk, a marosvá- sárhelyj kollégium neveltje. Mintha halla­nám a költőt: Kivándorolni, elöjujdosn;? Nem! Mii innen, nem megyünk! Nyugodt tehetsz még haló poraidban äs, jó Rogemiusom! A nép, amely egykor téged olyan szívesen fogadott, engem is felüditett sz-eretetie, élő bite balzsamával. Ez pedig cllyan jól esik a minket fenyegető hullámok ostroma között. Dr, Baál svábhegyi gyarmekszanatóriuma, Budapest, l„ Mátyás kirá!y-ut, Laura-ut 1. sz. A legtökéletesebb gyógyulást és üdülést biztosítja fiuk és lányok számára. — figész éves üzem. — Tökéletes modem konfort. — Küzponti fűtés. — Valamennyi diéta. — Elemi iskoláztatás. — Nyeiv- oktatás. Rekonvaleszcens, hóemelkedéses, miiigyes, nervozus gyermekek számára; rossz evőknek és lultápiálta^nak, — Spoitok, sportoktatás és saját sporttelepek. — Télen : si, ródíi és jégpálya. — A mérsékelt ellátási díjban mindennemű költség benn- foglaltatik. — Kérjen prospektust az igazgatóságtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom