Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-10 / 259. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ jlN NUMERAR No. 141.163/1929 &RM 3 Szerkesztőség és ki-a-dóhc vs tal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: i-t—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkizdóhivatal és könyvosztítly: P. Uniri 9, Telefon: 11—99. [giniii ■■iimi ■■mii ■ i'iiii inif ii'i I/VIII. ÉVFOLYAM, 2 5 9. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, e/ente 840 Tej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csa(k a portókülönbözeOteÜ több, CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 10. elmesen CiSCiCI m ciripii A német-japán-olasz megegyezési London a brit birodalom ellen irányúiénak látja. ** Róma-Berlin-Lisszabon- Tokió tengely. - A japán kormány a német gyarmati követelések ügyében is szolidaritást vállal Németországgal EDEN Tokió eiég nem iastffa elérkezettnek az afra, ibc&gy kedvezően válaszollon a Sbgüsszeli éfáekezlei Ibozzáiaíaézett ké^désesa-e A kül'politikai légkör megint a legnagyobb mértékben feszült. Nehéz megállapítani! a fe­szültség i.gaz,i okát. Lényegében semmi fon­tos ujebb esemény, vagy legalább is olyan esemény, amire ne készültek volna elő, az. utolsó napokon nem történt. A otagy külpoli­tikai központok sajtója, frontokra oszolva, megint teljes harci rendben tüzel egymásra és a kormányokhoz közelálló loptok is a dip­lomáciai küzdelem kihívását elkerülő vágá­sai! helyett az őszinte gorombaság hangján folytatják vitáikat. Különösen feltűnő, hogy a hidegvéréről ismert angol sajtó is kí­méletlenül éles hangon támadja a brit kül­politika ellen játékosait. Az utolsó napokon főleg a inémet-japén-olasz bolsevistáéi lenea megegyezés ad alkalmat a vitára. Számottevő angol lapok ezt a szerződést úgy magifar ázzék, hogij Olasz és német részről természetesen ugyanilyen (hangnemben válaszolnak. Berlin és Róma külpolitikai köreiben az a hir tér­ié dt el, hogy a római megegyezéshez rövidesen Portu­gálig is csatlakozni fog s igy igazában egy Róma-Beriin-Lisszabon-Tokió tengely ala­kul ki. Sőt a. bolsevizmussal szemben ellenszenvvel viselkedő mák országoknak többé kevésbé nyílt bozziájárulá'sária is számi tarnak. Han­goztatják azonban, bogy a megegyezésnek nincs katonai záradéka és nem irányiul ki­mondottan egyetlen állam ellen sem. Egyes római lapok szerint aizonban számítanak az­zal, hogy a jetpeín kormány Berlinnel és Ró­mával nemcsak a bolsev.ixmus kérdésében, hanem más kérdésekben is szolilda'rüást vál­lal. így rövidesen ki fogja jelenteni, hogy ugyanúgy, mint uz' olasz kormány, rokon- szenvvel viseltetik a német gyarmati követe­lések iránt. Ami pedig a szélsőkeleflí búkét illeti, Tokió hangoztatni fogja, hogy a meg­felelő pillanatban mindenekelőtt Berlin és Róma közvetítését hajlandó igénybe venni a •Kína- és Japán között közvetlenül kötendő béke érdekében. Garanciarendszer Kína védelmére? A keleti békére vonatkozóan különben a hivatalos japán hírügynökség mára olyan közleményt tett közzé, mely a I li rota kül­ügyminiszter nyilaltkozetát követő tegnapi enyhe derűlátást alaposan eloszlatja. ,,Még bizonyos Időnek kell eltelnie ahhoz —■ mondja, a Damei birügynökség közleménye — hogy a japán kormány olyan helyzetbe kerüljön, mely lehetővé teszi, hogy válaszol- halsison ia »brüsszeli szükebbköni bizottság szóbeli üzenetére, melyet a tokiói belga kö­vet utján juttatott el hozzá. Hivatalos tokiói' körökben hangoztatják, hogy eddig semmi olyasmi nem történt, amely ebben a kérdésben Japánt eddigi állás- p 0 ni j á n hk m eg\<já't o ziMa s ólán birih at ni?'.. •Ugyanez a közlemény, mely még nem te­kinthető Tokióhoz intézett üzenetre adott hivatalos válasznak, mégis a visszautasítás előhírnökének látszik. A brüsszeli értekez­jóval inkább irányul az angol birodalmi érdekek, mint Szovjetoroszország érdekei ellen. A nagy londoni konzervatív lap, a ,,Mor- ming Post‘‘-aJP egyesült „Daily Telegraph“, melynek kapcsolatai Eden külügyminiszter­hez közismertek, határozottam azt állítja, hogy a Rómában aláirt német-japán-olasz egyezmény elsősorban is a brit világbiroda­lom ellen irányul. Ribbentrop báró úgy nyi­latkozott — Írja. a láp — bogy a:z egyez­mény a világbékét garantálja, mintha ennek a békének manapság a bolsevizmus lenne egyetlen eMentsége. A valóság pedig a>z, hogy aiz utóbbi idők eseményei áltaj keltett be­nyomás szerint a békét kevésbé fenyegeti Moszkva, mint az ilyen szövetség, mely kardcsöirtető magatartásával nagyobb vesze­delemmé vállhatilk a bolsevizmusnál is. Fram- oiaország, Anglia, sőt az Egyesült-Államok P®ríiííiita is ? letre tehát további lépések kötelezettsége vár, ha nem alkarja befejezni munkáját a békés megoldás lehetetlenségének egyszerű miegáMöpifásával. Angol és amerikai részről, amint Newyorkból jelentik, főleg arra töre­kedtek, hogy mindenekelőtt fegyverszünetet hozzanak létre Japán és Kína között, ami után a japánok javák» hozott elkerülhetet­len áldozatok árán is Kína védelmére újabb garancia rendszert igyekeztek volna kiépíteni. Londonban és Washingtonban! ugyanis azt is — irja a Daily Telegraph —1 érthető nyugtalansággal fogadják ezt a válaszfalat, mely a Balti-tengertől a Földközi-tengeren át egész'en a Gseudes-óceánig nyúlik s így éppen azon a vidéken vonul keresztül, ahol nem Szovjeloroszországnak, hanem az emlí­tett három demokratikus hatalomnak van­nak elsőrangú érdekei. Az olasz külpolitika vezető publicistája barátságos formában ki­jelentette az is, hogy az egyezményt aláíró hatalmaknak kétmil­lió tonna térfogatú hadihajó áll rendelke­zésére. Mi sem érthető tehát — vonja le következ­tetését a nagy londoni lap — mint hogy Fhainciaország és Anglia, ennek a bolsevista ellenes egyezménynek erősebben érzik az élét, mint Szovjetóroszország, amelynek ál­lamvezető elvei ellen az egyezmény irányul. hiszik, hogy egy ilyen ujabb biztositékrend- szer hatályosabb lehet, mint amilyen a ki- lenchatalmi szerződés volt, mert Angliának és Amerikának még készen nem álló, de ro- hamlépésben haladó felfegyverkezése adhat később súlyt neki. Japán azonban, ugylát- szilk, nem hajlandó belemenni az erőviszo­nyok megváltozására számitó angol—ameri­kai tervekbe, ami épugy idegességet okoz Londonban, mint az olaszok és németek ha­sonló magatartásai S Meii MfâifttiQ! A feszült nemzetközi helyzetben tenmés/e- íesen nagy figyelemmel kísérik az államfői: miniszterelnökök és külügyminiszterek 'Kül­földi látogatásait. Londonban egész sor ural­kodói látogatás esedékes] a most körvetkező hetekben. Különösen Lipót belga király lá­togatását készülnek nagy fénnyel fogadni, aminek kétségtelenül megvan a külpiMMikai célzata Is. Angol államférfiak a Duonvidé- kén tesznek látogatásokat, amelyek szintén néni málnádnak észrevétlenül. Egyik berlini lap például távoliba menő következtetéseket fiiz ahhoz, hogy a mult hetekben Sasson an­gol miniszter és Leith Ross, az angol kül­politika »világhírű pénzügyi szakértője, Bu­dapesten jáctt. A francia közvéleményt visz- szaiadó Havas-ügynökség viszont Darányi magyar miniszterelnök és Kánya külügymi­niszter közelebbről esedékes berlini látoga­tása miatt idegeskedik. Ez a látogatás, amint Darányi miniszteriéin ük tegnap az újságírók­kal közölte, végleg november 20-ra van ki­tűzve, amikor a két magyar államférfi a berlini nemzetközi vadászati kiállítást fogja megtekinteni, melyre Magyarország is gaz- duig anyagot küldött. Arra a kérdésre, hogy nil igaz Kánya külügyminiszter visszavonu­lási tervéről szóló hírekből. Darányi kije­ién lelte, hogy ezek minden tekintetben alap- taUvnok. A nap külpolitikai eseményei közé tarto­zik az a hir Is, hogy Szovjctoroszország ró­mai nagykövete tegnap a bolsev.istaeMenes megegyezés ügyében Ifelkereste Cinuo olasz külügyminisztert. A látogatás lefolyt tárgya­lásairól semmit sem hoztuk eddig nyilvános­sá !g)rai. Visszavonulnak TOKIO, november 9. A Domei japán hivatalos iroda közli, hogy japán csapategységek a Hung- cscui öbölben levő kinciaunei csapatok partra szálltak és megkezdték előnyomu­lásukat Sanghaj felé. E csapatoknak előőrsei már átkeltek az Ucmpu folyón és elvágták az összeköttetést Sanghaj. Hangcseu és Ninkgo között. Azok a kínai csa­patok, amelyik Sanghaj északnyugati részén, a Linkoln Bulvardon tartották ál­lásaikat, megkezdték visszavonulásukat, Örökfényü csillag A beszámolók és ismertetések tömegei fog­lalkoztak a Nobel-díjas magyar tudós fel­fedezéseivel és személyiségével. Mindakettő számos alkalmat kinál, hogy a lapok vezér­cikkei szintén elmélkedjenek. Az ilyesmik­ben. mint minden jelentős dologban és sze­mélyiségben, politika rejtőzik, nemcsak a nemzeti, hanem az egyetemes politikának ténye. Ez van és ezért minden cikknél ér­dekesebb és értékesebb, amiben ez ragyo­góan csillog, a nyilatkozat Sze-nt-Györgyá Albert tanár budapesti rádióbeszédében. Ki­tűnt, hogy végtelen szerény ember beszéd alkalmán is és ma az ilyen diadalmas sze­rénység, amikor csak a nagy hajig és az erő­szak ér el világtörténeíi sikereket, különös jelentőségű. Már kezdődik a Soréi, Pareto, Nieísehc óriások hanyatlása. Nemcsak ve­zércikket, hanem tanulmányt Írhatnának, egy -kötetre va'ót, ama tételéről, hogy a tu­dós kutatót nem az eredmény, hanem a megismerés hevíti és ezért el kell hinnünk az érzelmi vallomást is, mely nyomban fo­lyik, hogy ha mégis az eredményt jutalmaz­zák, másoknak okozott öröm lesz akkor a tudós öröme. Ez az áhitat fenséges, olyan elemi erejű, mini mikor a természet csodát rendez. Feszegessük, hogy a Szent-Györgyi vallomás tanúsága szerint az igazi tudós tá­vol áll minden politikától. De mindez, másodrendű doóag. Az igazi nagy kinyilvánítás a végtelen szerény mon­datokon keresetül nyom ózhat ón mindaz, ami ennek a diadalmas és fiatal] tudós életnek a bölcseletét föltárja. Ez az ember a szó leg­nemesebb értelmében humanista: szilárd meggyőződése szerint és ezt meggyőző ada­tokkal bizonyította be: az emberek minde­nütt jók. Régi gyanúnk, hogy az igazi tudós mindig humanista és tapasztalatai nem csal­ják meg: a látszólagos gonosz is ,ió a jó tük­rében. Ha tudós létére valamelyik mégis autihumánusan nyilatkozik vagy cselekszik, akkor valami súlyos eltévelyedés történt, vagy benne vagy rr.i bennünk. És az ilyen humanista, mikor pillanatnyira, valami kis pihenő vagy szórakozás idején, önként vagy önkéntelen, az élet és minden ség nagy ösz- szefiiggéseire szegzi szellemét, feltétlenig a nagy teljes történelmi béke elköveikezésé- rek hitéig szárnyal és politikailag vágj- böl- esészileg gyar'ö szavakkal bár, de az érzel­mek csodálatos szépségével és melegével hirdeti a népek testvéri szeretet ét és hajlan­dóságukat a végleges együttélés eszményi.sé- gében, melyből ma még az eltökéltség hiány­zik. Nem tudjuk idézni e mondatokat szó- szerint, mert igénytelen szerénységükben is tömegesek és egyaránt megveszíegetők: egyetlen idevágó mondatát se mellőzhetnénk és a hasábok megtelnének az egymással nem versenybe foghaló, hanem egyformán niel- iőzhetetlen és megbecsülhetetlen szavaikkal. Önmagának, családjának, városának, egye­temének, népének, tudományának, sze'denii életünknek niagv dicsősége és külön-külön dicsősége, ami most Szent-Györgyi alakjára háramlik és e dicsőség fényes ködén keresz­tül bizonyára ujabb nagy dolgok birtokba­vétele fog következni — mint ahogy már hallottuk is. hogy a nagy tudós nyomában van egy ujabb vitaminnak, amelynek ideig­lenes megnevezése a nagy P — mert a tu­domány és tudós nem áll meg. De mindez a dicsőség hátra szorul ahna nagy érdem és érték e.őtt. amelyet ez a kiváló ember az egész emberiség szempontjából jelent. Bebi­zonyította^ hogy: az emberek jók és min­denütt egyformán jók: ami ellentétben áll ezzel, nem az ember, hanem az emberre: játszó balsors miivé és bizonyára sátáni su­gallat okozza, hogy a gyakorlati étet iiber- menschei ballépésekkel válságokba döntik a világot. Csak ez az emberi jóság kozpon.Fi valóság és végső érvényre hivatott. Lám. a leghatalmasabb dologra is képes az igazi tudós, aki nagyobb a Napóleonoknál és a Clemenceanknál; csöndesen és szerényen törekszik eltűnni a tömegben és elvonulni a kutatás csendjében. Magasztos szerénye tündökölni, mint az örökéletü csillag a s/:- te egyformának látszó többi csillagok ég­boltozatán. SPECTATOR,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom