Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-03 / 253. szám

<193 7 november 3. ELLENZÉK ESESS MARTON LILI POMPEI Dús és trópusi vidéken szabad a Udis vo- maíf, óniláB-kaktuszoIk', pálmáik. füge és mál­nám csfák, szöfllliödkentlek és diprusiolk ikíözöitlti «ia ezerszer mieg-éraekiefil romváros, Pompei felé. Firrcsanevii Ikiis állilomásóiknál álllll meg a pici, csak első é® harmadiOBzitlálybór. álló nápolyi vidiinlá'Jis s egy-egy pLUHaimaUirat kül'ö- iniös emberi lények 'Hü mnieţkl föl! a voná'llaibfak mögött a mialpsüJtiésbemi, hogy áznám elf’ünje- niek örökre. Sonka M,ari:iai del Po-zz-oniálli mu- m-iaisáerü öregasszony '"01' kártyáit iái süniek m'ellilieilib s egv Saim Gfto vaminíii dl Eeducciilo -nievü Ikiis áll] omláson szép, feli énszak álla s áralja cm- her.t vezet!) hai'Jallimals farkaiskuityájia. Pompei- ben az örölk forró, de mégse égető miapsü- ítésbem, re-ngabeg ituniisita rohanj,a meg a kis emlékltiáirgy-bclllíioklail'. iMiiirnd'emr második! bolt1 ife.tlna.ta: 'Röcordli dii Pompái. Vörös-Tekébe vázák s 'láváiból készült hiatmxiHairtóik' a1 fő- laitit'ndkoiiók. A Sainiobuiairio diiisz.ets 'temploma ■ mel ille'íl'Ji fehér uifaiS csalk moigy képeslllap és e.mléík'liÜrgyvá-sá-illásck után lepek elí a férny- fklépeizögépes turisták, akiknek kilencven százailéka «ingrat és ainien’Jk<ali. Az <a Déloiliasz- onszá-gban- rajokban, Itiaüálilbait'ó ember faj'liai, amely rohanva mieigy ált' a muzeu molk on s főcél jai ia líebető lleigröviidebb idő ailialtit1 a lieig- tl'öbb helyeim rraegfordülné, hloigy olitliom e.l- inonidbassa: miitndleiniü'titi voltam. Főleg az «mieriik-aialk utaznak igy, percre beo-szl oltf programmal!, íigyaseni megszerv ez étit társ a s ­ul az ás cklklal] s úgy robognak ák a. Valtliikán m/uzeutoioni, egy-egy isizóna'kioizot'tl pilii ámítást ■vetve (jobbnai-halira', miiinit iegy jólfüttöitt ex­pressz. Mo-sit ma így részig gyallóg vág a fes- itőií uílníalk, d e sokamj diilsz-as töviaie, sőt csacsi- fogalom mentnek ia romvárosba. iGyalcig megyeik s útközben három pom- pleii-li poilgúir szóHi) meg. (Egy kövér lés fel­tűnően bainálflságos fekete asszony, három kis gyermekkel, latkiiik Héfilji estéin egyformák. Elmondjál öt perc alattit, hogy rém-ejki mosó­nő, vasalónő, szakácsnő és Idegenvezető és mibden minőségben ifellaijámllija iszoülgállallailt. A második számai pompei-l. fialtál fiai,, laíkii1- raek megdicsérem gyönyörű (feils szürke csa- csiiljá'll, mindenáron el! akarj® adimi miekem a disz-s'ziamiarlaJl) s- itiillílak ozásomra kliijldlanitiil, hogy mai miár szamarait! 'éfcőrandáién lehet külföldre szálMtlainii. Ez a fiú felllobogózotit csacsijával «i romváros beijáifialtáiiig üldöz ® végül igazán pofom pénzért! is nekem adná a szamarain. A harmaduk pompei-4 ite üzlet- ember, emil élki tárgy árus, laklllnek sáltrámiál veszteimre megálliclk egy piilllárHiaibnai s aki egy cíilganei'Jtiaitárcáb 45 líráért alkar -eladni ® vé­gül! ötért! boldogan ideadná!, -sőt utániam- ■hozza udvariasain kiülom-étereken áh, miköz­ben percenikémit ik'ét-kéfc lllilé-ált enged a remek­mű árából. A négi Pompei előtti! férem hatalmas autó- tábon, ituTislílaisizárjók s americam-bair. Nincs az «I mozi a viliágon, árnéliynek parazitáira elöltii nagyobb itőrlódáis lennie vasárnap déi- ulbátra, mlilnt ia Vieziuv-püszifiilíieittia legendás Pompei beöépőj'egyetilnél bármelyik napon. A péinizlláros alig győzi osztogatni öklét a sok -arago'lindk, franc-lámák, Írnek, amerikáiii- naík. Óriásii lidieigenforgaPmi vonz ó-e re|je van emnlek a fölidön egyedülálló lálváinyoissláig- nak. .'Ment romi, az sok van -a viliágon szerüle- szé-J, Ikü'iömö'Sen Olauszországban, de egész romváros, ut-cákkiaill, Itietnekíktó, oly ami áitte- kinitbetöe;i és főHeg ólyatni épén' és gazda­gon, mint! Pompei, — -háti az mtrace itőbb selhloiil. A legprózaiiibb, ileghidegebb s Hegmiaiibb angol is- -rom2inlliik-uss'á lesz ilüt!, mie-gtiapogát­ja az oszlapfőketi s ábrándossiá válik a, vá­ró® iniaigy 'heréim, ahol a Fórum állotlt s Jupil­fer liempComal. Az ufcálkion Végigmegy, be­néz a háziakba., régi! mozalk-kutaka t 'lát, amelyben nem csörgedez viz főbbé, fiszfán köv-ejheilj a sz obájkl mégy szögét, megcsodált- balfjiai a vörös faltfestiméinyekl különös fiiigu- ráiit, karcs-u iliáinyalliakj'aiilb s rómali barcosaiiilv Az 'egyenruhás vezetők kulccsal nyitják lk|L az okait -a vaiskiapukall, amelyekikei egy-egy kiütlönö-sen szép ház belsej'éP védi’lfk s meg- mufaltjäk a kuhakaf' s diszes fiallalkiaifi. Fü nő a kövek között s ai szívós fügefái (kihajt a romok, failaliln á-t is. Sok-sok fehér pillangó -lebeg a Ilereld, ufcáik', kiultalk és köve-k felett és ijedt1 gylkl^ki sliiklalmalk az emberek folia- kodó l-épltelr előli. Az ő birodalmaik most -a legendás város, az övék és ia pillangóké, meg a sok méhé, amellyék zümmögve kere­sik fel a romon nőtt virágok szliinas kielly- bieiiit. És ékkor a józan 'aingol -ama gondol, hogy -mi. volt itt, milyen színes., ragyogó, fesőtől élet, Iklarcsn lányok vizét -bordtaik azökbani a mtagy, -színes kőedényekben, laim-e- ly-dk .a muzeu.mblan láhbat-ólk és fogás férfiilak kláliltiak a Fórumra 'és naigy gesztusoikktall be-szélfék és Jupiter fempllomiábán áldoza- toücat mujlaitltakí be iaz ünnepeiken. És -ez ai pogány, szépséges- élet nem amiCt éli Iiatssiaim, nem fünt id] úgy, minit másuillt1, nem veszellt bele századokon át a feledésből -a mába, barnem egyetlen éjszakán lett semmivé -a Y.ez.uy lezúduló forró láva tengere, platt, jS. NEA1 HIÁNYOZHAT EGY HÁZTARTÁSBÓL SEM íöyííní kőris! Másfélmillióval károsították meg az államot Budapestről. Pesten rövidesen elfelejtenék E'hrenfbíil Teddyt, csak hitelezői nem lűr Iák feledni. Úgyszintén az ügyészség .sem, amely a hitelezők feljelentése alapján nem­zetközi körözést bocsájlott ki ellene. Ehrentlial Teddy nem fiatal ember már, de kitűnő artista és nincs kizárva, hogy még talpraéll, mert nemzetközi viszonylatban is úgynevezett nagyszám, Lehet, hogy még va­gyoni szerez s ebben esetben talán nem egészen tiszta adósságait is rendezni fogja. BUCUREŞTI, november 2. Az ügyészség megkeresésére a bucureştii törvényszék vizsgálóbírója eljárást indított Geansescu közlekedésügyi minisztériumi és Jón Golesteanu, Síelőn -Bo'lohan, Ah Geor- gescu, Floren Popescu bel-ügyminűszteri tisztviselőik ellen, kik az országúton közleke­dő teherkocsik és- áruik átvizsgálása körül fóbágás-i jegyzőkönyveket, aláírásokat hami­sítottak s több, mint ■másfélmillió lej kárt okoztak a kincs tárnak. A Poípiu'lárul c. lap jelentése szerint Ger­mina Baer, Osias Segalil, Matias Slen.i, Scbus tér Ernő, Ion Florea, Heim Scision, Nagy Árpád, Deutsch Lajos, Borsán Irina, Kere­kes Julianna, Reiner György és tizenkét más személy segitségével követték el o csa­lásokat. Az ügyben több erdélyi szállító cég is érdekelve van. legolcsóbban beszerezhető itt helyben. Naptár blokkok - Zsebnaptárak. - Művészi kivitelű naptár - reklámok sispSár váHésSaSnáS, CLUJ, WilU M&MIU Mo. 6. Bártáncos, orfeum igazgató, vasravert fogoly A városunkban is jól ismert Teddy pályafutása a letartóztatás g CLUJ-hKOLOZSVÁR, november 2.-BudafpiestL jelentés szerint a Fővárosi Or­feum volt igazgatóját, Eh rét báli Teddyt Bécs- ben elfogták és onnan- vasraverve Budapest­re szállitottáík. Leta-r tóz hatásának, oka az ivo-lt, hogy amikor ez elmúlt évben Buda­pestről botrányos körülmények között eltá­vozott, 12.000 pengő adósságot hagyott bát­ra és négy hitelezője bűnvádi feljelentést tett ellene. Ehrenthal — aki Parisban élt — né­hány héttel ezelőtt Becsbe utazóit, ahol az­tán- elvették -az útlevelét és letartóztatták a budapesti rendőrség körözése alapján. Eh- renithal- Teddyt Budapesten Antalfífy vizs­gálóbíró kihall gáttá és kihallgatása után el­rendelte szabadlábra helyezését. íEgy regényes pályafutás, amely Kolozsvárról lendült a magasba Ehrenthal Teddyt Kolozsváron rengeteg ember -ismeri, hiszen nem i-s olyan régen, alig 12 esztendeje, még a város kedvence volt. A mostani Centrá-l-száílJó télli kertjé­ben' működött annak idején Csiszár Viktor és- Nagy Dániel igazgatása alatt a Central- varieté, «mélynek legnagyobb a.trakciójai volt Teddy és partnernője.. — Az ördögi Ügyességű táncos pár csodálatosan szép mondáin táncaival rövid idő alatt meghódí­totta a város lakosságát és a férfiak a gyö­nyörű táncosnőért rajongtak, a nők pedig Teddyért. A plakáito-kon elég volt csak eny- nyiit feltüntetni: ,,.Mo este Teddy és Olga fel­lépnek“ és a köizönség zsúfolásig megtöltöt­te a vaTietét. A láncospár köré misztikus le­gendák fűződtek. Azt rebesgették, hogy a gyönyörű Olga kaukázusi hercegnő, Teddy pedig orosz arisztokratát játszott, aki a bol­sevisták elől menekült a hercegnővel és az anisztokrata ipár a megélhetésért kényte­len volt a varieté bretlin táncolni. A legenda csak rövid ideig tartott, mert egy éjszaka Teddy alaposan bepezsgőzött állapotban ösz­szeverékedett valakivel és ez alkalommal hamisítatlan ferencvárosi Elszólásokkal fű­szerezte n verekedést. Olgáról, a gyönyörű ■kaukázusi hercegnőről is kiderült aztán, hogy chisenévi varrólány volt, mielőtt her­cegnő lett. Természetesen ezzel lecsökkent erősen a táncos pár köré font misztikum, azonban még mindig nagy elismeréssel fo­gadlak táincprodukciójukat. Egykét hangos éjjeli botrány volt még és egy szép napon Teddy ur meglépett Kolozsvárról, otthagyva Olgát, aki pár napig vigasz halb a tát an volt, de aztán egy másik artistához csatlakozv^ megvi-gasztalódott. Teddy felbukkan Budapesten, mint dúsgazdag színházi vállalkozó Teddyrő.1) Kolozsváron hosszú ideig nem hallottak. Mint később aztán kiderült, egy ideig pes-U lokálokban volt artista, majd Berlinbe került, onnan pedig Parisba ment, abol, hogy, hogy-nem varieté tulajdonosává ■lett és elég csinos pénzt is gyűjtött össze. Ehrenthal Teddy az elmúlt esztendőben is­mét fél tűnt Budapesten, de élvkor már elő­kelő idegent játszott. A budaipesti színházi! lapok tele voltak az előkelő dúsgazdag párisi ,,sziinbázii vállalkozó“ dicséretévé!, aki elha­tározta, hogy megmutatja Pestnek, mit ind. Egy -szép napon ki is bérelte a Fővárosi Or­feumot és .valóban megpróbált világhírű, nagy műsort adni. Nem tudni, hogy a stilus ■nagyságában, vagy .a hely árak drágaságá­ban, esetleg Ehrenthal Teddy fel vágásában ■volt-e a baj, de ennyi lény, hogy a vállal­kozás -nem ment és rövidesen nemesek az Ehremtbal Teddy pénze úszott el, banem a büffés és a ruhatáros óvadéka is és dacára a színházi újságok hitelbe megjelenő nagy­hangú kommünikének, amelyek a-r ól szól­tak, hogy Ehrenthal Teddy újabb müintéze- I leket vesz át Budapesten, egy szép napon angolosan, minden fellünés nélkül távozott Reformáítts-napok Háfl&zetéew HATEGJHÁTSZEG, november 2. Október 25—27. napjai valóságos ünnep­napjai voltak a hátszeg« reformátusoknak, soroz-ail'o-s gyűlések és ünnepélyeik folytán. Első -esHe az egyházmegyei tanács fegyel­mezési ülése, majd a közgyűlés első része lezajlása után szeretclvendégség volt. Az- egyházmegyei köz gyű lesen Baczó Ltejjos le­lkűn telt végiig megniyitójáhan a. múlt ülés óla töntónit nevezetesebb egyházi eseményekre. Majd a jelentésitéteildkre került -a sor. Dr. Horváth Jenő beilmiiUsziiói, előadó, bemutatva a megyében folyó missziói Ivi! éhresz-tő mii a- kákát, több 'lendületien és újabb munkamő- dokait sürgetett!. A szórványmiisszió Hunyod- ban annyira; fontos helyzetéről a megyei szórványmegbiizioltit, Szabó Endre számolt, be. Elmon-dita, hogy -a szór vány ügy rendezése kapcsán rendelkezésére bocsátott anyagiak, ■adományok segélyévé! felkereste 'többször is az összes hunyadi .szór vány belieket). Ilyen- laor 'látszik meg, hogy mennyi szolgálatra van .a szórványokban szükség,. A szeretet­vén dégségen bibFát ínagyairáz'Clhí a belmisz- S'ziói, előadó, émekelt Für Ilu-s, szavalt Ka­pusi Erzsit. Az igen kedves bangufelü -estén ré-sztveitlt a város és a környék református népe. Másnap az egyházmegyei közgyűlésen «iz esperes tartotta meg évii jelentését. A hunyadi' egyházmegye egész é-letób feltáró helyzetképből- kiemeljük «i következő néhány adail'ot': Az egyházmegye református lélek­számú 1936-bain 1 1.354, mindössze 17 emel­kedést mutatva a megelőző évivel szemben. A születés viszont uőtiti 167-ről 190-re. 1935- ban1 '53 az 'apadás, 1936-ban 15 «■ szaporo­dási. Megdöbben'tőbb a kitérések adata, amtíly egyik évben 49, a másikban 41 volt, szem­ben <ai 22 és 16 áttéréssel. Az egyházmegye reformátusság-a 719.304 lej férhet hordozott a-z isik ólakért egy év -ailatt. Az 1815 tanköte­les gyermekből! reformát’uis iskolába csak 626 járt, míg román tannyelvűbe 805. A jelentés uillán Lásziló Zoltán egyházmegyei főjegyző köszönitöllte meleg gzavakkaJ az egyházmegye nevében Baczó Laljos esperest abból az lalfklafombóí. hogy most töltötte be leik eszi szdllgáliaítániak negyvenedik évét. Több tárgyból' áltó, igen szép és értékets iró- hésztatüel 'lepték meg az egyházmegye lel­készei és 'tami'tói az esperest. Majd a fő­jegyző jelentés'! -Hétit az egyházmegyei llanács időközi mülködésárö!. Nagy Gyula tan ügy? előadó pedig «iz iskolák helyzetét részletez­te, fájdalmasam emlékezve meg arról, hogy rálk'obd'i iskolánk utam a 350 éve® tordosi iskolámJkaf is bezárták. Gsulak Ferenc, ®z egyházmegye pénztárosa a költségvetést tér- jeszitJéíibe élő. Kisebb ügyek letárgyailása után a közgyűlés véget ért; Délután az egţ’hăz- megye 'lelkészei tartották meg értekezletü­ket, melye-n Szabó Zoliban biblitm agyarázafa és László Zoltán- eltnök miégnyitója után, Spörfl* Rudolf bevezetése kapcsain, főként az ilgéh-ir d'eité s eilleniőnziését tárgy alí-ák meg. I ne.mJkiüliönben a lelkészek ön fegyelmezését I Szabó Endre előadásában. Tdsz-tujitás fo-lya- 1 mán jobbárai a régi lliszfivilselők maradtak meg. A napot a templomban -tartotlt caJlá- sos esitély zárta be. -Ezen bibliáit magyará­zott Benedek Vilmos, 'szólóéneket adott elő Gsuűaik- Károlyn-é. Verseket szavalt Erese Miklós és Magyari' Magda, Novelllát olvasott fe; dr. Horváfh Jenő. rmaljd két hegediiszó- Oó't Gazda Lajos. É-nGkell' e hálszegi tem- -piomií vegyeslkar Magyari Albetr vezetésével. Az ének éj zeneszámokat Magyari Magda kéisérte orgonám. GyüldkezotT ének és áldás zárta be a gazdag programú vallásos esitély!. H u szoniheltediik én aiz egyházmegye taini-rói kara Hántolttá meg mimitaitiaiMtássial kapcso­latos értiekezvefét M'aigyari Albert elnök és az egyházmegyei vezetőség részvéiteléveil. úgy érzi. ai romvárosbaim (járó, hogy áramaik ■a sok vtiirágz-ó éielíraék még joga leílb volln® éllnii, .aiz az érzése, hogy ha az a szörnyű éjszialkia nem lett volnia — még mai als ugyan­az a Pompeii állna, (ilbtj a napsütésben, minit sokszáz éva A múzeumban a- sok kiásott llá-rgy között vázák, korsóik!, gyűrűik,1, ékszerek ttömiegé- ben a viliág lleglküilíönősebb muzeumli -tárgyai: feüvé dermedt embereik., boiltalki iivegkopoir­sóikban gyermeknkiilcsiségüvé zsugorodva, a halálbadermed'és pilllaimatábani. Kezük a le­vegőbe markol, végtagjaik görcsöse,n meg­feszülnek, vagy öeszeg'örbü'ln.dki, álmodók s egy s-Z'erélmes pár, akik elevenen lettek1 szó- bórrá», a láva meg.kövesüllt, torz játékai. Most litt fekszenek, egy fia tail nő karjával] -a szemét eltakarva, férfiak, po:mp-e!l-it polg'á,- rok ia. legkülönösebb sírban, utolsó Jieve- göértpé.lie't'értl való gesztusuikbain- ® l’él-etlük lMérnöki Gyár! Orvosi Minden német (25% redukció!), fran­cia, angol, stb. folyóirat és könyv LÉ- PAGE-nál, Cluj. Kérjen ingyen jegyzéke Lepagetól, Cluj, jelezve, mely szakma érdekű. lornyon-os angol missek csodálkoznak. Szob­rok, a Vezúv szobrai, amelyek élő emberek voltak a szép rómaii városban, amelyre a kilátótoronyról csak ábiltaitta-l nézhet az ide. gén. A békéts napsütésben odakünn turisták fénjiképezniék, távoliról kéklik a tenger, Ná­poly kikötője s a romok felettit «i Vezúv olyan egykedvűen s á r lat-laurul, pipázik, mintba nem -tudnia1 semnrilrők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom