Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-07 / 257. szám
ELLENZÉK 19 3 7 november 7. cmlh't .v.'«»rvr.-ot«’-b<*U .»/ egcs hiúi aJtkot k.rfvlvVl.iK mi'«, mi’.oi a r.soisriuo még meg .\«\m h\t!a ii vv.llagos eget rs lu m iM véget a huMJhd. A/t .1 n.ig\ kii/anl, amelyben <•/ az eges 5/ak«ni ithimil tart, .s/eilom ón WejjcT keívkeire w* e/«ket n i«Vizeiket vifcagúJoiJj rendre. Sóik kereket svuuerilnk már, de tnég mim i'K sokc/ei a száma a; ismeretlleu «.lkat rós ■ ék nők A végső cél: Generalreparatur ba küldeni az emberi szervezet motorját •— A? ember szervezetének kazánja uuitfu termi' , eserélgcti •a'l,ki»tiiés/i‘iil és tüze löauyugái. Ez utóbbi részben- a növények Ibi kapja es azokml a kerekeikéit., amelyeket a növi!-nvek'löl ka|» u/ emlver, nevezzük mi vita minők maik. A vitaminok jelenlétiére szükség van, mert azoknak hiúin va betegségeit oko/hak A százául éiejémek ez a IV,Dle- deztkse fwradaJim:i't jeentelt az orvod ludo- mánylva'ii. kikkor jutott e! a bioc hernia, a vútanutnok felfedezéséhez és la Alt a meg az A., aztán a B. v:.|amiu| «V fede/tem én fel a ti. vi'tiaiindinit. Ez a telíted ez és azonban az én mimikámban csak egy kis epizód, Íriszen a C. vitamin az emberi szervezet sok sokezer kereke közülit csupán esank egyetlen kérőik'. Fn magam a C. vitamin problémájával m|ár nem foglalkozom és cinnek az am.vágnák a gyártását átengedtem a gyáraknak, amelyek nagy tömegekben juita t ják el a ik lim. kőik - iioz és ott a legkülönbözőbb betegségeket, gyógyítják vele stiikeresen — Mi hát a> végső cél? — teszem fel a »kérdést, kél éli: — Megismerni teljesen és tökéletlenen a kabint és ezzel megteremteni a teljes vétie kezés lehetőségét az embert fenyegető mindenféle veszedelemmel és zavarral szemben Ha tökéletesen ismerem az emberi szervezek karámjának mindem részletét, úgy ahogy a gépész ismén! a íokomotivot. vagy az órás u legkomplikáltabb szerkezetű chronometiert, akkor meg van a lehetősége annak. hogy segíteni tudjon az orvos, amikor az alkatrészeik már kopnak, vagy a tűz íobogása alább hagy. A végső cél: minél közelebb hozmi azt az időt, amikor az orvos a mi megállapításaink segítségévet a legapróbb részletekig ismeri az emberi szervezet kazánját, abba bele tud nyúlni éppen úgy, mint a gépész a maga masinájába. A végső cél: el kell jönni az időnek, amikor a generalrepu- raturába lehet küldeni az emberi szervezi kazánját, ha a motor kihagy, a szelepek megkopnak és a tiiz nem lobog úgy. 'ahogyan lobognia keltene . . — Mikor jön el ez az idő? isler hidjai. Generációk munkája szükséges még ahhoz, hogy a kazánt és annak komplikált működését megismerjük. Ezen én és a műn ka Kársaim és a Stockholmból ért nagy eliteme-és és kitüntetés most újabb lehetőséget ad nekem arra, hogy kutatásaimat utenzivebben folytassam tovább. Ez nehéz mimika. Az emberi szervezetben íz égés nem olyam.. mint a kazánban llemlikiivii'l Unom felette komplikált* rengeteg momentum zavarja meg. lohasztja le és éiléiikiiili, A mechanizmus:! elképzelhetetlenül precíz A probléma megfejtése nemzedékek mimikáját igényük a vitaminok csak inelléktermékkéut jeVutkezuek e inuu- k áltál. * \ Dóm téren, ahol Szent György havában Midáeh remekéinek örökéletii mondatai szó. Iá nnk meg és a mindéi-ség lí'Hkiftit kutató Kepplert halljuk .a szuba-I színpadon., dolgozik a/ élet rejte'’in,es Ui/ének mosolygó tudósa. Az orvosi VíOgyt.ainii imfézelhen vami a Ha- hora lórin ma Széles asz.faloko*n műszerek, górcső, precíz mérleg, kis ombikokban színes folyadékok forrnak és a laboránsok öt- lefes gépeken most préselnek ki egy mázsa citromot. C. vitamin készül belő e. \z alagsorban gépek állanak, mosd nem dolgoznak már rajtuk, valamikor itt készüli a szegedi paprikából a C, v-i-ta-imim,. Egy vagon paprika kői lieft ahhoz, hogy egy kiló v in rmon t elő tud járnak át.ldsmir. A következő lépés az voTt, hogy Szent-Györgyi professzor megáll a- pillotlj a C. vitamin vegyjefé-f, ezzel megfejtette a t itkol1: ez osr anyag feltűnően hason- ltd ös'/elé-lelétlien a ik rum plăcu kor hoz és most — n külföldi gyáraik krumptlicokorból állítják élő. Így olcsóbb és magyobb tömegben lehet elkészíteni. A szegedi' paprika romantikája — a gyógyszer szempontjából — talán véget ért, bár a tudományos megállapítás kkierűtette róla, hogy vitaminban fölélte gazdag. Ez d ősz érint -a Nobel-díjo-s tudós szentélyében a P. vitamiBn vau soron. Egy újabb kenik a kazánban. Ifllim.y kerék fogja még követni? KŐ tudja? Ki tud ma még fe eletet adni a kérdésre, hogv az ember szervezet énlek gépházát mikor ismerik meg teljesen az élét rejt elmernek diéső kut-a'lói'.. Hiszen évezredekmefv kellett eltelnie addig* a-mi-g az egyiptomi sphinxek hieroglif óit meg Búdba fejteni fia a korc.s és kés«) nemzedéknek. A sphinx eket pediig emberkéz faragta, de a gépet, amelynek kazánjában izzik már a tűz, amikor ík tv ón esi és bamba «.zemdklkel először bámulunk ta nap fénylő korongjára és nem alszik el akkor se, amikor a rava-to- ftink körül siirva állanak azok, ak'Jdke: egvüt' róttuk az élei útjaid': a ninga képmáséira terem lebte a>z, aikí elölt nincsen titok és nútn- cs-rm rejfiei messég . . . Mii ieresufíeáí a tudományban a iSó!ie!-áíjai Szená-Györgyi professzor BUDAPEST, november hó. A magyar »tudományos élet egyik ki valósága, akiit ba rá'li ka-pcsolát fűz Szenit-Györgyi Aíberthez s akii -tün.emenyes pályájánalk «ükereiu is végigkísérte, a kő vetkező érdekes részleteket és felvilágosiiitásokat ad'ba a Nobel-díjas »tudós m/uinlkâsisâgârdl és biokémiái felfedezéseiről: Szenit-Györgyi Albert a Magyar Tudományos. Akadémia levelező tagja, a párisi Soc-celé iPhi'lomiaitáque, a Societé de Biologie, a teáikéi akaidémiia., a berlítmi Bio»logische Geselilsöhaft, a jugoszláv orvosi egyebem fisz» belet beli és még számos küilföldi tudományos »bársaság és Intézeti 'tagjai, doktorátusul budapesti orvosi egyebemen szerezte meg, de már egyetemi h-ailgaibó korában tágja volt a Lenhossék professizor vezetése ailatti: aló Anattómíai In'l'é-zetuek s első tudo- máin.yos .munkája is okkor jelenít meg. — Előbb a pozsonyi egyetemein vollit tanársegéd. Innen imduDt tudományos pályája. 'Első hosszabb kü'lföldii állomáshelye Hollandiában iái groningeni egyebem volt, ahol Sfiorm van- Ueewem professzor intézetében dolgozott. »Ekkor »kezdte meg azokat a 'tudományos vizsgálatokat, amelyeken később egész kutató »iránya felépült. Ez 'béllje- sem elméleti jelein»l'őségü kérdés volit: a.z oxidáció redukció folyamatiánaJk és a sejtlégzésnek »tanulmányozáisa Eleinte rész'Jet- kérdésiekre vonatkozó kisebb munkái .jelenitek meg, de ez'efk között má>r a/k»adt oilyan Is, amely a. tudósok szemében alapvető kérdéseket der illett fel. Szen»t-Györgyi Alberbeí küllőimben ezen az egyetemen h»abl- litálták magán tanárrá. 'Hollandiából kerii.lrt azután a Cambridge» egyletemre, de Strom van Leewen i>ro-feisz- szorhoz továbbra is meleg barátság fűzte. Amikor a holland tudós két évvel ezelőtti megthailb, ö emilékezetl meg a magyar lapokban is legmelegebben róla. Cambridge- ben Hopkinesnek, -a hires 'angol biokémikusnak intézetében dolgozott. Hopkins volt ebben az dobén a szépen, fejlődő angol biokémiai Iskolának ’legkiválóbb képviselője. Szent-Györgyi ebben az imézeiben, mint tudományos dolgozó tag nyert elhelyezést, hallgatták okllakásá val egyáltalán nem foglalkozott. Hopkinis alalt szerezte meg alapos biokémiai szakismereteit, azonban y.z eredeti munka irányát iit't sem hagyta abba es ugyancsak az m ai e-'méleti lémárk az oxidáció, redukció folyamaitalnak tainuilmányo- zását fölyitatiba tovább. Enn'ök kapcsán jutóit el a mellékvese közelebbi tánulmányo- ziáisához. A mellékveséből állított .elő egy olyan anyagot', amely egészen különleges szerepet töltött be ebben az oxidációs re- I dukciós föl várnait ban. Akkor még nem sejthette, hogy ennek az anyagnak tovább; tanulmányozása folyamán fogja a C-vitamint felfedezni. Angliában azonban bármennyire is jól felszerelt intézeteket fiaiéit, az intézeteknek nem volt meg az a nagy anyagi lehetősége, mint az amerikaidnak. Ilyenformán elfogad»t'a a R ockef elie r -;ala pihv á n y meghívását és y mellékveséből elku lőni tett ■anyagnak további tanulmányozásár, Amerikába ment. Itt a chicagói vágóhídnak óriási anyaga és a Rockefeller-alapifvány nak pénz áldozata lehetővé tettie, hogy a mellékvesék tömegéből 'legailább néhány cemtigramot állítson elő ebből az érdekes anyagból’. Ä C-vií®mm v€sév oz ®$corbins®v Ekkor érte öt a szegedi egyelem meghi- váa, hogy ennek az egyetemnek orvosl-ké- raiiali tamszékét elfog.iailja. Szenit-Györgyi Albert 1923 október 1-én foglalta el tanszékét Szegeden, Akkoriban a magyar egyetemeken máshol orvos-kémiai tanszék még .nem volt. Ennek e tanszéknek a kialakításába is bevitibe eredetiségét és orvosi kémia mell étit a bio-.kémiáit! mint uj tárgyat vezette be az orvosi hurrikul-umba és nemsokára már lelkes fiatal gárdát tudott maga köré gyüijleni». Ezek segifégével ugyan nem olyan arányban, mnt Amerikában;, die 'tovább tudta folytatni régi. kedvenc témáinak tanulmányozását. Akkoriban már eljutott odáig, hogy a mellékveséből még Amierilkiá■ ultramodern szövés- minták, a legváltozatosabb és leggazdagabb választékRUHA ES KÁBÁT GYAPJÚSZÖVETEK FIÓKÜZLETEK AZ ORSzAG MlNDEN.JELENJjQ.SAARQSAB.AN forgalomba hozatalával óriást sikereket ért. el Cluj,Sir. General Neculcea No. 2. (Renner-palota) ban elkülönített anyagnak szerkezeiét ta- nu Lmányoz va, azt elnevezte hexuronsavnak. Ez a felfedezés akkor vált igazán gyakorlati jelentőségűvé, amikor kiderült., hogy a régen kutatott C-vRamim azonos az ö bexu- rons'avjával1. Ebben a problémában dolgozott tovább akkor is. am.kor a szegedi zöldpaprika kenőit asztalára az egyik délután.! munikai-zm- netben. Hirtelen eszébe jutott, hogy ennek a nevezetes magyar gyümölcsnek a C-vifa- miin tartalmát még nem ismeri. Magához vette az ott lévő zöldpaprikákat és laboratóriumában azonmyoniban kivontait ott készített belőle. Nagy volt a meglepetése, amikor azt látta, hogy a C-vffamin egyszerű .rtealkclóját ilyen nagy mennyiségben mutatta ez a kivonat. MVg aznap megmozdult az egész intézet és összegyűjtötték a szükséges mennviségü zölpapri'kát, hogy Szent- Györgyi professzor ezzel folytassa az éjszakai órákban is tanulmányait. Csakhamar sikerült neki nagyobb mennyiségű C-vita- minit előállítani és »kiderült, hogy a legkevesebb 'költséggel a magyar zöldpaprikából íehefletit előáll:tárni. Egy hónap múlva, hire men»t Szent-Györgyl felfedezésének az egész világon Egy hires zürichi biokémikus professzor, aki szintén ezt a kérdést tanulmányozta. e'.küldöl'te első tanársegédjét Szenf-lGyörgyihez azzal a m.egbiza.tással, hogy kél hét alatt ezzel a legújabb e'ijárák- ea'l Szegeden fél gramm C-vifamint álliilson elő. Nagy szó volt ez akkor, amikor a legköltségesebb el.jár ásóikká'. legfeljebb 1—2 eeinitigiramoit tudtak az értékes anyagból ■előállítani .'és boldog vált az a '-tudós, aki ilyen mennyiséggel tudfia> elvégezni mikro- kémiai reakcióit. A zürchr f'anársegéd megérkezett, öt n.'aip múlva nem fél. gram, hanem 10 gram C-vita minit »tudotlt előállítani és a hét végéin ráért Szent-Gyöngyi, intéz-e- ténflk többi tagjaival kosárlabdázni». Zürichi professzorának sürgönye csakhamar visszahívta öl és egy h)éf múlva már Zürichben is megjelent egy tudományos munka a C-vitamin szerkeziebérőil. Nem italt belle egy félév, az amerikai és angol kémikusok vették munkába az addig legkevésbé ismert C-vitamiLnf és csakhamar összetételét és kémiai szerkezetiét a legpontosabban ismerték. Uj nevet is kapóit a kémikusok előtt ez az aj anyag, az»t, amelyiket Szenit-iGyörgyi javasolt, az ainscorbinsavait, amely név annyit jelent, hogy ez az anyag a régen félelmetes betegségnek, a scorbutmak egyedül;) hatásos gyógyszere. Már akkor miind>enfc!i elismer'té, hogy a C, vitamin felfedezője legnagyobb részben Szent-GyörgyE de azt is tudták, hogy Szent-Györgyii, a szerény professzor nem őrizte féltve felfedezését, hanem széf- kül-dve anyagát, lehetővé idle, hogy ezt a kérdést egy év alatt nemzetközi együttműködéssel tisztázzák ,a iegneveisebb biokémikusok. Azóta sokat fejlődött az orvosi lu domány. A nálunik ritkán előforduló scor- bulon 'kívül számos fokozott vérzékenységgel járó betegség gyógyitásánál alkalmazzák ezl az anyagot, ame'yet már nem is a zöldpaprikából álüitanak elő, hanem kémiai gyáraik szintetikusan kfésznrtik. — Közben Szenit-Györgyi professzor azt érezte, hogy a C-viiarrún fe.lfediezése csak az egyik mellék- hajtása volt annaik az elméleti jeientőségü munkának, amelyen fiatal 'kora óta dolgozott. Ismét elkezdte eredeti érdeklődési köréneik, az oxidációs redukciós folyamatnak tanulmányozását Úgy érezte. hogy ezen tovább haladva-, kap majd feTvüágositást a lermészet legtn'ngyobb misztériumáról, ami az élet megismerésének fogalmát is közelebb viszi: a sejtek lélegzéséről és a légzés folyamatéiról. »Szent-Györgyi számos álláp- velő fontosságú felfedezéssel gazdagította a tudományt ezen a téren is. Felfedezte, hogy milyen anyagok játszanak szerepet a sejtek lélegzésében és ezt a bonyolult élettani folyamatot hogyan lehet visszavezetni a sok esetben eddig is.ismert egyszerű szerves vegyülieteki szerepére. Hogy csak egyet em- Jiitsünk, ő tanulmányozta tanítványaival együtt a borostyánkő szerepét is a s ejti élek- zésben. iä.J*i.f8 Szen't-Györgyi Albert professzor munkájában. a szegedi egyetemen igen különleges légkört élvezett. A Dóm-iér legszebb helyén. olt, ahol a Fogadalmi-templommal szemben az idegenek nézik az órát, nem gondolnak ama-, hogy az órával magasságban olyan fáira tekintenek, amely mögött Magyarország első Nobel-diljois professzora dolgozik. Intézete ma európai értelemben is nagyszerűen felszerelt és a vidéki egyetem csöndje megadta azt a légkört, »amire az elvont munkát' végző tudósnak szüksége van. Bortermelők rég várt könyve: Most jelent meg! Borgazdaság Irta: Pettenkoffer Sándor, 3C0 oldal, 57 szöveg közé nyomott ábrával: Ára 264.— lej. Kapható az EÍMMZÉK KŐBQVasztó lljä ö Ví Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Kérje a könyv teljes ismertetéséről szóló díjtalan útmutatót. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. V - ' ' V v' » ?V"Y ^
