Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-06 / 256. szám
2 ClCRJVZtfE I 'J 3 1 november 0. MARTON LILI Feloszlatták a temesvári „Lloyd“-társulatot MII IR A ROMÁN SAJIÖ Széljegyzetek Olaszországból ÁGNESE Kis olasz szobalány, s/t-lid. mini egy apa- ca, áttetszőén sápadt borii, gyönyörű, oik'os, sötét szeme alatt kékes árnyaik. Nagyon vér- «/egénv lehel', avem is csodái, reggeltől, csittig do go/iik a leányoMlmnba.n s lm egy csöpp -szabadideje van, nem megy sétálni, ha nem az ebédlőben iii s valami végtelenül hosszú és végtelenül szürke holmit 'köt- gyors es egyenletes mo/d illa lóikkal. \ leányok, -akik Géműiből, Milánéiból, Torinobol és tnegje- gyezheleliíen nevii pieii o asz varoeotkbölt Hómába jőMek tanulni s az a kevés kiil- fö di, aki i<tt la>k.ik -s elited alatt is a Baede* kert tanulmányozza, minden,| Ágnesétől vár s Ágnesétől kér. Ágnese drágám, egy k.iis forró vizet, hajat szerelnék mosná... Ágnese melegikse meg a mUővasamat kérem'... Ágnese vasalja ki ezt ,.i 'álaI. 'egyen szives... Ms Ágnese hozza a vizet, melegíti a vasak és u sálak simára vasalja. Közben tovább köt e« mindern! elvégez, csendesen', hangtalanul lépkedve tapes-arku, felkel-e, fényesre kefélt cipőjében, Majmaiban rész'tves-z a misén o1 Sarc Marcelllo vagy San Antonio templomban;, vasárnap a Sania Croce di (ienusaiemmeben, aho} az l'r 'kérészijénék egy darabját s töviskoranájának egy nászét őrzik a szentélyben. Aztán kitakarítja az ebédlőt, szépen megtérít és sorban bekopog az ajtóikon', reggel nyolckor, hogy a ireggel kész va.nv Colazione — mondja s erre sorban megjelennek a Via. Carlo lEmanuelere nyíló nagy t'eremben a leányotthon lakói. Ágnese kiÖnli a hatalmas fehér csészékbe a ikáyét, amely eleir.ll'e kibirhat«a-t ’an rotssz, de aztán megszokja az ember s a remek, ropogós római kenyérrel kárpótolja magát. Ágnese persze nem tehet arról, hogy olyan bűnösen rossz a kávé, talán maga is csodálkozik rajta, hogy a legizesebb kávé hazájában ilyen kávét tudlak, felkutatni a mi számunkra. Mikor már mindenkit kiszolgáld, takarítani megy a katonásan egyszerű szobákba, ahol rendet teremt, sutról, seper, port -töröl. Oly gondos, amit meglel a földön, sziápen az ember asztalára 'teszi, egy kis üres puderesdobozb, szemétkosár nem lévén, hálromszor a földre tiellem, remélve, hogy Ágnese kis epri majd, de ő szépen felemelte s az asztalra tette, abban a hitben, hogy szükségem lehet rá. Délig azlán. míg az ollaszoik! tanulnak s a külföldiek városi1 bámulni mennek, Ágnese a konyhában se- git s egy órakor az ebédnél1 újra kiszolgál. Ha valaki későn érkezik az ebédhez, komoly orcda! megjegyzik hogy mines több semmi, málr mindent megetetek a többiek, de aztán gyöngéd és furcsa mosolyával megjelenik lés hozza az elkésett lakónak az elmartad hatat! an előételt., a pasta, sein lát, amelyből az olaszok hihetetlen mennyiséget tudnak ■elfogyasztaná. A sürü, sajtos leves, a minestretta is nagyon népszerű, annál kevésbé a rágós, fekete sült, amelyet olasz szokás 'szerint Ágnese egymagában, körilés nélkül hordoz kölrül s csak hús után hozza a. főzeléke!!, amely ugyancsak olasz szokás szerint hideg és ízetlen. Aztán szöllőt hoz, édesség, sütemény soha sincs, az tilt nem divat, hiába reklamálja a 111 lei francia' hölgy. Ebéd alatt is a szünetekben Ágnese előveszi meghatározhatallami szürke kötését) és hkllgaítja szerényen, amit beszélünk1.. A il'i'íftei nő egy kicsi, de már nem fiatal genuai ■leánnyal vitázik, hogy a San Angelot illik megnézni először, vagy a Vatikánt. A genuui most van előszölr Rómában, kélségbeejtően ügyetlen és gyámoltalan, úgy figyeli a fölényes francia szavait, mint egy kinyilatkoztatást. Egy pillanatnyi csönd lesz s megszólal Ágnese kis madárhlangja: — ’Aizit hiszem, signorima, mégis a Vatikánt kellene először... —• Igen'? — kérdezi a genuai -s egyet lapoz a Baedekerében — itt is az áll a ,,Róina- hét -nap alatt“ fejezetben. Első nap Vatikán... Ugy-e sztép Ágnese? ■Ágnese elpirul, felugrik s vizeit önt a francia nő poharába. — iNem tudom — mondja. — igazán nem tudom. De mondják, hogy nagyon szép. Mind ránézünk, otltl áll éts most oiyan szép, ahogy kiszínesedett az arc/a, a. kislány-alakjával1, karcsún', fekete kötényében). •— Hát nem látta? — kérdezi a genuai csodálkozva — hát mióta vlan. Rómában Ágnese? — 'Háírom éve, kérem... de miig, még nem volt időm, hogy megnézzem ... A Szent Pál teţnplomot se láttam kérem és miem állam a .Villa Borgheset se és a- Piazza Veil lez'iátí... Mióta' megérkeztem, a pályaudvarról egyenesen idejöttem a Viiale Manzo- nira és az.ól a itt vagyok és még nem vol t időm . .. De egyszer remélem lesz és borzasztóan szeretném látni a régi. Via Appiát, ahol Szent Péter- találkozott az Ur Jézussal és mindazt a szent helyet és a börtönt, ahol &zent, £ál ti Sze^t £éfer szenvedte*, és a TEMESVÁR, november 5 A temesvári törvényszék tegnap turtle telt ítéletet abban az ügyben, melyet a „Lloyd“ társaság megszüntetése végett CLUJ KOLOZSVÁR, november 5. A Patria vezető helyen foglalkozik a Budapesten rendezett Eminescu-est sikerével s megállapítja, hogy az a kél ország közötti jó szomszédság iigvét szolgálja. Jó jelnek tartja, hogy a budapesti közönség felfigyelt a világháború után első ízben tartott román irodalmi esléiv programjára, ami az „eddig sajnálatos felfogás változásának egyik bizony itéka.“ — Régtől bitl'lnk ennek az órának cl- érkezésében — írja a lap — mert az uj politikai helyzet a kölcsönös megegyezést nemcsak megengedi, de meg -js kívánja. A kulturális téren történő közeledés legCLUJ—KOLOZSVÁR, november 5. Tegnap délután G órai kezdettel tartó'In meg kolozsvári előadását. Hugh Rultlodge, az angilai hegykutatók egyik legnevesebbike, az egyetemi könyv tó" nagytermében. Grim professzor üdvözölte a hires ku alól, aki nagyszámú es It-'kes hallgatóság elölt neszéit, alacsony, vékony, véznának látszó em- l>er, kiről szinte fel sem lehet tételezni, hogy azokon az óriási fizikai erőfeszítéseken keresztülment, amelyeket az ilyen expedíció tagjaitól megkíván: Angolnyclvü c-l l id Vsát azoknak a nehézségeknek ecsetelésévo' kezdte. ameVv mindem Mount-Ewerest kutatóra várnak. Első sorban földrajzi és politikai akadályok azok, amelyek ala’t csak ötszói i próbálkozás után sikerült a múlt évi expedíciónak a Mount-Ewerest eddig elért legma- gisabb csúcsát rnegközelitenie. A hotainias hegység Nepal es Tibet határán fekszik es mig az indiai Nepal forró égöv alá tartóz.k, addig a közvetlen szomszédságú Tibe' különleges földrajzi elhelyezése miatt az őrök jég és hó birodalma. Az utazók nagyon nehezen haladhatnak át ezen a zónán, szervezetük hozzá kell, hogy szokjék a hatalmas éghajlatváltozáshoz és a kegyetlen monszunt szélhez. Mivel Tibet rendkívül szegény ország, amely saját lakosainak ellát.l-ta. ó; is alig bid gondoskodni, az expedíció tagjai kénytelenek voltok élelmiszereiket Londonból szállítani. Ezek a felszerelésekkel és tar tánvokkal együtt mintegy 30 tonnát teltek ki. Természetesen az expedíció fehér tagjai bensziilöttek segítségét is igénybevett ék, akik jól ismerik a terepet és erős szervezetük megszokta a rettenetes kiimát is. Mr. Ruttledge előadását vetített képekkel és egy saját maga 'Készítette keskeny fi no- met illusztrálta. A fantasztikus, szinte holdbéli tájakat látva, minden hallgató elképzelhet le, mit jelenthetett ez a Mount Ev.e- res-i kirándulás, amelyen ez a halkszavu, erős szemüveges londoni úriember is ; észtvett. Ruttledge elmondotta, hogy a ritka levegő, <a. folytonos megerőltetés, hegyibeteg" ség, rossz alvás és az erős szív-munka következtében az expedíció tagjai nagyon legyengültek és csontig lesoványodtak. Mégis sikerült elérniük .oz eddig elért legmagasabb pontot a Mount-Eweresten, 85G4 métar magasságban. A csúcs innen már alig 300 méternyire volt, ;'a Mount-Ewerest magassága ugyanis 8840 méter) és mégis kénytelenek voltak megtorpanni a cél előtt. Ugyanis okkor érle el őket a monszum. amely ködfelhőbe boritottai a megközelíthetetlen '•s::- csot és tudlak, hogy a szép időben félórás Co-lisseumol, ahol a mártírok' meghaLtak... Hozzak még szölöőt a sign or in árnak? A fii lei 'Leány nem fellel, mim d h aligator k s csak nézzük Ágnesei, aki három éve van Rómában s ezi a. három évet ilit töltötte el a Viale Manzomi bélrház'aji között s éléltének csodája a Santa Croce templom volt Legfeljebb a szomszéd utcában. Ágnesei: nézzük', aki legfeljebb huszonkét éves lehet s akii életének három évét 'tölti már az Űrök Városban s aki nem látta még az inditnUuk, A törvényszék a társaságot feloszlulla és elrendelte a többmilliós va. gyón fellellúrozásút. Az ilétet nagy szenzációt kelt a városban. hathatósabb eszköze a régi aspirációk félre tolásának. Kölcsönös megbecsülésre vezet, ha becsületesen szolgálják. Ilyen légkörben — folytatja a lap — erőteljesebb kifejezést nyer a közeledési óhaj, hogy a tartós spirituális-kapcsolat hidját megalapozza, Ami csak hasznára lehet a két ország politikai kapcsolatának. A Patria végül annak a reményének ad kifejezést, hogy a budapesti -irodalmi estély nem marad elszigetelt esemény és széleskörű visszhangra talál, hogy Európa e részében is az. oly régtől kívánt tartós barátság lehetőségét bizonyítsa. ut most leg-ilább 8 órájukba, esetleg életűkbe kerülne. 1933-ban ugyanez az expedíció megkísérelte már a Mount Eweresl aiegmí- szását, de akkor még ilyen magas''-a sem jutott x. Tavaly, 1936-bnn megtaláltak egy 19‘24-ben eltűnt expedíció nyomait, me ynek szerencsétlen tagjai 300 méteres szakadékba zuhanna lelték halálukat. Ezek után vetített képek sora következett. Dard-.silinc/et Intjük magún]; elölt, ahol a rni Körösi Csorna Sándorunk hnmtxn ngugsro- nak. Innen indult el a Ruttledge-féle c.opr- dició is. Ezután érdekes típusok képeit látjuk. Asszonyokat, akik fejükön' yakó bundái viselőiek és táncot mulatnak be ' fehér vendégek tiszteletére. A képek aztán itund kevésbé barátságosak lesznek. égbenyuió hegyóriások, jégfolyamok, jégszakadékok következnek. amelyen pokoli nehézségek Közölt halad egyre feljebb a bátor csapni. Szeráko- kat látunk, azokat a kü’ünös formájú jég- alakulatokat, amelyek természetes sátrakhoz hasonlítanak s amelyek csakis a legmagasabb hegyvidékeken találhatók. Az előadó elmondja, hogy itt már termé- szetfölöMi szépség a Mour.'f-Ewerest, mert a .jég kék és gyakran opál gyöngyház, halványzöld és róizsa-sz-fn -színekben csillog. Vet''tolit képek sora után kél fém kerül bemutatásra, amelyeken látjuk', hogy az expedíció tagjai hogy haladnak szép időben és félelmes hófúvásban egyre feljebb, hogyan. szerelik fel a lelefom- embernemtakla magasságban, hogy vernek sátrat s hogy reggeliznek konzervdobozaikból. A kitűnő előadót, aki .szinte elénk varázsolta ezt o félelmetes hóföd le viliágéit, a zsúfolt terem •közönsége hálásan és melegen tapsolta meg. * Mr. RutlLedge most hazamegy a ködös Albi'Onba és otthoni, a Royal Society bein beszámol fontos földrajzi k-u tatásai ró} és azokról a mérésekről amelyeket a Mounl- tEweresten végzett. A tudós professzorok, akiknek régi beteljesületlen állma a Mounil- •Ewerest csúcsának megmászása, valószínűleg csalódásba!; veszik majd tudomásul, hogy ez az álom újból megvalósulatlan maradt. A hegy gúnyosam vigyorog szembe a kutatókkal, büszkén csillogtatja emberiáb-nem- íaipo'sta szűzi ocmaiit és mpgvetöe« tekint le a felfelé törtető emberparányokra. Az emberi akarat azonban törhetetlen és nem adja fel a. reményt. Ruttledge jövő év- bem uijból megkísérli' a lehetetlent és reméli, hogy most már az utolsó háromszáz métert is sikerül legyőzni. Mert az örök: emberi cél: -elérni a lehetetlent its. Örök Várost', nem érezte varázsát, szépségét. áhítatát, csak egy szigorú, szürke ház kőlépcsőül, zsaruit s öreg kisasszony vezetőit Látta Rómából s hallomásból tud arról, hogy útit van válla hol a Vatikán, a Coliisseum s Szent Pút temploma. ÍLs abban a pillanatban elhatározzuk!, hogy nem leszünk rend etilen ek, hogy Ágnese kevesebb időt töltsön a faibaritássa! és talán egyszer megnézhesse ő is Rómát, amelyben 1 atkák. PATRIA: Tutarrsru mini wirr elnök beírni j •atly u négyéves Ühcrálh uralom mérlegéi.! Kedve/ü körűimén vek kü/ült kezdte rii'V j működését. A világválság h/ünölMii voM,J emelkedett u termés, mégsem volt meg aj kívánt ej-cdinény. Csupán a párttagok érez-l fék und mának á dásuil. Nem szólt arról, I mii lett a tartományokért? Nem elég. ha rámutat Bucureşti fejlődésére, bérpaloták építésére. Lei kellett volna terjedjen a figyel- me Erdély általános szegénységére, a hőség nem lehet csupán a fővárosé, vagy az. ország egyik részéé, inert veszélyes, 11u eg\ik rész a másik hátrányára fejlődést mutat. Az a tartomány, amelyik részlve.sz a teher-; viselésben, részt kíván ;i költségvetés áldásából A kormányok ’ iilelevsége, hogy a teherviselés arányához képest megfelelő költségvetési tételekről' gondoskodjanak. Miért nem vizsgálta meg közelebbről Tátá- reseu annak az. Erdélynek helyzetét, melyről oly Lírai hangon emlékezni k meg ünne- pé’yes alkalmukkor. Mennyi vbszle.számo- Iást nyújtott a jegybank az erdélyi pénzintézeteknek? Mennyit adott az országos ipari hitelintézet az itteni román vállalatoknak? MegérÜ e Tátarescu, miért tartjuk beszámolóját szóvirágoknak? Az igazság azt követeli minden kormánytól: osszák fel aránv- lagosan a költségvetés bevételét a tartományok között, ez nem reginnalizmus, miről oly sotk rosszat mondanak, de kormányprogram, mely a nemzeti egységet szolgálja. NEAMUL ROMANESC (Iorga professzor írja): Nem foglalkozom a katonai nyugdíjazások ügyével, mert nem ismerem n hadgyakorlatok birál'-atáf. Egyesek arról beszélnék), hogy a közigazgatásban és közoktatás- ügynél is hasonló leépítésekre kerül a <sor. Nem marad más hátra, mint Leépíteni :v tudományos akadémiát, mig végül az apáta és anyák leépítése következik. Amint Látjuk, erőszakkal adják a femelöhelvet. Van még egv ,.öreg“, aki nincs lebpitve. Akad egy fa 'evé-h. mely még nem hullt le a többi sárga levelek közé. Le«z-e vájjon bolond, aLi idő előtt leszakítja? UNIVERSUL: Javaink kezeléséből és ügyeink intézéséből régtől hiányzik a jó háztartási szelem. Állami szervezetünknek régi betegsége az, melytől nem tudunk szabadulni. így került gazdagságunk nagyrésze idegen kézbe. Mostohán bántunk erdősé- geirkkel, nem ellenőriztük eléggé a kivitelt, külföldön kei őt! figyelmeztessenek: r.e dobjuk vakon piacra kincseinket. így történt petróleummezőnkkel is, melyet fenékig kimerítettek a siráinek. temetővé változtatva «z ország legszebb vidékeit. Specialisták számítása szerint alig ö—G évre elegendők petróleumferrásajrk s ha ezen idő alatt uj forrásokat nem fedezünk fe'. Lengyelország sorsára jutunk, mely petróleumbehozafcalra van ma már kényszerülve. így vau állatállományunkkal is. Sehol nem vágnak any. nyit. mint nálunk. A nagykereskedők már érzik az áruhiányt, emelkednek az árak. Egyelőre csak a legfontosabbakat említettük. Reméljük, nem kerülünk azok sorába, kik mindent elpazarolnak, nem gondonuk azzal: mi les2 a generációval, mely utánunk következik. LUMEA ROMANEASCA: Erdélyben mindig a parasztság volt a poLi.titkai harcok központjában. Sohasem szckndl in ketté a nemzet, az i ölellek tu elek is a parasztsághoz tartoztak. Aki e hagyta ezt az alapot, azt a nép kiközösiLel'tie magából. A falu mléikül nem lehetett győzelme!' elképzelni, így nem volt más program, mint a demokrácia. Nem könyvbői tamil'luk az erdélyi demokráciát. Demokratáknak születtünk, igv ékünk, így láttuk szülelnkfő!. Midőn Erdélyben demokráciáról bedéinek), a speciális erdélyi demokráciái, tértik ez a Latit. Tárgyilagos szociális igazságon nyugszik ez a demokrácia, melynek a polgári önérzet, jog és igazság az alapja. Az erdélyi demokrácia: nemzeti jellegű, de hiányzók belőle a romantika. Elismeri az állami szervezkedés szükségéi anélkül, hogy azt jótékony- sági intézetnek tartaná. Előbb a magyar, aztán a román Liberálisok ellen' harcolt, mert magát újszerűbbnek és jobbnak tar- toil'ta. Csupán vele alkothatjuk meg a modern román, államot. Nemcsak területi;, de eszmei, téren is a nyugatba kell kapcsolódjunk. Ebben az irányban' haladnak az erdélyi n e mz e ti pa ras z 1 pá rt i a k. EPOCA: A tisztviselői leépítést nem ’ehet demagógiával elintézni. Nem szabad az öreg kor és tudás ellen hadai üzenni. Ilyen kérdést nem lehet sietve intézni. Minden bukott diák egyetemi tanár szeretne fenni. Van dolog, amit a 20 éve.s fiatalember ér-t, de vannak oly kérdések is. melyekhez csal; ötvenéves életkorban lehet nyúlni. Demagógia nélkül kell az ügyben intézkedni, nem leépítést, de kiráiasztás] i-eji eszközölnh A „Patria“ a budapesti Eminescu-estről Ember nem járta magasságban Hugh Ruttledge kolozsvári előadása a Mount Ewerest-i expedíciójáról
