Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-23 / 270. szám
1937 november 23. TBKKEWZßR 3 Marosvásárhelyen és Nagyváradon letették a pártok választási listáikat TÓ.-iMURES-M.VÁSÁRHELY, nov. 22. (Marosvásárhelyen is megkezdődtök az előkészületek a választásokra, Szombaton hat politikai párt tette He választási listáját. Első neík a liberális, másodiknak a nemzeti-párása tpárt nyújtotta l>e listáját Magi Obiba , törvényszéki főelnökhöz, de formai hibából -mindkét ,piárt listáját a törvényszék visszautasította és csak utóbb fogadta el azokat, ilyenformán, elsőnek a „Tolul pentru Tara“ párt tette le listáját élén Ion Genesen Ias.i-i egyetemií tanárral. Másodiknak a liberális pást tetté le listáját. Listavezető: Sorban M.ihaú, második jelölt dr. Dandea Emil. A harmadik lista a nemzeti-ponasztpárlé. Listavezető dr. Vescan Ioum/ ivóit (prefektus, második helyen dr. Bozdog tanár. Negyedik lista a nemzetüké rész tény párté. Listavezető Goga Oclaviian, második helyein dr. Bacui Auiek Ötödiknek a magyar pán i tette le l|S táját. Listavezető gróf Bethlen György. Hö' todlk a Gheorgfliisták listája. Szenátusi listán eddig csak a liberálisok 'és a nemzeti- pa.rasztpárt szerepelnek, az előbbinek listavezetője Dandea Emil, mig a nemzeti Pa" ras-z-l párté Vulcu Nicolae. ORADEA-NAGYVÁRAD, nov. 22. Nagyváradon is letették -szombaton listájukat az egyes politikai piál tok. A magyar párt MsU*' vezetője Soós István, a nemzeti-pa rasztpárté Maniu Gyula, a liberális párté Mosoiu, a gheorghlstáké dr. Zigre Nli'klós, a Tótul pentru Tara“ párté Zelea Codreonu. Tudod mit, emellett maradunk! Ezt mondják sokan, akik csak egyszer is kipróbálták a „N IVEA“-fogpasztát. Mert nagyon gyorsan meggyőzödnek a „N IVEA“-fogpaszta nagy hatásáról és felfrissítő izéről. És meglepődnek azon, hogy ilyen alacsony áron olyan értékes fogpasztát kapnak. És most kétféle is kapható, mert van habzó és nem habzó „N ! VE A“ - fogpaszta. A haozo „N lVEA“-fogpa82ta 20'— Lei e Erdély Református Egyházkerülete küzgyüSésének tanácskozásai Megegyezés jött létre a leíkészképzés ötödik évének kérdésében Cluj—Kolozsvár — Az a mélységes komolyság, történelmi felelősségtudat, melynek erejét a közgyíi lés megnyitása már éreztette s amelynek méltó kifejezést adott Vásárhelyi János erdélyi református püspöknek lapunkban már közreadott püspöki jelentése igazi kibontakozását a közgyűlés szombat délutáni és az esti órákba benyúló tanácskozásaiban kapta meg. E tanácskozások magas színvonala már önmagában is elősegíti Erdélynek nemcsak református hitü, de minden komol\T, keresztyén hitvallású talapon álló magyar tagjában és rétegében a keresztyén és kisebbségi magyar életnek azt az erőérzetét, amely ott a gyűlés tartama alatt, átfogta annak minden résztvevőjét és hallgatóját. A számok önmagukban is beszélnek’ — a közgyűlés 224 tagja közül 205-en voltak jelen és vettek részt a tanácskozásokban. A teljes főgondnoki kar vezetése mellett: gróf Teleki Arc’tur, gróf Bánffy Miklós, gróf Bethlen György, dr. Bene Ferenc, gróf Bethlen Bálint és Vásárhelyi János püspök, főgondnokok elnöklete alatt ültek össze a kiküldött és megválasztott hivatalosak. A lelkészképzés betetőzése A szombati tanácskozás főtárgya a lelkészkiképzés volt. Ez az a kérdés, mely Erdély református egyháztársadalmát az utolsó esztendőben leginkább foglalkoztatta s az ezévj közgyűlésnek is egyik legfontosabb és leglényegesebb pontja ennek eldöntése volt. Makkai Sándor, püspökségének utolsó évében, 1935 őszén veti fel ezt a kérdést és állítja be a 'legsürgősebben megoldandó egyházkormányzati kérdések közé. A lelkészképzés reformját kellett végrehajtani olyan módon, hogy a tanulmányi éveknek eggyel való felemelése által, az igy nyert időben az egyház kikerülő fiatal pásztorai a maguk pásztori feladataira gyülekezetüknek minden viszonylatban: a mai élet minden vonatkozásában való vezetésére tudjanak felkészülni. Nlakkai Sándor gondolatát az egyház- kerület egész vezetősége és minden rétege már akkor a legnagyobb örömmel fogadta. E gondolat megvalósításának első lépéseként mondta ki már az 1935 november 23-i egyházkerületi közgyűlés a következő határozatot: ,,Az 1936—37. tanévtől kezdve a teológiai tanfolyam ötévessé válik. Az ötödik évfolyamon a lelkész-j hivatásra készülő ifjak azt a gyakorlati előkészületet, melyet eddig a segédlelkészi szolgálatban töltött év alatt esetlegesen és hiányosan szerezhettek meg — tervszerű és rendszeres formában fogják elsajátítani“. A megoldás további részleteként szintén már az 1935. évj- közgyűlés kimondta: ,,Az V. évfolyam a nagyenyedi Beth- len-kollégiumban helyeztetik el“ — ver tettetve attól a nyomós érvtől és döntő szempontból, bogy igy együtt készülhessen fel ez <az uj arcú pásztornemzedék a maga sokszor nagyon súlyos feladataira a Bethlen-kollégium képzőjében nevelt egyházi tanítósággal és a gazdasági iskolában felserdült uj presbiterekkel, tanult fa 111 vezetőkkel. Ennek a határozatnak a szellemében szervezte meg az egyházkerülef vezetősége 1936—37-ben az enyedi 6 hónapos segédlelkészj tanfolyamot s annak a tanulságai alapján terjesztette most a közgyűlés elé uj határozati javaslatát, mely az V. évfolyam kérdését oly módon akarta megoldani — eltérőleg az 1935-ös határozattól —, hogy annak csak az a része folyjon Nagyenyeden, mely szorosan kapcsolódik ennek az uj pásztorinépi vezetői képzésnek a gazdasági teendőihez. De az évfolyam hozassák különben a kolozsvári Teológiai Fakultás másik négy évfolyamával a legszorosabb kapcsolatba, Kolozsvárt helyeztessék el és tananyagában is elsősorban ennek a sajátos erdélyi munkamezőre és feladatokra való felkészülésnek a teológiai szempontjai, alapjai és jellege biztosíttassák. Az egyházkerület ivezelőségének ezzel az uj javaslatával — sőt ezt a javaslatot előzetesen már ideiglenes formában megvalósító rendeletével szemben alakult ki az enyedi Bethlen-kollLgium vezetőségének és elöljáróságának az az álláspontja, mely szigorúbban ragaszkodott Mukkal Sándor gondolatához és aiz 1935-ös közgyűlési határozathoz s kívánta, hogy a lelkészképzés V. évfolyama valóban gyakorlati jellegű legyen s -az eredeti koncepció szerint Nagyenyeden helyeztessék el. iEz az összefoglalás szükségesnek látszik', amikor azokról a mélybatásu beszédekről, tiszta á']'láspo!n<í'leS‘Zögezésekről és egységes határozatról számolunk be, melyek a gyűlésen elhangzottak Ls megvalósultak. Délután 4 órakor nyitotta meg gr. Teleki Acrtur főgondnok a gyűlést. Az Igazgató Tanács évi jelenlésének tudomásul vétele után következett a leíkészképzés kérdése. Dr, Tavaszy Sándor beszéde Tavaiszy Sándor teológiai professzor, püs- pökhelyettes az első, aki mint a lelkészképzés reformját etőkLszltü bizottság elnöke szót hozzá a javaslathoz. — Elsősorban teológiai szempontok sze- rinl tóiváinom megvilágitam azt a kédést, mely az V. teológiai évfolyam ügyében a Fobs zt elet ü és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés előtt áll. Az Egyházkerületi Közgyűlés, mint az egyháznak, az Erdélyi Reformá-, tus Anyas-zentegyház-nak legmagasabb szerve, a maga belső kritériumai szerint, egyházi lényege és teológiai tisztánlátása szerint ke A ebben a kérdésben ás döntenie. Az egyház nemcsak szociális és jogi közösség, hanem Jézus Krisztus teste. Krisztus testté lótele folytatódik -az egyház munkájában és életében. S amiképen amikor Isten fia testté lett s magára vette az emberi lét mindem megkötöttségét *és nyomorúságát, úgy kelL az egyháznak is a maga munkájai által behatolnia a mai élet differenciáit kategóriáiba, hogy Knilsztus uralmát felragyog- tass-a a szociális és gazdasági élet mai kérdései között. Ezeíkimeiki az -egyházi szempontoknak exiz- tenoiális felfogása, mai erdélyi kisebbségi magyar életünk viszonyaira való méltó alkalmazása tükröződik a hivatalos határozati javaslatban. És pedig oly módon, hogy 1. az V. évfolyam gyakorlati képzése nem mint ifiiggvbiny, hanem mint szerves alkotórész illeszkedjék bele leik és zk ép zésünkbe; 2. oly módon, hogy ne csak az V. évfolyam, hanem mind az öt egyformán közös szellemben és a találkozási, közösségi pontok kiépit"s-ével neveltessék együtt a jövendő tanítósággal és presbiterekkel. 3. Amikor ezeket előrebocsátom, hangsúlyoznom kell -azt is, hogy miért volt szükség nemcsak egy gyakorlati évfolyamba, hanem a teológiai képzés egész épülelének átépítésére. Két ilyen -inditóok van: a) q mai teológiai képzés számbeli túlterheltsége, mely enyhül -az V. év teológiai jellegű beállítása állal; b) a protestáns teológia jelenkori 1 nagyarányú fejlődése. I (Beszámolónkat lapunk utolsó oldalán • folytatjuk.) SRECi miGúi Rs&Ibes'á la kiváló müvészpár egyetlen filmje: Bájos szerelmi románc az amerikai diákok éleiéből. Műsoron kivül hangos híradó. Ma premier! és Jjsraei Gaykos' DIÂKSZERELEN. Mihaiache sorsdöntő kihallgatáson: Mii SavSaí má es nemzeíi-pmtsszipári J lelő tisztviselőket neveljenek. Az igy fel- I nevelt ifjak kulturális és lelki kapcsot létesítenek az itt lakó többi népekkel. Kisebbségi szekciók létesítése a tanítóké* pezdékben & kisebbségi elemi iskolák igényeinek szem előtt tartásával. A nemzeti-parasztpárt kormányprogramjába végül az is benne volt, hogy, kész kölcsönös kisebbségi egyezménye* két kötni azokkal az államokkal, ahol románok nagyobb csoportokban laknak. ÖREGEMBEREK BETEGSÉGEINÉL ÉS NEU- RASZ TÉNIÁSOK BAJAINÁL, kiváltkép, ha azok renyha bélmüköaéssaE és megzavart emésztéssel átanak összefüggéíben, -akkor reggelenként egy- egy pohár természetes .„FERENC JÓZSEF" ke- serüvi-z sokszor ;ga-zi jótétemény' Kérdezze meg orvosát BUCUREŞTI, november 22. A nemzeti-parasztpárt hivatalos lapjában, a Dreptateaban nyilvánosságra hozza .azt az. emlékiratot, melyet Mihaiache nyújtott át Őfelségének a kormányválság első napján történt kihallgatása alkalmával. Az emlékirat nem más, mint a nemzeti-parasztpárt rövidre fogott kormányprogramja, mely azért is érdekes, mert kevés választotta el attól, hogy a legnagyobb ellenzéki párt kerüljön hatalomra. A program leglényegesebb pontja az, mely alkotmány-revíziót kíván, addig is részletesen sorolja fel azokat a reformokat, melyek a jelenlegi alkotmány keretében is megvalósíthatók. A ,,nyomban megvalósítandó minimális kormányprogram“ első része mindenekelőtt az országos rend fenntartását garantálja s a tartományok érdekeinek megfelelő uj közigazgatást igér az országnak. Pártfogásába veszi a falut s hadsereget s ezzel párhuznmosan gazdasági téren elsőbbséget nyújt a román elemnek, békés kapcsolatot tartva az itt élő egyenjogú népekkel, amennyiben magukévá teszik a románság nacionalista célkitűzéseit. A nemzeti paraszípárt ilyen alapon a következőkre kötelezi magát a kisebbségekkel szemben: 1. Anyanyelv használatának, vallásszabadságnak biztosítása és az összes nemzetiségi kisebbségek elismerése. 2. Törvényben biztositolt jog- egyenlőség, tekintet nélkül származásra, nyelvre, vallásra. 3. Egyházi és tanszabadság, különös figyelemben részesítve a kisebbségi papságot s tanerőket. 4. Egyes középiskolákban uj tanszékek létesítése a magyar nyelv és irodalom részére, hogy igy a kisebbségek által lakott területek közigazgatásának megfeSoh fezezer megelégedett vevő bizonyítja, hogy „ZEPHIR“ kályha az összes kályhák közt a kilogram fával füt yjlórán 1 egy normál szobát ut át, Gyártja: [SZÁNTÓ D. és FSA, Oradea Eii’e Siülönfeos íÉarBlííOzlíBly káiyhaqvár 2 Kapható mindenütt. Kérjen díjtalan árjegyzéket. Képviselet: „BARZEL“ vaskereskedés, P aţa Mr ai Viteazul No. 13.
