Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-05 / 255. szám
taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141,163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztő? ég és ki»'dóhti va t a 1: Cluj, Caloa Motí'or 4, szám. — Telefonszám: u—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókki adóhivatal és könyvcsztály: P. Uniră 9. Telefon: 11—99. ——' WWW——H—WBMB—1W LVIIÍ. ÉVFOLYAM, 25 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS péntek Békebarál Icijelentéselclcel kezdődőit meg a Idlenchaiaimi értekezlet Spaak belga külügyminiszter felelősségükre figyelmeztette a nagyhatalmakéi'. — „Azértekezlet csak ményekre juthat“ — jelentette ki Olaszország megbízottja.™ Elégületienaz angol és francia sajtó Ssovieíoioszofszág ssélsőkeleii háborúm készül Spaak belga külügyminiszter tegnap megnyitotta a kile ne hat almi értekezletet, mely nem a legreménykedöbb hangulatban indult. Az első nap összes felszólalásai feltűnően óvatosak voltak, mindenki inkább erkölcsi kötelességekről, mint hatályos erejű lépésekről beszélt és sokat emlegették a békét, melyet a távolkeleten ma már igazán nehéz megmenteni. Csak Olaszország képviselője, aki nyilvánvalóan más célokkal érkezett Brüsszelbe, mint az értekezlet többi résztvevői, merte kimondani nyíltan, hogy véleménye szerint az értekezlet, minden jóakarat mellett is csak pláto- nikus eredményekre juthat s a fasiszta kormány ezért teljes fenntartással él vele szemben. Spaak belga külügyminiszter, mint a vendéglátó Belgium képviselője és az\ értekezlet elnöke szintén valamivel erélyesebb hangot ütött meg. Hangoztatta, hogy a mostani pillanatokban mindenkinek teljesítenie kell a kötelességét és vállalnia a felelősséget. Mint egy kisállam képviselője, hozzátette azonban, hogy a kötelességleljesités oroszlánrésze a nagyhatalmakra vár, a kisállamok nem állíthatnak egyebet a béke szolgálatába, mint erkölcsi erejüket, léden szintén erkölcsi kötelességekről beszélt, melyeket a k'úenchatalmi megállapodás aláírói akkor vállaltak, mikor ehhez a megállapodáshoz aláírásukat adták. Most arról van szerinte szó, hogy lássák, van-e még mód a távolkeleti béke helyreállítására vagy sem. Mindebből természetesen nem lehet előre látni, hogy hova fognak vezetni a brüsszeli tanácskozások. A nehézségek már az első pillanatban nyilvánvalóak, annál is inkább, mert Olaszország képviselője, Aldobrandi gróf hangoztatta, hogy az értekezlet a szerződés alapján nem hozhat sem közvetett, sem közvetlen büntető intézkedéseket és nem lehet szó a tanácskozásokkal kapcsolatosan Japánnal szemben alkalmazott erkölcsi vesz- legzázró] sem. Egyetlen hasznos dolog, cumit az értekezlet tehet az, hogy felszólítja a hadviselő feleket, lépjenek közvetlen kapcsolatba egymással a béke megteremtése érdekében. Azután — mondta az olasz delegátus — semmi más teendő az értekezlet számára nem marad. A brüsszeli összejövetel első napja igy meglehetősen nyomott hangulatiban végződött. A londoni és párisi sajtó kifejezést is ad elégütetlenségének és előre tiltakozik az ellen, hogy az értekezlet akadémikus vitákban töltse el az idejét a szerződés megsértője ellen hozott erélyes lépések elhatározása helyett. Fétös — mondják Parisban —, hogy ez az értekezlet is megint olyan mechanizmus lesz, mely csak eltolja a kockázatomnak látszó, ele egyedül célhoz vivő megoldásokat. Viszont eddigi jelek szerint alig kéielkedlxe- tik valaki abban, hogy Brüsszelben nem lesz szankciókról szú, sőt a múltak bűneit sem igen fogják feszegetni. Az Edenhez közelálló ,jDaily Telegraph“ brüsszeli jelentése valószínűnek tartja azt is, hogy megpróbáljuk Japánt még egyszer meghívni az értekezletbe. Eden és Norman Davis, a lap szerint, hosszasabban tárgyaltak erről a kérdésről s arról is szó került köztük, hogy a- első ölésiek után uja\bb jegyzéket intéznek Japánhoz. A „Daily Telegraph“ külpolitikai kérdésekben ma egyik legjobban értesült lap, brüsz- szell jelentése bizonyos mértékben mCigya- m\ZKdot is ad a rendkívül óvatos hangú felszólalásokra, melyek Norman Davis, Eden és Delbos ajkairól hangzottak. Közben a szélsőkéit! események mind kilátást ahmabbá teszik a béke megteremtésének lehetőségeit. A kínai harctereken döntés eddig nem történt, ellenben mindkét harcoló \f]él eredményeket ért el, Japán a támadás, Kinő a védelem terén. A mindkét részről elért sikerek azonban, melyek Kina területi és néprét'egéhez arányitva végeredményben jele ni éld elenele, csak arra jók, hogy mindkét harcoló felet a háború tovább folytért ásóra tüzeljék, Viszont a Kínában •érdekelt nagyhatalmak érdekei ugyanakkor mind inkább szenvednek a háború következtében. Anglia Sanghajban védelmi rendszabályokat is rendek el a koncessziós területek felett elhaladó japán repülőgépek ellen. Tegnap a nemzetközi negyed légi támadást elhárító angol ütegei el is találtak egy japán repülőgépet, aminek természetesen a- a következménye, hogy az egész jcipán sajtó szélső hevességgel támadja'a brit birodalmat. Tokióban élő külföldi megfigyelők szerint komolyan kell venni a japán lapokban mind gyakrabban megjelenő fenyegetést az Angliával való diplomáciai viszony megszakításáról, részint azért mert a japán közvélemény mai felhevült állapotában kényszerítheti erre a kormányt, de komolyan kell venni azért is, mert Tokióban mind inkább katonai diktatúra kezébe kerül a kormányzás és katonai körök ma szinién az angol—japán diplomáciai viszony megszakítását kíván jók. A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy elfogulatlan megfigyelők szerint Moszkva a kite ne hal almi. értekezlet eredményétől teszi függővé további lépéseit. Jjtvinov szorvjet- orosz külügyi népbiztos résztvesz a brüsszeli értekezleten, ahol előreláthatólag komoly akadályokat fog gördíteni a diplomatikusan sima megoldási tervek elé. Bizonyos jelek különben is arra vallanak, hogy a szovjet- orosz kormány komolyan készül a kínai közbelépésre. Amerikában olyan nagy mértékű katonai föbzeretíési megrendeléseket tett, amilyenre eddig még alig volt példa. Csikágói jelentés szerint Newyork, Boston, Philadelphia és Csikágó bőrgyárai szovjetorosz megrendelést kaptak 17 millió katonai csizmára. Vorosilov marsall szovjetorosz hadügyi népbiztos pedig rövidesen Keletszi- bériába utazik, hogy a szovjetorosz keleti haderő főparancsnokával, Blücher tábornokkal és a kincii hadsereg Vladbosztokba küldött képviselőivel tárgyalásokat folytasson. Moszkvában, amint francia és angol lapok tudósitói jelentik, mind erősebbé válik a meggyőződés, hogy a Japánnal való háborús viszály elkerülhetetlen. A iávolkeleti helyzet tűiért azon, hogy katasztrofális iríjűn fel tehessen még tartóztatni a Brüsszelben tegnap hangoztatott erkölcsi érvekkel Spaak belga küííigyminister snegnysió beszéde BRÜSSZEL, november 4. A csendesóceáni kérdés megvitatására összeült kilenehafahni értekezletet tegnap délben 11 óra 40 perekor nyitották meg ünnepélyesen a Belga Tudományos Akadémia dísztermében. Az értekezlet elnökéül Spaak belga ötiiliigyminisztert, a belga delegáció vezetőjét választották. Miután elfoglalta az elnök} széket, Spaak külügyminiszter a következő megnyitó beszédet mondta: — Őfelsége, Belgium királya nevében is- fen,hozottal üdvözlöm Brüsszelben önöket. Szeretném, ha önök közül mindenkinek kü- lön-külöm kifejezhetném az elégedettséget, miefJyet országom érez, amiért fogadhatja önöket, valamint mindannyiunk reményét, hegy munkánk gy ü mö lc söző neki, eredőié-» nye pedig öröm telj esnek f0g bizonyulni. Mikor elfogadta a megbízást, hogy összehívja ezt az értekezletet, a belga kormánynak nem volt más célja, mint a béke munkájában való együttműködés. A Spanyolországot köze] tizennyolc hónap óta bevérező tragédia állal megzavart emberiség látja a távolke- lei|i borzalmas háború nyomán növekedő nyugtalanságot. Mindenki azt kérdezi, vájjon ezek a tűzfészkeik nem előjelei-e egy uj, egyetemes kataklizmának, melyhez képest az l»14-es boizajmaik csak egyszerű gyermekjátékoknak tűnhetnek fel. A mostani pillanat ok hau mindenkinek teljesítenie kell kötelességét és vállalnia kell a felelősséget. A világ békéje a nagyhatalmaiktól, a •közöttük lévő egyetértéstől' és attól az iránytól függ, melyet a nagyhatalmak a 'nemzetköz?, politikára, valamint az ideológiáiéi!, amelyből sugainnazásaikat merítik. A kisállaim ok nem ál Vtiiatnak. egyebet az emberi közösség és a békéltető munka szolgálatába, mint erkölcsi erejüket. Belgium sem áll félre. íme. ezért egyeztünk bele, hogy ez az értekezlet Brüsszelben üljön össze. Spaak kiil ügy miniszter ezután, az értekezlet előzményeivel foglalkozna közölte, hogy október 10-én az Egy esül t- Álla m ok és Anglia kormánya felkérték a belga kormányt, hogy hivja össze Brüsszelbe a „kilenehataî- nii egyezmény“ «Maró államait. — Ezzel egyidejűleg felmerült a gond oh f — folytatta beszédét Spaak külügyminiszter — hogy jó volna, ha Németországot és Szov- jetoroszországot is meghívnánk az értekezletre. Ezután az érdekelt államokhoz fordultunk. NagybritiannHái, Kanadai, Francia ország, az Egyesü’l-ÁUamok, Kina, Ausztrá(Cikküak folytatása az utolsó oldalon^ Előfizetéá árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 4^ pengő, A több; külföldi államokba csőik a portókülönbözcote: több. CLUJ = KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 5. Bálvány-döntés Hosszú időkön kérésziül és most már másodízben vezényelte majdnem korlátlan hatalommal Mairosvásárbély közigazgatási életét Ba.ndea Emil dr. polgármester, aki pályáját a mi városunkban kezdte, amikor a lakásügy zűrzavara és önkényuralma virágzóit. Kiváló és rettegett paranesur Ifit. Mirt vidéki kiskirály 'küzdött párduc} erővel főleg Marosvásárhely kisebbségi társadalma ellen, különösen eíődje: Bernády György hagyománya és befolyása ellenében, személyes elfogultságokra hallgatva, de mert evés köz} jön meg az étvágy, csakhamar a városba települt román értelmiség egy részévei, közelharcba keveredve Pedig szenvedélye és erőszaka mögött súlyos bűnök terpeszkedtek. Itt aztán megütötte bokáját. Baeiu Aurél dr., az ügyvédi kamara vezetője és országgyűlési képviselő végre nyíltan fellépett a vidéki Napoleon e ile» és egy cikkben kizsákmányoló korruptnak nevezte. Bíróság elé kellett menni. Ahol a végzet lecsapott. A (napokban lefolytatott esküdt- széki tárgyalás során a kihallgatott tanuk, soraikban a város magyar társadalmának olyan jelentős egyéniségei, mint Bernády György, Tóííalussy József református lelkész. Sebestyén Miklós dr. volt aípo'gármes- ter, de aztán a román tanuk *s bebizonyították, hogy súlyos visszaélések történtek a torony alatt, amelyeket Dandea vagy maga követett eil — részben elismert — vagy ha mások 'követük «L nem Sorolt meg, A nia- rosvásárhelyi közigazgatás nyomasztóan sötét képe bontakozott ki: a sajná'átös panamák változatai s igy az esküdtszéknek kemény példát keLett létesítenie. Közmegnyugvásra ez meg is történt: az esküdtszék igazmondása illám a bíróság a vádló cikk íróját megs zab adiietia a sajtó utján elkövetett rágalmazás vádjától és elutasította Dandea keresetét. melyben erkölcsi kártérítést követeli, hazafias érdemeire hivatkozva hatástalanul, Ezzel a bálvány ledől?. Csak kár. hogy későn történt, mikor az erkölcsi és anyagi kárt már nc-m lehet jóvátenni és a valószínű k ormány változás után amúgy is csakhamar megtör fénaiék Dandea kiemelése a polgármesteri székből De mégis jó, mert min- dénkép megnyugtató ez az esküdtszéki tárgyalás és ítélet, amely a híradások szerint nemzetiségi különbség nélkül élénk megkönnyebbülést és meleg örömöt okozott Marosvásárhelyt. A legíeientősebb benne, hogy űm a remikivilii hatalomban és dédelgetett helyzetben elkövetett, szóval könnyen meg úszható bűn is méltó megtorlásban részesül még, ha ez a megtorlás esetleg nem lesz több, csak erkölcsi megbélyegzés. Jól esik a nagy tamí’teág ktmagasodása: közélet! bölcsesség és higgadt viselkedés nélkül az erkölcsi fehérnemű szennyes voltát végül kiteregetik. További tanulság, hogy kár felin- gereini komoly belső erő nélkül, esztelen zsarnokcskodássál a többségi népet, amely nem hajlandó bedőlni az álbazafiaskodás- nak, aanlkter ezt nem szeplőtlen erkölcs szolgálatába. hairem épp az ellenkezőbe ■állítjuk Sajátszerii. hogy' most inkább, mint máskor, Bandeáná! nagyobb méretű és hatású személyiségek eíílcn, akiknek szenvedélyei és bűnei vagy hibái a marosvásárhelyi kény- uréhoz hascnl itattak, hasonló támadások pergőtüzét nyitották meg, A fasizmus, különösen a korporációs rendszer legfőbb román képviselője, a volt miniszter és Nemzeti Bank kormányzó, akit vagyonigazolási eljárás alkalmával csupán egy szótöbbséggel mentettek föl a bűnös vagyonszerzés vádjától, kénytelen vesszőt futni és lélekzet- állitó módon kikezdték a hatalomhoz közelálló jobboldali nagy lap és volt igazságügy- miniszter személyét Is. Ha igaza lesz a támadóknak. a nyugateurópai közmondás igazolódik: nem jó kiáltó hangon magára vonni a figyelmet, akinek magányban hallgatni kellene és nem szabad kimenni a napra közszereplőnek, ha vaj van a fején. De a világért sem érzünk elégtétek, hogy az ilyenék rendesen bcburkoUklzimk a kisebbségi gyűlölet érdemébe.
