Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-21 / 269. szám
TevÍ'l eFa?RÍ K Á B Ó L 1. Birkózás a sivataggal 1937 november 21. HAMS (iLliiblila), november hó. Esküszöm, nem akarom felfedezni Afrl- (kiált, bár érdemes volton, egyúttal pedig — azit hiszem, —- az olvasó számára mimdlig az a iegérd'elkesiebb, miikor látja, érzii, élvezi, hogyia-n fedez fali az 'író a miaga számára ^Oftyam dolgolkiát, amiket miá,r mások 'i>s láttak .és i'.ieirbak. Talán éppen ez az egyéni színezeti adjiai meg nnindien Írás varázsát. De nemcsak Afrikát, iái repülésit sem akácom felfedezné. Boldog vagyok, hogy „korom gyermek éneik“ erezhetem és valillbaitom megámat. Semmi ikülönö® sincs abban, hogy az ember Rómában reggelizik, Siriaicu- sábain ebédek és Tlápokban, a, Café Imperi- aleben issza az espressóját dáliám. felőlikor. Niimcts ebben semmi csodálatos, ha hozzá l|e- szem, hogy iteginia'p este n Grand Holle'.i bárjában bekapcsoltam ia nátííót s egy darabig cigányzenét hallgattam. Hát ez már így van napjainkban, a technikai; csodák századában. Csak baítkan jegyzem meg, hogy Vitruvius, Augustus császár udvari építőmestere, ezelőtt majdnem kétezer évve'l a miaga koráit ds ia „modern tiech- niilkái“ csodálatos korának nevezte. Hát csak azért mondom, hogy nem szabad semmin sem csodálkozni!. Azaz, hogy mégis. A repülés csodája pél- dán;i az, hogy „.zsúfolva1' van a gép, mind a 16 hely foglalt ai noma—tripolii vonal hatalmas hl droplánjáb aim. A második csoda, hogy Sziiailliia és Tripoli között milliószámra úszik a narancs a tengerben. (Ad nótáim: brazíliai kávé.) A harmadik pedig, hogy miközben: a gép bömbölve és zúgva rohan a ikák-zöld-íliila-barma s miiind'en egyéb sziinü tenger fölött, a mechandlküs újságolt olvas, ■a; drágái, mosolygós, kedves Gairelli íkiapd'bálny pedig, ia gép paraincsnolkai és vezetője, csöndesen, szundilkál a kormány mellett!. A gép pedig rohan. Már iilsmerl. az utál- Lelike van. De persze egyéb csodák' Is vanmlalki, s ezekről bátran beszélhetlek, anélkül, hogy felfedezőinek akarnám feflit'álini miagamiab. —: Tripolii, a gyönyörű város, amely páiimasé- tíányánlalki Ivével színezi az ultmaniiarinkék kikötő partját, mintegy szimbóluma az olasz császársáigmak', a Marie Nostrum gyöngye, a birodiailraii eszme eleven' képviselője. Maga ai város most már minden ízében olasz allkotás: aiz 1911 -es hódítás óta valló- sággal! újjáépült; Az olaszok 'a semmiből, a nyomorúságos viskók helyén, gyönyörű, modern keleti! városit itleremrtiellílek. Egyik fele airab, másik felie olasz, de az olasz városrész stílusa tökiéileitieseni simul az arab hagyományhoz és hangulathoz. Ebben a te- Ikilmtetbetn m iinitlaszerü a nagy sziálil'óik stiillu- siai. És itt álljunk meg: Líbiában és Girenaii- cában minden1 szálló az állam tulajdona; az ETAL (Ernte Turistico ed Alberghiiero deka Libia) állami? részvénytársaság, a. pincér cs'aíkugy, minit az arab boy, — állami alkalmazott. Némelyik szálló, mint az öad- dam vagy a Mehanii, valóságos látványosság. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy keleti kényelmet klaip itt 'az utas — oltesóni. Kirándul az ember Homsba, alig 118 kilométernyire Tripoliiltóffi; szegény fklils falu, mondjuk rváros; Igaz, van benne egy ezred katonaság, de a szállója s étterme olyan, hogy nyugodtan megállná a helyét bármelyik világvárosban. Tehált most éppen- Itlt ülök Hamsban, a féli über remeik! Maccarese Bianco mellett, a hatalmas étteremben alig viain* emlber (a „staggione“ csak december elsején kezdődik:) s éni ráérek tovább elm étkedül. Ha1 Tripoli az olasz gyarmatosítás szimbóluma, akkor azt Is meg keli]i mondanunk, hogy a gyarmaticsliltás sikerében oroszlánrésze van 'az öli aisz közlekedési! poliíbikánakí, vagyis inkább müvészietinielk. Az a majdnem 2000 kilométeres autostrada, amely Egyiptom ha- tláiráltóffl Tumisig húzódik, nemcsak az olasz technika diadala, hanem -a római? gyarmati gondolati szerves továbbélése és kiilvirágizás'a 1700 évvel Afrika legnagyobb római szülöttének, Sepámítos Severus császárnak ural- klodálsa óta. Az ült az ütő ér , arneily m indent összeköt, közveitiiit, a- vérkeriingésit, gazdasági és kulturális lehetőségeiket teremti és Így alapja a baballommiak, legfőbb tényezője az egészséges gyarmatpolitikának. Ez az .autóút a modem olasz koilöniállils sikerek varázs vesszejie. Tanitlaje moliis eratf Románam condere gentern, —- mondta valamikor Vergilius s mcfcit ezeket a szav-akíati a líbiai autostrada megalikalásóra, iaiikalmazhiabj.uk s még valamdre, amd sz'erves tartozéka ennek az u'^‘ nalk, velejárój-a vagy köveitkezméinye, mindegy, — d-o egy bizonyos: a mia,i olasz gyar" mait po'liltálk a kétségbe vamhiaitiaitóan diadala. Anniint Tiliipollití elhagyja az autó, ültetvények szegélyezik a,z utalt: ez az álllamil fa* és gyümölcsikiisérfeti-itieilep. Lálhtád-e már pálma-faiskolát, kedves olvasóm? NólnU itt mem iis ez a fő, hanem a kisérlietezés olyan fákkiál1 les növényiekkel!, amelyek eddig nem 'beinyésziteik Afrikában. íme, az eredmény: az u bait Ikil omiéterekiani kei'-eszitü-l ol aj fa '■ mandulafia-, szőlő, narancs és egyéb ültetvényeik szegéiyeziilk-, főbb iklilom-éilieres mélységben, nem egyszer egészen a tengerpartig. Gsalkh-ogy ez,t könnyebb liigy íeárnil, miatt a vallóilá-gbam- miegcsináiinii'. Az uíi melléit -ailig néhány házikó iml'tt-amott, ott fent ® dombon carabinierii űrállomás (Gars Chiar), emitt kis arab falu (Uadi iRamlaj, de legtöbb az uj oóaisz 'telep. Majoriok, ibárollóik, csom.a-goóóik, szé'lkerekes ikutalk és körben Q friss zöld fák katonás rendjei. Ige ni, de miilyen hatalmas, színbe gigászi munka volt meg- kötníii a- sivatagi dünák homokját és mieg- gyökerezilieilini. ezeket a fákat. Emberfeletti- fáradslág és pénz árán sikerült a „conces- -síone“ itnliajdoino'sokinák nyakonfo-ginni a sí" valtagoit éis ahol -a: fa egyszer gyökerei fogoltt, oltt .aztán az áldott laifuikaii nap e-végezte a itöbb-iit. Az ember legyűrte 0. sivatagot. De rettenetes munka volt s ami több: ez a munka nem állhat meg egy /pillanatra sem. Amint a kormányzóság Fiat 1500-a:s kocsija nyeli a kilométereket, a, százas tempó közben tulajdon- szemeddel láthatod a sivatagi homok munkáját. Ez a homok él: kis szél fodrozza a dünákat és máris felhőkben szád a finom homok, lezúdul az útra., az ültetvényekre, s igy a birkózásban egy pillanatra sincs szünet. Mint a láva, mint a tengerár, úgy hömpölyög .a homok az autóidra is, néhol »az ut felét belepi, néhol tenyérnyi vastagra- tagadt már s az arab munkások szivó- san küzdenek vele, eltakaritjáik, visszasz-orit- ják, nehogy éjppen úgy ellepje a mai kuliura büszke alkotását, mint a római büszke nagyvárosokat, amelyek, — majdnem 2000 évvel ezelőtt — először villantották fel az arabok elődei, punok és négerek és egyéb keletiek előtt — a nyugati k-ultura fényeit. Salve lucrum, — olvassuk az egyik pom- pej.i-i házban — a mai ember igy fordítaná le: „Éljen a profit“. Ez volt az afrikai nagy kereskedő városok jelszava is már az ókorban, Karthágótól Lepti-s Magnáig. De ez a jeb szó egymagában nem magyarázza meg a mai gyarmatosok magatartását. N'-'gy olasz cégek megfeszített munkával ® óriási anyagi áldozatokkal dolgozin-ak Libia, felvirágoztatásán. A szőlő, az őszibarack, a mandula, az olajbogyó még egyelőre alig fizeti meg a munkar költsiégeket, s ezek az emberek mlégis dolgoznak. Ezt a tőikét nemcsak a ,,lucrum“ gondolata hevíti, hanem valami fanaţizmus is, vad-ami elszánt bizakodás az imiperium jövőjében, valami fasiszta- kölelességtudás, ia „oedere, obbedire, combattere“ hármas parancsolata. És mindent megért az ember, ha tudomásuil veszi, hogy egy nyomorúságos faluban (Gams Gar-abullli), a sivatagi homolkdü- nák közt, öles betűkkel oda van rajzolva a IfialDikra: „W il DUCE“ és hogy a legszebb ház a „fascio del combattimenlo“ székházai Elöl:elősép és szuepeszüv hatás, O OO mindezt egyesíti a Hudnut kölnivíz. Finoman illatosítva - a modern ember köveit illataival - kihangsúlyozza az egyéniséget és felfokozza azt a misztikus fluidumot, amely a kölcsönös vonzódások alapja. A Hudnut kölnivíz - elegáns etuiben - ^ecf- ves figyelmesség; mindig Örömet okoz es kifinomult ízlést árul el. UDNUT a következő illatokban: GEMEY LE DÉBUT VERT LE DÉBUT NOIR RICHESSE Tiiz lépésre a háztól a dünákat faragja a szél, az úttól balra- a titkos-kék tenger s a szikrázó napsütésben, a sivár d-üna és a termékenyítő tenger között miint uj istenség magar sodík fel a fasizmus szelleme és veié a Duce, a birodalom megteremtője. Arab veze.örn a próféta méltó papjának nevezi. Valóban a Duce szeliéme füti a fiatal fő- kormányzót, aki -irányítja! és vezényli! ezt a birkózást -a sivataggal. -Néha aiz 'ember marad alul: a kormány szívós n.övényeikkel! kis négyszögökeíJkeriit be a dünák-oin' s minden négyszög közepébe fát ültettél: miindeni százia-d'k fa bai megfogamzik. Mindegy, újra kezdik, nem szabad belefáradni: siker csak addig van, amiig nem lankiad a küzdelem linama. Az ültetvényes virágzó telepe? melleit egyszerre csak a homlok kerekedik félül; nem halj, néhány kilóméberrel1 odébb újra kezdi .az ember. És végül mégis az em-ber marad a győztes. Most már az arabok is megértik, hogy -a munka minden siker, sót minden emberhez méltó élet titkai Vállvetve doügoznalk a hódítókkal.', akiké!!! már nem is éreznek hódítóknak. EgyáJk'alábain. nem csodálkoznak a ilenyügöző a utolér ad ám- nyugodtam ráhajt- j'álk itevóiket s a- tiev-élk böllcsen és stoilkiusam kocognak -az 'aszfállítom, csak- azt veszem tőlük róssz néven, hogy még mündig eszeve- S7eltienj menekülnek az autó elől. De maguk az arabok is. Ellenben-: boldogok, hogy mindez van -s hogy ők részesei mindennek*. Nagyszerűién- beszélnek olaszul s ez is egyik jele a hódiitás lérzéltoi, sikerénieík. És éppen ez a po*nft, aha; meg kell á’.illapatla- nun-k a római, gyarmatpoliitiika töretüleni ikö- vetkiezetesiségétl, Augusltus császáiil irta politikai; végrend.eCétében, hogy sohasem törekedett meghódított népek megsemmisülésére és megalázására, hanem mindig azon fáradozott-, hogy összeforrjanak s együtt dolgozzanak a hódiiifólkkaH. Ezt a poiiiftikai alapelvef; vallja és követi a. Duce Ikormány- zait’a ,is. Éig ennek az alapélv-nek követése hízito- si.ték, hogy sikerrel fog Jjárn-i az a munka,, amelynek 'lendületiéit! és* ára mát a haltai!, fő- kormányzó kivételes enegiája szabja meg. Ember fellé Iţii a feladat: az épdltés, a megtermékenyítés, a település,, a lelki, összhiamgo- üás hatalmas problémái súlyosodnak a fia- ffcaii főikormányzó vállalna. Szinte attól itart az emben, hogy túlságos felad,altot vállalt s nem vetetni számat! vele: quid v-aleant humeri, quid ferne reoensemt. Csakhogy ez a fiatail fökormíányzó: Italo Balbo-. Révay József. Egymást falják fe'! a forradalom gyermeke^ Sorozatos letartóztatások a szómat diplomáciai testületében PÁRIS, november 20. Moszkvából jelenti a Havas-ügynök- j ség tudósitója: Hire jár, hogy a szovjet Az UroSan átmossa a veséket mert UROFAN a hugysav legjobb oldó és kiválasztó szere. Ezen tulajdonsága következtében UROFAN gyógyhatást fejt ki: arthritis, cisuz, köszvény, reuma, beteges elhizás, vese és májgörcsök, ülőideggyuillad-áis és különféle kiütéses esetekben. Ára 105 lej. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. Lerakat és vezérképviselet E. & L. Ciora, Bucurelsti^ III. Speranţei 37, orosz diplomáciai kar több tagját letartóztatták. A letartóztatottak közöt emle* geik Jurenev berlini szovjetorosz nagykövetet, Karszkit, aki Ankarában Kara- bun helyét töltötte be, Davtian varsói szovjetorosz nagykövetet, Brodovszkv ri- giai, Podolszky kaunasi és Asmus helsin- kii szovjetorosz követet. Állitólag letartóztatták Posztuilovot, a Tass-ügynök- ség varsói tudósítóját, Alexandrovot, a varsói szovjetorosz nagykövetség elnöki attaséját és Klimovot, a „Pravda“ bérli* ni tudósítóját is. Hír szerint Posztisev, a kommunista párt központi bizottsága politikai irodájának tagja öngyilkos lett, feleségét pedig agyonlőtték. Posztisev neve különben ott szerepel a párt központi bizottságának jelöltjei közt a december 12*én sorra kerülő legfelsőbb szovjetválasztásokra. A Havas-ügynökség fenti1 tudósítást ellenőrizni nem lehet. Érdekes, hogy Kun Béláról eddig semmiféle ügynökség nem adott hirt s igy ez* ideig még nem tudni, hogy bíróság elé mikor állítják. LEVÉLPAPÍROK egysMratfi! a leg* választékosabb kivitelig iegoScsóbbaa az Ellenzék konys'av'rtsuyÄisin, Cluj, jPiaía Unirii,
