Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-21 / 269. szám

r* I TAXA FOSTALÄ rLATTtX jlN NUMERAR. No. 141.163/19*51 Szerkesztőség és kia-dóhií va ta 1: Ciuj, Ca'ea Moti'or 4 í7.ám. — Telefonnám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóid vacal és könyvosztály: P. Uniói 9. Telefon: 11—99. XLVIII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetéíi árak: havonta 70, negyedévre axo, félévre 420> évente 840 lej. — M'ngyarorszdgra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A több: külföldi államokba csak a portókülönbözetite. >obb. CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 21. 02 Erdélyi 1937. évi ftö Megkezdődlek Református Egyházkerület ymiésémeh tanácskozásai ,Cluj—Kolozsvár, november 20. Ezelőtt egy hónappal, október 20 án jelent meg a meghívó, gróf Teleki Arctur vezető egyházkerületi főgondnok és Vá­sárhelyi János püspök aláírásával, mely a mai napra — november 2Oma: — hív­ta egybe az Erdélyi Református Egyház- kerület hivatalosait, a húsz egyházmegye és a kilenc felső és középfokú reformá­tus tanintézet választott képviselőit. A kerületi közgyűlés a- református anyaszentegyház méltóságának és meg nem lankadó életerejének bizonysága ké­pen most is méltóságteljes, impozáns ke* 1 retek között indult meg. A közel kétszáz 1 főnyi közgyűlési sereg református társa- ! dalműnk minden igazi vezelő egyénisé- • gét, a lelkésziek és világiak legkiválóbb­jait egyesíti soraiban, sőt az uj nemze* dék, a 30 év körül levő fiatal erdélyi korosztály egy-egy tagja is helyet kapott már az ,,egyházatyák“nak e nagy és fe­lelősségteljes gyülekezetén. Messzi hangzó egyházi ének és ima után, a vezető főgondnok, gróf Teleki Arctur a közgyűlést megnyitja. A meg­nyílás után Őfelsége II. Károly király­nak, Tatarescu miniszterelnöknek és Ia­mandi kultuszminiszternek üdvözlő táv­iratot küldött a közgyűlés. A délelőtti tárgysorozatnak nemcsak legkiemelkedőbb, de szinte az egész dél­előttöt átfogó tárgya Vásárhelyi János püspök püspöki jelentése, mely az egy­házkerület tradícióihoz híven beszámol a gondjaira bizott nyájnak, a félmillió­nyi erdélyi magyar református egyház­nak mai helyzetéről és pedig annak nem­csak külső vonatkozásairól, hanem belső életét tárgyaiban is teljes képet ad. A kimerítő jelentést, egyben nagyha­tású beszédet alább adjuk: Vásárhely* János püspöki jelentése Egyházunknak félmillió leieknél többet kell gondoznia, lelkileg irányítania, hitében, nyelvében, (valláserkölcsi erőben megtarta­nia, Isten dicsőségének szolgálatára, oz or­szág javának munkálására. Nem könnyű fel­adat. A gondjainkra bízott nép sokféle kül­ső és belső nyomorúság között vívódik. Meg­tört gazdasági erejében, megromlottak kere­seti viszonyai és egyre szőkébb területre kor­látozódnak megélhetésének erfőorrásai. Aka- •lyokkal találkozik ősi műveltségének meg­tartására és fejlesztésére irányuló munkájá­ban. Nemcsak külső körülmények hatnak hénitóíag életviszonyaira, hanem belső kísér­tések is támadják és gyengítik életét. Ilyen körülmények között még fokozottabban: szükséges, de sokszorosam nehezebb is az egyház épitő, megtartó munkája. Az egyház helyzetének megvizsgálása: alap­jában bárom tényező szerepének megállapí­tásából következik. Első: van-e, él-e és micsoda hit él az egy­házban. Második: a közös hit vallói mi­lyen munkát végeznek, miigen hit és élet közösáé'gben élnek nz egyház keretében, i Harmadik: az egyház munkájának és szol­gálatának képviselői [és hordozói milyen mértékben felelnek meg el hi vattásuknak, milyen támogatásra találnak az egyház egye­temes életében, egyszóval, a hitvallási alap rendűletlenségő ez alapon felépülő hi tépítő munka komolysága, o hívek öntudatos, erő­teljes szervezettségének hatalma lelkipászto­rok, tanárok és tanítók, általában az egyházi élet tevékenységében eljáró munkások szín­vonallá és megbecsül tetőse határozza meg oz egyház helyzetét és ezen tényező megismeré­se tárja fel a szükséges feladatok megismeré­sét. Jelentésemben e szempontok alatt kí­vánok rámutatni helyzetünkre és kötelessé­geinkre. A püspök jelentésiben először a lelkipász­torok és egyházak, a- különböző egyházi szervezetek és szövetségek tevékenységét is­mertette, amelyeket végeznek 01z öntudatos hitélet ápolása^ céljából. Részletesen beszá­mol minden egyházmegyére vonatkozólag a tényleges helyzetről és> programszerűen irá­nyit ást adott a további munkára nézve. Az iskolák helyzete Az egyház 0 munkájának ismertetése Után áttért az iskolák helyzetére és a-z egyház enémái tevékenysége jelentőségének .méltatá­sára'. A következő szavakban hangsúlyozta ki a református egyháznak az iskolák-vdés- ben elfoglalt elyi álláspontját. 1 A hitélet ápolása a lelkek isten -igéjével való gazdagodása nyújtja alapját és kötelez- teíését egyházunk ama feladatának, amelyet egyházunk mindig hitvallásából kötelességé­nek ismer, hogy gyermekeinket olyan mű­veltség áldásában részesítsük, amelyet hitünk ereje éltet és szentel meg. Ebből következik, hogy önyiaiszentegyházunk az iskolai nevelés munkáját nélkülözhetetlen alkotó résznek 'te­kintette vallásos életrendjében. Miért ragasz­kodunk felekezeti iskoláink megtartásához? Egyházunk az iskolák fenntartásának kö- telczteíését a negyedik parancs oltalma alá helyezi, Kálvin az egyházat az Isten isko­lájának mondotta és feladatát abban látta, hogy az egyház hitben megszentelt jelle­meket adjon a világnak és népek és nem­zetek társadalmának Isten dicsőséges szol­gálatára. Ebből a szempontból kell megítélni helyze­tünket és iskolai fenntartói kötelezettségün­ket. Iskoláink fenntartásának jogáról és köte­lezettségéről hitvallásunkból kifolyólag éppen úgy nem mondhatunk le, mint hi­tünk szabad gyakorlásáról. Tudatában, vagyunk annak, hogy ahol Isko­láink megszűnnek, vagy veszé'ybe kerülnek, ott megrendül templomaink alatt is a-z alap. A református iskolák, középiskolák tevé­kenységének Ismertetése rendjén részletesen rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek a hitoktatás sikeres védelme tekintetében íenn- i állanak azokkal a gyermekekkel szemben, akik nem nyernek anyanyelvi oktatást. Rá­mutató It arra is, hogy fájdalom, egyre nö­vekszik a beiskolázatlanul maradiaknak szá­ma. Ezulán az egyház szeretetmunkái jelen­tőségét méltatta. Áttérek most már azon feladatok lelkünk elé idézésére, amelyeket egyházunk szere­tet mun kaja érdekében szükséges megten­nünk. A belmisszió atyja, Wickherm hang­súlyozta volt, hogy az egyháznak nemcsak azt kell mondania, hogy enyém a hit, hanem ezt is: enyém a szeretet. A* hitélet valóságá­nak a szolgáló szeretet munkáiban kelt meg­nyilatkoznia-. Gyülekezeteink, különösen nő- szövetségeink végeznek jótékonysági munkát, de még nagyon távol vagyunk -attól, hogy ez a munka egységesen szervezett, híveink min­den élet-érdekét komolyan felkaroló lehes­sen. Nincsenek kellő számban napközi ott­honaink, az elkallódó kicsinyek összegyűjtő­re és gondozására. A népegészségügy fej­lesztése, a betegek látogatása és gondozása is a legtöbb helyen nagyon kezdetleges. Re­formátus Kórházunk tevékenységét is szün­telen tovább kell fejlesztenünk és gondos­kodnunk kell arról, hogy diakonisszainté- zetünkből egyre több munkást- nyerhessünk a gyülekezetekben végzendő szereletmunkák számára is. A Református Kórházról a következőket mondotta: A Református Kórház ügye Református Kórházunkról most' csak a-ny- nyiffc áiOaiplt’ok .mie'g, hogy e fitollail -iinllézmé- nyünlki m első válság nehézségein, minden, ráizíkódüialt'ás uélk-ü-L' 'lulihailad1!1. lE'veez-itelVe »kiváló érdemekb-ew gazdag (igazgatóján és 'je-lles müíö-orvosálí. Azonban a ane-héz átme­neti -i-d-eje ó'tia- dr. Mester Gábor, síki kezdet­itől fogva hűséges Héke-klkel miuinik-ál'lkodiik a d'iaikouússza -infézet és n kórház érdemiéiben, -eOiismerésre méltó -módon irányil’sa a kór­ház tevéik-euy-ségét és -a. belgyógyászat és se­bészet! műnk áj árnak1 végzésére -Ds o-lyain érté- ikies -ifjú munkaerőkéit! á'liliathai'ihmfk be, atkáik egyre több -eredménnyel fudnaik go-ndodkiod- ní kórházunk eredményes sziollgáilia'táról és egyre inkább ik;i érdem'Ijik- a bizalma! és -el­ismerési'. E iliekiinr.etben nem 'tév-eszithietniefk meg senkit a kórházzal ka-pcfiOjatosan föl­meirül-t rossz in dula-tu híresztelések, -nem (is- kéfsé-ge-T.áficIem afelől, hogy egyház-kerületi közgyüllésüin.k Haigjui-nak ön-tudatossága vfez- sza.ufasitjia -.az illléíék-t-elén •!>eavaitikozásotkwf. A kór húz keM-Mianácsa. munkába vette a. szervez-eki- sz-abá'Iyza't k'dolgozásá-t t'® hiszem, hogy kórházunk további fevtlkonységie még teljesebben iga-zolja -a hozzáfűzött várako- zásotk-a-t. -Dr. Mester Gábornak, akii ez utób­bi mapekban bizonyos m-egtáimaidltafás ért, -am dl y meg tá n*a-d t-afásn a.k •aí’laiptálaini vágót-azonban egy külön, e célra kiküldött vizs­gáló bizottság már meg -is álla pito lila. csak azt mondom, végezze tovább eddigi hűségé­vé1; és ikö'beOességtudásávnil a •mu-nlkiá-f és so­hase kétaégeskedjék 'ábban, hogy egyháza -i-lleiékes lé-nye-zől 'hűséges kötelesség teljesi- 'tése állapján ezután is értékelimi, -megbecsül­ni fogják munkáját és ha kell, meg fts vé­delmezik szolgálat ónak értékét. A lelkészi továbbképzés Az egyház szociális -tevékenységéi! -in-blz- mén veinek munkája ferner tét ése után jel-ön­tésének azon részére tért á-t a- püspök, amely­ben -e k-érdésre -adóin -részletesem 'tá.jékoz'liaitó -feile''-eitet: az egyház munkájának é® szolgá­latának képviselői. és hordozói nniilyen- mér­tékben felelnek meg elhiv-a-íásuk-n-ak, m-iiyea fáimiogiatásra 't-ailá-imak az egyház egyetemes életében. Ismertette a lelik és zl ér-tekezléíek megélénkül!: tevékenységét, amelyet az egyes légyházm-egy-éíkben végeznek a 'lehkészi -to­vábbképzés beOső fegyelmezés, kölcsönös segítség érdekéhaa. Ä továbbképző tanfolyam iM ege ml ékezeti t á n-agyenyedii -aJiákuiló é-r- il'eikiez'IletrőiL, amelyben az egyházkerület! lel­kész i érítetkezCe-i' keretében -egysége® szerve­zetei és ftrányiliiá'sf nyert egyházmegyék ad­dig égymáató) függétlenüil folytatoiiit- értekez­letül munkája-. Ismertette az egyházikerűle-ti ileláész.i értekezlet tevékenységéit és különös elismeréssel! emilákiezelit meg arról -a ilellk-é- s-zJl toivábhikiápző Itam-folyamróE amelyet a nyár folyamán a Bethlen koillégium rn-i-n- den elismerésire méltó fámoga-tása meW-etif Csomhoirdon rendezitek. Ezután a- papneve­lő® különösen- az öítödi-k évfolyammal -ka-p- cso’áfos f-eilad almaik j ellenit őségére mutiátoft rá a következő szavakkal!': M:vnél öntudaltos-abban ébredi -föil -ainnajk if.ejlisin érésié, hogy uniyas-zemtegyházunlk « fe-lűdait belöltiésére alikalm.as lellkiipász-torok nélkül meg mem maradhat, ainmáil viiiágo- siabbam kell' érezmümik a ikötelezeHlséget a-z- iiránir, hogy munkában á'.llió 1-e-lkipászitci'aün-k- faiak, isiegúi'séget in-yu jt-sunlk é® Ikii válik épem- goin-dosktod'junlki -arrór, hogy Oellikészképzé- sünik valóban -aillkallmais legyen arra-, hogy e nlaigy fedad-aitak bel töltésé re egyre -a-lkailim'a- s-aibb leikipásizto-roika-t bocsásson- lk-i. Nem tartom véletli'enségmel’vt, die egyenesen hely­zetűinkből!' kifolyó 'teirmészeiiee. je-lenségniek íii’Jédie-m, hogy -ma éi-dekllödősünk középpomt- jábam áll -a -teoilógusók továbblképzés-én-ek -kérdése. Remélem-, hogy egyházikerületi köz- gyüllésünk bölcsen fogj-a- Ikli-jellö-ilni a kérdés teljes megoldásához vezető utal. 'Kettős érdekeit kell szem élőit tartani, egy­felől a legnagyobb vigyázassa! keil őrktkl- ní afe'lett, hogy lelkészképzésünkben egy jottányin se adjunk fel abból az igényből, amelyet atyáink líRvnthísi iratunkban le­fektettek, az igehirdető lelkipásztorok tel­jesen alapos, feltétlenül megbízható tudo­mányos teológiai kiképzésének igényével szemben, inert az én meggyőződésem sze ríni éppen abból származott sok vesze­delem egyházi életünkre, hogy ebből az igényből túlságosan sokat engedtünk ed­dig is a kor világias közfelfogásának be­fogására Viszont énnek a követelésnek ébren.tartása me.Tetl gondoskodnunk kell arról is, hogy a teológiailag kifogáslala- mul képzett, az anyaszentegyház szoigálu- iárn emberileg a lehető legjobban telke

Next

/
Oldalképek
Tartalom