Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-18 / 266. szám
/ 9 J 7 /I o v e ni /; c r / 6'. Âz iskola és gyermekeink CLUJ-KOLOZSVÁR. november 17. A Hazafias Mozgalom vasárnap délelőtti kolozsvári gyűl.’sen C. Marineseu, helybeli egyetemi tanár tarlóit előadást „Az iskola és gyermekeink“ cimen. Ezt a kérdést az ország hárommillió tanulóilfj óságára és <t jelenlegi, sürgős orvoslást váró iskolai rend- ,■' szerre »való tekintettel tűzte 'napirendre n mozgalom vezetősége. Az előadó az őszi érettségi vizsgálatokon szerzett tapasztalataiból indult k.3 s igy . előadása gerincét is a# érettségi vizsgálatokra szorítkozó súlyos kritika ja alkotta. Az előadás teljesen politika- mentes volt s cél jául is <a-z szolgált, hogy az illetékes iskolai hatóságok figyelműi, a szülőiekéi együtt, felhívja azokra a nevelési lehetetlenségekre és logikátlanságokra, amelyek jellemzik a mai középiskolai oktatást. Az érettségire jelentik erők általában nin- cser.ek elkészülve, aminek az okát a közép- iskolai, tanárok felületes munkájában látja. leginkább űzőkében, akik 1910-ben 3 hónapos kurzussal foglaltak el katedrákat, az újonnan. lélesitett líceumoknál. Ezek n tanárok azután sem képezték tovább magukat s ma sem adják át helyűikéi azoknak az egyetemeken kérpiesitetl középiskolái tanároknak, kik állás nélkül vannak. A tanárok gyakori áthelyezése, az iskolai1 ünnepélyek, melyek túlzsúfolt programjukkal jobban kifárasztják a gyermekeket, mint a rendes tanítási .’napok, mind komoly okai a tanulók hiányos elkészülts'égének. Meg aztán -az érettségi vizsgálatok bizottságai sem teljesen mentesek a kifogások alól. Maga a 'vizsga elgondolása pedig egészen hibás. A középiskolai rendszerből kifolyólag egyedül a közoktatásügyi miniszter a felelős azért, hogy hogyan jelentkeznek a tanulók az érettségi vizsgálatokra, hisz ö nevezi ki a tanfelügyelőket, az ö műivé az éreltsági és ö állítja össze a bizottságokat, melyek nem mindig egyenlő minőségűek s nem is rendelkeznék minden alkalommal pedagógiai érzékkel, nem véve számításba őzt, hogy a különböző vizsgaidények. alkalmával' az iskolájuk is kárt szenvednek t á volié t ű k mia t t. Az érettségi bukás számarányának egyik- másik oka a: bizottság, a vizsga technikai lefolyása. Egyenesen abszurdum, hogy egy tanulót 30—35 pe'rc alatt 14 tantárgyból ki lehessen kérdezni s meg lehessen állapítani róka., hogy érett. Az* idő rövidségén -kivid az idegen bizottság is nagy lelki megerőltetést kíván ia tanulóktól-, amire igen sok diák képtelen. Csak ennek a négy izgalomnak, nehéz lelkiállapotnak lehet betudni, hogy olykor igen' jó tanulók bukniuk el a vizsgán. A kiváló előadó, ki egyben nagyszerű pedagógus is, ezt ajánlja előadása folyamán, hogy egyszerűsítsék 'le az érettségi vizsgálatokat egy összefoglaló vizsgára, melynek anyaga: rom\i\n nyelv és irodalom, 'tornán történelem és Románia l/öldrajza. A vizsgáztató bizottság egyetemi tanárokból állana, mert semmi értelme nincs nnek, hogy az osztály vizsgák, után ismét középiskolai tanárok előtt adjanak számot tudásukról. Az egyetemi és más főiskolai felvételi vizsgák anyagát csak az illető szakokkal egybevágó tárgyak képeznék. Az érettségi vizsgálatok anyagára a köz- oktatásügyi minisztérium hirdessen pályázatot s a legmegfelelőbbet jutalmazása után nyomassa ki, hogy egységes legyen a kézikönyv az egész országban. Ugyanígy monopolizálja a rendes- és jobb könyveket is, ami által olcsóbb és jobb könyvek kerülhetnek a tanulóik kezébe s nem fordul elő az, hogy egy könyvből- húszféle forog a diákok kezében. (Abc. könyv pld. 56 féle van engedélyezve.) Az előadó tillltalkio-zllk az egyenruhák sokféleségé ellen, mell y-ek az elem: i-kolá 1 ói az egyetemig divatoznak. (Rendes iskolai, străjer, torna, disz eg yen ruha.) Jó az uniformis fegyelmtezés), imvelOálódás szempontjából s ■aljánlaitos is, de előnye re jelentsen megterhe',felesi a '•zülők.nek és semmi körülmények között ne akadályozza meg a szegény szülőktől származó gyermekek tanulási lehetőségé!. Előadása végén a tamterv <ős n tananyag kérdésén veszi vizsgádat alá I. Marineseu professzor és megálla pi t ja, hogy az egész Wain, 1- tási program é.vcint 'normák szerinti irodáikban van összeáítiltva. hololt' ezit a f elei őssé g- te'lje.s mimikát tanárok., szülőéi és gyermek- spec.alistia; orvosok közösen keltenie hogy végezzék. mert lehetetlenség, hogy a XX. században, amikor a felnőtt fizikai munkások nyolc órát dolgoznak .a fejlődő gyermekeik naponként1 9—10 órai szellemi munkát végezzenek, ami háromszor fárasztóbb, mint a testi munka. Nincs szem előtt tartva « gy érméik ek'neflc •sem a neme, sem a kora, pedig mindkét' ■tény ez őrnek fontos szerepe Van a fejlődő gyermekeik életében. Egy ilyen, megfeszítem mi nden szabad idő nélküli, s-ziet'lemi, munkának nem .ebet más eredménye, minit egy gyenge .idegzeíxi nemzedék .kitermelése. A fizikai nevelés szempontjából helyesnek tafc L L fc /V Z £ A Biztos ul a meggazdagodásfe/é Ha kihúzzák sorsjegyét, egyik napról a I másikra milliomos lehet. .Jóléthez és gazdagsághoz. azonban csak célszerű és helyesen ul- j kölni a zoll takarékossággal jutunk és nem vé- ' 1 ellen óévén. Takarékoskodni nem azt jelenti, hogy csak olcsón vásároljunk. Az angolok igen helyesen mondják: „nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy olcsó dolgokat vásároljak!“ Sehol sem tála! annyira ez a szellemes mondás, mint ez izzólámpa beszerzési ána elenyészően csekély része (kb. 7 százalék) a normális égés-tarbarna alatt okozott áramköllségének, mely kb. 93 százalékává mg a világítási összköltségeknek. Ida silány lámpát veszünk, úgy 5—-10 lejt megtakarnunk, azonban használat alatt egy silány lámpa 80—100 lejjel löbb áramot fogyaszt, tehát ezen „olcsó“ lámpákat — mint értéktelen készítményeket — már eleve el kell utasítanunk. A jó minőségű TUNGSRAM lámpa nagyszerű lakabkpersely, mely filléreinkéi lassan és biztosan gyűjti és költségvetésünket egyensúlyba hozza. A TUNGSRAM D-duplasipirát lámpa áram- költségeinket 20—25 százalékkal csökkenti. Ezért oUhoniinkban, irodánkban, üzletünkben csak jóminüségii TUNGSRAM D lámpát használjunk, mely a duplaspiráliizált nagyteljesítményű izzólámpák közt egyike a leghatásosabb és leggazdaságosabb fényforrásoknak. p: ■ 1 wmém mm A legkeményebb .állt is gyorsan megpuhstja a ÍJ&. borotvá 'iiZSt A németországi protestă ms pus\ és vezéregyéniségek kiáltványa Rosenberg vallásellenes akciója BERLIN, november 17. A német prodestántizmus összes veze- \ lö egyéniségei kiáltvánnyal fordultak Iiátler birodalmi vezérhez, kérve öl, bogy akadályozza meg a német protestáns egyház ellen indított hajszát. A kiáltvány, melyet röpirat formájában terjesztenek Németországban', különösen éles hangon fordul Alfréd Rosenbergnek az egyházzal szemben folytatott támadásai ellen és felszólít minden németet, aki a keresztyén hittel még nem szakított, hogy legyen tudatában' elhatározása súlyosságának, melyet ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem kerülhet ki. A kiáltványt a német protestantizmus 96 vezető egyénisége irta alá, köztük minden tartományi püspök, akik hivatásukat a mai helyzetben is jogszerűen tel - jesitik. Az aláírók között szerepeiknek Ma- rahrens hannoveri, Wurm würtenbergi, Meiser bajorországi, Kühlewein badeni püspökök, valamint Johnsen braunsch- weigi és Tügel hamburgi püspökök is, akik eddig óvatosan elkerültek minden kapcsolatot a hitvalló egyházzal. Az aláírók között szerepéinek ezenkívül az egyházak összes testvéri tanácsának vezetői, a nyugatnémetországi reformátusok vezetője, a Luther Márton szövetség vezetője, a német evangélikus lelkészszövetség vezetője, az evangélikus-lutheránus egyház legfőbb tanácsának képviselője, valamint Koch praeses, Hahn szuperintendens és a sziléziai evangélikusok képviseletében Zänker püspök. A kiáltvány olyan lendülettel van megfogalmazva, amilyenre a németországi evangélikusok tiltakozó mozgalmában eddig alig volt példa. Ez az ellenállás a Rosenberg által vezetett mozgalom állandó támadásaival szemben, lassanként ellanyhult. Az utóbbi hetekben azonban megint nagyszámban tartóztatlak le protestáns lelkészeket, ami az ellenálló erőket összefogta és megadta a bátorságot ahhoz,, hogy a német nép nyilvánosságához forduljawak. A 96 vezető német protestáns egyéniség kiáltványa mindenek * 1 2 előtt Alfréd Rosenberg „Protestáns római zarándokok'1 clmü legújabb röpirat a ellen fordul, mely a kiáltvány szerint arra a következtetésre jut, hogy a német népet meg kell szabadítani a keresztyén- ségtől. A keresztyén hagyományok, Rosenberg szerint hazugságok, csak arra jók, hogy akadályozzák az állami élet és állam alattvalóit anarchista lázadásokba kergessék. A bűnről és kegyelemről való keresztyén hittételt Rosenberg, mint az „.alacsonyabbrendüség Urnát" teljesen elítéli, szerinte ez szemben áll a nemzeti szocialista világnézet hősiességről szóló tanával, és a német ember ön- becsületével. A 96 aláiró ezzel szemben megállapítja, bogy Rosenberg keresztyén Hitétől akarja megfosztani a német népet, attól a hittől, mely történelmi utján kétségbevonhatatlanul: végig kisértc s amely helyett Rosenberg azt a népet most a hitváltoztatás belső megrendülése elé akarja állítani. Rosenberg — mondja a kiáltvány — a német népközösséget súlyos hitküzdelmek elé vrszj és veszélyezteti belső békéjét az által, hogy vallási meggyőződésében és népi becsir letében akarja megingatni. A „Luther elleni árulás", mellyel Rosenberg a német protestantizmust vádolja,, ő maga kövei! el. amikor a német reformátort úgy állítja be, mintha az eredendő bűn tanának ellenfele volna. Rosenberg kijelentései után — folytatja a kiáltvány —- senki sem beszélhet többé arról, hogy az általa vezetett küzdelem az egyháznak vagy lelkészeinek politikai kilengései ellen irányulhat. — Nem, ez a küzdelem a keresztyénség ellen irányul. A kebesztyénség helyébe a Rosenberg-féle mithosz világnézetét akarja állítani és a nemzeti szocializmus politikai hitvallását. Aki ezt akarja, az nem mondhatja magáról többé, hogy a pozitív keresztyénség tanait hiszi. A helyzetnek ezután a tisztázása után — folytatja a kiáltvány — feltesszük a komoly és sürgető kérdést minden né' met testvérünkhöz', aki velünk még keresztyén akar maradni: akarjáíok-e velünk együtt tanúsítani, hogy Rosenberg tana], nem keresztyén tanok, hanem keresztyén-ellenesek és hogy ebben a mit- hosszban való bit lázadás Jézus Krisztus evangéliuma ellen? Akarjátok-e velünk együtt tanúsítani, hogy az a világnézet, melyet Alfréd Rosenberg nemzeti szocialista világnézetnek mond, összeegyeztethetetlen a keresztyén hittel? Akarjátok-e együtt követelni a keresztyén egyházzal, hogy ezt a világnézetet a népközösség nevében ne kényszerítsék rá népünkre és ifjúságunkra? Készen álltok-e velünk együtt, hogy minden tek in felben engedelmességet mutassatok az Isten által elrendelt felsőbbséggel szemben, de ugyanakkor épp olyan megingathatatlan hűséggel legyetek hitben és meggyőződésben Jézus evangéliumával szemben? És kérdjük ezenkívül a nemzet! szocialista mozgalmat és a birodalom által biztosított vezetését, melynek utján egyházunk számtalan hű iagja is-elősegítette: megengeditek-e még vagy sem, hogy nyíltan valljuk keresztyén hitünket, mint Isten erejét, mely népünket múltjában gazdagon áldotta meg és a jövőben is meg fogja áldani? Anarchista lázadásnak fogják-e tekinteni, hogy mi eddig keresztyének voltunk és Isten segítségével azok is fogunk maradni? A német városok és falvak keresztyén templomai „művészi emlékek" maradjanak-e, mint „Zeusznak és a Thor-ról szóló énekeknek templomai", vagy pedig azok a helyek maradhatnak, amelyekben Krisztus evangéliumát hirdetik a mj népünk embereinek, anélkül, hogy a prédikátor és hallgatói az állam ellenségeinek és a nép elárulóinak tekintenék? Mi — mondja a kiáltvány — engedelmeskedve Isten parancsának, nem fogunk eltérni attól', hogy népünknek Jézus Krisztus evangéliumát, a Biblia s a reformáció üzenetét az ember bünérőL és Isten kegyelméről tovább hirdessük. Mert tudjuk, hogy Isten népünk lelkét tőlünk fogja követelni. •látja az előadó professzor a „szfrajerie" .szervezeten', ha a gyakorlóit! megval-ósitásbain 'nem -tévesz lilik .szem elől a gyermek, fizika! képességeik Az előadásit szülők, tanárok lés orvosok részéről élénk hozzászólások követnék, melyeknek eredménye az alábbi, lelkesedéssel megsz'avazoillt határozat: 1. A gyűlés kérj a közoktatásügyi minisztert, hogy vizsgáltassa ál és könnyítse meg a középiskolai lant érv anyagól egy olyan bizclfeág bevonásával, amely szülök. tanárok és gyermekismerő orvosokból áh. 2. A gyűlés kéri a közoktatásügyi minisztert, hogy vizsgálja át ,a középiskolái tardesiilétekéit, amelyekben a (kilünő tanítók (dascăl) mellett, kik becsükére Valinak a román középiskolai tanításnak, még mindig akadnak olyan elemek, küknek nincs egyetemi végzettségük és olyan idegen tanárok, kik szerződéssel tanítanak 3. A gyűlés kéri a közoktatásügyi minisztert, hegy hatáskörében létesítsen tau- k ö ny vin e n cip óíi unió •, înfunde n osztály és /minden tárgy részére. A díjnyertes könyvek kiválóságuk mellett jövedelmet is jelentenének a minisztériumnak és sokkal olcsóbbak lehetnének, mint a jelenlegiek, azonkívül pedig egységes kultúrát nyújtanának. 4 A gyűlés kéri a közoktatásügyi mi- m'sz'ert. hogy tillba meg a sokféle egyenruhát, ami terhet jelent a. román szülők részére és uj jövedelmi forrást jelent azoknak a lélekben és kultúrában idegen személyeknek, kik uralják az ország gazdasági életét. 5. A szomorú érettségi vizsgálatok eredményeire való tekintettel a gyü'és kéri a közoktatásügyi minisztert, hogy ezt a vizsgát egyszerűsítse le egy román nemzet tárgyakat összefog aló vizsgára: román tör téliden? Románia földrajza, román nyel’ és irodalom. A tanulók egy külön erre : célra kiadóit kézikönyvbő'' készülnének é egyetemi tanárok előtt vizsgáznának, l .jelenlegi érettségi tantárgyak több] anya gábó! aszerint, hogy ki milyen pályár készül, a felvételi vizsgán ad majd számol 6. A gyűlés hozzájárul és azonositj magát a sifrajerség szép eszméjévé’! azon ban kéri az ország kormányát, bőgj* vizs gátja újra át annak programját és gya korlati fm;azását szem előtt tartva, a iskola és a tanulók különbözőségét, ug korra nézve (7—19 évig), mint a menta lii'ás tekintetében (fiuk, leányok), nawi csak igy lehet elérni azt a nemes eé’i amelyiket minden haza és gyermekszeref ember vár: erkölcsi és testi egészség.
