Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-16 / 264. szám

-r% 193 7 november 16. Az idő pénz— gyorsabban élünk!... ELLENZÉK Mocfjfeorai ^9||| ör fi«»«« Mii szótagos percenkénti #—sebességgel beszél J©zs@f •lllll Dr, 120-as tempóval rohan a mai ember — de hová.,, mit ér vele? Nem­csak a repülőgép és az autó, de az élet üteme is meggyorsult Cluj—Kolozsvár, november 15. Nem elkoptatott frázis, de — igy van: korunk egyik legjéllemzőbb tünete a gyorsaság. A rekordőrület. De nemcsak a levegő gépmadarai repülnek gyorsab­ban, nem csupán az országútiakat járó gépkocsik és az acélsineken robogó sin- zeppeiinek száguldanak egyre sebeseb­ben, de meggyorsult iaz élet is. A mar ember gyorsabban beszél, mozog, sietve rójja az: utcát, a gyáripar gépei gyorsab­ban zakatolnak és állítják elő az ipiari cikkek tömegét. Az emberben önkéntele­nül is felvetődik a kérdés: Minek az eszeveszett rohanás és hová jutunk vele? . . . Az alábbi riportban megbízható ada­tok utján számolunk be arról, hogyan, mennyiben és miért gyorsult meg az élet az utolsó két-három évtized alatt. A gyorsaság terén a legpagyogóbb kar­riert kétségtelenül a levegő ura, a repü­lőgép érte el. 1907-ben óriási szenzáció volt, amikor Fannan 54 kilométeres óránkénti gyorsasággal repült, 1908-ban Wright már 60 kilométeres gyorsasági rekordot állított fel, mig 1914-ben, a vi­lágháború kitörésekor 100 km. volt a csúcsteljesítmény. Ezzel szemben ma­napság 400 km. az átlagos vadászrepü­lőgép-sebesség, de sok harci gép már 500 fölött 'is repül. A robbanómotorral hajtott repülőgép földi versenytársa az automobil is sokat fejlődött. A Bucureşti autóközlekedést szabályozó rendelet a főváros belterüle­tén 1910-ben 25 km.-es legnagyobb se­bességet engedélyezett. És 'tessék meg- nézni ma! Alig van, néhány világváros Európában, ahol több gépkocsi járna, mint Bucurestiben. És hogy szágulda­nak! 1930 óta ,,elméletileg“ már 40 km.- es sebességgel futhatnak a gépkocsik a bucureştii utcákon. A tükörsima utakon gyorsabban ro­hamnak a könnyű kerékpárok s talán gyorsabban futnak a lovak is. Sőt — pontos adatokkal lehet bizonyítani, hogy a vonatok sebessége is meggyorsult. Mig a világháború előtti években a gyorsvo­natok maximális sebessége 80—90 km. volt, addig ma a villámvonalok és a könnyű fémből készült sin,autók már 100 -—110, sőt helyenként 120-as tempóval < haladnak. Még ia folyók is gyorsabban folynak Alapos meg figyelési ej ki ,nyomán, nyugodtlain le lehat irhu: a folyóvíziek is gyorsabban áramííamtaik. A vúizisziaibátyo'zás ugyanis uj medrek vágásával és a >régipk kimelyillésé­vel .igen scik: helyen, lehetővé telte, hogy egyes folyólk viiz-e gyorsahham zúduljon alá. 'nehogy árvízieket olkoziz'on. A gyorsabb áram­lása vízben ugyamaJkikor ,a) baják is vailialmi- vel gyorsabban, közlekednek, minit bar mine év veil ezelőtt. A halál is gyorsabb hisz .... A 'repülőgép, rádió és áram vamal száza­dában; meggyoreiütaik a hadviselés eszközei' is. Gyorsan mozgó, gépesített csapatitesliek vették át a;z 'azelőtti fovashadosziLályoik mun­káján Ezek1 a rádión' irrá,nyitható gyorsam mó'zgó lai'Jaikuliatok, a gépkocsira üllOeltebt gya­logság, a motorizált 'tüzérség, ai páncélautós osztagok, ezek ia gyorsan száguldó serlegek a; jövő háborúját m'ozgóharcoikkal fogják megvÍvni. De nemcsak 'az 'emberanyag fog gyorsabban) száguldani, hanem a puska go­lyók iis gyorsabban fognak ölni. Amíg ugyan­is a világháborúban használt fegyvergoilyóík kezdő sebessége 300—400 méter vollti, addig a modern harcászat egyik „műremeke“, aiz áram vonallal puska golyó kezdősebessége 800 méter. Tehát gyorsabban öli s ügy a halál is egyre gyorsabb lesz,. A paloták is gyorsabban épülnek A sok emeletes pálo’Jálki iiis gyorsabban épülnek fel manapság. Erről ,a kérdésről az egyik kiváló kolozsvári építészmérnök a következő érdekes 'adatokat adtai , A világháború előtt egy-kéi, évig itablott), amiig egy emeletes házait felépítettek1. A fel­fogás ugyanis az voHit. hogy egyiik 'szezon­ban, fel keltet fiizni a falaikat, hogy a. félen á't kifiaigyjianak és a következő évben keltett] befejezni az uj házait. Ezzel szemben ma 16—18 bét alatti épülik fel a sokemeletes palotáit. Ennék egyik oka az építkezési fécli- miiikia fejlődése, ia másik pediig ;aiz, hogy ,a befekitieitetti 'bőkéi1,1 mem akarják sokáig ka­mat ozaitlánut hagyni. Az őstermészetet is — siettetik A rohanó század te'chniikajiai még ,a'z ős­it er m észéit e-t ,i® gyorsítani 'igyekszik.. A nö­vény nemesítés ,tudománya az utóbbi időben olyan 'fajiakat hozott ki;, amelyek, rövidebb idő aóatt hozzák meg termésüket. A modern kertésze,t az üvegháziakban' esektiromossággal, mesterséges fénnyel és egyéb különféle sze­rekkel 'rövidíti meg a Hermész,lés idejét s igy termelii ki a primőröket. A politikus is ffekotfdgyorsGMsâş&g&î beszél.. (Az utcákon, ahol azelőtt sétáltak, ma szaladnak az emberek. 'Mindenki siet), miu- denlkii rohan, 'igyekszik ai nagy versenyben mlMőbb mindent éliintézmi. Ezt a 120-as tempójú rohánásit 'természetesen számaikban nem lehet kifejezni. De a, beszéd gyorsasá­géit le lehel ménnlii. S például a politikus beszédéinek gyorsaságán le iis méniik ia gyors­írók. Ilyen gyorsírói Bemérés alapján muta- itlóbia néhány igen, érdekes adatot közlünk ,a momániiaiii pcüitiikar éliet egy-lkéll közismert szóm ok á maik beszédf eehniiiká j á r ólt. (Harminc évvel ezelőtt percelnlkénit átlag 180 szótagois sebességgel beszélitek » 'szóno­kok. 1914-ben 200-1-230-ia]. Ma pedig már 280—300 szótlaig percenikén't az átlagos par­liament! beszéd gyorsasága. Persze, régeb­bien, á's voilltlak lassan' és gyorsabban beszélő szónokoki, de régen' mégis és elsősorban az élkes'S'zóiás vitte ţa főszerepei'. A mai meg­gyorsult tempójú éleiben az már ritka mint a fehér holló. Az ékesszoM® helyébe ás a gyorsaság ilépöbtl I'tf-ott h,állítani ugyan még lassan, és patetikusan beszélő szónokokat, de túlnyomó részük gyorsan és tömören beszél. Inkább a szakszerűségre, ia, lényegre 'törekednék. A témáik ás érdekesebbek, iizgu- lÓbbak. ,,Az idő pénz!“ elvét taintva szem előtt, mond aniivauó.jáit igyekszik mindenki retor diid ö alánt be fej ezin i. Parlamenti gyorsírók adatai állapján hoz­závetőleges pontosság,gall ikli, f'eheb mutafni például1, hogy a román parlamentben leg­gyorsabban — perceimként 420 ‘szótagos gyor­sasággá!, Madgeáru beszél. (Országos rekord­idő!) Második: dr. Lupu 300—320-ias sebes,- séggel, m’lg a harmadik he,Tyen a miagyar- plántii dr. Willfer József áll 280—300 szóta- gos percenik enif, sebességgé1’!. De a 'többi po­litikusok is '.több minit háromineigyed részben átlag 240—260 szótagos percenkénti gyor­sasággal beszélnek s altig akad néhány iis- mertebb politikus, iáki ne érné e’. beszédé­ben percemként. a 180 szóta'got. Ők a 'lassú­ság, de egybetn a bőbeszédűség rekorderei. * Az 'idő pénz! Soha nem érezte az ember nyomasztóbban« ennek a megáMapitásmiaik a jelen1 tőségéí, miint ma. Tatám' ezért beszé­lünk, mozgunk, rohamunk, élűink gyorsab­ban ma, mlint azelőtt. .Több lesz ez igy? El­érj ük-0 a célt ezzel a rohanással'. . . ki 'tud­ná megmondani? Egy biztos csak: az nt vége. Ezt, ha mást nem ás, mindem, biizony- nyalli hamarabb fogjuk 'elérni, mali életünk 120-as tempójú relk0rdtsebességével. (g. a.) Ssig- „Japán minden külső táma­yysllfsil dással szemben is felveszi japán hadügyminiszter: a harcot“ TOKIO, november 15. Sugiyama japán hadügyminiszter, egy szombati nyilatkozatában hangoztat­ta, hogy Japán szilárdan el van határozva rá, hogy ha szükséges, magát Ncinkin- got is megszállja. Japán ezúttal végérvényesen le akar számolni a kínai kérdés­sel mondotta Sug'iyama. Hangoztatta ezután, hogy Japán mindenre el van szán­va s minden külső támadással, bármilyen részről, bármilyen országból érkezzen is az, felveszii a harcot. .4 római kommunizmus^elleni szerződéssel kapcsolatban kijelentette, hogy ez Tokio és Róma között szorosabbá fűzte a kapcsolatokat. Mégis es kolozsvárike térgydfgcs Muresan lesel külmonosiors gazdálkodó ismeri peréi Cluj—Kólozsvár, november 15. M'a délelőtt kezdte meg a VI. hadtest bírósága Muresan Iosif külmonostori gazdálkodó perének tárgyalását, aki egy évvel ezelőtt Mussolininak emlékezetes milánói beszéde után bement a kolozs­vári olasz konzulátus épületébe, letépte Mussolini képét a falról és néhány abla­kot betört. A feltűnést keltő esiet után Muresant a rendőrség letartóztatta, míaijd áttette az ügyet a katonai ügyészséghez, ahonnan azután iazzal az indokolással, hogy az ügy polgári hatóságok elé tar­tozik, visszaterjesztették az aktákat a törvényszékhez. — Egyben, a katonai ügyészség azt is megemlítette indoko­lásában, hogy egyszerű kihágásról van szó és ezért nem lartózhatik az ügy a liadbiróság elé. A kolozsvári törvényszék ez év szep­temberében liizte ki tárgyalásra az ügyet, de még mielőtt iaz érdemi tárgya­lásra sor kerülhetett volna, a törvény­szék kimondotta illetékte'lenségét azzal a megokolással, hogy ostromállapot lévén, az ügy mégis a liadbiróság elé tartozik. A törvényszék döntése után az ügy ak­tái tehát újból visszakerültek a katonai törvényszékhez, amely november 15-re tűzte ki az ügyben a főtárgyiailást. A mai hadbirósági tárgyaláson több mint 30 ügyvéd jelentette be védői minőségben való részvételét’, de mielőtt még a perbe­szédekre kerülne a sor, a hadbíróság számos tanút is kihallgat ,az érdekes per­ben. A hadbirósági főtárgya'lás kimenete­lét' osztatlanul nagy érdeklődés előzte meg. A tárgyalás lapunk zártakor kez­dődött meg. AGYONÜTÖTTE A KIVÁGOTT FA. A marosmegye,c Görgény,orşova község határában halálos szerencsétlenség tör­tént. Csifán László napszámos szallag- fürésszél hatalmas fát akart kivágni. A fa idő előtt dőlt ki és a munkást maga alá temette. Az ügyészség megadta a teme­tési engedélyt, miután bűncselekmény esete nem forog fenn. borotva krém x MA 24 ÉVE 1913 november 15-én az Ellenzék nagy ve­zércikkét Banka Pál írja „Ünnepelünk“ címen. „A kolozsmegyei Általános Tanító­egyesület, az Országos Tanár Egyesület Kolozsvári Köre és az Erdélyrészi Tanító- egyesületek Szövetsége hívja ünneplésre Érdéig magyarságát ... Bethlen Gábor er­délyi fejedelemmé választásának 300 és br. Eötvö\s József születésének százéves fordulóját*1 ünneplik meg. ,,.4 Tisza-liáz- ban“ letárgyalták a vármegyei tisztviselők mandátuámoinak meghosszabitásáról szóló törvényjavaslatot. Andrássy Gyula jelen­téktelennek és kérészéletűnek minősíti az államosításnak ezt az első fecskéjét. Mi lesz? cim alatt lapunk jelenti, hogy az el­lenzék igyekszik megakadályozni a sajtó- reformot, melynek legközelebbi két szóno­ka — természetesen többségi — Herczeg Ferenc és Kozma Andor; és megvilágítani BePlhold közös külügyminiszter valószínű­leg rövid expozéját, mert a monarchia vi­selkedése a ll- Balkán-háború végén, Szer­bia visszatérítése >a,z Adriától és az önálló Albánia létesítése csak látszólag mentette meg a világbékét. Nagy az izgalom Appo- nyi egy kijelentése miatt. A kath. népszö­vetség ülésén a margitszigeti játékbank — különben megbuktatott — tervével kapcso­latban azt mondta Tisza Istvánról: ,,a mi­niszterelnök nem fedte föl a telje\s igazsá­got“. Meghosszlabbitják a Ház ütéseit, bár az ellenzék nem jelenik meg az ütéseken. ,,A sópánti képviselők megszavaztak min­dent“. Istenítélet pusztítod Észak-Ameriká- ban. A hózivatar egyedül Newyorkban megölt 50 embert. A színház bemutatta föl­des Imre vígjátékot, q „Hallóé*-t. Sebesi Samu bírálata Nagy Adorjánt, Gálosit, Berlányi Vandát, Laczkó Arankát, Ker­tészt, Poor Lilit dicséri. A Shakesipeare- cikhis h. estéjén „Romeo és Júlia'* kerül színre, melyben a fentiek mellett Várko- ny\i, Nagy lloria, Ihász Aladár, Fekete Mi­hály, Szakács Andor szerepel. A következő bemutató a Mozikirály címül operett lesz; a főszereplők Sugár Jolán, Hegyi Lili, Se­bestyén, Hetényi, Dezséri. „összefoglalá­sok és javaslatok — ez a címe Sándor Jó­zsef Megtámadtatásom című könyve utol­só fejezetének“ — írja lapunk tels ismerteti az EMKE-válságot, a könyvet és álláspont­ját a szerzővel szemben. Nagy cikk számol be az EMKE ig. választmányának üléséről is, amelyen Apáithy István és Boros György lecsillapították víz izgalmat, melyet Fekete Gábor és Bethlen Pál gr. alelnökök lemon­dása jellegzett. Kossuth Ferenc betegsége aggodalmat okoz. Nagy részvétet kelteit Bochko\r Mihály kúriai bíró Marosvásár­helyt bekövetkezett halála. MEGTÁMADTAK A FALUSIAK EGY FÖLDBIRTOKOST. Marosvásárhelyi tu­dósitónk jelenti: Desbordes Viktor mező- kapusi földbirtokostól egy mezőbándi paraszt ember szénát akart vásárolni. A szénára 100 lej előleget is adott, később azonban kijelentette, hogy nincs szüksé­ge a szénára és ezért az előleget vissza­követelte. Desbordes visszautasította a gazda kérését és ezért kellemetlen meg­lepetésben volt része. Tegnap >a mezőbán­di vásáron a szénát vásárló földműves felbujlására megtámadták iá falusiak és a földbirtokos Kobn-féle üzletbe mene­kült be, amelynek rollóját a támadók előtt lehúzták. Időközben a helyszínre érkezett csendőrség az izgága falusiakat 'letartóztatta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom