Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-03 / 253. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 MRA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám, — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóliivatal és könyvosztály: P. Unirt-i 9. Telefon: 11—99. LVíIi. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS esőseau S Z E R D A Előfizeted árak: havonta 70, negyedévre zio> fclevre 420, evente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io> félévre 20, évente 43 pengő, A többi külföldi államokba csatit a portókülönbözeötci több« CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 3. A kormány visszavonulásának küszöbén erzr ,4 ScorsiBáaay ísiissziéfa Ksegsziisíiülc, a páffá mlssziéfa lenni snafa«lÉí. őfelsége kezében a döntés. ~ Elindul a vátasztéss tearc BUCUREŞTI, november 2 Ä belpolitikai élet döntő fordulópontjához érkeztünk tegnap. A liberális párt központi végrehajtó bizottsági ülésén Tatarescu miniszterelnöki elmondta rég várt beszámolóját, mely egyúttal buesubeszédnek is mondható. A miniszterelnök büszkén mutatott rá a liberálisok négyéves uralmának eredményére s rendre vette mindazt, amit a kormány gazdasági, pénzügyi, inunkavéd&Iinii, Iskolai, bel- és külpolitikai téren alkotott. Végül pedig kitért a mandátumok lejártáinak közeledtével clkerü fcetetlen kormányválságra és hangoztatta, hogy’ a kibontakozás normális utón fog történni. Meglepetések tolnát nem várhatók, a válság az alkotmány osság jegyében fog lezajlani. Tatarescu miniszterelnök nem jelentette be a kormány távozásának napját, annyit azobnan már is közölt, hogy „jön a nap, mikor a kormány missziója megszűnik“ s hozzátette, hogy ez nem jeleníti egyúttal a liberális párt missziójának megszűntét is. A párt továbbra is szolgálni alkarja programját, mely „mindent a magunk erejéből a románokért Romániába^“ célt szolgálja. Imtmescw miniszterelnök beszámolója — Néhány nap múlva — mondta Tatarescu miniszterei nők — négy esztendeje lesz annaik, hogy hatalomra hívtak bennünket. Milyen volt az ország helyzete 1933 november 15-én? A költségvetés deficites, a külföldi tartozások (kuponjainak fizetés-e felfüggesztve é> idegen ellenőrzés az állam pénzügyei fölött. A tisztviselők és nyugdíjasok járandóságai hátralékban voltaik, az állam szállítóit nem fizették és közel húszmilliárd fejes bel-, ső tartozás »flott fenn rendezés reménye nélkül. Az állam hitele megrendült kifelé és ösz- szeomilott befellé. Gazdasági vonatkozásban a mezőgazdasági termelés csődje az ipar szét- szaggatása a magánkezdeményezés megakadályozása és ezeknek kövekezményei: munkanélküliség, a keresltedé em letargiája jellemez, ték az általános pangást. Az állam .minden jövedéknél! fizetésekre folyósította. Az utak til voltaik hanyagolva, iskolákat és kórházakat •bezártak. A közigazgatást átkaimazhara11 an törvények sodorlak zűrzavarba. — A katonai felfegyverzés próbálkozásait, technikai hozzánemértés és a pénzügyi kötelezettségek nem teljesítése akadályozták. Egy ország, amelynek pénzügyei, kimerültek, gazdasági. élete megbénult, amelyben általános reményvesztettség f'égköre lett úrrá, miközben az adósok és hitelezők két ellenséges táborba oszolva, nemzeti rendbontásokkal fény egettiek, — egy ilyen ország fogadóit bennünket, midőn átvettük a hatalmat. A sors mindennek hozzáadta annak az embernek tragikus eltűnését, akii felkészült arra, hogy ennek a konszolidációs háborúnak a feléős- ségét viselni. Ion Dúcára gondolok'. — A munka és erőfeszítések négy esztendeje telt el azóta, amely alatt egyetlen nyugodt és zavartalan napunk nem volt. — Mit tetitüník e négy esztendő során? Mérleg Tatarescu miniszterelnök ezután a kor- /Lány] pénzügyi! reformjait ismertette, Sorra vette az állami költségvetés adatait és kijelentette, hogy nemcsak pénzügyi, de gazdasági téren is korszakalkotó munkát végzett kormányával. „Rend és bizalom foglalta el a zűrzavar helyét“. Tatarescu miniszterelnök ezután a munkanélküliségről is megemlékezett és nemzeti •műnk a védelmi törvény alkalmazásának eredményeit ismertette. Ezután n mezőgazdasággal, kapcsolatos megvalósításokról beszélt. Elmondotta, hogy Károm esztendő alatt 11 milliárd lej jövedelmi többletet biztosított a kormány a román gazdaság számára, a román gabonatermelőknek vagononként 2S ezer lejjé! magasabb árat biztosítva. Az. állat,kivitel számára uj felvevő piacokat teremtettünk — mondotta. Ezen a téren száz százalékká,], emeltük a jövedelmi többletet. A mezőgazdaságban uj élet kezdődött ek A föld ára ismét emelkedett. A szövetkezeti téren ugyanis hataLmas haladás észlelhető. Az elmúlt három esztendő alalt 1423 uj szövetkezet alakult. — A közlekedés terén is lényeges javításokat eszközöltünk. Növeltük a mozdonyok és vagonok számát. Megkezdtük uj vasútvonalaik építését, Rabadag—Tulcea, Bumbesti— Livezeni, Resi'ca—iKaránsebes és Ilva—Dor- navatra közölt. Megkezdődtek a Tövis és Apalhida közötti párhuzamos vasútvonal építésének munkálatai. A CFR-nek ugyancsak’ kiegyensúlyozott költségvetése ran, Utak és bi'dak éjpitésére ötmilliárd lejt fordítottunk. Tízéves tervet készítettünk uj utak 'és hidak építésére. Kizárólag román vállalatoknak adtuk ki a munkálatokat, 50 százalékos megtakarítást eszközölve a külföldi ajánlatokkal szemben. Iskolai politika — A zavaros közigazgatási törvényhozás helyébe uj törvényt állítattunk, amely megfelel a közpon-.j és helyi közigazgatás tényleges szükségességeinek’. Az iskola a liberális kormány érdeklődésének homlokterében ál- ott: négyezer elemi iskolát, 18 ezer tanítói állást teremtettünk, úgyhogy ma több, mint 48 ezer tanítónk van. 95 százalékban biztosítottuk az első négy osztály, 65 százalékban a három felsőbb elemi osztály, 65 száza'ókban a három felsőbb elemi osztály látogatottságát. Megjavítottuk a tanítók helyzetét, 79 millió lejt folyósítottunk egyetemi épitkezé. sekre, 91 millió lejt laboratóriumok számára. Az uralkodó irányítása mellett megteremtettük az országőr-szervezetet, amely 18 éves korig minden ifjút magába ölel. Helyreállítottuk a fegyelem és munka szelemét az egyetemeken és az Ifjúságot visszavittük az előadótermekbe. Külpolitika A kormány külpolitikájáról szólva Tatarescu leszögezte, hogy ennek a politikának permanens vezérfonala a béke biztosítása és a határok megvédése volt. Ezért erősítette meg a kormány az ország szövetségeit és barátságos kapcsolatait és a legjobb viszonyt tartotta fenn kivétel nélkül minden állammal. A kirántani keretében való egyiittmü- iködés termékeny volt. ugyanezt lehet mondani a Balkán-szövetségről is. Lengyelországgal valló szövetségünk — folytatta —. amelynek alapja továbbra is a biztonsági szerződés marad, automatikusan meghosszabbodik. Szövetségi rendszerünk Franciaországgal való barátságunkra támaszkodik, amely az 192Ó- b?.n kötött román-franoia barátsági szerződésben konkretizálódott és amelyet a mi kormányunk 10 évre meghosszabbított. Amint Franoiaországhoz, ugyanúgy Nagybri.tánniá-' hoz is közel érezzük magunkat abban a vágyban, hogy a Népszövetség konstruktiv céljait szolgáljuk. Ez a népszövetségi politika volt alapja külpolitikánknak és ennek állhatatos képviselője volt Románia népszövetségi delegációja. A spanyol polgárháborút, illetőleg Románia csatlakozott a benemavnlkozási egyezményhez. Örömünkre szolgál, hogy normalizáltuk Romániának a szovjethez való viszonyát, amely baráti és jószomszédi irányban fejlődik. Németországgal való kapcsolataink közös gazdasági érdekekre támaszkodó barátságon alapulnak. — Olaszországgal való viszonyunk olyan gazdasági és pénzügyi egyezményekben konkretizálódott, amelyek alkalmasak voltaik arra, hogy kiszélesítsék azt a közeledést, melyet oly régen óhajt a két nép lelke. Ez a világos és nem habozó (külpolitika, amely az ország állandó érdekeiből táplálkozott, csak emelte külföldön az ország presztízsét. Tatarescu ezután a kormány nemzetvédelmi, tevékenységét ismertette, kifejtve, hogy harminc hadiszergyár fogja termelni a hadsereg szükségleteit. A szükséges nyersanyagokat az országban fogják előállítani és igy Románia nem lesz a külföld adófizetője. Különös figyelmet szentelt a kormány a repülo- szolgálainak, amelynek 1933. évi 419 milliós költségvetését felemelte egymilliárdkétszáz- negyvenegyml,Ili óra, — Íme, — fejezte be Tatarescu — ez volt a mi négyeszlendős tevékenységünknek mérlege. Lehet .vitatkozni rajta, de nem lehet ti- vilatni. Lehet kritizálni, de nem lehet megtagadni. A kritikával szemben kemény sorrendben sorakoznak fel o költségvetési felesleg, rend a pénzügyekben, az adósságok likvidálása, a konverzió, az aktiv mérleg, a munkanélküliség eltűnése, kórházok, uj iskolák, uj fegyverek ós az ifjúság politikai semlegesítése. — Négyeszlendős erőfeszítés után a konszolidáció és fejlődés útjára vezettük az országot. Ez a hosszú kormányzati tevékenység harmonikusán egészíti ki Bralianu Ionel 1922-től 1928 ig tarló kormányzási korszakát. Ez a korszak lerakta az alapjait az uj államnak, a mi kormányzásunk befejezte a megkezdett müvet Munkálkodásunk olyan; nyugodt és békés atmoszférában zajlott ie, amelyre nem volt példa pénzügyi életünk történelmében. Olyan rendben és fegyelemben dolgoztunk, amely példaképül szolgálhat más nemzetek számára is. Nem voltak sztrájkok, sem konfliktusok, sem zavargások. A rendkívüli intézkedések csupán figyelmeztetésül szolgáltak a professzionáüsta a rendbontó elemeknek. A törvényes pártok működése azonban semmiben sem volt korlátozva. A választások szabadon folytak le és e négy esztendőnek a végen az ország konszolidálva van, tekintélye nőtt. Az ország nyugodtan és deriitlátóan tekinthet jövő fejlődése felé. Fii- ben a műben állandó és feltétlen támogatónk volt pártunk főnöke. Bratianu Dinu, akinek úgy a magam, mint a kormány hálóját és köszönetét fejezem ki. Hálával tartozom a parlament többségének is, amely a kormány pajzsa volt az ellenfelek támadásával szemben. És nem felejtem el ebből az alkatiamból a nagy műnek a végrehajtó szerveit sem, prefektusainkat és polgármestereinket. Ä korona fog dönteni — Közeledik az alkotmány megszabta pariam énéi ülésszak vége, — végezte Tatarescu maniisz'tereltnöik. — Ebből az alkalomból a;z általános politikai helyzet újból a mérlegre került. A korona fog döntené az: állami életben (Cikkünk folytatása a 8-ik oldalon.) _
