Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-07 / 231. szám

193 7 októbér 1. EiLEENZBSC mm Letaríóztatta a rejsdőjpség zsarolóját Max Ausehnitt BUCUREŞTI, október 6. Max Auschnitt ismert nagyiparos né­hány nappal előbb névtelen levelet ka­pott, melyben felhívták: Helyezzen el másfél millió lejt ezresekben a Bucu- resti-i Kiseief-ut egyik bokrában, különr ben a „Humanisták Serege“ meggyilkol­ja. Feljelentés esetén ugyanezt a sorsot jelölték ki számára. Auschnitt nem ijedt meg a. fenyege­téstől, átadta a felszólító levelet a rend­őrségnek, honnan a megjelölt időben polgári ruhás detektívek mentek a Ki- f selef-utra s felkészülve várták', mig a zsaroló az újságpapírral telt csomagot kiveszi a bokorból. Néhány perc múlva megérkezett a Humanisták Seregének képviselője is, kit nyomban letartóztattak. Kihallgatása során megállapítást nyert, hogy Alexa Dumitru munkanélkülivel azonos, aki hosszabb idő óta barangolt Bucurestiben anélkül, hogy álláshoz jutott volna. Az Ilfov-ij törvényszék Dumitru letar­tóztatását tegnap jóváhagyta. CEHOSLOVACA FIÓKJA: CLUJ, I. G. Duca-utca 3 szám. & az őszi és téli szezonra elsőrangú kivitelben férfi, női és gyermek ruházati cikkeket © óriási választékban hoz forgalomba, ugyanolyan árak mellett, mint a bucureşti központ. m ELEGÁNS ÉS TARTÓS LLAS A Vásárhelyi Találkozó záróhatározata Aiz a fJatalU magyar sizielU'ern'iseg, tatmfefly Mairosivástá!rhdly)t öss®egyffl't-, három mtaipos tanácskozás utam az alábbi bibiiilkius erejű halározaltot hozitia, »mélyet érdemiesnek bar- itluoik teljes egészében Lteiköiz'öíimi: „Az erdélyi ifűaltiaJl szellemiség efiiső orszá­gos jelien tőségü cselekedete az volt, hogy ennek -,a szieilllemiiiségmek hordozói niagy számban megjelenítek a Vásárhelyi, Talá'l- Iklozón. Ezzel a csél'eked'eitltiel] az erdélyi mia- gyar érdtit: ifjúság először Jöiisérieilte meg, hogy szabad formában és mindjein érdeik- befoOyásitól függiel'Jleiniül., magyar és emberi felelősségért! vállalva,, jeUenillkezzék népe oQott. Ez a jelentkezése oíya;n voF.lt', hogy az egységes miagyair társad alom mindem színét tükrözne. A három napig 'tartó tanácskozások, sz'el- OSeimii haroolki és végüll ebben a közös hit­vallásban, érvényre jutó egység: határozot­tan bízom yiítj«, hogy aiz éréllB magyar ifjú­ság átérzlii a közös sors és ai nemzeti fele­lősség gondolatát. Átérezite és bizonyjii'.ékáib adllia annak, hogy az erdéíyi magyar társadalomban a:z elő- ifélietiek és a tesieitivérgyengilő harcok egy megiingoülí! i társad alom tüneten voltak csu­pán. Érfezitük, najtimk a felelősség azért, hogy a meglévő lehetőségeikből közös mun­ka, a közös munkából újból megerősödött magyar társad,alom és ebből 13 megerősö­dött itársadaJlomból helytálló nemzeifí. erő teljesedjék kii A három nap vajúdó és fel­emelő üminieipe után mii! mdindinyájan meg­állapítjuk, hogy társadalmunk keretén be­liül az osztálybeli és egyéni szét'szalklaidás el- Wümlilk, ha nemznllií érdekről van szó. A világnézeti harcok is eluémullniak, a közös nemzeti érdekek parancsoló szavára. Az érlelt magyar ifjúság ez alatt qi három nap alaitt ünnepi félsz ahadulá ssa 1 mutatói ti ti utat népének, visszaadva, a szánalki erkölesi tairtalmiâlf, nemzeti1 súlyán és emberi hitelét. Egy tiszlá', magyar és emberi élet vágya 'lobogott bentne; egy szenvedő nép tisztelt: meg áltállá és érezte meg újra, az éllel terem­tő itíairtallmát. Ebben a mlagtiisz tullásbam ki­sebbségi népének ut(ját az 'erkölcsi és nem­zeti állápon álló -népi demokráciában talál­ta meg. A három nap tanácskozásaiban, szellemi' harcaiban szlembl-HialáliJai magáit népének minden bajával1, sorskérdeseivel és Ikliván- sá'gtaival. 'És ennek a népnek megújhodási vágya és akarattá vezette iarna' az útira, amelynek irányát mutálják és járhatóságát fiattal örömmiefl hlirdelták az a,Iá bb kövellkleiző legfőbb letltv.i határozatok. Az erdélyi magyar társadalomnak a kli- sebbségli sors követelményei szerint való áitiatllakulását sorsdöntő jelentőségűnek Ítél­jük, ezért történelmi felelősségűink 'tuda­tában az egy lest és egy 'lélek nagy akara­tával valljuk, hogy: az erdélyi magyar nópkiisebhségii téliét irá­nyítása csakis a keresztény erkölcsi és dle- mökraitilküs nemzeti 'követelmények szenilnif történhetik; népkisebhségi éfiétünk/at s annak mlimdlan ’intézményét! és tagjait a -nemzeti egység gon­dolata és célja ihlassa át; politikai,, gazda­sági, közmüvelődésli és egyházi Intézmé­nyeink s azolki vezetői között — amemnyi- beni hiányzik — becsü'lélfcis együjítmüködés jöjjön, létre, az osztály, feiiek'ezetli és nem­zeti,ségi' ellentétek életünkből tűn jeniéig; él'; annál is inkább, mert minden felek ez-ellÜ és •attalikai szá'rmazásn miagyar embert — s iigy azokat a zsidó vlallásu magyarokat) is, aíklilki kisebbségi sorsunk mindem következményét vállalják — a magyar mépkisebbség alkotó el! em edrnek itiekiinítj ük; a Vásárhelyi Találkozón megjelenii1 flatai romániai magyar értelmiség a legteljesebb nemzeti, szociális és politikai 'egység vágyá­tól átbatva, kimondja, hogy az erdélyi ma­gyarság minden, egyes tagjára a sorsklérdé- seiinik és küzdelmeink iránti érdeklődés, te- ♦őleecs szolgálalt éis munka háruk. A miagyarság mindén egyes tiaigjánalk tel- jesiltenie keli mind anyagi, mind szellemi tehetségéhez mérten kötelességét' magára hagyott 'nemzetünk iránt Kizárandó azt aki az erdélyi magyarság nemzeti érdekeivel össze'.űző tevékenységet fefjit .ki. Magyar lététünk szellemi buzgóságárualkí forrásánál féltékenyen őrködünk s a' nem­zetnevelést egyetemes magyar kisebbségi feladatnak tekintjük, amelytől belső meg- ujhodásunlki és fenmaradásunk 'függ. Meg­illet,ődéssöl 'idézvén magunk elé miépközös- ségünk, különösképen' egyházaiimikl vezetői­nek és munkásainak az anyanyelvi1 oktatás érdekében folytatott hősies küz delim ét, ha­tározottam' leszögezzük, hogy oiz anyanyelvi oktatás jogát népünk számára mind alsó-, mind közép- és felsőfokon, mind a szak­oktatás terén érvényesíteni kívánjuk. Tilta­kozunk iskoláinknak a törvényeikben biz­tosított! szabad működését gátló intézkedé­siek ellen és megállapítjuk! minden' magát magyarnak valló szülő jogát gyermekének magyarnyelvű iskoláz tatásához. iHasonlóké- pen k öviéi‘öljük a romániai magyarság adó­zásából felelkezdi iskoláin kait jogosan meg­áll Jie tő állami és községi segélyt. Megállapít­juk,, hogy a, nemzetnevelésnek első ténye­zője a család, éppen ezért szükségesnek lantjuk enniek a szerepnek a magyar csalá­dokban váló itudaitosditlás'á't. Miivel a meglévő magyar tain,nyelvű iskolák csak egyrészét ölelhetik fe/Ji a magyar tanköteles ifjúság­nak, egyfelől követeljük az állami islkblák magyar tagozatainak tényleges felállítását s oft magyar tanárok alkalmazását; más­felől kívánjuk az iskólánküvüli nép,nevelés céltudatos ilUtézményeisittiését. Szükségesnek tartjuk dfljus'águmiknak iipairii, kereslkiedelmi és gazdásági pályák fellé való irányi fását 9 az ily 'természetű szakoktatás 'kiépítését, ugyanakkor hangsúlyozottan kívánatosnak tartjuk, hogy a népi rétegekből! kikerülő tehetséges ifjak is mindlen, segítséget meg- kiapjámak arra, hogy megfelelő közép- és felsőfokú oktatásban részesüljenek!. INemzet! elletünk egyik legfőbb megtartó és hatóereje népi irodalmunlkl és művésze­tünk. Népünk rendkivüil dús és változatos lellkti: álletléniek művészi és irodalmi kiterje­déséhez meggyőződésünk iszerinlt szükséges az, bogy az alkotó szellem szabad és szai- hadnak ikelO lennie megnyilvánulásaiban is. A Vásárhelyi, Találkozó azonban csak azo­kat a tudományos, irodalmi és művészeti allkotásokait vállalja magáénak, melyek a kisebbségi magyarság nemzeti és erkölcsi! értékeit é,s érdekeit nieim veszélyezte tik. Az itt élő nélpek között való megismerés és megértés szolgálatát szükségesnek tartjuk e népek 'szelitemi alkotásainak ® másik nép nyelvén való kölcsönös tolmácsólása utján. 'Sajtónk nemcsak nemzeti önvédelmi har­cunk pótolhatatlan' fegyvere, de «gyík leg- használhatóbb, mert mindenhová elérő esz­köze a nevelésnek is. Ezért kimondjuk, hogy ,a kisebbségi sorsban a sajtó csak úgy téljesiti kötelességét, ha az önvédelmi egy­ség, példia és tanítás napi megnyilvánulása. Nemzeti érdekeink megparancsolják, hogy a magyar mépkisebbség létérdekeit érintő, döntő kérdésekben a sajtó teljesen, azonos álláspontot foglaljon el. Ne szolgáljon te­hát idegen érdekeket. Legyen mértéke a tárgyilagosságnak, őrizője a nép jövőbe ve- jtleitt jogos remiéin,ységének, öntudatos it ója népünknek, ápolóija a közösség szellemének, mert1 szerepe mindeniek előtt a nemzieti ne­velése. Történellmii hivatását a sajtó csák úgy töltheti be, ha a magyarság szénit ha­gyományain' és keresztény erkölcsi értékein felépülve ia demokratikus nemzeti gondo­latot sugározza iszét, A Vásárhelyi Találko­zó kijelenti, hogy az alkotmányt és a tör­vényt védi akkor, amikor a leghatározot­tabban' tiltakozik a cenzúra alkalmazása és feinnitartá sa ellen. A gazdasági életlehetőségek biztosítása és a munka szabadsága a legelemibb emberi joga minden népnek. Ezért az alkotmány és ®a törvények betűire és szellemére hivatkozva a megbántott lélek keserűségével, egy meg­alázott és életlehetőségeitől megfosztani akart nép fájdalmának elemi erejével tiltakozik minden olyan hatalmi törekvés, intézkedés és beavatkozás ellen, mely a romániai ma­gyarságot, akár a közhivatalokban, akár a (magánvállalatoknál, vagy a munka bármely területién meg akarja fosztani, a munkához való szabad és szent jogától. Ezáltal különb séget tesz állampolgár és állampolgár között, kenyértelenné és kitagadottá téve az ország lakosságának jelentékeny részét és mestersé­gesen és Céltalanul támasztott keserűséggel megakadályozza ,az országban együttélő né­pek békés összhangjának kialakulását. Minden egyéni és közösségi gazdasági te­vékenységnek legfőbb célja a nemzet erköl esi, gazdasági és szellemi vagyonállományá­nak a megtartása, fejlesztése és védelme, a népi érdekek és szükségletek szerint. A V. T. a magyar népi érdeket szolgáló és a közvélemény ellenőrzése alatt álló gazda­ságpolitika feltételének látja, hogy összes gazdasági intézményei között, munkamegosz­táson alapuló tervszerű együttműködés jöj jön létre s ez az együttműködés egy gazda­sági tanácsban, mint gazdasági életünket irá­nyitó és annak nemzeti kereteit meghatároz­ni törekvő csucsintézményben öltsön állandó formát. A helyes mezőgazdasági politikánk alapját gazdatársa,dalműnk megszervezése kell hogy képezze. Ennek érdekében építő szellemisé günket lés erőinket azoknak a gazdatársadal­mi munkáiknak szolgálatába állítjuk, ame­lyek a célnak megvalósítását tűzték ki fel­adatokul. A mezőgazdasági politikánk egyik legfőbb feladatát, népünk gazdasági nevelésében lát GyágyiihaSé-z ss gy&sigeség? Igen-. Bármi iis legyen a gyengeség oka: félénk­ség, a mirigyek rossz működése, vagy éppen az előrehaladott kor, egy eltalált kezelés tej- jesen újjászületést hozhat). A Reton-tabletták ebben a tekintetben ve­zetnek. A Reton hosszú tapasztalatok utján uj képlet alapján készült, amelyet végül siker koronázott. A Reton hatása rendkívüli1: napi Három tab'etta kezelés visszaadja a nemi gyengeség­ben szenvedő férfinek fiatalos frisseségét Egy 25 pasz'tiillá9 tubus ára 98 lej. Csak’ gyógyszertárakban és drogériáikban kap­ható. no lej előzetes beküldése ellenében pos­tán bérmentve kapható. Vezérképviselet: E. & L. Gora, Bucureşti II. Sír, Speranţei 3j. juk s ezért szükségesnek tartjuk a gazdasági, nevelés egységes irányítását és értelmiségünk- olyan nevelését, hogy mindazok, akiknek hivatásuk a magyar gazdatársadalom (életé­ben bármilyen természetű szerep betöltése, rendelkezzenek a szükséges gazdasági isme­retekkel. A magyar jellegű és népi célokat szolgáló tőkék ép zésnek előmozdítására s ezzel kap­csolatban egészséges hitelpolitikának lehető vé tételére szükségesnek tartja miniéi széle- sebbkörü takarékossági mozgalom megindí­tását. Nemzetgazdaságunkban rejlő nagy erőket nemcsak 'az élettelen anyagi javakban látjuk felismerni, hanem az élő és alkotó munkás­kéz roppant értékében is. Mi bajtársi job búnkat nyújtottuk a magyar munkásságnak és az elfogadta. Érezzük azonban a szorítás erejében, hogy egyebet is adnunk kell. Eziért valljuk, hogy életünkben a krisztusi elvek és tanítások alapján a szociális igazságnak érvényesülnie kell és vállaljuk a közösséget '0 munkássággal, a kizsákmányoló tőke elleni küzdelmében. A kisebbségi magyarság önvé­delmének érdekében elengedhetetlenül szük­ségesnek tartjuk, hogy a munkásság saját soraiban teljes erejének súlyával küzdjön és minden elnemzetlenitő kísérlet ellen és teljes odaadással szálljon harcba összeköttetései­vel együtt a magyar kisebbségvédelem egye temes nemzeti érdekei mellett. Kimondjuk, hogy a magyar munkás és kisiparos egyenlő jogú és1 szükségességü alkotója a magyar ki­sebbségnek és éppen ezért a munkás töme­gek és kisiparosok erkölcsi és kulturális ne­velésének és nemzeti önvédelmi szerepének betöltése érdekében vállaljuk a közvetítő sze ■repet a munkásság s a többi társadalmi ré­tegek között. Helyesnek tartjuk, hogy a ma gyár munkásság és iparosság más nemzeti­ségű munkásokkal és kisiparosokkal; kizáró­lag gazdasági és sz-akmai érdekeinek védel­mére a szakszervezetekben és szakmai szer vezetékben helyet foglaljon. Ezzel szemben a munkás tömegek és kisiparosok nemzeti, erkölcsi és magyar kulturális nevelése a ma­gyarság megfelelő szervezeteiben' és intézmé­nyeiben történjék. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy ki­sebbségi sorsban élünk. Érezzük a szükségét, hogy keressük a román és magyar nép építő együttélésének a feltételeit és útját. Igazsá gunk tudatában állapítjuk meg, hogy a ro­mániai magyarság kisebbségi sorsba kerü­lése óta mindenkor tanujelét adta, hogy ele­get tett állampolgári kötelességének. Ezzel szemben a román kormányzatok részéről su Xyos támadások érték nemzeti és emberi életjogaiban és nem kapta meg magatartá­sáén a kellő méltánylást és elismerést. Mi 'annak előrebocsátásával, hogy a középeuró­pai magyarság egyetlen nyelvi és kulturkö zösséget képez, amelynek a romániai ma­gyarság i's alkotó része, igényeljük a 'romá­niai magyarság önkormányzatát, amelyhez való jogunkat >az erdélyi románságnak a sa ját elhatározásából született gyulafehérvári határozatokra, 'valamint a békeszerződések kiegészítő részét képező kisebbségi szerző­désre alapítjuk. A Marosvásárhelyen Összegyűlt fiatalság egy szabadságot szerető nép nyíltságával for­dul a nemzeti álmaiban beteljesült és Gyű lafehérvár magas szelleméhez felemelkedni tudott román néphez és irányítóihoz, hogy az élet és emberi jogaiban veszélyeztetett magyarság számára találja meg azt a mó­dot, amely a lelki kibéküléshez, egymás be­csületes megértéséhez vezet és a történelmi egymásrautaltságában élő két nép számára a szabad testvéri együttélés lehetőségeit meg teremti. Óhajtjuk ezt annál is inkább, mert meg­győződésünk szerint a román és magyar népre a Dunamedencében magasabbrendü közös feladat vár. Ezt a hitvallást, nemkülönben a Vásárhe­lyi Találkozó összes határozati javaslatait, magunkénak valljuk, mint becsületes és egy nép előtt felelős férfiakhoz illik: fogadjuk mindnyájan, akik a találkozón résztvettünk, hogy azokat őrhelyeinken és munkateriile teinken szolgáljuk és megvalósításukért küz­deni fogunk.“ LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, CluJr Piaţa Unirii.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom