Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-01 / 226. szám
c r L t r n z fi k 10 31 Oktober I. IPAROSOK LAPJA Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és mAtrai jAnos. Tiltakoznak az iparosok a kötelező könyvvezetés, tsz ipari szakmák széttagolása eilen és a betegsegélyző törvény módosítását kérik CLUJ-KOLOZSVAR, szept. hó. A Kisiparosok Szövetségének helyi fiókja a napokban a volt Ipartestület termében népes gyűlést tartott, amelyen foglalkoztak mindazokkal a kérdésekkel, amelyek a kisiparosokat érdekli. Szóba került a nagygyűlésen a kisiparosok kötelező könyvvezetése, az egyes ipari szakmák szétválasztása, a betegse- gélyzövel kapcsolatos sérelmek és az iparosok egységes megszervezésének kérdése. A nagygyűlés ezekben a kérdésekben a következő határozati javaslatokat fogadta el és terjesztette fel az illetékes minisztériumokhoz. Ákásfogfafás az iparosok könyvvezetése ellen A bélyegtörvény még 1927-ben rendelte el a kötelező könyvvezetést, de sem akkor, sem most nem volt szó a kézmíi- iparosok (meseriási) könyvvezetési kötelezettségéről. A pénz ügy igazgatóságok már több ízben megkísérelték ezt a kötelezettséget kiterjeszteni egyes kézműiparra is, de eddig minden esetben már a törvényszékek elutasították a pénzügyigazgatóságok érvelését és mentesítették a kézmüiparosokat. Tekintve, hogy a kézmüiparosság olyan szomorú anyagú viszonyok között él, hogy7 a legtöbbje képtelen 700 lejen felüli összeget előteremteni, a könyvek vezetésére pedig könyvelőt kellene felfogadni, mert legnagyobb része ezeket vezetni sem tudja, ami újabb megterhelést jelent. Tekintve, hogy7 az államra ebből a kötelezettségből — a bélyegen kívül — semilven előny sem származik, mert az adót ösz- szehasonlitás alapján vetik ki és mem a könyvek szerint, tehát semilven érdeke az államnak, hogy7 az úgy is nyomorgó kézműipart egy7 újabb költséggel terhelje meg. Kérjük ezért a pénzügyminiszter urat, hogy egy olyan értelmű rendelkezést adjon ki, melyből kitűnik minden vita kizárásával, hogy7 azok az iparosok, akik a munkakamara tagjai, nem kötelesek semilyen könyvet vezetni. olyképpen intézkedni, hogy azok o; iparosok, akik iparigazolványokat adtak át becserélés végett, csak egg mesterköngvet és csak egg iparigazol vángt kapjanak, annak az iparnak a megnevezésével, amelyre a régi ipar- igazolváng szólt. Kérjük továbbá, hogy ez a becserélés teljesen költségmentes legyen azokranézve, akik iparigazolványokat adtak be, mert ezek már megfizették egyszer a mesterkönyv illetékét és az iparigazol- vány illetékét is. Kérjük a törvény szigorú alkalmazását a kontárokkal szemben, ezek műhelyeinek bezárását és munkájuk beszüntetését mindaddig, amig a törvényes kellékeket nem igazol ják. A betegségéig:ö aggé Annak ellenére, hogy a betegsegélyző- dijak legnagyobb részét a kisiparosok fizetik meg, mégis a legmostohább elbánásban részesülnek, minden csepségért a legszigorúbb büntetést alkalmazzák, speciális orvosságokat nem adnak, az autonómia megcsorbitva, stb. Mindezekre való tekintettel kérjük a betegsegélyző törvény módosítását olyképpen, hogy az iparosok ne leggenek kötelesek tagjai lenni emrek a: intézménynek, akik azonban tagjai akarnak maradni, az eddigi összes szerzett jogokkal maradhassanak továbbra is tagok. Kérjük továbbá, hogy betegség esetén az első 7 napot ne az iparos, hanem a beteg- segélyzőpénztár legyen köteles megfizetni, valamint az autonómia teljes visz- szaadását. MEGKEZDIK az egészségügyi illetékek kivetését Egy legutóbb kelt miniszteri rendeletnek megfelelően október 8-án megkezdik a pénzügyigazgatóságon is az egészségügyi ellenőrzési adók (taxa de control sanitar) kivetését. Mindazok a kereskedők. iparosok és gyárosok, akiknek üzlete, műhelye, vagy gyára megkezdéséhez az egészségügyi hatóságok engedélyezése szükséges és akik az egészség- ügyi közegek ellenőrzése alá tartoznak, kötelesek az uj adót fizetni. A kivetés most egyszerre két évre történik meg és pedig 1936 április 1 - tői 1938 április 1-ig. Az adóalap 1—3 százalékig terjed. A deklarációkat legkésőbb október 5-ig kell beadni, mert ha az illető azt nem tenné meg, abban az esetben hivatalból állapítják meg az adóját. Az uj adókivető bizottság a jövő héten alakul meg és az adókivetés befejezése után a pénzügyigazgatósági kontrolok, a városi tiszti orvosokkal együtt azonnal megkezdik az ellenőr zéseket. Október 10. ts lí.-the közt lesz a szászrégeni Magyar iparoskor ipari és mezőgazdasági kiállítása Tiltakozás az ipari szakmák széttagolása ellen Az uj ipartörvény 153. bekezdése, valamint a végrehajtási utasítás 269. bekezdése megengedi egy időben több ipar gyakorlását is. Másrészt a régi ipartörvény szerint elnevezett iparok az uj törvény szerint több részre vannak felosztva, melyek azonban egyenként nem életképesek és ha pontosan alkalmazni próbálnák, a termelési rend teljesen felborulna, ami által nemcsak az iparosok szenvednének, érzékeny károsodást, hanem az állam közgazdasága is. De a törvénynek ilyenképpen való magyarázása által majdnem minden iparosnak több mesterkönyvre, több ipar- igazolványra van szükséges és igy többszörös megadóztatásra lehetnek elkészülve, ami újabb megterhelést jelent, akkor, amikor az iparosság a fizetési lehetőség végső fokára érkezett. Mindezekhez hozzájárul még, hogy az átmeneti helyzetre való tekintettel és preciz intézkedések híjáin, a kontárkodás teljesen lábrakapott és megbénítja a legális iparosság minden munkavállalási lehetőségét. Kérjük a munkaügyi miniszter urat ionáiz Sándor: Méhészei gyakorlati tanácsadó kezdő és haladó méhészeknek. Negyedik átdolgozott és bővített kiadás. 200 szövegképpel. 290 oldal. Ára 158 lej. I«0pclíg0 -nál, Cluj. Postán utánvéttel. -- Kérjen egyzéket! 1 Reghin-Szászrégen, szept. hó. A szászrégeni Magyar Iparosok Olvasóköre október hó. 10. és 17-úke közt nagyszabású ipari és mezőgazdasági kiállítást rendez a helyi és közvetlen környékbeli ipar, házi-ipar és mezőgazdasági fejlettségnek szemléltetése céljából. A kiállitás anyagai: A kisipar minden szakmájába tartozó készítmények. Háziipari készítmények, mint fafaragászati cikkek, edények, bútorok, gazdasági eszközök, fonott tárgyak, szőttemények gyapjúból, lenből, pamutból, kenderből, varrottasok, hímzések, szőnyegek stb. Agyagipari tárgyak. Iparművészeti készítmények. Gazdasági termények és pedig úgy a mező- gazdaság, mint a gyümölcsészet. konyhakertészet, szőlőművelés, méhészet, stb. körébe tartozó termények és készítmények. Gyümölcsök frissen és feldolgozott állapotban, mint konzervek, aszai- ványok, befőttek, izek, stb. Erdészet és vadászat. Kis háziállatok, mint majorság, galamb, házinyul, stb. A kiállitás helye Szászrégen, Piaţa Regele Ferdinand — Főtér 13. szám alatt levő ház és telek összes helyiségeiben. A kiállítás tart október hó 10—17-ig bezárólag a következő műsorral: Október 10 ikén d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. Délben közebéd a kertben levő pavil- lonban. Akik a közebéden részt óhajtanak venni, október 8-ig bezárólag jelentsék be ezen szándékukat az Iparos Olvasókör elnökénél, Bálinth Endre urnái. D. u. 5 órakor ugyancsak a fenti helyiségben iparos értekezlet lesz, amelyen Szabó Béni képviselő ur tart előadást az uj ipartörvényről és azzal kapcsolatosan az iparosság megszerzéséről. Október 12-én, kedden este 8 órakor a Katholikus Népszövetség rendez tornaestélyt Schupiter Róbert ur vezetésével. Ezen az estélyen közreműködik a Magyar Polgári Dalkör is, Heiter György országos karnagy ur vezetésével. Október 14-ón (csütörtökön) Gazdanap, amelyen délután 2 órától kezdődő- leg gazdasági szakelőadásokat fognak tartani az Erdélyi Gazdasági Egylet kiküldöttjei. Október 16-án (szombaton) este 8 órar kor a Magyar Polgári Dalkör által rendezendő Irodalmi Est, amelyen felolvasásokat fognak tartani a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság kiküldöttjei. Ezen az estélyen a Magyar Polgári Dalkör is közre fog működni. Október 17-én este 8 órakor a kiállitás ünnepélyes bezárása, amelyen a dalárda is közreműködik. Ezt követi a Magyar Polgári Dalkör által rendezendő táncestély. Az ELLENZÉK a haladást szolgálj*. A kisebbségi és emberi jogok eiGh&reou. Nem vásárolnak bőrt a marosvásárhelyi cipészek, hogy a bőrkartelit engedékenységre bírják Tg.-Mures-Marosvásárhely, szept. hó. Párnap óta a bőripari műhelyekben alaposan megfogyott a munka. De panaszkodnak a vásárrajárók is, mert a felemelt csizma és cipőárakat a vidéki lakosság nem képes megfizetni. Ezért országos mozgalom indult meg a kisiparosság között, hogy a kartellt rávegyék arra, hogy mérsékelje árait. Ezt megelőzőleg bőripari tüntetést készítenek elő országosam, melynek első fázisa az lesz, hogy bárom hétig nem vásárolnak bőranyagoi, hogy ezzel demonstrálják, mennyire nem érdeke a gyáraknak sem a magas árak tartása. A helyi bőriparosok vasárnap ebben a tárgyban nagygyűlést hívtak össze, mely határoz majd a további lépésekre vonatkozólag. Megkérdeztük az egyik nagyobb helyi műhely tulajdonosát, mi történik a sztrájkidő alatt a munkásokkal? — Munkásainkat félfizetéssel megtartjuk, hogy ha akciónk sikerrel jár, ne maradjunk segitőkéz nélkül. Az országos mozgalom további sorsáról a bucureştii országos nagygyűlés fog dönteni a közeli napokban. Az iparvállalatok működési engedélye Az iparvállalatok működési engedélye iránti kérelmének formalitásait, valamint az engedély kiadását az újabb időben különböző törvények és rendeletek szabályozták. Ilyen törvény többek között a hivatalos lap 1935 julius 22-iki számában megjelent egészségügyi tör vény is, amely tudvalevőleg a működési engedély kiadását bizonyos egészségügyi szabályoktól és taxák lefizetésétől teszi függővé. A gyakorlatban pedig Erdély területén a régi magyar ipariörvéuy (1884. évi XVII-ik törvénycikk) rendelkezését alkalmazták, amely az iparszabadság elvén épült fel. A hivatalos lap aug. 19-i számában most királyi dekrétum jelent meg, amely törvényes magyarázatát tartalmazza az egészségügyi törvény 569. artikulusának. Ez az arti- kulus arról intézkedik, hogy az egészségügyi törvénnyel ellentétes összes régebbi törvények hatályukat vesztik. A királyi dekrétum ezt a szakaszt úgy értelmezi, hogy az iparvállalat működési engedélyének kérelmezése és megadása tekintetében nem a régi magyar ipartör- vény, hanem az egészségügyi törvén)7 van érvényben és pedig 1930 julius 14- től kezdve, illetve eddig a napig visszamenőleg, minthogy az első egészségügyi törvény ezen a napon lépett életbe. Más szóval az iparvállalatok működési engedélyt az egészségügyi törvény értelmében kaphatnak csupán. Ugyanebben az ügyben egy másik királyi dekrétum is megjelent ugyancsak a hivatalos lap aug. 19-i számában, amely felhatalmazza az egészségügyi minisztert mindazon törvényes formalitások teljesítésére, melyek a régi magyar ipartörvény hatályon kivül helyezéséből következnek. Rendelettörvény a kontárok ellen. A szakmai szervezetek szinte nap-nap után panasz- lkodnak a munkaügyi minisztériumban a kontárok munkájának ediarapózása miatt. Ezen panaszok hatása alatt a minisztérium elhatározta, hogy rendelettörvényt készit. mely a jogosulatlan kontármunka végzőit súlyosan bünteti.
