Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-01 / 226. szám

c r L t r n z fi k 10 31 Oktober I. IPAROSOK LAPJA Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és mAtrai jAnos. Tiltakoznak az iparosok a kötelező könyvvezetés, tsz ipari szak­mák széttagolása eilen és a betegsegélyző törvény módosítását kérik CLUJ-KOLOZSVAR, szept. hó. A Kisiparosok Szövetségének helyi fiókja a napokban a volt Ipartestület ter­mében népes gyűlést tartott, amelyen foglalkoztak mindazokkal a kérdések­kel, amelyek a kisiparosokat érdekli. Szóba került a nagygyűlésen a kisipa­rosok kötelező könyvvezetése, az egyes ipari szakmák szétválasztása, a betegse- gélyzövel kapcsolatos sérelmek és az iparosok egységes megszervezésének kér­dése. A nagygyűlés ezekben a kérdések­ben a következő határozati javaslatokat fogadta el és terjesztette fel az illetékes minisztériumokhoz. Ákásfogfafás az iparosok könyvvezetése ellen A bélyegtörvény még 1927-ben rendel­te el a kötelező könyvvezetést, de sem akkor, sem most nem volt szó a kézmíi- iparosok (meseriási) könyvvezetési kö­telezettségéről. A pénz ügy igazgatóságok már több ízben megkísérelték ezt a kö­telezettséget kiterjeszteni egyes kézmű­iparra is, de eddig minden esetben már a törvényszékek elutasították a pénzügy­igazgatóságok érvelését és mentesítették a kézmüiparosokat. Tekintve, hogy a kézmüiparosság olyan szomorú anyagú viszonyok között él, hogy7 a legtöbbje képtelen 700 lejen felüli összeget előte­remteni, a könyvek vezetésére pedig könyvelőt kellene felfogadni, mert leg­nagyobb része ezeket vezetni sem tudja, ami újabb megterhelést jelent. Tekintve, hogy7 az államra ebből a kötelezettség­ből — a bélyegen kívül — semilven előny sem származik, mert az adót ösz- szehasonlitás alapján vetik ki és mem a könyvek szerint, tehát semilven érdeke az államnak, hogy7 az úgy is nyomorgó kézműipart egy7 újabb költséggel terhel­je meg. Kérjük ezért a pénzügyminiszter urat, hogy egy olyan értelmű rendelke­zést adjon ki, melyből kitűnik minden vita kizárásával, hogy7 azok az iparosok, akik a munkakamara tagjai, nem köte­lesek semilyen könyvet vezetni. olyképpen intézkedni, hogy azok o; iparosok, akik iparigazolványokat adtak át becserélés végett, csak egg mesterköngvet és csak egg iparigazol vángt kapjanak, annak az iparnak a megnevezésével, amelyre a régi ipar- igazolváng szólt. Kérjük továbbá, hogy ez a becserélés teljesen költségmentes legyen azokra­nézve, akik iparigazolványokat adtak be, mert ezek már megfizették egyszer a mesterkönyv illetékét és az iparigazol- vány illetékét is. Kérjük a törvény szi­gorú alkalmazását a kontárokkal szem­ben, ezek műhelyeinek bezárását és munkájuk beszüntetését mindaddig, amig a törvényes kellékeket nem igazol ják. A betegségéig:ö aggé Annak ellenére, hogy a betegsegélyző- dijak legnagyobb részét a kisiparosok fi­zetik meg, mégis a legmostohább elbá­násban részesülnek, minden csepségért a legszigorúbb büntetést alkalmazzák, speciális orvosságokat nem adnak, az autonómia megcsorbitva, stb. Mindezek­re való tekintettel kérjük a betegsegély­ző törvény módosítását olyképpen, hogy az iparosok ne leggenek kötelesek tag­jai lenni emrek a: intézménynek, akik azonban tagjai akarnak maradni, az eddigi összes szerzett jogokkal ma­radhassanak továbbra is tagok. Kérjük továbbá, hogy betegség esetén az első 7 napot ne az iparos, hanem a beteg- segélyzőpénztár legyen köteles megfi­zetni, valamint az autonómia teljes visz- szaadását. MEGKEZDIK az egészségügyi illetékek kivetését Egy legutóbb kelt miniszteri rendelet­nek megfelelően október 8-án megkez­dik a pénzügyigazgatóságon is az egész­ségügyi ellenőrzési adók (taxa de cont­rol sanitar) kivetését. Mindazok a keres­kedők. iparosok és gyárosok, akiknek üzlete, műhelye, vagy gyára megkezdé­séhez az egészségügyi hatóságok enge­délyezése szükséges és akik az egészség- ügyi közegek ellenőrzése alá tartoznak, kötelesek az uj adót fizetni. A kivetés most egyszerre két évre tör­ténik meg és pedig 1936 április 1 - tői 1938 április 1-ig. Az adóalap 1—3 szá­zalékig terjed. A deklarációkat legké­sőbb október 5-ig kell beadni, mert ha az illető azt nem tenné meg, abban az esetben hivatalból állapítják meg az adóját. Az uj adókivető bizottság a jö­vő héten alakul meg és az adókivetés befejezése után a pénzügyigazgatósági kontrolok, a városi tiszti orvosokkal együtt azonnal megkezdik az ellenőr zéseket. Október 10. ts lí.-the közt lesz a szászrégeni Magyar iparoskor ipari és mezőgazdasági kiállítása Tiltakozás az ipari szakmák széttagolása ellen Az uj ipartörvény 153. bekezdése, va­lamint a végrehajtási utasítás 269. be­kezdése megengedi egy időben több ipar gyakorlását is. Másrészt a régi ipartör­vény szerint elnevezett iparok az uj tör­vény szerint több részre vannak feloszt­va, melyek azonban egyenként nem életképesek és ha pontosan alkalmazni próbálnák, a termelési rend teljesen felborulna, ami által nemcsak az iparosok szen­vednének, érzékeny károsodást, hanem az állam közgazdasága is. De a törvénynek ilyenképpen való ma­gyarázása által majdnem minden ipa­rosnak több mesterkönyvre, több ipar- igazolványra van szükséges és igy több­szörös megadóztatásra lehetnek elké­szülve, ami újabb megterhelést jelent, akkor, amikor az iparosság a fizetési le­hetőség végső fokára érkezett. Mindezek­hez hozzájárul még, hogy az átmeneti helyzetre való tekintettel és preciz intéz­kedések híjáin, a kontárkodás teljesen lábrakapott és megbénítja a legális ipa­rosság minden munkavállalási lehető­ségét. Kérjük a munkaügyi miniszter urat ionáiz Sándor: Méhészei gyakorlati tanácsadó kezdő és haladó mé­hészeknek. Negyedik átdolgozott és bőví­tett kiadás. 200 szövegképpel. 290 oldal. Ára 158 lej. I«0pclíg0 -nál, Cluj. Postán utánvéttel. -- Kérjen egyzéket! 1 Reghin-Szászrégen, szept. hó. A szászrégeni Magyar Iparosok Olva­sóköre október hó. 10. és 17-úke közt nagyszabású ipari és mezőgazdasági ki­állítást rendez a helyi és közvetlen kör­nyékbeli ipar, házi-ipar és mezőgazdasá­gi fejlettségnek szemléltetése céljából. A kiállitás anyagai: A kisipar minden szakmájába tartozó készítmények. Háziipari készítmények, mint fafaragászati cikkek, edények, bú­torok, gazdasági eszközök, fonott tár­gyak, szőttemények gyapjúból, lenből, pamutból, kenderből, varrottasok, hím­zések, szőnyegek stb. Agyagipari tár­gyak. Iparművészeti készítmények. Gaz­dasági termények és pedig úgy a mező- gazdaság, mint a gyümölcsészet. kony­hakertészet, szőlőművelés, méhészet, stb. körébe tartozó termények és készítmé­nyek. Gyümölcsök frissen és feldolgo­zott állapotban, mint konzervek, aszai- ványok, befőttek, izek, stb. Erdészet és vadászat. Kis háziállatok, mint major­ság, galamb, házinyul, stb. A kiállitás helye Szászrégen, Piaţa Re­gele Ferdinand — Főtér 13. szám alatt levő ház és telek összes helyiségeiben. A kiállítás tart október hó 10—17-ig bezárólag a következő műsorral: Október 10 ikén d. e. 11 órakor a ki­állítás ünnepélyes megnyitása. Délben közebéd a kertben levő pavil- lonban. Akik a közebéden részt óhajtanak venni, október 8-ig bezárólag jelentsék be ezen szándékukat az Iparos Olvasó­kör elnökénél, Bálinth Endre urnái. D. u. 5 órakor ugyancsak a fenti he­lyiségben iparos értekezlet lesz, amelyen Szabó Béni képviselő ur tart előadást az uj ipartörvényről és azzal kapcsolatosan az iparosság megszerzéséről. Október 12-én, kedden este 8 órakor a Katholikus Népszövetség rendez torna­estélyt Schupiter Róbert ur vezetésével. Ezen az estélyen közreműködik a Ma­gyar Polgári Dalkör is, Heiter György országos karnagy ur vezetésével. Október 14-ón (csütörtökön) Gazda­nap, amelyen délután 2 órától kezdődő- leg gazdasági szakelőadásokat fognak tartani az Erdélyi Gazdasági Egylet ki­küldöttjei. Október 16-án (szombaton) este 8 órar kor a Magyar Polgári Dalkör által ren­dezendő Irodalmi Est, amelyen felolva­sásokat fognak tartani a marosvásárhe­lyi Kemény Zsigmond Társaság kikül­döttjei. Ezen az estélyen a Magyar Pol­gári Dalkör is közre fog működni. Október 17-én este 8 órakor a kiálli­tás ünnepélyes bezárása, amelyen a da­lárda is közreműködik. Ezt követi a Ma­gyar Polgári Dalkör által rendezendő táncestély. Az ELLENZÉK a haladást szolgálj*. A kisebbségi és emberi jogok eiGh&reou. Nem vásárolnak bőrt a marosvásárhelyi cipé­szek, hogy a bőrkartelit engedékenységre bírják Tg.-Mures-Marosvásárhely, szept. hó. Párnap óta a bőripari műhelyekben alaposan megfogyott a munka. De pa­naszkodnak a vásárrajárók is, mert a felemelt csizma és cipőárakat a vidéki lakosság nem képes megfizetni. Ezért országos mozgalom indult meg a kisiparosság között, hogy a kartellt rávegyék arra, hogy mérsékelje árait. Ezt megelőzőleg bőripari tüntetést ké­szítenek elő országosam, melynek első fázisa az lesz, hogy bárom hétig nem vásárolnak bőranyagoi, hogy ezzel de­monstrálják, mennyire nem érdeke a gyáraknak sem a magas árak tartása. A helyi bőriparosok vasárnap ebben a tárgyban nagygyűlést hívtak össze, mely határoz majd a további lépésekre vonat­kozólag. Megkérdeztük az egyik nagyobb helyi műhely tulajdonosát, mi történik a sztrájkidő alatt a munkásokkal? — Munkásainkat félfizetéssel meg­tartjuk, hogy ha akciónk sikerrel jár, ne maradjunk segitőkéz nélkül. Az or­szágos mozgalom további sorsáról a bu­cureştii országos nagygyűlés fog dönteni a közeli napokban. Az iparvállalatok működési engedélye Az iparvállalatok működési engedélye iránti kérelmének formalitásait, vala­mint az engedély kiadását az újabb idő­ben különböző törvények és rendeletek szabályozták. Ilyen törvény többek kö­zött a hivatalos lap 1935 julius 22-iki számában megjelent egészségügyi tör vény is, amely tudvalevőleg a működési engedély kiadását bizonyos egészségügyi szabályoktól és taxák lefizetésétől teszi függővé. A gyakorlatban pedig Erdély területén a régi magyar ipariörvéuy (1884. évi XVII-ik törvénycikk) rendel­kezését alkalmazták, amely az iparsza­badság elvén épült fel. A hivatalos lap aug. 19-i számában most királyi dekré­tum jelent meg, amely törvényes ma­gyarázatát tartalmazza az egészségügyi törvény 569. artikulusának. Ez az arti- kulus arról intézkedik, hogy az egész­ségügyi törvénnyel ellentétes összes ré­gebbi törvények hatályukat vesztik. A királyi dekrétum ezt a szakaszt úgy ér­telmezi, hogy az iparvállalat működési engedélyének kérelmezése és megadása tekintetében nem a régi magyar ipartör- vény, hanem az egészségügyi törvén)7 van érvényben és pedig 1930 julius 14- től kezdve, illetve eddig a napig vissza­menőleg, minthogy az első egészségügyi törvény ezen a napon lépett életbe. Más szóval az iparvállalatok működési enge­délyt az egészségügyi törvény értelmé­ben kaphatnak csupán. Ugyanebben az ügyben egy másik királyi dekrétum is megjelent ugyancsak a hivatalos lap aug. 19-i számában, amely felhatalmaz­za az egészségügyi minisztert mindazon törvényes formalitások teljesítésére, me­lyek a régi magyar ipartörvény hatályon kivül helyezéséből következnek. Rendelettörvény a kontárok ellen. A szak­mai szervezetek szinte nap-nap után panasz- lkodnak a munkaügyi minisztériumban a kontárok munkájának ediarapózása miatt. Ezen panaszok hatása alatt a minisztérium elhatározta, hogy rendelettörvényt készit. mely a jogosulatlan kontármunka végzőit súlyosan bünteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom