Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-05 / 229. szám

TW október 5. iutamrnminmtmnnTmnn (ELLENZÉK wtmmmmum A Marosvásárhelyi Találkozó két első napim Tartalmas előadások, magas színvonala vn es érdekes határozatok hangzottak el MAROSVÁSÁRHELY, október 4. A „Vásárhelyi Találkozó“, amint azt már legutóbbi számunkban röviden je­lentettük, szombaton, október 2-án dél­előtt 11 órakor nyílott meg Marosvásár­helyen, az Apolló helyiségében. A talál­kozóra Erdély és Bánát távolabbi részei­ből is eljöttek a romániai magyar fiatal szellemiség képviselői közül, hogy a né­hány hónappal ezelőtt kezdeményezett Vásárhelyi Találkozónak nevezett össze­jövetelen megkíséreljék az erdélyi ma­gyarság sorskérdéseiben segítés és út­mutatás céljából összefogásra bírni az elvek és világnézetek labirintusában Megnyitják a tanácskozás®hm megoldást kereső, három frakcióra sza kadt fiatal szellemiségi erőket. A Vásár­helyi Találkozó, mint azt mindannyiszor hangoztatták, nem szelekció eredménye lett, mert arra egyénileg meghívást kap­tak a legellentétesebb elvet valló fiatal szellemi harcosok azzal a céllal, hogy a különféle világnézetek képviselői ez alkalommal végre szembenézzenek egy­mással;, a nyilvánosság elé álljanak, vi­tára képezzék magukat, segítséget és megoldást keressenek és vitassanak meg a kisebbségi élet politikai, közművelődé­si, egyházpolitikai, társadalmi és gazda­ság kérdéseiben. (Megelőző 'este, október 1-éni lisimieifkledésií est volt ‘az A pofin belpyiiségébdnt. Másnap, is'zomibaitOTL dóleffiőltft 11 órakor már mintegy 160 résztvevő volt együtt. Addig 11 előre bejelentett résztvevő mentette ki1 ima'gáit. A mie'gijel‘entek ikozött vaminalk gróf Teleki1 Ádám), báró Alizéi Ede, dr. György József, az O. iM. IP. miarosmegyei tagozalámiaik el­nöke, dr. Sebess Jdnő, a pánt marosvásár- h'efl’ytL tagoz aláírtak elnöke, dir. Biiiró István.1 magyarpáPiii HiltOöár, továbbá Moll tér Károly, a mairosvásánheÜlyil magyar párt (küillturszalk- osztályának ellnőke ni*. El sörnek Asztalos Sán­dor dr. amiélkedik szólásra, aki felofllvaissta az élőké szi tő bizottság jelentésén, amely el­mondja a Vásárhelyi Találkozó történetét. Ezután az ügyrendet olvassák fel, mely­nek ét',elmében' megelőzőleg a itainá.cslkozá- 'sclkira caaík azok léphetnek bei, akiknek meg- hlivójulk volt. Ezután Albrecht 'Dezső elő­terjeszti: ia tliiszibikar név'KLsitiájá'l: ellnök Ta- imásfí Áron(, alMűök dr. As/zilalos Sándor, titkár dr. /Nagy Lajos, jegyzők: dr. Jaucsó Elemér, 'Gyairmiaity Árpádj, elSa(nőirzőblző!iti- ság: dr. .Fekete János, Szűcs Elemér, Dániel Anitái, teremőrölk: Páltffy Antal, Sipos Lajos-, Szíjgyártó Györgyi, jegyzőkönyVhiltlellesi'tők: dr. Sáhy Lászlói, dr. Kalas László, iszövet- gező- és sajtóbizottság: /Racsó Sándor, Árváy Árpád, Nagy Isit vám, Dsida Jenő, Demeter Béffla. Az leüőterjesizitiéK. elfogadása utáni A.sz- iiailos Sálndor felkéri Tamási Áront, hogy fogilaflljia el helyét. Az elnök bejelenni!, hogy a /találkozót 21919—932. számú prefeikitural', a tniarosvásárhely i rendőrséghez intézett át­irat fofiyi'áni engedélyezték, meíynek aiap- jtální üílttek össze a találkozó részifvevőiij, kiik- mek soraibaln megjelenítek az álílambi.ziton- sági hivatal kiküldöttei iis, igy a iianácsko- zások z'avantailanu'i lefoüyharthak, Ezután az őfelségéhez lintézetlt 'bávtirait' szövegéit ollvasta feli, majd megkezdte megnyitóját Az elnöki megnyitó — Műit hosszú repülés uitlán' sziiíMáira száil- loft hegyi madár, altit előttetek is egy ember MII), ki a'z egyedüilivialóság és az alkotó álmo­dozás felhőiből leszállóit erre a sziklára, hogy onnét jielentse: mostoha idő jár az 5 hegyű országában . , . — Magyarok vagyunk és ennelk' ai i népnek’ (történelmében. — foffyfa'tba az ellnök' — igen gyakran megtörténit, hogy költők és iróki álltak a döbogóra s onnét követelték kö­zösségük számára a honpolgánj jogdkait '&3 ember testvéreik számára az emberi szabad­ságot. — 'Európába n ma- negyven mii! Iiió kisebb­ség Ól. Ebbőll á negyvienmiillliió emberből1 miáJsfélmiLldlió él romám hatalom rall'altitl. Mi e küzdő nagy tömegnek követei vagyiunk, akiki felelősségük 'tudatában az ország miiindem részébőTJ egybe jö'l bek, hogy megbeszéljék másféllmild/ió embernek. ügyiéit és kivezető níaltl mutossainalkl. A továbbiak során, el­mondja, hogy ai cél végét vetni annak, hogy kisebbségi életűinkben, a v&Mgtnézeiti különb­ségek válaszfalakat' emelijeneJi), továbbá a demokrácia fogalmainak erdélyi, kapcsolia'- tokban való tisztázása. Figyelmezlletii a ta­lálkozó résztvevőit), hogy az erdélyi magyar- ság törtön allmie meg foglja miémii őket: —* Legyen mindenlkiinek eltökélt viáigyai, hogy ne találtassák könnyűnek. — IHőíjniek kiefllî leninli). HUszünlk abban, hogy egy ilyen népnek, mint a mienk, iste­ni törvény szerint hősei minden/ időben vam rsafk., — fejezte be megnyitó beszédét Tamási Áron. Célok és célkitűzések Át elnöki megnyíló uitáln Álbrecht Deztö LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, CIu£ Unirilor ' í V v ' v ;' ’' v v dr. ,.Az erdélyi magyarság társadalmi al­katai, erk ollósban,a, általiak ullásáiniaik utjai és képe“ címmel olvassa fel előadását, mely mint a, találkozó egyiik geninetanulmiátnya, előreláthatólag is hosszú vitára adott alkal­mat. Az erdélyi magyar társadalommal1 foglal­kozva ki jelein ti: — A kisebbségi sors az elé az uj feladat elé álillitlotta a magyarságok hogy mindazo­kat a Iközösségi1 szülkségúleteket, melyeket addig az állaim ieilégii.tet't ki, 'társadiafltmli utón pótolja. Az erdélyi társa dalom uj álilíamike- retbe szoikadiB. iKét nagy metamorfózisa volt Erdély ma­gyarságának. Az első lErdiétiy öniáMóságának megszünibévdli 'kjö vetkezett be, a másikait most éljük. Ezután részletesen- kifejti a két áb- aíllalkulási iidő 'társadalmi viszonyait). Majd Szombaton délután 4 órakor folytatták a teilálkazó előadásaiilt. Dr. Asztalos Sándor „Az erdélyi magyar nemze'.kis'ebbség köz­jogi és oemz'eitközjogi helllyzete“ óimén adóit elő. Előadásában foglalkozik a gyulafehér­vári határozatokkal és a párisi kisebbségi szerződéssel, majd tüzetesen' kifejti a kisebb­ségi egyedeknefc, és a kisebbségi közülietek - nek biiz/.foSitotit jogokat. Előadása uitájri' a találkozó résztvevői egvbanguliag a követ­kező határozati javaslatot fogadták el: Dr. Asztalos Sándor határozati javaslata A Vásárhelyi Találkozó az erdélyi magyar kisebbség köz jógii és nemzetközjogi helyze­I aiz intézményeikkel kiapmoialbarru a követ- I kezüket mondja: — Szükségesnek lápjuk, hogy megailkoit- lassélk aiz intézmények közülit ti tanács, mely egy magasabb nemzetpoiiti bikáit elgcţnd olás­ból Ikiiinduil'va vemmé vizsgálat alá az egyes i'n't éz'míé'nyielk fotadaitlii hatáskör ót). Ennék a tanácsinak amelyet Főtanácsnak is nevez - heinénk, tagijai 1'einnénelk az egyházak fejeti, az EMiKE, az EME elnökei, a Minerva vezér­igazgatója, a sajtó és művészeti referens, a fél állítandó statisztikai hivatal főlnöke, .a sportreferens, a szövetkezeti központok ügy­vezető igazgatói, az EG!E elnöke, a banfk- sziindikátus elinöke, a jogvédelmi központ referense, az orvosszövdteég képviselője és végül a- poil'i'bikali pánt eilnöke. Az EMIRE fel­adata ‘lenne megá'llapi'taini. meiliy imtbézmlé*- n yeik él e'Jk é pesek. Az előterjesztett h altér o zabé ja vasi! adót: mintegy húsz fels-zóllaló viiballta meg és a javasltait a következő formában került elfo­gad áisma : Albrecht Dezső határozati javaslatai A Vásárhelyi Találkozón megjeleni erdé­lyi fi/aial magyar szie'tlemiilség társadalmunk­nak mind aillapvelő, miimd időszerű kérdé­seit aggódó íllóKkilismereiíbel' megvizsgálván!, az erdélyi magyarság erkölcsi, nemzeti és szociális megújhodása érdekében* szükséges­nék iltarUjjiai myil'váni'tatni, hogy: 1. Az erdélyi magyar népkiseblbségii élet líirányiifcása csakii-9 a kiereszltény erkölcslii és demokratikus nemzeti követélmények sze­rint 'történhetik. 2. N ópk'iy&hbségi élésünkéit s annak mind intézményéit, mliind 'tagjait a nemzeti egy­ség gondolata és céd|jai hassa át, poliiillilkaL, gazdasági., közművelődési, és egyházi iabéz­D élűt ám előadások politikai és jogi helyzetibem népünk műnél nyugodtabb, békésebb, anyagilag bizfositot- itiabb életet élhessen. Mindeziek érdekében szükséges az eddigi szervezetek harmomilkus együ t'tmük ödése, 3. a miagyar önkormányzati 'igénylését:, amelyhez való jogunkat az erdélyi román­ságnak a sajált elhatározásából születeti gyu- íllaifeher vári határoz altokra. alapi tjük, 4. a román nemzettel való békés meg­egyezést, aimedynek előfeltétele lennie a bé­kés együttélés biztosítása, a kisebbségi jo­gok elismerése és a magyar önkormány­zat engedélyezése. Ma utoljára Silvio Sidney és Henry Fondo SEIECT-FIOZCO i megrendítő drámája CSAK EGYSZER ÉLŰNK!!! Izgalmas kalondorfilm, rendezte Kertész M:háíy. LBÂ A Lr: a Fősz> PAT q’bríeN, MARGARET IINDÍAY tét megvizsgálta és kimondjál, hogy az adott helyzetben szükségesnek tartja: 1. a 'teljes összefogásit a felekezeti, osz­tály és nemzedéki különbségek kiküszöbö­lésével biisztáu, aziomi az alapon,, hogy mámd- nyáijiam egy nemzet fiái vagyunk és egy sorsban élünk,. 2. a belső önéitátást és a be'tlső önkor- máiniyzatot poti'tikâi, gazdasági és kulturálda férem ély értelemben, hogy az összes poldti- k'aií, gazdiaiS'ági és kulturális erőinkét közös cél: a nemzeti létfemmitartás biztosítása és jogaink kivívása érdekében, hogy az adott Az Uroian ieioidga és eíiávoíiíja a hagy savat Az UROFAN a szervezetben végzett ván­dor útja alkalmával a következő hatást fejti ki: Felold ja az izomfaliakra lerakódott sókat és meggy agyit ja a reumát, zsábát, megelőzi az ülőideg-gyulladást. Az UROFAN feloldja a vese- és epe-kö­veket és igy lehetővé teszi, hogy ezek a fon­tos szervek ismét normálisam működjenek. Az UROFAN feloldja az ízületekben lera­kódott — köszvényt, reumát, arthritizmust okozó — sókat. Az UROFAN átmossa a veséket, feloldja « fájdalmas 'veseköveiket. Ezáltal méregte- léniiti a szervezetet, mert megnyitja az eldu­gaszolt vese csatornákat, amélyek a szervezet imóngező központjai. Ára 105.— lej. — Kapható gyógyszertá­rakban és drogériákban. Lerakat és vezér- képviselet: E & L. Ciora Bucureşti, III., ' * Strada^ Speranţei No.: 37, Kacsó Sándor előadását és határozati javaslatát visszautasítja a találkozó Asztalos dr. előadása után a Vásárhelyi Találkozó másdk níagy érdéklődésslet] várt tanuülmárnyára került sor, melyei Kacsó Sán­dor hírlapíró „Az erdélyi magyarság és a romám nép építő együttélésének féli tételei és útja“ címmel Olvasott feli. A nagy figyelem­mel hallgatott felőfifesás Plán élénk vita fej­lődött ki, mély végül is azzal végződöm, hogy a taJláílkozó visszau'tiaisiltat'ta a'z előadást, vala­mint a, benyujitoitt határozati javaslatoti. Be- szédémek lküilönös«en azon részei képezték vita tárgyát, amelyekben a 'többségi és 'ki­sebbségi nép megegyezésének, valamint a demokrácia kérdését boncolgatná: — Be kell ismernünk — mondotta többek között — hogy a magasabb rendű politikai eszmény meghirdetése 'és tudatosítása hiány­zott nálunk. Ugyanez hiányzott a többségi népnél is. Ilyen körülmények között folyto­nos apró harc emésztette a mi erőinket és nyugtalanította, idegesítette, uj és újabb tá­madásokra ingerelte a román kormányz'.'i- tokat. — Ki akarunk kerülni ebből az átkos ver­gődésből s ezért meg kell kísérelnünk olyan eszményt adni népünknek, amelyben min­den társadalmi rétegünk megnyugvást és munkacélt találhat s amelyért érdemesnek tartjuk harcolni, mert népi és nemzei kul­túránk és erkölcsi értékeink érvényesülésé­nek és fejlődés'ének a lehetőségét, sőt bizto­sítékát látjuk benne anélkül, hogy ellensége­sen útjába kerülnénk a no-mán nép maga­sabb eszményiségét szolgáló politikai, illetve tör t énei mi célkitűzései nek. i—< Mi számolunk azzal a történelmi adoU­ményetink és azok vezetői közöt,I, ahol <:t biáayziik, becsületes együltltmüíködés jöjjön létre s az osztály-, felekezeti- és nemzedéki cöllenliédek életünkből tűnjenek el. A veze­tők pedig a magyar Iskola, a/, egyházaik és köz intézményeik erkölcsi és ,a/nyagi támo­gatásában jó példával járjainak elől. 3. Ennek a célnak érdekében szükséges­nek látja, hogy add'ig is, aimiilg a népszei • vezetti eszmény, a Magyar Szövetség meg­valósuló ab jöjjöm Hétre egy, az erdélyi ma gyarságot egységesein irányító szerv, mely pOlii'tikali, e-gyházii, közművelődési és gazda sági intézmé'myeinken keresztül a Magyar SzöveiUsóg gondol a láb, mint erkölcsi princí­piumot megvalósít sa. 4. A Vásárhelyi TaMíllk.ozómi megjernt magyar fiiailialiság ebben az erikötcsi m-egig zuláshan, >a közszelfim m'gnemesedéséhcu. a ncmz'öti öntudat fokozásai),an és az alko tó erők becsületes összefogásában látja jö­vőnk egyedüli útját. Elítéli azt a szellemet,, mely személyi torzsalkodásban, mindent el­gáncsol ásban, az építő erők megbontájával alkadályozza meg a kibontakozás ülj át. 5. Miivel- életünk és felemelkedésünk zá­loga a földműves és muPkástársadálorn, ez után is kihangsúlyozzuk, hogy „a földmű­ves rétegnek és a munkásságnak kell alkot­nia az erős nemzeti testet, a nevelő ér >el- miiséggel együtt“. 6. A Vásiárhelyi Találkozón megjelent fi a - liail magyaT értelimiség a legteljesebb nem- zet'i, szociiáülis és politikai egység vágyától áthatva kimondja, hogy az erdélyi magyar­ság minden egyes tagjára sorskérdéseiink és küzdelmünk iránti érdeklődés, tevőleges szolgálat és munka hárul. A magyarság min­den egyes tagjának teljesítenie kell — miiind anyagi, mind szellemi teihet'ségébez mérten — kötelességét, miagára hagyott nemzeíünk- köl szemben. Kizárja azt, áki az erdélyi magyarság inemzieitli érdelkeivei összeütköző tevékeinységej fejt ki. 7. A Vásárhelyi Találkozóin megjelent fia - tailsiág utás/iitija minden egyes tagját, hogy azokban a közű letekben, amelyekben résztr vesz, küzdjön a fenti ponfolk. érvénynejutá- sáért és támogasson minden olyan törekvést, mely ezeknek az eszméknek érvényesítésé­ért történik s akadályozza meg mimden ere­jével az dillentéties tőreikvéseket. sággal, hogy a jelenlegi történelmi helyzet­ben a jelenlegi állami keretek között kell él­nünk a magunk magyar népi életét s hogy itt kell nemcsak megtartanunk, hanem fej­lesztenünk is népi nemzeti kultúránkat. — Világpolitikai erők működtek úgy, hogy Erdély további bírásának nagy misszióját Románia kapja. A birtoklással azonban e misszió betöltésének a nagy feladata is jár. Románia államiságába bele kell és bele tu­dunk illeszkedni mindaddig, amig a román nép nyújtja nekünk azt a reményt, hogy ha lassan és szívós munkával is, de Erdély nagy kérdése megoldódik a mi számunk­ra is. — Nem adjuk fel a reményt, hogy az er­délyi kérdést a román nép meg fogja, mert meg tudja, oldani s mi is kínáljuk e munká­hoz őszinte segitő szándékunkat. Cserébe azonban igényeljük, hogy becsületes meg­nyilatkozásainkat a román nép és kormány­zata elfogadja és állampolillkai értékként könyvelje el. — Ez a mozgalom illetéktelennek tarthat­ja magát ahhoz, hogy például politikai pár­toknak utasiásokat adjon ... Legfeljebb onv- nyit mondhatunk ki, mint az egyetemes er­délyi magyar ifjúság kívánságát: politikai alakulataink sohase tévesszék szem elől azt, (Folytatása a 7. oldalon) metropolisa 3 hetes paus Alkura BUDAPESTEN Vízummentes beutazás Magyarország­ra, 50 százalékos kedvezmény a MÁV vonalain, Gyógyszá llodai lakás, teljes ellátás, illetékek, kiszolgálás, adók, für­dő, orvosi felügyelet, körjáratok és to­vábbi árengedmények. Lejben fizethető EUROPA Román Nemzeti Utazási és Idegen- forgalmi Vállalat összes irodáiban Csajon: Europa-Econórai?r Piata Unhii 21.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom