Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-05 / 229. szám
TAXA POŞTALA PLÄTITA IN NUMERAR No, 141.163/1929 Szerkesztő a-ég és ki a. dóh év atal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: ii—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80 Fíókkkdóhivatal és könyvosztäly: P. Unici 9. Telefon: 11—99 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS 5anssst®®o:r«rí®L3TM LVIÎL ÉVFOLYAM, 22 9. SZÁM. KEDD Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönböze'Jte! több. CLUJL KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 5. Hm Ier gyarmatokat követel raéraeterszáfflssaic „Ha azt akarják, hogy pénzzel vásároljon a birodalom nyersanyagot, miért rabolták azt ki jóvátétel elmén tizenöt éven át“. — „A világnak emlékeznie kell, hogy Németország fölött a paizs és a kard áll“ Késük &zolasz válasz az angol—banda Az elmúlt hét mozgalmas külpolitikai | vitái után a hétvég aránylag csendesen folyt le. Szombaton átadták az ola$z külügyminisztériumnak a régóta készülő angol—francia jegyzéket, melynek szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Beavatottak szerint a jegyzék barátságos hangú, de határozottan körvonalazza a francia és angol külpolitikának földközitengeri és spanyolországi követeléseit. Olasz részről még nem adtak a jegyzékre választ s a jelek arra mutatnak, hogy nem is fognak sietni a válaszadással. Ha igaz a hir, hogy francia és angol részről fenntartják a háromhatalmi értekezlet indítványát, akkor nyilvánvalónak látszik, hogy olasz részről már ezért is a jegyzék visszautasítására kerül a sor. A Hitler—Mussolini- találkozó ugyanis alighanem a legfontosabb eredménye, hogy a Róma—Berlin- tengely ezután minden fontosabb külpolitikai tárgyalásban egységesen vesz részt, ez a kötelezettség tehát minden valószínűség szerint kiterjed a Földközi- tengerre is. Francia és angol részről viszont semmi hajlandóságot sem mutatnak arra, hogy a tisztán földközitengeri kérdések tárgyalásába Németországot beengedjék. 1 A Hitler—Mussolini-találkozó következménye lehet az az erélyes és támadó élű hang is, mellyel Hitler tegnap a nemzeti szociálizmus egyik nagy népünnepén újra gyarmatokat követelt Németországnak. A követelés elsősorban Anglia ellen irányul, ahonnan a német gyarmati igényeket már többször is határozottan visszautasították s igy annak jele lehet, hogy a német tartózkodás, melyet egy idő óta az angol külpolitika bírálatában tanúsítottak, esetleg változás előtt áll. Hitler tegnap a nemzeti szociálista kormányzat által minden évben megrendezett nagy bückélbergi aratási hálaadó ünnepségen óriási tömeg előtt tartott beszédet. Az ünnepségen jelen voltak a hadsereg képviselői, a teljes nemzeti szociálista vezérkar, a birodalom vezető méltóságai és körülbelül egymillió földműves, akiket a vonatok napok óta szállítottak az ünnep helyére. Hitler azzal kezdte beszédét, hogy a világ kevés megértést tanúsít a nemzeti szociálizmus iránt. Németországnak gyarmatokra van szüksége. „Gyarmatokat követelünk, hogy Németország nyersanyagszükségleteit ellássuk. Valamelyik bölcs (célzás Eden külügyminiszter rövid idő előtt tartott népszövetségi beszédére) azt A hadgyakorlatok befejezése után mondta, hogy a nyersanyaghoz nincs szükség gyarmatra, azt készpénzzel is vásárolhatunk. Ilyen okosak mi is vagyunk. Ehhez azonban nem lett volna szabad a jóvátétellel tizenöt éven át kirabolni bennünket. Mi súlyosabb kérdések előtt állunk, mint más államok/‘ Ezután arra tért át Hitler, hogy az aratási ünnepet mindig a hadsereg felvonulásával kapcsolják össze. A hadsereg hozta ugyanis meg a békét Németországnak. „A világnak emlékeznie kell, hogy nem állanánk itt, ha nem állana felettünk a paizs és a kard... Mi békét akarunk — végezte beszédét — de nem engedjük meg senkinek, hogy virágos kertünket összetapossa. Ezt jegyezzék meg maguknak a nemzetközi bolsevista zsidó vezetők/‘ Az ünnepség másik szónoka Darré földművelésügyi miniszter, ismertette a birodalom mezőgazdasági helyzetéi. A termés — állapította meg Darré — az idén kedvezőtlen a rossz idő miatt és azért, mert Németországnak nincs elég művelhető földje és mert nincs elég munkás keze. A fogyasztóknak alkalmazkodnia kell a termeléshez. Fogyasz- szanak kevesebb kenyeret és egyék azt, ha kell, szárazon. Kihallgatásra jelentkeznek a pártvezérek az uralkodó előtt BUCUREŞTI, október 4. EHiíenzékí körök benyomása szerint; a llifo'e- rálisok a (közeli lemondás gomidctotáviaii foglalkoznak. Erre -muita-t Gamcicov pénzügy* mimisziter részlelés beszámolóija', egyes vám- tél élek leszállítása, a tisztviselői fizetések megjavirtásának beharangozása, melyek — minit mondják — választási érdeket szolgálóik. A pártfok messzemenő előkészületeket teszlek a közelgő országos választásokkal kapcsolatban s 'a pártelnökök — a Capitala értesülése szerint — a hadgyakorlatok befejezése után- nyomban kihallgatást (kérnek az uraik ódétól. Általános benyomás szerint a békés kibontakozás Derén némi javulás íapaszitiailhai- tó. 'Pop Valér dr. kereskedelmi és ipari mi- nisziter látogatást tett Madgearunál, a nemzeti-paraszt-párt országos főitiitlkáránál, )ki ® látogatást nyomban visszaadta. încuie* helyettes miniszlerelnök — mini megírtuk — Mihal-achevat két izbea -ás találkozott. Gall- ! nescu pedig Fna-masoviici közlekedésügyi mii* nis-ztórrel folytatott- megbeszélést az utóbbi napokban. BUCUREŞTI, október 4. A nemzeti-pa- raisztipárt ifjúsági tagozatának gyűlésén tegnap Madgearu ív. miniszter is -felszólalt s a demokráciáról s nacionalizmusról megemlékezve az összefogás szükségességét hangoztatta. Elismerte a liberálisok egyes érdemeit, végül őfelsége II. Károly királlyal szemben hódolatát tolmácsolta azzal, hogy fáradhatatlan munkásságáért csak dicséretet érdemel az uralkodó. A munkásvíszonyok tanahnányozása érdekében Németországba és Amerikába utazik a winJsori hercegi pár PÄRIS, október 4. A Párisban tartózkodó windsori herceg titkára tegnap 'közleményt juttatott el az ossza® nagyobb lapokhoz, amelyben bejeieaÁltalános hiedelem, hogy kitűnő ember, kitűnő magyar, kitűnő pap. Ezeket a kitűnőségeket kitárt lelkem keresztül látni és gerinces magatartás érvényesíti. Hatáskörében pedig szűzi eiUveít, amelyek szenvedéllyel keresik a gyakorlati élet síkjait, tettekbe önti. Márton Áront is megkérdezte lapunk, hogy a maros vásárhelyi találkozóval kapcsolatban feltett öt kérdésre mi a válasza. Érdemes meg jegyezni és érdemes megszívlelni. amit mond. Egy érezzük, hogy a go- moíygó időben s e gomolygó mozgalom körül nagy papilársai nyomában a legértékesebb elgondolásokat mondotta el. A férfi, 'korba i'épő nemzedék felhasználásáról az a véleménye, hogy fényűzés volna parlagon hfagyni bármely építő erői és az ifjúság ereje már természetes fendiileténél fogva érték. Különben is az utánpótlási céltudatosan kell nevelni és vezetni, hogy minden téren jól SeikészüU gárda készüljön a lehanyaüó kezekből a muraka átvételére. Igen helyes, hogy itt megállapítja: a magyarság életmunkáján elsősorba nem a politikát kell érteni. Az uj nemzedéket „csak be kell dobni a vízbe és uszrai fog, nemcsak az árral, hanoin szembe is“. A fiatal ember ,a nagyobb megbízást tiszteletnek veszi, aminek becsülettel illik feMnl. „A vájilaira tett feladat fölveri a muiikalkészséget és felelősségérzeteiAnieny. uyibein dugába dől egy kisérfeiJ, ,,ez nemcsak a fiatalok, hiapiem a nevelés és kiválasztás számlájára is ir'andó. A látó szemű ifjúságban van muinkakSszség és feeifősség- érzet, viszont már terjed benne a csüggedtség és elfásultság az elmarasztalás következtében, melyet fiatalsága címén kénytelen el- szeffivedrai“. Itt álljunk meg: némi, de tisztes elfogultsággal kerülünk szembe, dje a meggyőződés olyan erejű alanyiságával, amelyet tisztelnünk kell. Meglepő az őszinteség, (amivel Márton Áron a kisebbségi éleiben talán kevésbé nyilvánvaló és elítélendő nemzedéki szakadékot bírálja. Az általános tények síkján ngy látja: .,az erdélyi magyarság két nemzedéke között kettős lelki törés van. Más eszmék lelkesítették és formálták az idősebb nemzedék életszemléletét és más eszmék tüzébtín áll a mai ifjúság. Azok más feladatokhoz és tevékenységi területiekhez szoktak, ezek előtt a feladatok niás világításban és mélyebbről kerülnek fel. Az ifjúság számára a nemzet nem politikai alap csupán, hanem élő szervezet, test és lélek többirányú, de szervesen összefüggő és egymásra utalt tagozódás». Ez az elmélyülés világjelenség, ifjúságunk is kapta a levegővel s kapta az ösztönzést is, hogy saját kérdései gyökeréig hatoljon, hová az idősebb nemzedék átlaga még nem tud leszállói. Ezért értelmetlenül nézik és kölcsönösen lefnézik egymást. E természetesen hetíyes megáliapitás következtetéseivel bizonyára perelhetnénk, ámde az ifjúsághoz igen közelálló férfi-pap ezt a nézetét min- deinlesetre meg keli fontolni, inkább az öregebb nemzedéknek, viszont épp ily tiszta szep 1 őtienségge 1 képviselni az eszményi szereiéibe foglalt ifjúságnak. Teljes egészében méltányolhatjuk, amit az ifjúság egymásra találásáról és megbeszéléseiről mond. Ezt a részét a nagyszerű nyilatkozatnak érdemes teljes egészében ideiktatni. Miután' kijelenti, hogy az ifjúsági megbeszélést, ha ez hátsó szándék nélkül történik, az erdélyi magyar ügy legősziníéfab szolgálatának jegyében helyesli. „Jó megtudni, hogy ifjúságunk, illetve a férfikorba lépő nemzedék, amelyikre a kérdés utal, menynyire fiattal még, túl van-e a biráígatáson és a hibák fölein,'1'egeté.se helyett mit hoz. Valamint jó tudni azt is, hogy' sorainkban vanna)k-<c és ha igen, szóhoz juthatnak-e olyanok, akik erkölcsi gátlások nélkül idegen szekerek elé szeretnék fogni az erdélyi magyarságot. Ezen az utón mérhetjiük meg erőinket és tisztázhatjuk gondolatain kint. Amíg távolról kiabál át egyik csoport a másikhoz, mindig fenni aradnak elválasztó fél reértésék. Azonban szemtől-szembe ülve a megbeszélés közvetlenségében hamar k’Hiin- helik — s ex volna a természetes — bogy tette, hogy a windsori herceg és felesége leg- i közelebb Németországba és Amerikába utaz- j nak, hogy helyszínen tanulmányozzák a | munkásság népjóléti berendezkedéseit.
