Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-31 / 252. szám
8 E LL Eiy Z É K ■umrr hhm I 9 .? 7 ok t Ab or 3 1. A rákliirfatás és ráfcgyógyitfás ima és Iwmp Beszélgetés Manninger Vilmossal a rákbetegsége r felismerése terén mutatkozó haladásról, az orvostudomány iránt mutatkozó bízat mi krízisről, a ráktól való beteges félelemről és a jövő kilátásairól BUDAPEST, október hó. A nyár végén nyugalk>uil>a voaiull Man- tuinger V.ilmos, :u. európai hírű sebész, a rádiumkórház c létrehív ója é.s ga/g-alója. A nyugalomba vonallá s termesz elv son- cs-itk hivatalos elfoglaltságára von-a'liko-zot'l, hăszen a.ki sin er y tudja, hogy liii t a Rwkm't- megszégyenítő fplisiseeégge'l ma is egész map dolgozik, Ikirtait és uj tervek i pilésén fáradozik Amiikor megvált kórházaim!, hosszul „szabadságra“ -ment. Bejá.rta Európa egész sor országát, de eza’ait't sem pl honit. Alaposan körülnézet t in hadon t «Síé: m i ú jság ai sebészet és különösen szülkebb szaktudománya, a ráikiku'tai'ás területén-. A sebészet nag,.' haladáso Néhány maippal ezelőtti éiikiezett1 haza. Kr- dekiissiiek tan lőttuki, hogy vátaazit kérjünk tőle egy-kél olyani kérdésre, aumeily .nemcsak ■a szakembereik, haimem a n ■ igyküzönség érdeklőd és éneik is elölerébcin áll. Miilyen fejlődést lát a sebészeiben pálya);« 'kezdetétől máiig? — 'kérdeztük tűin- denetkelö 1t-. — Nem szereltaék aibba a hibába esmil, mént a nagy Napoleon Iliire« orvosa', bánó Boyer, alku 120 év előtt könyvéinek bevezetésiben ki j el enteilte, bogy a sebészeit oly magas fokot ért el, hogy nines tovább. — A'innyil azo»abain nyugodt Itedkiil’nsm'erettel merek mondatni, hogy az elmúlt 100 év ulutt nemcsak tudományos megismerés, hanem a gyakorlatban elért eredmények szempontjából ts nagyobbat haladt a sebészet, mint az azt megelőző évezredek folyamán Most 'került) sajtó alá ikvs könyvem, mely- írnek cimo elmondja ennek a fejlődésnek történetéi, A könyv cinné: ,,A -sebészei' dia- (Múltja“ Arra m,i magyarok 'különösen büszkéik le>he*t'ünikt. hogy n mi Seimne’/weis-iink volt az, akinek vl. láffraszólé» felderítése, a sebfertőzés meg- előzése adta meg a ma sebészetének leg fontosabb alapját. Felismerjlik a rákleílöffés SeííéleíeH — Milyen haladásit lát a rák kutatás és a rálkgyógyitáis terén? Igaz-e Gay ;engo| orvosinak az .jiz állítása, amely szerint 1890-<töl máig ebben a vonatkozásba.!)' — a nádinm- tói eltekintve — semmi lényeges momentum neon történt? — Ivetté Ibetll vá-las-ztami» a kérdést. A rákkutatás terem' a 'legfontosabb megái ita.pi-lást abban látom, hogy lassanként felismerjük azokat a feltételeket, amelynek együttes hatása szükséges ahhoz, hogy a rák fejlődése meg:ndu\jon Ha ma mem is ismerljiilk még azt ,,agan“-t, •amely az ép sejtből ráksejtet alei/kiiH, megismertük ai tényezőknek hosszú sorát, amelyek ezt a változásit', ormit a sejittmiaig mutatió jának nevezünk, előkósziiiik. Hogy csak -néhány példát emli'sok: A röolgerusugaralk felfedezése után sorozatosan megbetegedtek azok a kutatóik, akik a sugarakkal foglalkoztak. Azok .a tanárok, kiktől én tanultam a csodálatos sugárzások i-Iapelcmeit, jóformád mindnyájan az igy fejjiődő rák- uiak liettek áldozatai. — Amióta ezeknek a sugaTalkinak káros hálását megits- mértük, megtanultuk a «ugatnak káros hatásának kerülését. Ma ugyanazzá; a -sugárzással, armöly évök|:g -tairtó lassú behatásával rákett okoz, gyógyuljuk a rákot. Más példa: az angol szövőiparban évről-évire százával pusztulnák eí rákban mumikások. Kiderült, hogy -a gép Ikiemőolajában volhalk oly vegyi anyagoik, a mélyek eokiévti behatásai ráikios burján.zásb kelteltek. Aminti ezt a kenőolajai elbagyilák. megszűnt a rákfejj- -lődés. — Éhez hasonló példákat százával mondhatnék, Abigo] Ikiu 1 ait-ótlc (Cook ás Kenne way) a kátrányból e.'őállllilolilaik oly v-egyi. .rákkeltő •anya go kall, amelyeknek igen kés mennyisége •elégséges, hegy ki-sédleíben valódi rákoikmiL okozzanak.. De 'ismerünk ezenfelül ő'.-y rákkeltő anyagokat is, amelyeket lyukok véréből készületit szűri eitel- át heh e t olitámi1. Any- nyii ezekből a példákból és kiderül, hogy a rákfejlődésnek egyes feltételeit 3 tudomány ma már kiderítette. Valószínű, hogy a megkezdett utón haladva, egyéb My feltételeket is meg fogunk ismerni. Az emlliiitetif példáikból bei-gazol-ódalt, hogy egyes ily feltétek kiiktatásával meg lehet előzni a rák fejlődését. Ebben az irányban' kel; f oly latinii a kutatást85—90 százalékos gyógyulás jéhrn való felismerésük ma még nem .lehetséges. Az orvostudomány „dekadenciára“ — Miaintapság sóik.an az orvosiludomány dekade-n ciláját em 'legelek és h'rv atkoznak a rákon kívül például >a reumára, a cukor- bajra, sit'b , ahol gyökeres orvoslási mein talállak Mi '» véleménye erről az állítólagos dekadenciáról? — Nem beszélhetünk dekadenciáról oly tudományban, amely állandóan- napról- napra eredményeket hoz napvilágra. H';> valaimirről kiéli és lehel beszélné, az egy — inkább mesitensége>.en szítom bizalmi krízis, amelyet főleg Németországban a természete« gyógymód hívei, 3 ,. hypok ralis- tűk és Paracelsus követői“ a -hivatalos orvostudomány eredményeinek lebecsülésé vei szitunak. Ennek a knizisn-eiki vannak belső és külső okai. A belsők közöm éső helyen őzt keil! emitfenem, hogy éppen a túlságos nagy gazdagság, 3 részletikuiatáis bőséges a>dataómak halmaza ma rendezésre, egységes összefoglaló nézőpontok kialakítására vár. A külső ökok a mai é'et formádnak megváltozásából magyarázhatók. Az uitolsó emberöltő alatt kifejlődőin óriási városok (Lon— A stabiszfika szerimt a rákos halálozások száma emelkedik, mégpedig nagyobb mértékben, mfm.f -ahogyan .az átlagos életkor kitolódása azt term ész-e lessé tenné. Ezt mivel magyarázza? És mii .3 véleménye a szerte érezhető ,,rtáík-pszt:chó?Í6“-ról ? — A rosszul értelmezett és készített statisztikákkal. A megbízható és jó adat felvét eine alapított ■staţi szfükák (Basel, Berlin. Budapest, Cramer angdl slati«zt':káj.a) szerint az abszolút halálozási airányszám 40 év aiíait't a 60. élelM-anntimger professzor külföldi 'tiatnuTmúmy- ut.jára terelődik a beszélgetést. Felvetjük- a kérdést: mit itia.pas-ztaf.it .a különböző országokban a rákkutatás és rákgyógyiiifás területén? — Világszerte kiépül -aiz a hatalmas szervezet. — hangzik a- válasz — amely a rák elleni! küzdelem orvosi és társadalmi vonatkozásait egységes mimikába foglja össze. Csak egy példát: dón 8 millió, Newyork 6 milliós embertö- meg-ei) és a nagy ipari és kercsiked'elmi központok embertömegei a kollektiv beteg-ellátást tették a egyéni orvosellátás helyéin, Akánmély lükéicke«en igyökieztök megszervezni') ezt 3 lő meg rendelést. megszűnt a közvetlen, bizalmi viszony, amely egy emberöltő előtt még a beteget ra háziorvosához, a „doktorbác.si“-hoz kötötte. Ez a fö k-n annak a b.zaími krzbinek, in elv a betegek között terjedt e!. Az orvo« .krízise a megélhetés, a m-indvinnapi k'envér nehéz megszerzésénak kérdése -körül merüli föl. A szabad versenyben „honoráriumért“ dolgozó szabad orvosból rosszul fizetett kishivatalnok lett. akire főnökök, ellenőrök vigyáznak', hogy a megengedettnél drágább orvosságot ne ir- haisson. Ez a mai társada'lmi fejlődésinek szükségszerű követlkezm.V.ye és valahogy nem jól van igy. A minőségi munka helyébe a tömegtermelés lépett. Ez a krízisnek', a dékadenciánák 'külső oka Ez lagjdha-lia.ilanul meg van. évig nem hogy nem mta-toft emelkedést, hanem a 45—55. évig határozott csökkenést mulait, Arra a kérdésre, hogy az „embereket? ta-gadbaltátiain-ul erőt vevő rákpsziiehózis rói mi a vélenijinyem“, egy mondaflail felelhetek: Ha az orvosok és a nagyközönség meggyőződik arról, ami ma már bizonyos, hogy a jókor kezelt rák gyógyítható, megszűnik a „kankrophobia“, a ráktól való félelem. a ?ák e He O ('auapi'tvtáinyoíkbó) és -lagdijalkbói.) A munka minden adm-in-isz'ttiációs nagyképűségtől menit-eseríi. gyönyörűen haliad. A haitósúgok pedig örömmel támogatják a táns-adalmi szervek mÜKÖdéséf. Énnek pedug az az ailap- feltétiele, hogy maga a társadalom belássa az Ilyen munka szükségességét és áldását. Ennyiben fogla.lhait-juk össze -Miain-niinger Vnilmos rendkii’vü] érdekes, uj italaiok-aá nyerő nyiiajUkioiztaifánaki lényegét. A rc>s%T sáaáísz^ika — Afi a hólyziet a ráfk-gyógyitás eredmény aim ek t erén ? A gyakorlati eredmény ékről csak pár példái! atkaroki enallitten i-. öt ven é v elötlt a<z emíörálk m,ül'ét; kezelése 5 százalék 5 éven fu ß tüinietm-enitességei a dob!. Ma a korán felismert és jókor operált emlőrákosok közűi öt év múlva 85—90 százalék egészséges. Â II. szakaszban operáltak közül i« 35—40 száza’Itéíki tüiniat/mienites 5 év múlva., A felületes rákok (bőr. al-ajk) 80—90 százaléka kellő kezeléssel 5 éven túl tünetmentes marad. Talán lldüssé túlzott' Hiimitz-e berlini professzor kSj e/enilétse, ak-1 esildén 'tartótt e’őad'ásábatni elmondta: műhiba, ha ,a jókor jel-emtlkező ad ajk-rákos beteg meg nem gyógyul. A mélyebben fefcvő rákok k-ezelés.e főleg azért nem adhat ily kilfünő enedmény-t, ment id!eBelgiumbau a rák elleni liga 6 év alatt elérte azt, hogy a nyilvántartott és a megfelelő kezelésre beutalt betegek száma 358-ról ezidén 8 hónán a'att (augusztus 1 ig) 10.723-ra emelkedett. A lig-a közvebiibi és bizloslljji azt, hogy a szegény, fizetmú nem tudó és mem biz-tosiHotit beteg és- rögtöni a szükséges és megfelelő k'e- zel-ésiban részesüljön Az állom és a városok is kiveszik ebben a -küzdelemben a maguk részét. A legfontosabb munkát azonban a társadalom segítésének félhasználásával és szervezésével a iák elleni liga végzi, amelynek fővédnöke r, i o*.ga király. Hasonló a helyzet Dániábhi is. Az állam olt mindösz- sze 80.000 koronával járul az intézetek fönntartásához. A szükséges, körülbelül 500.000 koronát a 'rsíulalom adja öss/v Dr. Kemény István. Olcsóbbak lettek a Sz.’ntpétery—Gazdac féle olvasókönyvek, Kandray—Titz féle számtankönyvek. — Kaphatók az Ellenzék kínyvosztálvában, P. Unirii. Iskoláknak árkedvezmény. Kérjen árjegyzéket. EGY KI SÍK LŐTT LÁNGELME HALÁLA ROMA. október hó. Egy <kisitklota lángelme hunyt el az olasz fővárosban, szegényen, fé ig elfeledve. A halóit, Alceo Dosenna méltán nevezhető minden idők legnagyobb képzőművészeti csalójának Dossena, aki cremmonai születésű ember B volt, külön pályafutását régi hegedűk utánzatának készítésével kezdte meg. Hamis hegedűinek csodálatosan szép voit a hangszinezete és szakértőket is nem egy szer tudott megtéveszteni velük. Érdeklődési ét működési köre egyre tágult. I Vegytannal, elektrotechnikával s a tudomány cs a műszaki ismeretek számos más ágával foglalkozott é; mindezeken a területeken bá- mu alos ismertekre tét-, szert. Présöntéses c járást talált fel kész lakóházak gyártására s az ő találmánya a villamos szobrászvéiő. *A művészettörténet uj fejezetcíme Amit azután e téren művelt, az valami egészen páratlan volt a bűnügyi történet és a művészettörténet szempontjából egyaránt. Do.' enj ugyanis hamarosan .irányt változtatott és nem közismert műalkotások mását készítenie, hanem uj alkotásokat teremtett — régi képzőművészeti irányzatok stílusában. A római Via de] Vant-aggio-n lévő műtermében alkalmazásba vette saját falálmányu szobrászgépét és hamarosan a müérlő vi ág elé -épet. első alkotásaival. Természetesen nem áruba el, hogy a saját müveit kínálja; azt mondta, hogy ásatások során kerültek elő ezek a müvek. Alkotásainak művészi értéke 'hétsegbevonha- ;at an és „felfedezései“ körül hamarosan élénk eszmecsere fejlődött ki a képzőművésze'; szakirodalomban. Az eszmecserébe maga Dossen-j is beleszólt, azt hangoztatva, hogy az általa felfedezett műkincsek a művészet történet uj fejezetcíme alá kívánkoznak és a „preantik“ korszak termékei. Ami ezután .következet.!, az jellegzetes példája volt a félreismert lángelmék sorsának. Dossena, aki a saját névévé! fémjelzett alkotásaiért alig tudott valamit kapni, hamis, utánzott, vagy .leginkább álréginek nevezhető műkincseivel milliós árakat ért el. A botránypör Ez a botránypör egyébként Dossenának, a I művésznek óriási elégtételü szolgálhatott. Az a különös do og történ;;; ugyanis hogy aikadtak komoly művészi szakemberek, még pedig e-lég szép számmal, akik Dossena beismerése ellenére változatlanul kitartottak amellett, hogy nem hamisit«- ványról van szó, hanem va-ódil régi műkincsekről. Dossena mindenesetre egy csapásra hires ember lett. Üzleti társaság is alakult, -amely vándorló vlilágkiáll-itáat akart rendezni Dossena hamis és magasabb értelemben mégis valódi miia-i- kofásaibó’. — Nem teszek egyebet — hangoztatta — •mint hogy mások stílusában teremtek uj müveket, mert művészetem megkívánja az antik köntöst. Azután elcsendesült körülötte minden. Sikerének utó :ó fellobbanása az volt, amikor megnyerte a cremonai háborús emlékmű pályázatának első diját — ezúttal a saját nevén. Végeredményben a valódi Dossena-müvek I senkinek sem kellettek s utolsó éveiben ez furcsa lángelme elszegényedve, magányosa:? tengette életét.
