Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-30 / 251. szám

19 37 október 3 0. ELLENZÉK HAT NAP BÉCSBEN Szemtől-szemben Schuschnigg fCîîtfîi'PÎli'î ffíll a feladatuk, hogy a Viszonylatoknak EaütCiiaiiai nyugodtabb, tárgyilagosabb szemléletével^ a jövőben egy biztosabb nézőpontot alakítsanak kiu in. BECS, október bő. Tö'n|:énelmi múltja van a független Ausztria k'aucetfáfi hívatatának. Valamikor a hatalmas osztrák—magyar mo­narchia közös külügyminisztériuma, vol t &d az épület, ahova mo'Sl Schuschnigg kancellár .kihaltig-! I ás r a hilvta meg y, nemzetközi újság­író kongresszus iiészlvevöít. Itt határozták el annak idején a boszniai, bevonulást 'és itt folytattak drámai tanácskozásokat a monarchia kormángférfiaf a világháború előestéjén. És amióta megváltozott a világ térképe, az uj Ausztria korínányílért'iái innen hadakoz­tak a po lilikül intrikáik ellen, amelyek Ausz­triát beolvasztását célozták. Három évvel ez­előtt pedig itt játszódott te az utóbbi évek iegször- ngübb politikai drámája: .hivatalos helyi­ségében halálra sebezték az épületbe be­törő ellenfelei Dollfuss Engelbert kancel­lárt. Maii’Her főszerkesztő, az osztrák újságíró sze-övezet elnöke vezeti fel a kancellári hi­vatalba a: kongresszus résztvevőit. Megérkezésünkre kitárul a kancellári hiva­tal kapuja. Egy szakasz katona teljesít szol­gálatot u bejárainál, akik tisztelgésre emelik fegyverüket. Ezt u katonai őrséget Dollfuss tragédiája óla honosították meg a kancellá­ria épüleléhen. ElfogódotUnn megyünk fel a* volt külügyminisztérium fogadótermébe. Eu­rópa 1 őrt éneiének ulolsó három évtizede jut eszünkbe, mialatt nt:i osztrák kancellár titkárja bejelenti, hogy nemsokára szemtől-szemben fogunk álla­pi Kiirt Schuschniggal, Ausztria kormányiánük 'vezetőjével. Beszél a kancellár Az újságíró kongresszus kiküldöttei- félkör alakban, helyezkcd lek el a teremben. Izgal­mas hangulat lesz úrrá. mindönkin. V'égül is kitárni a kancellári dolgozószoba ajtaja és megjelenik az osztrák kancellár Ludwig sajtókamarai elnök és Adam sajtófőnök kí­séretében. Schuschnigg kancelláron egyszerű, utcai ru­ha van. Öltözködése mindjárt az- első pilla­natban azt bizonyltja, hogy a .poligárL elegan­ciát kedveli. Viselkedésén is meglátszik, hogy Ausztria kancellárja szefény ember. Barátságos, mélytűzii szemekkel néz ránk, villogó szemüvegén keresztül, Határozottan' liszteletet ébreszt maga iránt, pedig megjele­nésében nincs semmi feltűnés vágyás, fellé­pése szerény és biz aim átkeltő, Schuschnigg kancellárt az újságírók ösz- szességenek nevében először Mahler főszer^ kesztö köszöntötte. Megköszönte n kancellár­nak azt ® szives fogadtatást, amelyben az. újságíró szervezetek legfőbb szervének kép­viselőit üdvözölte Ausztria. Beszél a kancellár Ezulán Schuschnigg szövetségi kancellár VáühiszoOit. örömének adod kifejezést afelett, hogy a nemzetközi újságíró szervezet tag­jait ezen a történelmi helyen üdvözölheti és teljes sikert kívánt a kongresszusnak. „Afagy érdeklődéssel vettem tudamásul — mondta a kancellár —, hogy azok n kérdések, amelyek­kel Önök foglalkoznak, valóban különös ér­deklődésre tartlfahmk számot. Az idegesség átka Úgy hiszem, hogy úgy a magán, mint a közéletben és termé­szetesen a<z államok közli vonatkozásban is időnknek egyik legnagyobb átka, az ide- gesség dúl. Az idegesség egyik legnagyobb veszéTyforrá­A jelenlegi látogatásunk arról győzőit meg. Hogy Ausztria nagy lépésekben halad a gazda­sági és szociális újjászületés felé. Minden válság és nyugtalanság, minden megráz­kódtatás után is jóleső és megnyugtató az a győzelmes tudat, ami a tiszta mun­kának jutalma, hogy Ön szövetségi kan­cellár ur az uj Ausztria védelme érdeké­ben uj életakaratot vitt ennek az ország­nak vérkeringésébe. Ez 'az Auszfniiat. mely dicsőségben^ aimnyirai gazdag múltra lekínthet vissza, melynek pompás 6zel!Iemi csillogása átfénylik a szá­zad dk cin, ez az Ausztria;, melynek jelenét Ön szövetségi kálnicélF.ár ur olyan erős ke­zekkel építi, elfogulatlanul állít a valóság gyakorlatával szemben és biziailommaíl te­kinthet a jövő elé, mely várakozásait beOefll- jösi'tii. Az elmúlt] évszázadok dala nem aka­dályoz meg minket abban, hogy ne halljjuk meg korulr.lk hívásátt, melyet annál is inkább akarunk Ikövietinij, mert ha lassan is, de sej- lődmek a jövő megvalósailáseki nyomai. Eb­ben a pillanatban szövetségi 'kancellár ur összes goindoMlaiilnlk ia sons tülloktárába- zárt lehetőségekre irányulnak, mert ezektől a lehetőségekiő? várjuk az Ön büszke és erélyes munkája eredményének beteljesülését hazájuk, Ausztria javára. Dons főszerkesztő nagy hatású beszédét élénk helyesíésrvel fogadták a kiküldöttek. Schuschy.i'gg szövetségi kan/celílátr saivéiye- sen mondott köszönetét a szónokn/ak meleg Szavaiért,. sn. az őszinte és barátságos államok közti vi­szonynak is. Úgy hiszem Önöknek újságírók­nak, de a politikus okinak Is, akármilyen nyelven is beszédnek és akármelyik állom fennhatósága alá is tartoznak aiz a feladatuk, hogy a viszonylatoknnk nyugodtabb, tárgyilagosabb szemléletével a jövőben egy biztosabb nézőpontot alakít­sanak ki. Az Önök feladata' az, hogy gondjuk legyen rá, miszerint a lehetőség szerint minden ide­gesség eltűnjön. Mert minél kevésbé idegesek azok, akik a köz­véleményt hordozzák, annál bizonyosab­ban érjük el azt, amit mi itt Ausztriában minden politikai akarásunk foglalatéul, emberi sóvárgásunk tárgyául tekintünk: a békét! Azt a békét, amely az igazi emberiség és a müivelődéts' megtartásáért van! Még egyszer szívélyes istenhozotlat mondok Önöknek és nagyon fogok örvendeni, ha a mi orszá­giunkból jó emlékekkel fognak visszatérni hazájukba. A szövetségi kancellár beszédét a nemzet­közi újságírás összegyűlt képviselői1 élénk tetszéssel' kísérték. Ezután az osztrák ujság- irószervezet vezetője, Mailfer főszerkesztő bemutatta a sző vétség! kancellárnak 3 vég­rehajtó bizottság tagjait. Dollfuss emléke Ezek után Dons főszerkesztő (Belgium) emelkedett szólásra és a következőket mond­ta: A nemzetközi ujságiiróértekezlet végrehaj­tóbizottságának nevében köszömetemet feje­zem ki a. szövetségi kancellár urnák azért a. fogadtatásáéit, mellyel mindnyájunkat meg­tisztelte. Az 0 válasz, amit ön szövetségi kancellár ur, aiz osztrák sajtókamara alelnö- kének Mailfer kollegánknak szavaira adott, elárulja azt a nagy érdeklődést, amellyel munkánkat 'kiséri, de megmutatja azt 0 ma­gas megértést is, amelyet ön a nemzetközi Ausztria útja A fogadtatás ezzel be is fejeződöt'l! Schuschnigg kancellár kezet fogott a kül­döttség vezetőivé] lés kísérőivel együtt' visz- szavonult dolgozószobájába. Előbb azonban engedélyt adott a fogadtatás résztvevői­nek arra, hogy a kancellári hivatalában megtekinthessék Dollfuss kancellár halot­tas szobáját. Ahol Dollfuss meghaVt Áhiloilois csöndben megyünk át 'abba a 'terembe, aboli három évvel ezelőtt utolsó óráit élte a független Ausztria legönzetlenebb harcosa. A függönyök feliig 'le vannak eresztve, a 'Sarokban pedig örök mécses ég ia tragikus sorsú államférfi emlékére. Most csend és béke honol abban a 'teremben, ahol orvosi segítség és papi vigasztalás nélkül elvér­zett az ellenfejei golyóitól halálra sebzett államférfi, Az örök mécses allaitt márvány­Gyermekek számára is »2E Odói fo€|p«p a legjobb fogpép, meri nem keményebb, mini a og zománca. Tehát nem okoz­hat kari a zo­máncnak, ‘azon­kívül nemcsak fisztil, hanem íel is üdíti az egész testet. üfia fogainak ápolása céljá6ól ödol fogpépet fasznál, a legfelyeseőSen jár el, mert az Ödol fogpép megőrzi fogamad épségét ®£D®IL F O G F* É I» ujságiróértekezlet célkitűzései iránt tanúsít. E célkitűzések pedig nz emberek és népek közötti béke politikájának megvalósítását követik a méltóság és a becsület utján. Ebben a törekvésben pedig éppen az osztrák sajtókamapa jut kiváló szerephez. Különös örömünkre szolgát szövetségi kancellár ur, hogy újra az önök hazájának fővárosában lehelünk. A szónok ezután megemlékezel! ar­ról, hogy az értekeztél 1927 évi végrehajló- Lizoltságát îi is fogadta az akkori kancellár, cl Ti Seipel. Négy évvel ezelőtt a bizottság ülésezése alkalmával Budapestre és Becsbe is elutazott S' az utóbbi helyen meglátogatta azt a Dollfuss kancellárt, aki a hazája iránti szerctetét életévéi pecsér telte meg. A biz olts ág még ma is hatása ólait áll; annak a megrázó látogatásnak. láblába vésett arany belük hirdetik, hogy i!I halt mártírhalált Engelbert Dollfuss dr , Ausztria kancellárja. Miataitt megiiiUi'elödve hódolunk a halott emlékének, lehellel'!en nem gondolni árira, hogy milyen múlandó mindéin földi! dicső­ség, Ezekben a 1 érmeikben vadalmaikor egy 'lollivonassal népek sorsáról dönitöbtielk. Az oszfrák-magyar monarchia hatalmas kül• iigyminiszterei! tárgyai!ták meg a viliág sor­sát az akkori Európa nagyhalaillmiaiilniaik kö­veiéi véli. Alá miár elfelejtették /jliifc ,3 Habs­burgok miimCs'Zitereiinek emléké!1, Azóta Ausz­tria politikai szerepe arra. szorilkozík, hogy a fiiggieitiensiégéért: harcoljon. Ennek az esz­mének léit áldozata, Dollfuss kancellár,, aki­nek emlékéből valóságos kultuszt1 colnál!) a hivatalos Aus'Zilria. Kijövünk az egykori ha- l'O",lasszobából és egyik osztrák kollégánk kegyelet'leülj es hangon elmondja a kan celláin meggyilkolásának hitellé s tört éneiét!. államférfi elmúlásával egy fejezet a mo- denn Ausztria történetéből. Elítávozuinlk a kancellár! palotából. Az őr­ség újra vlgyázzba merevedik. Rohamsisa- kos s szunonyos katonák sorakoznak föl* a bejáratitól egészen az első emeletig. Dollfuss mártirhalála tanulságul szolgái?< az osztrák államférfiaknak. Ma, már nem lehelne a HoffbaMptatz-om lévő gyömyörii palotát büntetlenül megtámadni!. Végh József. Dollfuss nem akart menekülni Osztrák kollégánk) szerint, Dollfuss kan­cellár is el tudott volltaa menekülni minlsz- tertláirsaiivail együt'S 'a merénylők elől. A kancellár azonban annyira bízott nép­szerűségében, hogy nem számított tragé­diára. Miiabatt politikai! elvbarátai egyik hálsóajló­nál) kijutottak a veszélyből, Dollfuss a nagy tanácskozó terembe ment, ahol most minket vezetnek keresztül. Itt találkozott össze a palotába behatoló me­rénylőkkel, akik rálőttek a védtelen em­berre. A súlyosan megsebesült knncieüíár utolsó erejével álvonszoHlia vérző lesíél a szomszéd szobába,, aho1!: azután kilehelne merne« lel­két. Az utolsó órák részleteit már ismer­jük. Dollfuss gyilkosai a kancellár ut'olisó kívánságát sem leljetsiifeltélk és nem akarlak papot hívni a haldoklóhoz. így «árult l>e az Olcsóbb tesz a vasat BUCUREŞTI, október 29. 'A CFR vezérigazgatóság 1938 január elsejével a Rapid és gyorsvonatok sze­mélyszállítási diját leszállítja. A gyors- vonati különbözet kisebb lesz s a Rapi- don mindössze 10—30 lejt kell majd fi­zetni osztály szerint ,,tikett“ díjban. Holtponté fUiOtí o nyomozás a Tóin- gyilkosság agyőben NAGYVÁRAD, október 29. A határtalan kegyetlenséggel meg­gyilkolt Tóth István nagyváradi gyógy­szerész ügyéhen megindított rendőri nyomozás holtpontra jutóit. A rendőr­ség 5 napi letartóztatás után tegnap sza­badlábra helyezte a gyilkosság gyanúja miatt letartóztatott Szilágyi Péternél, mert a nyomozás rendjén nem merült fel ellene semmi bizonyíték. A gyógy­szerész holttestét édesapja, idősebb Tóth István, tegnap hazaszállította. Elmon­dotta, hogy fia rendes, jó fiú volt, aki öt néha segélyezte. Tíz hold földje, kis házikója volt, amely most az édesapja birtokába kerül. Semmi uj nyom nem merült fel s igy a rendőrség a rejtélyes üggyel szemben tehetetlen. Az ELLENZÉK a haladási szolgálj. kisebbségi és emberi jogok előharctWS,

Next

/
Oldalképek
Tartalom