Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-28 / 249. szám
1937 október 28. ELLENZÉK ÉHES VAGYOK... Megrázó, drámai jelenet az előkelő villasoron. - Egy segitségetkérő levél kálváriás útja — a címzettig CLUJ—.KOLOZSVÁR, október hó. Annak a szomorú és a mai korszakot aranyira jellemző gazdasági válságnak és munkanélküliségnek, amelynek frontjára az utóbbi években aranyi sok jobb sorsra érdemes fiatalember esett el s amely aranyi sok családra zúdított szerenos'étlenségét — most egy újabb közkatonája, egy 23 éves fiatalember volt a kiszemelt áldozata. Ez a szó talán, hogy Sz'ékely Tibor ennek a drámai mozzanatokban bővelkedő történetnek a hőse. Fena- tebb azt irtuk róla, hogy — elesett. A világháborúban ennek o szónak más jelentősége volt. Tragikusabb. Megdöbbentőbb és jóvátehetetlen. Aki elesett, az meghalt. Az befejezte a további küzdelmet. Az hősi halóit volt. Székely Tibor azonban nem a világháborúban esett el, hanem a békében. Ebben a mai sivár, reménytelen, kilátástalan, egyik tragédiát a másik után kitermelő, talán a háborúnál is rosszabb, békédén békében. Nem halt meg, csak — elesett. Az éhségtől. Az el- csigázottságtól, a kimerüléstől, s attól a szörny ü gondolattól, úttól a szivet léiket összeri- csaritó kínzó tépelődéstől, hogy: mi lesz vele és’ mi lesz a szüleivel? Nagyváradról jött ide néhány nappal ezelőtt, nem is néhány nappali, hanem egy héttel előbb és elkezdett kilincselni. Ahol csuk lehetett, mindenütt megpróbálta. Állásért kö- nyörgött. Hogy kenyeret kapjon. Hogy mi'.kt tette? Filmszerű gyorsasággal, röviden is elég talán, ha felvonul tótjuk az előzményeket. A Székely család kiegyensúlyozott harmóniában ■élt évtizedeken keresztül Váradon. A család feje törvényszéki tisztviselő volt s tisztségét hosszra időn keresztül közmegelégedésre becsülettel töltette lie. Senkinek sem volt ellene panasza. De jöttek ez utóbbi évek és jött a nyelvvizsga és az Íi5 éves ember, aki közel két évtizeden át román impérium alatt is megállta helyét a posztján, egy napon arra ébredt, hogy — megbukott. Hogy mit jelent ez, azt mindenki tudja. Nyugdíj, végkielégítés, egyetlen fillér nélkül veheti kalapját és mehet, ahová tud. ö is elindult. De hová? Szerény kis javada-1-mazásu tisztviselő mit gyűjthetett össze magának késő öregségére? Gs'ak morzsákat is összespórolhatott e a mncstelem napokra? Semmijük sem volt. A fira, Székely Tibor elérte a 23 évet. Tanulmányainak közvetlenül a -befejezése elő't állott. De miből folytassa most tovább? Előbb a feleséig, az asszony próbálkozott meg koszt- adással, aztán a teépitett tisztviselő kísérelte meg uj egzisztenciát teremteni magának. De hol? ötvenéves fejjel kezdeni uj életet a mai víHlágb-ara-, Tehet-e ez? Azután a fira is elindult. Abbahagyta a tanulmányait, csak hogy minél hamarabb kenyeret tudjon adni szüleinek és magának. De minden hiába. Semmi eredmény. Ehe.s vagyak!... 'Egy héttel ezelőtt Székely Tibor Kolozsvárra jött. Vallomása szerint 34 helyen fordult meg, de sehol egyetlen biztató szó. Végül valakinek a tanácsára levelet irt a nemes emberbaráti érzelmeiről szinte közismert Farkas Józsefnek, a Dermata bőrgyár egyik igazgatójának. A levél elkészült. Es Székely Tibor elindult a Farkas igazgató Maiorescu utcai lakása felé, hogy személyesen adja át. Elindult? Csak nehezen vánszorgott, meg- megroggyonő térddel, a-z- éhségtől elcsigázottan és- amikor a ház elé ért, már annyi ereje sem volt, hogy becsengessen, összeesett ott ■az utcán. Kolozsvárnak ebben a villa,soros finom utcájában. Úgy szedték fel a földről. A villasor aszfaltjáról. Egy rendőr emelte fel. Alig tudott egyikét szót mondani, de a levél ott vo’ t a kezében-. A címzettet mindenki ismerte -az utcában. Es Székely Tibor, ez az I éhségtől agyongyötört 23 éves fiatalember [ néhány pillanat múlva bent volt az igazgató-—-■ áldozat — nem fedi éppen « valóságot, miután e pillanatban remény van arra, hogy ezt az újabb kisebbségi családot, amelyről az alábbiakban szó lesz., s amelynek érdekében az említett 23 éves fiatalember kétségbeesett küzködóssel, erejének végső megfeszítésével adta le az S. O. S.l jeleket — találni sikerülni fog még megmenteni. lakásában. Nem kellett egy szót sem szólnia. Ott volt a- levél,. Az -a gorkiji tömörséggel megirt néhány sor. De ebből a papírra vetett néhány soriból megrázó reálitással bontakozott ki a lényeg, a-meüiy pillanat alatt feltárta -az egés-z tragédiát: Éhes vagyok!... Bent a házban az tán enni ad bak a gyer- meksor-ból alighogy felserdült, elgyötört fiatalembernek. Enni adtak. És jó szót is adtak. Biztatót, reménykeltőt, megnyugtatót. És pénzt. Néhány napra való megélhetést. Any- nyit, hogy egyelőre egy kis erőre kapjon. Azután: állást. Exi-sztenciiát. Kenyeret'. Ami a legfőbb. Ami több minden'niél. Csak néhány nap -a-z egész. Amig hivatalosan elintézik a dolgát és azután beléphet az állásba. Az ember nem is tudja, milyen kommentárral kiséri ezt az eseményt. Az első, áradt önkéntelenül is érezni a történet hallatán, valami jóleső melegség, valami bátorító és minidének előtt az, hogy — talán még sincsen veszve mii-nden. Emberséges heppiend! Az esettel kapcsolatban felkerestük Farkas József igazgatót, aki első pillanat bau éli akarja hárítani magától az intervjut. Tekintetében, ahogy ránk -néz, ez áll: Nem tudok én kérem az ilyesmiről beszélni. A többit már mondja: — Csak egyet tudok, -az emberiség azt d% tálja, hogy akin csak lehet, segiten-i kell Megrázzóbb haragú levelet soha nem olvas tarai még. A többiről nem beszél. A segély nyújtásról. A közvetlen első segélyről, amely ben családja az utcán összeesett Széxeliy Ti bort része sitei te. Mindezt már csak -a házbe bektől tudjuk meg. Nem is-folytatjuk az intervjut. Minek? Am itt történt, a tény többet mond mindenné’ És e pillanatban a posta talán már repíti is Nagyváradra az uj életet fakasztó táviratot amelyben Székely Tibor boldogan jelenti apjának és anyjának: Állást kaptam! Most már lesz kenyerünk!... (g- <*:> Irodalmi szeminárium létesítésének tervével foglalkozott a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság közgyűlésén Tg.-Mures—Marosvásárhely, október hó. A Kemény Zsimond Irodalmi Társaság tisztújító közgyűlését vasárnap 'tartotta meg: a maros vásárhelyi- református kollégiumban. A közgyűlés délelőtt n órakor kezdődött. Báró Kemény János elnök megnyitó beszéde után üdvözölte a szép számban megjelent -tagokat, majd felkérte Trozner Lajos ügyvezető elnököt, hogy tegye meg bejelentéseit. Trozner Lajos az elnökhöz és ia tagokhoz intézett üdvözlő szavai u-tán kéri az Irodalmi Társaság elnökét, hogy továbbra is vállalja a pártfogást, amelynek szükségét annyiszor érezte -a Társaság. Ezu-tán keni a megválasztandó uj vezetőséget-, hogy a Kemény Zsigmond-emlékű nneipályt Pusztakamaráson, a nagynevű adapitó sírjánál: rendezzék meg, amelyben részvételre kérjék fel -a-z EGÉ-t és több közművelődési egyesületet is. Bejelenti, hogy -annakidején a székely népmeséknek rábízott összegyűjtésében eredménnyel járt el és a gyűjteményt ki-adás végett Berde Máriának ada át. Molter Károly elmondja, hogy tudomá&a szerint Berde Mária tárgyalásokat is -kezdetit a gyűjtemény minél előbbi kiadatása ügyében. Trozner Lajos ezután arra 'kéri a közgyűlést, hogy a fiisztujitás során (tekintsenek el személyétől, miután magánügyei nem -adnak lehetőséget arra-, hogy esetleges 'tisztségét zavartalanul} ellássa. Ezután Kemény János báró Knbdebo Emmát és Ga gyi Lászlót kéri fel a jegyzőkönyv hn-telesi- -tésére. Ezután Senyi László tette meg 'titkán! jelentését. Bár a Kemény Zsigmond Irodaim! Társaság súlyos -anyagi nehézségekkel küzd, munkája — mondta Sanyi főtitkár — mégis számot tevő irodalmi életünkben. A társaság szárnyvédelme -alatt jutatta névhez néhány fiatal erdélyi tehetség, mint a város banya-dó zenei életének friss reménysége, Nagy István, továbbá Molnár Balázs, Magyar András, valamint Sándor Judit, Flórián Tibor és K-abos Év-a is. Beszámolt továbbá Sényj László azokról a -tárgyalásairól, amelyeket a Társaság megbízásából a kolozsvári Magyar Színházzal folytatott az elmúlt ősszel Marosvásárhelynek állandó mellékállomásként való bekapcsolása érdekében. Az akkor 'létrejött megegyezés azonban végrehajthatatlan maradt. Majd bejelenti, hogy dr. Czakó József a kollégiumban őrzött Bolyai-koponya elhelyezésére remek üveges ereklyes-zekrényt adományozott a kollégiumnak. A kollégium há. zi múzeumának szakszerű rendezésére a 'társaság képvisel elében Teleki Domokos grófot kérte fel. Ezután indit-ványozza, hogy miután Trozner Lajos ügyvezető allelnök, aki negyedszázadon át viselte 'tisztségét, távozni készül, a -megüresedett vezetőhelyet ne töltsék be, m[ntt egy kifejezve iránta- a társulat megbecsülését, hanem az ügykör elvállalására 'az ezúttal egyetlen személyben megválasztandó alelnököt kérjék fel. A titkári jelentés és az elhangzott javaslat elfogadása után Moher Károly teszi meg pénztári beszámolóját. A felmeratvény után megtörténik a tisz-t- uji-tás. Korelnökké Lövy Ferencet nevezik ki, majd újraválasztják a régi vezetőséget: -elnök báró Kemény János, áléinak Nagy Endre kollégiumi igazgató, aki egyben az ügyvezető; alelnöki ügykört is átvette, titkár Sényi László, jegyző Parczádi Elek, jogtanácsos Gsii-ky László, pénz'tárnok Szekeres Katinka. -Kemény János báró mond ezután székfoglalót, majd Molter Károly rendes taggá valló felvétel ügyében 20 nevet ajánl. Trozner Lajos indítványára köszönetét 'szavaznak ezu-tán dr. Csiky László jogtanácsosnak, aki mindenkor a 'legmesszebbmenő áldozatkészséggel já-rp el a társaság ügyeiben. Kemény János 'báró ezután indítványt tesz, hogy az iskolából kikerülő magyar ifjúság számára Marosásárhelven irodalmi szemináriu mot létesítsen a Társaság, miután ifjúságunk az iskolából való kikerülése után is igen gyakran tájékozatlanul áll nemzete irodalma előtt. Több hozzászólás után elhatározták, hogy az ügyet közgyűlésen megtárgyalják. Ezután Löwy Ferenc korelnök indítványozza, hogy Zágon-i Aranka Péternek 200 éves születési évfordulója alkalmával- a sírját jelöljék meg. Majd az indítványok és hozzászólások után az elnök bezárta az ülést. VIITORUL: Szemünkre hányják, hogy a kormány nem törődött az Ifjúsággal. Mindenekelőtt tisztáznunk kell: mit várhat az ifjúság az államtól? Komoly és hasznos nevelést, továbbá tárgyilagos kiválasztást a nemzeti élet megnyilvánulásának minden ágában. Ami a nevelést illeti, a kormány szép eredményt mutathat fel. Az iskolán kívül Ls fegyelemről gondoskodtunk s kollektiv kötelességekre, közmunkára készítettük elő az ifjúságot. A kiválasztásnál tekintelteil voltunk arra. hogy minden állásnak vizsga, képesség, gyakorlat az álapja. Lehet, hogy némelyek az iratéi lekkel -munka nélkül és égge-i tévesztik össze az ifjúság problémáját. A munkavédelemi törvény nagy javulást hozott, a kormány különleges gondot fordított az ifjúságra, melyet nem szabad elszakítani és külön csoportba tömöríteni. EPenkezőleg: méntől hathatósabban kell az előbbi generációhoz kapcsolni, hogy biztosítsuk a folytonosságot. Súlyos tévedés tehát a sajátságos ifjúsági-kategória fel-áillitása, oly értelemben, hogy ez szembe találja magát a többi kategóriával s az állammal. Demagógikus szólam az, nreiíy a® ifjúságnak pólitikai eszközként és külön kategóriaként valló felhasználását kívánja. LUPTA: A csehszlovákja)* TepBtz—Schö- naiuban könléntb kilengéseik; során a- német kisebbségi Lep viselők. is m-egfelédk-ezfek miagnik-róii. Henl'ein oly levelet -'intézett Benes elnökhöz, melynek közzétételét betil- •tobtélk. A „Völkischer Beobachter“ — Hitter lapja — figyelmeztetésinek nevez! a tevéiét, mely Európa és Csehszlovákia béké- Ijé-re 'egyformán súlyos következni éra vekkel fenyeget. A berlini láp szerint -a csehszílio- vákiia! német kisebbség jó? tudja, hogy a- német nép áll] há-ta mögött, Prága pedig majd megtudja, hogy elmullt a -németek t-e- hetleblen&égiet Bérli rabén külön minb-zteriu- moit áliiio-tlak fel a külföldön éHŐ németek részére s 'a-z agrltáció 'eredményeként -a csehszlovákiai szud éta németek autonómiát követeinek. A „Berliner T age blatt“ magáévá teszi a kénalimet. -melyet sürgősnek j-e- lö? meg. Nem fér kétség törekvésükhöz. I Lehet, hogy most már a romániai németbarátok i!s feleszmélnek, hiszen itt is merész ma-g átért ást tanúsait a német kisebbség a-z utóbbi időben. Legyünk résen. A kisebbségek -külföldről váló irányítása mem egyeztethető össze a nemzeti szuvenaraitós ezen éjével. EPOCA: Érdekes adatokat tudtunk meg Bucureşti háztartásáról. Rosszul teszik a pártok, hogy kisajátítják a városok vezetését. Gyakran látunk képzettség nélküli férfiakat a vezetőségben, olyan községi tanácsos is akadt, ki írni sem tudott és aláírás hedyett kézjegyet tett. A hívatlan elemek szaporodásával arányban súlyosbodott a városok vagyoni helyzete. Azt hittük, hogy a szerény keretek között élő ember akkor is szerény marad, ha magasabb helyet ér el. Csalódtunk, a szegénység és tudatlanság növelik az igényeket. Nyomban el kel] bocsátani a Bucuresti-ii prim árián található képzettség nélküli elemeket. A pártok saját zsebükből űzessék embereiket. ADEVERUL: Az adók 193ő-bera> 4658 miiilll'ióvaíy, 1936-bara 8283 miiil-Móval, 1937- bera 10.166 m-iklh'óval emelkedtek, azaz három év -allaitlfi összesen 23.007 rasiffijiió lej a többlet. Eddig még mem volt péfidia* 1 iiTyes- miiire. A főbe vételi forrás a fogyasztóba adó volt. összesen 23 máJlMrdot tesz U az állami költségvetés végösszege s ebből -az egyenes adóik csupán 2,670 müMóit —> aüftg 10 százalékot — képviselnek- Nagy -tierbet cipelnek a fogyasztó tömegeik', a fogyasztási adót főleg a szegényeik! érzriflt, megdrágittja az éltetett
