Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-28 / 249. szám

19 37 október 2 8. BEEB7Vi»« „Vasi-ZeeiaiaJ iselséa: örökségei fa«i«gy©íl maga safâsi'6*' — írja a francia sajtó Ds-Man szocialista, colt pénzügyminiszter az uj miniszicrelttöh-ielöU EGY ÉRDEKES EPIZÓD: PARIS', október 2G. Fnaincb topóik' nagy 'érdelklíődé-sisel fog’Hal- , f kozmák a belga ik.orm árny válts ággal,. A .JPetlM Jou'imiaá“ szieri.nt Belgiumra nagy belső ne­hézségek korszialka következük. Nem szobád el'feiie'jit'eni — írja a lap — hogy a nymgal­ea ró pai egyensúly megőrzése érdekében egy erős Belgium ma szükségesebb, mint válla- ba. Franca):ország és A'ngliia fám og áfás áriak csak okkor van értéke, ha a belgák maguk biztosítják védelmükéi',. Az „Echo de Pan is ügy ár: Bel'poliiltükai 'téren, úgy látszik, Vmn- Ze eland m-ehéz örökséget hagyott maga u;án. V'ain.-Zee laud, aki nem p óéiul z állt. áiliandr egyensúlyozó tevékenységet gyakorolt. Meg , kelíl I alá Imi most azt: a személyt, aki átve­gye -ezt ,a. szerepeli. BRÜSSZEL, október 27. A belga szocía- Tii'sto párt vezetősége szerfnb az uj belga kormány élére ebből a pártból kikerülő személyieéginek kell kerülnie. De Maiiról1, a lemondotit kormány pénzügyminiszteréről beszélnek, miint a jövő belga miniszterelnök­ről. Dc-Maiv refoirmszociiaClilsUia és erősen nemz éli érzésű politikus. ______^mgHgaŞMga^aE^j^----------­8idlgsMi§ioltâgi i aiap ie a B*üna[“j® pára laáíboyga legelkeseEredletáebb csalfája SANGHAJ, október 27. Tasang japán részről történt elfogla­lását a kinai—japán háború eddig leg- elkeseredettebb csatája előzte meg. A ja­pánok nehéz tüzérsége és repülőgépei napokon át készítették elő a terepet a támadásra. Tevékenységük eredménye- képen Tasang a döntő harc előestéjén már csak földrajzi fogalom maradt, egy. keni utcáinak még nyomát is felszagai- ták a siirü robbanások. Tasang elfogla­lása idején a jó idő lehetővé telte a ja­pánok számára gépesített osztagaik ered­ményes harcbavetését. Tasang elfoglalása után a sanghaji ja­pán arcvonal most félkörben húzódik Lotientől Nangsiang város kapuiig, majd átvonul Tasangon s Kiuangun és Csapej felé irányul. A japán offenziva az egész vonalon, lassan bár, de halad előre. A kínai csapatok kétségbeesett ellenállása azonban késlelteti az előhaladást. Egy japán hadoszlop elérte a Nanking— Sanghaj útvonalat, melyet szét fog rom­bolni, hogy ezáltal! elszigeteljék a Csa- pejben küzdő kinai csapatokat. Mint a japán Domej-ügynökség jelen­ti, a sanghaji harcvonalon eredmény koronázta a japán csapatok fáradozását, mely arra irányult, hogy szétrobbantva Sanghaj pályaudvarától Miaocsiangcse- nig és Liucsiucsenig húzódó 40 km. hosszú kinai védelmi vonal központi ál­lásait, „egészségügyi övezetet“ építsenek ki a város körül. A repülőgépek és tü­zérség által támogatott japán csapatok több mint 100.000 kinai katonát vertek szét mintegy 10 négyzetkilométernyi; fe­lületen, északnyugatra a nemzetközi en­gedményes területektől. Az eddig folyta­tólagos kinai arcvomalat ezáltal két rész­re szakították, Kinai forrásból érkező hirek megerő- síitik a jelentést, hogy a japánaknak az éjszaka sikerült átvágniuk a Sanghaj körüli kinai arcvonalat. Ez a jelentés azonban hozzáfűzi, hogy kinai csapatok hajnalban ellentámadást kezdtek és si­került visszaállitaniok a tegnapi helyze­tet. Japán részről azt állítják, hogy el- vágtág a Natiang—Tasang közötti or­ség jelentése szerint, a belsö-mongoliai Suiyuanban megtették a szükséges in­tézkedéseket az öt nagy mongol törzs 500 kiküldöttjének elszállásolására. A kiküldöttek a közelebbről összeülő első mongol nemzetgyűlésre érkeznek a vá­rosba. Tekintve, hogy a legtekintélyesebb mongol herceg, a 72 éves Yun herceg beteg, valószínűnek tartják, hogy az uj mongol kormány végrehajtó hatalmának vezetőjéül Teh Uaing herceget fogják megválasztani. LONDON, október 27. A Daily Ex­press szerint a sanghaji nemzetközt en­gedményes terület felett tegnap átrepült három japán repülőgép. A japán gépek több lövést adtak le az engedményes te­rület őrállomásaira. masasBBa Togal-iabletták biztosan gyógyitanok: Rh enni át I Idegfáj daltfiaks Részvényt j Spanyol náthát Ülőidegzsábát j Fejfájást és Hüléses betegségeket Ha több mint 7000 orvos, klinika és kórház önként beküldött közjegyzőileg hitelesített írása aTogal kitűnő hatását igazolja, Ön is teljes bizalommal használhatja. A Togal az Ön házi gyógyszerei közül se hiányozzék. Gyógyszertárakban és drogériákban. Lei 52.—, 130.— (és Lei 12.—). » »’ i:«!y kiizkodo diák élei©!®©1 Meglátod, kedves olvasó, hogy alábbi, so­rainkban) egy mesét mondunk el, lele küzde­lemmel, törekvéssel, majd szerencséivel és vé­gül győzelemmel. Sok évvel ezelőtt, Bukovina erdői közt, ahol sokan, étinek küzdelmes életet, született egy flaltubun egy fiúcska. Az ötödik volt a családban, szülei szegények és nélkülözés közt éltek. A kis Andrei világrajövetelé — mert annak keresztelték — újabb terhet je­lentett számukra. Mindazonáltal, ahogy már a románoknál szokás, a szülök szeretettel fo­gadták a család kebelébe. — Látod-e, le Tica, te legkisebbig, lehet, hogy szerencsés leszel az életben! — szólt az apa tréfálkozva. Andrei nem értett belő e semmit. Az évek gyorsan múlnak egymásután. Az idők fonala nyúlik az évek orsóján s az éllet tapasztalatok hullámai napról-napra átcsap maik a fejünk felelt. Andrei gyermekkorát a szülői házi udvarában éii le, az utca porá­ban és a szántóföld barázdái közt. A szülői ház hét lakójának a betevő falatja nehezen kerüli1 ki. Araikor elérkezett az iskoláztatás ideje, ő iis elment, hogy megbámulja a böl­csesség jeleit a falu iskolájában, ahol1 aztán találkozott a játszópajtásaival. Évről'-évre mind ezt az utat járta', amíg egyszer csak elvégezte az elemi iskolb osztá- Oyait .A gyerek kedvet ka,polt a tanuláshoz. — Édesapám, én tovább szeretnék tanulni! — Tanulj, fiam, de nem ludom, honnan teremtem élő, ami ehhez kell? Ha oz isten is úgy akarja és idejében lesz eső, talán meg­csinálhat juk, hogy minden jó legyen. A következő ősszel Butnic Andrei, a buko­vinai erdők közt született gyermek, Cernăuţi egyik főgimnáziumiámatk első osztályába irat­kozott. Az első évben még ment a dolog, ahogy ment. A fiúcska mind több és több kedvet mutatott a könyv iránt, de nem igen voit meg neki, amire szüksége volt. A következő évben kezdődtek csak a ne­hézségek isleolgazabon1. Bár Andrei hozzá volt szokva ez otthoni nélkülözésihez, a vá­rosban, idegen környezetben, már-már úgy érezte, hogy vissza kell térnie szülőföldjének barázdái közé, de . . . tudta, hogy ott is mi vár reá. Hogy mi mindenen ment át nyolc gimná­ziumi éven kérésziül? Hogy mit el nem kö­vetett, hogy az iskolában maradhasson? Szol­galatokat végzett, privát órákat adott, úl- matlaokodott, éjjel-nappal küzdölt ® mindez megacélozta erejét az alig megkezdett élet küzdelmeihez. Végül is érettségizett. Jöttek a nyugalom napjai, csendes, gondmen'es vakáció. A távolból, mintha délibáb lett volna, megjelent lelki szemei előtt a bucureştii egyetem a maga mozgalmas életével . . . egy egészen más életteli. De a láthatáron fe­kete fellegek kezdtek gom elfogná. Mit ón­nál a fővárosban, miből fogja fenntartani magát? Az ifjúság bátorságával a zsebében és bi­zalommal szerencsecsillagúban, elment s be­iratkozott az egyetemre, a jogi fakultásra. Egy darabig tisztesvégesen ment ai dolga. Azután jöttek az aggasztó kilátások: az ut­cán négy a park padjain való aílvás, .a kop­lalás, a téli fagy — mert a tél már az ajtó előtt volt. lEzek & látomások egy napon arra ösztö­kélték, hogy egy merésznél is merészebb el­határozást. höjtson végre. Egy állami in'éz- mény igazgatójának ajtaján íoekopogtatolt s megkérte az igazgatói, hogy adjon neki .Vil­lást. Andrei Butnic-maik volt egy jó minősí­tési érettségi bi/onyitványa és hatalmas munka akar ás a. Először elutasították. Meg­próbálta másodszor, harmadszor, a fiú ki­tartása) megkétszereződött és kinevezték ál­lami tisztviselőnek. Következtek a munka napjai, amelyeket megos'Zitott a hivatala és az egyetem köz t Az elég csekély fizetésből Díkást tartha­tott, élelmezhette magát, sőt néha egy da­rab ruhára is telt. Még megtakarítani is tu­dott aprób összegeket s azokat elküldte Bu­kovinában maradt szüleinek. Négy hónap,piai ezelőtt a belvárosban járt­kelt, amikor a Gheorghe Sbanoiu sorsjegy­ár uvftó üzlet kirakatában álló fényképek ra­gadták meg a, figyelmét. Egy fiatalember ké­pét látta, ott, amint éppen egymilliós nyere­ményét fölveszi. Andrei Butnicnak az a gondozatta támadt, hogy valamikor esetleg ő Is milliomos le­het. Egy pillanatnyi megfontolás s elhatá­rozása kész volt. Volt a zsebében.' 250 leje. 200 lejjel vett egy negyed sorsjegyet s to­vább ment. Elinnit 3 hónap. Az október 15-iki hú­záson ez Andrei Butnic sorsjegyének a mel­léklete nyert egymillió lejt. Most látom még a diák-hivatalnok megha­tottságát, amikor megvittem neki e hirt. Egy milliót! . . . Egy milliót! ... Én? Mit csinálok ennyi pénzzel? Eőször is hiazaküddök, mert a szüleimnek jóformán felvevő ruhájuk sincsen s- legszükségesebbe­ket se igen tudják beszerezni. Aztán pedig, az igazat megvallva, nem tudom, mit csi­nálok. Sohasem gondol'am arra, hogy ek­kora összeget nyerhetek. Hogy el ne felejt­sem, elmegyek Georgbe Síanoiu sorsjegy- árusiitóhoz, aki ilyen szerencsésnek bizo­nyult, köszönetét mondok Slanoiu urnák és veszek egy egész sorsjegyet a következő bú­zásra. Másnap Butnic felvette a milliót s hálája jeléül egy fényképet látott el aláírásával Gheorghe Stanoin sersjegyárusiió számára. r> voit államtitkár szágutat. TOKIÓ. október 27. A Domej-ügynök. BUCUREŞTI, október 26. Valér Roman dr. volt államtitkár ér­dekes nyilatkozatot adott az Adeverul- nak, melynek során1 kifejtette a liberális párt erdélyi tagozatának „programaţi- kus“ álláspontját. — Épitő nacionalista programunk — mondotta — szemben áll a fajpolitrká- val, ugyanakkor azonban Erdély kultu­rális és gazdasági életében első helyet kiván biztosítani] a románságnak. Épitő nacionalizmusunk azt jelenti, hogy min­denkit az őt megillető helyre juttatunk. Éjjeli kalandokkal nem lehet embereket felelősségteljes helyre juttatni. Gyerek- ség elhinni, mit mond a demagógia. Ezután a kisebbségek helyzetére ke­rült a sor. — A társadalmi összhang — hangsú­lyozta Valér Roman dr. — gazdasági fejlődés tevén a kisebbségek teljes sza­badságát kívánja, ugyanakkor kulturális téren oly útmutatást kell adnunk, mely mentői több érintkezési pontot létesít a román kultúrával. Rövid időn belül rá­jönnek arra, hogy a középuíon járó sza- badelvüség legjobb biztosítéka a szabad­ságnak. Erdély igen sokat veszítene a diktatúrával. Romániának nincs szüksé­ge „totális'4 rendszerre, a román etni­kai kérdést s a közerkölcsök ügyét enél- kü'l is meg lehet oldani. A jövő, a de­Romániának nincs szüksége ,, totális ‘ ‘rendszerre mokráciáé. Roman Valér dr. végül Erdély speciá­lis kérdéseivel Is foglalkozott. Rámuta­tott arra, hogy az itt élő románság né­met-magyar kultúra világában nőtt fel s több generáció kell ahhoz, hogy teljesen az ókirályság román-francia kultúrájába olvadjon. Gazdasági téren Erdély ma is érezhetően hátrányosabb helyzetben van. A román elem megsegítése egyet jelent az Erdély feletti uralommal. — Erdélynek — fejezte be nyilatko­zatát Roman Vaier dr. — szüksége van az ókirályság támogatására, mely ezt a nacionalista feladatot nem tette még égé. szén magáévá Arner kai bátyjától zsej nyugalmazott biharjegyző ORADEA-NAGYVÁR AD, okt. 26. Hirt adtunk már arról, hogy az ame­rikai Chevlandban meghalt Zák János róm. kath. esperes, aki félmilliónyi dol­lár örökséget hagyott hátra. Az elhunyt­nak testvéröccse, Zák József, állítólag Erdélyben él és a csehszlovákiai ható­ságok a nagyváradi rendőrséget kérték fel, hogy értesítse az örököst a váratlan szerencséről. Tegnap jelentkezett Zák József nyugalmazott jegyző, aki nagy. szegénységben él. Elmondotta, hogy Bi- kács községben volt jegyző, ahonnan el­bocsátották és nyugdiját még nem kap­ta meg. Bátyja 1919-ben vándorolt ki Nyitra-Kosztolány nyi'tramegyei község­ből, püspöki utasításra, mert jól hirta a tót nyelvet. Clevelandban a tót egyház- községnek volt a plébánosa. A szeren­csés örökös elmondotta, hogy az öröksé­get emberbarátii célokra fogja fordítani. ÜSSE*3 erünkén 1 ilSMfSSZiiS 1937. november 14—2Î. Utazás, szálloda,teljes penzió, költöztetések, látogatások,takszák,borravalók,stb. I. oszt. Bucuresti-tő! Í0,05O'— Sej, a határtól 8970'— Sej, II!. oszt. Bucuresti-töl 8,ö50*— lej, a határtól 732ö'— lej. Tájékoztatók és jelentkezések a ROMÁN NEMZETI „VOIAJ şi TURISM“ szervezet összes országbeli ügynökségeinél. Centrala: BUCUREŞTI, Strada Doamnei No. 1. mimii Kolozsvárott: „Europa“ Economia, Piaţa Unirii 67 Er IM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom