Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-24 / 246. szám

193 7 október 24.

ELLENZÉK

A Vásárhelyi Találkozó hivatalos jelentése

ii.

Asztelos Sándor dr. után "Kacsó Sándor: Az erdélyi és a román nép épilö együttélé- ' séneik feltételei és útja cimen tartotta meg előadását. Becsky István, Albrecht Dezső, R-édeQy Károly és dr. V. Zeigler Ernái hozzászólásai után a találkozó bizottságot kül- döt ki, mely az előadóval közösen és a legteljesebb egyetértésben a következő határozati javaslatot terjesztette elő, amit egyhnn guan fogadtak el:

3. A középéül ópoi magyarság egyetlen nyelvi és ku 11urköz ősséget képez, melynek a romániai, magyarság is alkotó része.

2. A romániai magyarság kisebbség: sorsba kerülése óta, mindenkor tanú jelet adta, hogy eleget tett állampolgári Kötelességeinek. Ezzel szemben a román kormányzatok részéről súlyos támadások érték, nemzeti és emberi élet jogaiban és nem kapta meg magatartásáért a kellő méltánylást és elismerést.

3. A román állam hivatását csak akkor tölitheti be teljesen, ha keresztény etnikai követelmények és a valódi demokrácia szel lemében, ha egyforma gondoskodással védi és támogatja keretei között élő összes népeket.

4. A román nép és a romániai magyarság közötti békés együttélésnek mindenck- előitt álló feltétele az, hogy az állam biztosítsa a magyarság népkisebbségi jogait, úgy is, mint állampolgársági egyediknek, úgyis, mint nemzeti közösségnek.

5. A romániai magyarság s annak itt ösz- szegyiilt .ifjúsága a román néppel való testvéri együttélés és megbéküliés szükségességét vallja és ennek megteremtésére őszinte készségét és tiszta szándékát hangsúlyozza. Teszi ezt annál is inkább, mert megg}rőző dése szerint a román és magyar népre a duna-medencében magasabb rendű közös hivatás vár.

6. A Vásárhelyen öszeülit fiatalság egy szabadságot szerető nép nyíltságával fordul a nemzeti álmaiban beteljesült és Gyulafehérvárt magas szelleméhez felemelkedni tudott román néphez és irányítóihoz, hogy az élet és emberi jogaiban veszélyeztetett magyarság számára, találja meg azt a módot, amely a lelki kibéküléshez, egymás becsüie tes megértéséhez vezet és a történelmi, egymásrautaltságban élő két nép számára a szabad testvéri együtélés lehetőségeit megteremti.

Október 3-án Pálffy Antal „Az isk. nevelés, annak reformjai az iskolán kívüli nép nevelésről^ tartott előadást. Hozzászóltak a kérdéshez Bálint Vilmos, Nagy Lajos dr., Kéki Béla, Medve András, dr. Arató András, Venczel József, Vita Sándor, Rohrer Károly, dr. Ja.ncsó Elemér, Abáfai Gusztáv, gr. Vas Albert, Jánossy Zoltán, Fehér Endre dr., Kis Endre dr., Gyárfás Ferenc, Pipó Lajos, Csíki Attila, Domonioh László, Józsa Béla, Vigh Károly, Bányai László, Kalis Sándor.

A kiküldőt bizottság a következő határozati javaslatot terjesztette elő, amit egyhan guan fogadtak el.

A vásárhelyi találkozón egybegyült fiatal erdélyi magyar szellemiség megvizsgálva az iskolai és iskolán kívüli népnevelés kérdéseit, kimondja, hogy:

1. A nemzetnevelést egyetemes magyar kisebbségi feladatnak tekinti, amelytől belső megújhodásunk és fennmaradásunk függ.

2. Megilletődéssel idézvén miaga elé nép- közösségünik, különösképen egyházaink ve tőinek és munkásainak az anyanyelvi oktatás érdekében folytatott hősies küzdelmét, határozottan leszögezi, hogy az anyanyelvi oktatás jogát népünk számára mind alsó-, közép- és felsőfokon, mind a szakoktatás terén érvényesíteni kívánja.

3. Tiltakozik iskoláinknak a törvények ben biztosított szabad működését gátló intézkedések ellen, megállapitja minden magát magyarnak valló szülő jogát, gyermekének magyarnyelvű iskoláztatásához és követeli a romániai magyarság adózásából felékezeti iskoláinkat jogosain megillető állami és községi segélyt.

4. Megállapitja, hogy a nemzetnevelésnek első tényezője a család, épen ezért szüiksé gesnek tartja ennek a szerepnek a magyar családokban való tudatosítását.

5. Felhívja a magyar szülőket, hogy gyermekeiket a magyar tannyelvű iskolákba járassák.

6. Tekintettel arra, hogy a meglévő magyar anyanyelvű iskolák csak egy részét ölelhetik fel a miagyar tanköteles ifjúságnak, egyfelől követeli az állami1 iskolák magyar tagozatainak tényleges felállítását s ott magyar tanerők alkalmazását, másfelől kívánja az iskolán kiviili népnevelés céltudatos in !ézményesitését.

7. Szükségesnek tartja ifjúságunknak ilpa1 ni, kereskedelmi és gazdasági pályák fele irányítását, az ilyen természetű szakoktatás kiépítését, ugyanakkor hangsúlyozottan kívánatosnak tartja, hogy ;■ népi rétegekből kikerülő tehetséges ifjak is minden segítséget megkapjanak arra, hogy megfelelő közép és felsőfokú oktatásban részesüljenek.

8. Mind a falusi, mind a városi népünk szellemi, erkölcsi, jogi, egészségügyi és gazdasági iskolán kívül nevelésének eredmé nyessége szempontjából szükségesnek látja, hogy az E. M. K. E. történelmi hivatásának megfelelően, hozz« létre az erdélyi magyar népnevelési központot, az egyházi), közművelődési és gazdasági szervezetekkel karöltve készítse el az iskolán kívüli nép- mevelés tervét és hasson oda, hogy ez a terv a helyi szervek utján meg is valósuljon.

9. Mind az iskolai, mind az Iskolán kívüli népnevelés előfeltétele, bogy rendelkezünk oly értelmiségii réteggel, amely általános és szakműveltségénél fogva alkalmas a nép- nevelés in unkáin sár a s amely hivatását ebbe ismeri fel, s ezért hangsúlyozói Ion sürgeti az értelmiség nevelés reformját oly irányban, bogy:

a) Történjék gondoskodás a tanítóság népnevelési és gazdasági továbbképzéséről, küllőn szervezendő tanfolyamokon s bármily áldozatok árán is a tanítóság emberséges megélhetésének föltételeiről;

b) Főiskolai hallgatóinknak adassák alkalom. hogy nemzeti művelődési és szakbeli ínvábképzése és a népnevelői feladatokra való felkészülése megvalósuljon;

c) Tanuló értelmiségünk társadalomtudományi leképzést nyerjen, hogy a népi valóság kérdéseiül tárgyibagosam ismerje.

10. A vásárhelyi találkozó gyakorlati teendőként kijelöli, hogy:

a) Minden községben Magyar Ház, illetve faluotthon állittasék fel, népkönyvtárral és olvasókörrel;

b) Az értelmiségi réteg tartsa feladatának a népnevelési cselekvő módon támogatni, egyrészt munkavállalással, másrészt a nép- nevelés ügyét szolgáló sajtó irányításával és az ily természetűi kiadványok terjesztésével;

c) Minden irányban tudatossá kell tenni, hogy o dalkultura, a mükedvelés és a sport elsőrendű népnevelési tényező;

d) Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi mozgalom intézményesítése, valamint az egészségügyi megelőzés-előadások és tanács adói szervek utján népünk fennmaradása érdekében mielőbb megvalósítandó;

5? szépség gyaíí- csak teint

ran

kérdés.

A szép arcbőr elérése céljából alaposan ki kell tisztítanunk a pórusokat. Erre legalkalmasabb Richard Hudnut Three Flowers Cleasing specialis krémje.

Ez a készítmény, az arcbőr hőmérséklete következtében, könnyen folyékonnyá válik, Így behatol a pórusok legmélyéig és kitisztítja azokat.

Az arcbőr szépségének megőrzésére, nem elegendő a bőr megtisztítása,- minden nap ápolni, táplálni és frissíteni is keli. Ezt rendszeresen és minden nehézség nélkül elvégezheti a Three Flowers Richard Hudnut szépségápoló készlet 5 készítményével. A Three Flowers Richard Hudnut készítményekkel való szépség- ápolás a legeredményesebb, mert tökéletes és mégis egyszerű.

RICHARD

HOMO!

e) A faluból városban jzó napszámos-, cseléd- és munkás - alkalmazottak számontartása, nevelése és megszervezése halaszthatatlan feladat.

(Folytatjuk.)

Es©

Kinézck az ablakon, esik.

Blbámész ködöm a halló cseppek le ívta ferde vonalakon és tűnődöm az esőről. Nincs kél: egyforma, eső. Mint ahogy nincs két egyforma ember és nincs két teljesen egyforma falevél.

Van eső, amely megnyugtat. Késő ősszel, délután halkan sziszeg a kályhában a csendes tűz, a szobában kellemes a meleg. El kelletne menni hazulról, néhány (tpiró utat kellene elintézni, de egyik sem fontos. Halasztható valamennyi. Az ember kipillant és látja a gyalogjárón freccsenő cseppeket. A házak kapualjában várakozók 'szoronganak, az utca különben néptelen. A villamos-megállónál esernyős néni várakozik. Nem megyek el, mondja az ember egyezerre, üt hon maradok. S egyszerire észreveszi, hogy elmenni terhére lett volna. Kellemes kis öröm fogja el. K'ét órát ajándékba kapott az élettől. Tesz vesz az íróasztalon. Rágyújt. Az ablakhoz megy> kinéz. Aztán megint jön-megg és könyvet keres. Kényelmese,n elhelyezkedik, hogy majd olvasni fog. Ki is nyitja a könyvet, nézi a sorokat, de nem Iái fa. Pillantása újra csak az ablakra téved. Künn nyugalmasan és szorgalmasan permetezi az ég a vizet, mint a megbízható, derék munkás. A gazdáknak biztosan jó ez. Az ablakon ki- pilhmtónak is jó, derűs ősembernek érzi ma<- gát, aki véd a száraz barlang melege. Az idő múlása mintha megallott volna a végtelenségben, pedig észrevenni, hogy lassan sötétedik. Az élei rendjén van.

Aztán van eső, amelytől kivágni kell. Nyáron, ffalun. Az előbb még rekkenően sütött a nap, a fialevelek meg sem moccanlak a hőségben, n gyep zöld aranyat ragyogott, a réti virágok sárgája, pirosa és kékje szinte remegő hullámokat lökött ki magából, mintha a színek hangokká váltak volna, S egyszerre, a komondor harag jóval, megmordult a menydörgés. Vastag cseppek ^ a nyári ruhán, a kézfejen, az orrhegyen. Valahol dörrenve csapódik egy ablak. Vidám sikoltás. Fussunk, fussunk. Mindenki szállodásnak lendül. Lihegés, piruló arcok, ziháló nevetés. Javában áll az égiháboru. Csattogva dolgozik a bőséges zápor, iq cseppek súlyosak és kövérek, minha ők is érnének, akár a gyümölcs. A kavicsos kerti ut mentén szempillantás alatt kis sárga folyó keletkezik. Fussunk, fussunk. Aztán végre a verandán csapkodja le magáról a vizet mindenki. „Csuromviz vagyok. Te is?“ A nevetők lélegzete fulladozik, mindenki mindenen nevet. FHss, erős növényszag csapzik a levegőben. VilMmlik, dörög. Ezen is nevetni kell. Nincs jobb, mint ok nélkül nevetni.

Aztán van eső, amely maga a végtelenség. Tengeren megy a hajó, s már két napfa esik. Szárazföldet nem látni sehol, eső az egész világ. Mérföldek és mérföldek óriás távolságában hull a vízbe a víz. Egész éjszaka így hullott, egész nap iyy hull; s ma éjszaka is így fog hullani. Annyira teljes valami ez, annyira elemi, hogy a hajó, amely csap:,ott\cm igyekszik előre úszó morzsaként, rendbontó illetlenségnek tetszik. De az eső ügyet sem vet erre a morzsába, hajszálifinom fonalainak milliárdnyi szövevényével tovább szitál érzéketlenül és végtelenül, mint maga a végzet, s a- kajütben kuksoló ember, ha feltekint a passzlansz-kántyáróf, ráeszmél énjének, sorsának, életének jelentéktelen voltára.

Olyan eső is van, amely dühödté idegesít. A téli eső ilyen, amelynek cseppjei égetően szúrnak a vacogó hidegben. Náthás lőcs- pocs, didergés, fejfájás. Jó volna hazamenekülni, mint ahogy az állat behúzódik a maga vackára, de az embernek dolga van. Minden rossz és minden bosszantó. Takszit nem lehet kapni, lökdösődő idegenek jönnek szemközt a szűk járdán, a levél, amelyet fel keli adni, nedves lesz. Ez az eső gonosz és alattomos. Rosszindulatú csellel szelet hoz, hogy oldalról becsaphasson az esernyő alá. A gyalogjáróról felcsap a bokára, hogy oldalt szivárogjon be a cipőbe. Nincs előle menekvés. Csip, kínoz, diderget, bosszant. Az ember már rég otthon van, már rég átöltözött, már rég melegszik a kályhánál, de idegei még még mindig remegnek a tehetetlen haragtól. Ma éjszaka baj lesz az alvással.

És van fájdalmas eső. Amely a vasúti szakasz ablakát verdesi. A szakaszban magányosan ül az utas. Nézi a cseppeket, nézi: hosszasan és szórakozottan figyeli, hogyan szalad le egy-egy csepp a mát megcsinált utón, hogyan öleli magába O; útjába eső vizragyát, hogy a növekvéstől futása hir télén meggyorsuljon. Néha két csepp indul az ablak tetejéről egyszerre s aztán az ab laktábla közepén egybefolynak, hogy egyszerre lezuhanjanak, mint két emberi lény. akik találkoztak az életben és együtt lettek öngyilkosok. A vonat vigasztalan egyhangúsággal robog, olykor megáll valami kis állomáson s ilyenkor meghallani, hogyan ve< > a zápor a kocsi tetejét. Az utas csak a s:i v'éngó ablak csepp eket bámulja, szivét bi

j zonytalan fájdalom szorítja marokra, min , den eszébe jut, ami valaha fájt az életben ; és egyszerre csak megharapja alsó ajkát, hogy el ne sirja magát. A szakaszban nin- csen ugyan senki, de az utas önmaga előtt ’■ restelkedik.

A kacagást nem restelllí az ember, a köny- nyeket igen. Lelkünk esőcseppjeivel igazságtalanok vagyunk.

Gyermelí-díYalapok sí 1957-38. év

őszi és ST^zronza

Bayers Modeführer 45 lej, Catalogues Enfants 40 lej, La Mode Enfantsne 80 lej, AI bum d‘Enfa-nts 10 Olej, Star Enfainl 100 1-e j. Enfant Elegant 135 lej. KaphaJcük Ellenzék könyvosztályáhan, C?nj—ííüuMsrár, Pin ta Uniri], Vidékre uiâttY&leâ fe -azonnal szállítjuk.

á

Irta: HARSÁNYI ZSOLT