Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-01 / 226. szám

1937 október 1. EEEBwraas jó fogpép! Pamfil Seicaru ©szinte vallomása a Magyarországgal való kibékiilésrőlifer^ BUCUREŞTI, szeptember 30. A Románia és Magyarország között Genfben folyó tárgyalások alkalmából, amelyek egész Európa közvéleményét foglalkoztatják, érdekesnek tartottam megkérdezni a román szellemi élet egyik vezérét, Pamfil Seicaru kamarai képvi­selőnek, a Curentul főszerkesztőjének véleményét a román—magyar viszony talán most döntő fázisba jutó nagy pro­blémájáról. A hatalmas lapvezér ugyan is, akit joggal tekinthetünk a román nacionalista közvélemény szóvivőjének, a magyar kérdés iránt meglepő tárgyi­lagosságot tanúsított. (Bár utolsó mon<- datában a gúnynak bizonyos nemét is megtaláljuk.) Pamfil Seicaru a Curentul újonnan épült újságpalotájában fogadott, amely az amerikai sajtófelhŐkarcolók képét idézi képzeletünkbe. Az épületben lázas sürgés-forgás, érzeni, hogy ez valóban olyan üzem, ahol az ország közvélemé­nyét formálják. Seicaru állva fogadott. Lávaszerü egyénisége megnyilatkozik beszédének emelkedett hangú előadásá­ban is. Csupa szenvedély és tűz: meglát­szik rajta a született néptribun. ,A remén nép őszintén óhajba a békéi' — Mit remél a román közvélemény a Genfben folyó román—magyar tárgya­lásoktól? — A román nép őszintén óhajtja a Magyarországgal való megbékiilést, a melynek érdekében a maga részéről mindent elkövet. Hogy ez a kibékülés eddig nem történt meg a két nemzet között, annak oka a Budapest által kezdeményezett revíziós propaganda, amely felébresztette a román nép termé­szetes védekezési ösztönét. Ennek követ­keztében egy sajnálatos külpolitikai lég­kör keletkezett, amely egyáltalán nem vált országaink javára. Pedig minden feltétel megvan ahhoz, hogy a két nép tartós békében, sőt barátságban éljen egymás mellett. Elég, ha arra utalok, hogy úgy a román, mint a magyar nem­zet izoláltan és teljesen magára hagyat­va él a hatalmas szláv és germán nép­tengerek közepette, — Meggyőződésem, hogy a két nép közötti állítólagos antago- nizmus csak a mesterségesen szított gyűlölet következménye. A román nép a valóságban rendkívül békeszerető természetű és bárha számolni szoktunk is a hosszú elnyomatása alatt lelkében felgyülemlett keserűséggel, so­hasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a nép mélyen emberséges ér­zésű. Egészen bizonyos az is, hogy a magyar nép sem olyan, mint ami­lyennek mi románok képzeljük. Tehát mindenekelőtt az egymásról ki­alakult fogalmainkat kell helyesbitenünk. — A kölcsönös megismerés alapja lesz a kölcsönös megbecsülésnek. Hogy me­lyik eszközt tartom legjobbnak egymás igazi megismerésére? Ez a válaszom: az irodalmat! Az irodalom a népek va lódi lelkületűnk leghűségesebb kifeje­zője. Tehát egymás irodalmi kincseinek fordítások utján való megismerését igye kezzünk népeink körében minden ren­delkezésünkre álló eszközzel propagálni. Ez közelebb visz majd egymáshoz, mint a diplomaták sokszor oly meddő mester­kedései. — Hogyan képzeli el gyakorlatilag a két ország szorosabb együttműködését? — Mindenekelőtt a két ország gazda­sági életét közös nevezőre hozni. Romá­nia és Magyarország gazdasági téren köztudomásúlag sok tekintetben harmó- nikusan kiegészíti egymást. Talán ez az a téridért, ahol leghamarabb valósíthatjuk meg országaink békés együttműködését. — Feltétlenül szükséges azonban, hogy a teljes őszinteség hangját üssük meg egymással szemben. Tárjuk fel őszintén egymás előtt sérelmeinket és kívánsá­gainkat, hadd lássuk, hányadán állunk egymással? Ha meglesz bennünk a jó akarat, úgy minden akadályt elhárítha­tunk a két ország kibékülésének utjából. így jutunk el egy olyan valóságos lelki antanthoz, amelynek légkörében béké­ben élhet egymás mellett az egymásra talált két szomszéd nép. Érzik hangjából az őszinteség, amikor ezt mondja: — Igazán nem vagyok a magyar nép ellensége. Sőt személyileg határozottan rokonszenvezem a magyarokkal, akiket a nemes Don Quichote lovag utolsó le- származottainak tartok. SEIDNEB IMRE Románcát MII mX SOMÁN SAJTÓ CURENTUL: Az egész országot megdöb­bentette a csúcsai vasúti szerencsétlenség hi­re. Legborzasztóbb volt az utóbbi évek vas­úti szerencsétlenségei között, mégsem fog­lalkoznak eléggé okaival. A háború után ke­veset tettek az állomások felszereléseinek modernizálására. Ezzel szemben számtalan uj intézkedést adtak ki a vonatok elindítá­sára és fogadására s a munkakört úgy meg­terhelték, hogy szinte lehetetlen ennek ellá­tása. Zöld asztaj mellől nagy megtakarításo­kat eszközöltek a forgalmi és vontató szol­gálatban, hol erejük fölött dolgoznak az al­kalmazottak az eddig sohasem tapasztalt óriási forgalomban. Elvitték a rutinos, szak­értelemmel bíró régi főnököket és hivatal­nokokat s néhányéves szolgálati idővel ren­delkező olyan fiatalokat rendeltek naggfor- galmu állomásokra, kikből hiányzik a fele­lősségérzet és gyakorlat. Fiatal mérnökök irányítják a forgalmi és vontató felügyelősé­geket. A háború előtt és háború után csak akkor kerülhetett mérnök a felügyelőség élé­re, ha előbb főmérnöki fokozatig jutott, ha tehát előbb végigjárta a tapasztalatok isko­láját: Mert akármilyen szép dolog is a dip­loma, mégsem jelenti, hogy valaki bonyolult szolgálatot is elláthat. Nem találunk ilyesmit sehol a világon. A vasúti szerencsétlenségek ősszel mindig szaporodnak, decemberig két­szeres, háromszoros lesz a forgalom. Csak a hibák kiküszöbölésével szabadulhatunk a bajoktól. TIMPUL (Iorga professzor írja): Francia vendégünk: Louis Marin, őszinte uyilatko ratot adott, mielőtt hazaindult. Elismerte, hogy nagy haladást tettünk a Memorandum- per 6ta, melyet elfelejtett szomszédunk s kár, hogy ezt mi is feledni hagyjuk. A fran­cia politikus több oly dolgot figyelt meg, melyet meg kell változtatnunk. Azt mondja: — sokat költünk. Valóban, roppant kiadást folyósítunk külsőségekre, ezen a téren talán egyedül állunk a világon. Nem építésre köl­tünk s fedezet nélkül hagyjuk a legfonto sabbakat: utakat, egészségügyet. Az ablakon hajítjuk ki pénzünket oly semmiségekre, mi­ket külföldről hoznak. Sok kongresszuson •vettem részt, de nem találtam sehol a ná­lunk rendezett bankettekhez hasonlókat. Többet ér a tudományos munkálkodás, mint a vendégek tiszteletére felszolgált különleges halikra. Louis Marin még megjegyezte, hogy ■az ország gazdasága és kincsei idegen ki­használás alatt ’vannak. Ez a legfájdalma sabb. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép ílállí« fáiban, hatalmas választékban már tít) lej. tői kezdve kaphatók az ELLENZÉK '.üjnjft* Mzt&yábaoa Cluj, Plata Uahd-V Eltemették «z iegsiteklsi aittőszerencsétflenségelc áldozatait CLUJ-KOLOZSVÄR, szeptember 30. Tegnap délután óriási gyászoló kö­zönség jelenlétében, mély részvét kísére­tében helyezték örök nyugalomra Forry Lajost, Zágoni Rózsikát és Kábán Antalt, a vasárnapi motorkerékpár és gépkocsi- szerencsétlenség áldozatait. Forry Lajos holttestét a klinika halottas kápolnájá­ból kisérték utolsó útjára. A gyászkocsi előtt 9 koszorút vittek a kolozsvári mo­torkerékpárosok és az elhunyt gépkocsi- javitó üzemének munkásai. Ezután ha­ladt a gyászhintó, amely mögött ezrekL re menő közönség következett. Képvisel­tették magukat a temetésen a kolozsvári motor klub, autó klub, Rapid autóbusz­társaság és a gépkocsivezetők sziiindikát- tusa, az összes kolozsvári garázsok. A klinikai kápolnában Kádár Géza, alsó­város* lelkész mondott gyászbeszédet. — Forry hamvainak elhantolása után a gyászkocsi visszatért a klinikai kápol­nához és Zágoni Rózsikának, a szeren­csétlenség második áldozatának holttes­tét vitte a temetőbe. E temetésen is ren­geteg ember, főleg sok nő és zenész vett részt. — A két temetés között Ká­bán Antal, siketnéma intézeti igazgató­nak a fiát temették a köztemető halottas kápolnájából. Halálát az eddigi birekkel ellentétben az idézte elő, hogy a gépko­csi szélvédőjének acélkereke törött el és ez a kerék fúródott a gyomrába. Kábán nem vezette a gépkocsit, mert nem értett az autóvezetéshez. Felállóit a kocsiból, amikor a gépkocsi a fának rohant és igy történt a szerencsétlenség. Ma, csütörtökön a ROYAL sláger­mozgóban egy szenzációs oysiágos premie? kezdi meg diadalutját! !! LÁZADÓ fogolyt: Egy ártatlanul elitéit fegyenc élete pereg le szemeink előtt... Egy ár­tatlan élet megrázó drámája, ame ynek súlyát sok millió ember fogja átélni e film hatása alatt. — Főszerepben: PETER LORRE, VICTOR Mc. LAQI.ENés JUNE LANG. Előtte: UJ FOX JOURNAL I J Válasz a Vásárhelyi Találkozó ügyében az Erdélyi Fiatalok Kolptuk és közzétesszük az alábbi nyilat­kozatot: ,,Az Erdélyi Fiatalok“ szerkesztősége ter­jedelmes iratot bocsátott közre ebben a lap­ban is. A ,,Vásárhelyi Találkozó“ előkészítő bizottsága erre az iratra röviden és nyíltan a következőket válaszolja: Közöljük, hogy az „Erdélyi Fiatalok“ szer. kesztő^ége nevében csak néhány ember ha­dakozik. Mind értékes magyar fiuk. Nagy ré­szüknek küldtünk is meghívót a találkozóra. Magáival a szerkesztőséggel azonban soha és semmiféle formában nem tárgyaltunk. El­vünk az volt, hogy egyéneket szólítsunk a közös munkára. Csak ez az elgondolás lát­szott alkalmasnak arra, hogy olyan összefo­gást. hozhassunk létre, mely társadalmunk minden színét tükrözi. A meghívottak névso­rának összeállításánál semmi szerepet nem játszóit az, hogy valaki az „Erdélyi Fiata­lok“ köréhez tartozik-e vagy sem. Akiket erről a tájékokról meghívtunk, úgyis meg­hívtuk volna, ha történetesen <a Hitelben :r nának cikkeket. így László Dezsőt is egyé­nileg kértük fel arra, hogy az előkészítő bi­zottságnak egyik tagságát vállalja el és a ta­lálkozón mondjon előadást. Jancsó Bélát is kértük, hogy első értekezleteinken vegyen részt. Formai kifogásokkal mindig távol ma­radtak. Végre László Dezső, <akl az ,,Erdélyi Fia­talok“ szerkesztője, közölte Írásban velünk, hogy részvételét a szerkesztőség döntésétől tette függőivé. A szerkesztőség [>edig úgy döntött, hogy az ifjú szellemiség legfőbb irá­nyító szerve «z „Erdélyi Fiatalok“ szerkesz­tősége leg}’en és a „Hitel“ szerkesztősége: ha ez az utóbbi defenál nekik. Nem defe- rált volna, hiszen már egy esztendeje hábo­ruznak. így hát maradt volna egyedül az .^Erd'élyi Fiatalok“, vagy széjjelment volna az egfész. Mi felelősséget éreztünk: inkább az erdé­lyi magyarság egyeteme.s ügyét tekintettük, mint az „Eívdélyi Fiatalok“ monopóliuméit. .Ezért az előkészítés munkájában és az elő­adásokban lemondtunk két emberről. De a találkozóra meghívót mindezek ellenére is küldtünk nekik. Ez a rövid és igaz történet. A „Vásárhelyi Találkozó“ előkészítő bizottsága. Állandó ro ci! lilább kilégzései* SzotHete roszorsz Ag&n MOSZKVA, szeptember 30. A leninyrúdi szovjet bíróság tegnap kémkedés és szabotázs miatt halálra ítél­te a leningrádi villamosüzem JO tisztvi­selőjét. A halálraítélteket tegnap már ki is végezték. Uwa szentelték a tégi céhek zászlóit CLUJ-KOLOZSVÁR, szeptember 30. A főtéri Szent Mihály templom védő­szentjének tiszteletére rendezett egyházi ünnepség keretében ujraszentelték azok­nak a rég megszűnt iparos céheknek zászlóit, melyek Kolozsvár fejlődésében valamikor olyan nagy szerepet vittek. Délelőtt 10 órakor kezdődött a szertar­tás ünnepi misével, amelyet nagy segéd­lettel Márton Áron kanonok-plébános végzett. A zászlókat a plébánia épületé­ből a Kolping Legényegylet tagja* vitték a templomba, melynek ajtajában a pap­ság fogadta őket. A szentbeszédet Veress Ernő dr. mondotta, aki a rég megszűnt céhek jelentőségét méltatta. A felszentelt zászlókat vasárnap délelőtt a Kolping Legényegyletbe viiszik át, ahol tovább fogják őrizni őket. HURUTOS SÁRGASÁG FELLÉPÉSÉNÉL az igen enyhe hatású természetes FERENC JÓZSEt- keserüviz lehetőleg mindennap reggel felkeléskor és esne lefekvés előtt fél-fél pohárnyi mennyiség­ben használandó. Az orvosok ajánlják. Gyöngyélet a katonaélet Londonból jelentik: A hadügyminisztéri­um a toborzás eredményeinek javítása'a megengedte, bogy a 21-ik évüket betöltőit katonák kiképzésük befejezése után a ka szárnyán kívül alhatnak, , mig a 21 évnél fiatalabb katonák helyben lakó szüleiknél vagy gyámjaiknál tölthetik az éjszakát. A közelmúltban a minisztérium a következő fontos engedményeket tette a katonaságnak: a napi étkezés számának növelése háromról négyre, külön tejadagok kiszolgáltatása, az elszállásolások javítása, a zsoldból való le­vonások teljes megszüntetése és a munkakö­telezettség lényeges csökkentése. MICHEL bélye cr. katalógusok 1938. évre! Europa Katalog 150, Welt-Katalog215 lei Kaphatók az Ellenzék könyv osztály ában Cíuj—Kolozsvár, P. Unirii. Vid.ki r n- delé eket utánvéttel is azonnal intézünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom