Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-01 / 226. szám
1937 október 1. EEEBwraas jó fogpép! Pamfil Seicaru ©szinte vallomása a Magyarországgal való kibékiilésrőlifer^ BUCUREŞTI, szeptember 30. A Románia és Magyarország között Genfben folyó tárgyalások alkalmából, amelyek egész Európa közvéleményét foglalkoztatják, érdekesnek tartottam megkérdezni a román szellemi élet egyik vezérét, Pamfil Seicaru kamarai képviselőnek, a Curentul főszerkesztőjének véleményét a román—magyar viszony talán most döntő fázisba jutó nagy problémájáról. A hatalmas lapvezér ugyan is, akit joggal tekinthetünk a román nacionalista közvélemény szóvivőjének, a magyar kérdés iránt meglepő tárgyilagosságot tanúsított. (Bár utolsó mon<- datában a gúnynak bizonyos nemét is megtaláljuk.) Pamfil Seicaru a Curentul újonnan épült újságpalotájában fogadott, amely az amerikai sajtófelhŐkarcolók képét idézi képzeletünkbe. Az épületben lázas sürgés-forgás, érzeni, hogy ez valóban olyan üzem, ahol az ország közvéleményét formálják. Seicaru állva fogadott. Lávaszerü egyénisége megnyilatkozik beszédének emelkedett hangú előadásában is. Csupa szenvedély és tűz: meglátszik rajta a született néptribun. ,A remén nép őszintén óhajba a békéi' — Mit remél a román közvélemény a Genfben folyó román—magyar tárgyalásoktól? — A román nép őszintén óhajtja a Magyarországgal való megbékiilést, a melynek érdekében a maga részéről mindent elkövet. Hogy ez a kibékülés eddig nem történt meg a két nemzet között, annak oka a Budapest által kezdeményezett revíziós propaganda, amely felébresztette a román nép természetes védekezési ösztönét. Ennek következtében egy sajnálatos külpolitikai légkör keletkezett, amely egyáltalán nem vált országaink javára. Pedig minden feltétel megvan ahhoz, hogy a két nép tartós békében, sőt barátságban éljen egymás mellett. Elég, ha arra utalok, hogy úgy a román, mint a magyar nemzet izoláltan és teljesen magára hagyatva él a hatalmas szláv és germán néptengerek közepette, — Meggyőződésem, hogy a két nép közötti állítólagos antago- nizmus csak a mesterségesen szított gyűlölet következménye. A román nép a valóságban rendkívül békeszerető természetű és bárha számolni szoktunk is a hosszú elnyomatása alatt lelkében felgyülemlett keserűséggel, sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a nép mélyen emberséges érzésű. Egészen bizonyos az is, hogy a magyar nép sem olyan, mint amilyennek mi románok képzeljük. Tehát mindenekelőtt az egymásról kialakult fogalmainkat kell helyesbitenünk. — A kölcsönös megismerés alapja lesz a kölcsönös megbecsülésnek. Hogy melyik eszközt tartom legjobbnak egymás igazi megismerésére? Ez a válaszom: az irodalmat! Az irodalom a népek va lódi lelkületűnk leghűségesebb kifejezője. Tehát egymás irodalmi kincseinek fordítások utján való megismerését igye kezzünk népeink körében minden rendelkezésünkre álló eszközzel propagálni. Ez közelebb visz majd egymáshoz, mint a diplomaták sokszor oly meddő mesterkedései. — Hogyan képzeli el gyakorlatilag a két ország szorosabb együttműködését? — Mindenekelőtt a két ország gazdasági életét közös nevezőre hozni. Románia és Magyarország gazdasági téren köztudomásúlag sok tekintetben harmó- nikusan kiegészíti egymást. Talán ez az a téridért, ahol leghamarabb valósíthatjuk meg országaink békés együttműködését. — Feltétlenül szükséges azonban, hogy a teljes őszinteség hangját üssük meg egymással szemben. Tárjuk fel őszintén egymás előtt sérelmeinket és kívánságainkat, hadd lássuk, hányadán állunk egymással? Ha meglesz bennünk a jó akarat, úgy minden akadályt elháríthatunk a két ország kibékülésének utjából. így jutunk el egy olyan valóságos lelki antanthoz, amelynek légkörében békében élhet egymás mellett az egymásra talált két szomszéd nép. Érzik hangjából az őszinteség, amikor ezt mondja: — Igazán nem vagyok a magyar nép ellensége. Sőt személyileg határozottan rokonszenvezem a magyarokkal, akiket a nemes Don Quichote lovag utolsó le- származottainak tartok. SEIDNEB IMRE Románcát MII mX SOMÁN SAJTÓ CURENTUL: Az egész országot megdöbbentette a csúcsai vasúti szerencsétlenség hire. Legborzasztóbb volt az utóbbi évek vasúti szerencsétlenségei között, mégsem foglalkoznak eléggé okaival. A háború után keveset tettek az állomások felszereléseinek modernizálására. Ezzel szemben számtalan uj intézkedést adtak ki a vonatok elindítására és fogadására s a munkakört úgy megterhelték, hogy szinte lehetetlen ennek ellátása. Zöld asztaj mellől nagy megtakarításokat eszközöltek a forgalmi és vontató szolgálatban, hol erejük fölött dolgoznak az alkalmazottak az eddig sohasem tapasztalt óriási forgalomban. Elvitték a rutinos, szakértelemmel bíró régi főnököket és hivatalnokokat s néhányéves szolgálati idővel rendelkező olyan fiatalokat rendeltek naggfor- galmu állomásokra, kikből hiányzik a felelősségérzet és gyakorlat. Fiatal mérnökök irányítják a forgalmi és vontató felügyelőségeket. A háború előtt és háború után csak akkor kerülhetett mérnök a felügyelőség élére, ha előbb főmérnöki fokozatig jutott, ha tehát előbb végigjárta a tapasztalatok iskoláját: Mert akármilyen szép dolog is a diploma, mégsem jelenti, hogy valaki bonyolult szolgálatot is elláthat. Nem találunk ilyesmit sehol a világon. A vasúti szerencsétlenségek ősszel mindig szaporodnak, decemberig kétszeres, háromszoros lesz a forgalom. Csak a hibák kiküszöbölésével szabadulhatunk a bajoktól. TIMPUL (Iorga professzor írja): Francia vendégünk: Louis Marin, őszinte uyilatko ratot adott, mielőtt hazaindult. Elismerte, hogy nagy haladást tettünk a Memorandum- per 6ta, melyet elfelejtett szomszédunk s kár, hogy ezt mi is feledni hagyjuk. A francia politikus több oly dolgot figyelt meg, melyet meg kell változtatnunk. Azt mondja: — sokat költünk. Valóban, roppant kiadást folyósítunk külsőségekre, ezen a téren talán egyedül állunk a világon. Nem építésre költünk s fedezet nélkül hagyjuk a legfonto sabbakat: utakat, egészségügyet. Az ablakon hajítjuk ki pénzünket oly semmiségekre, miket külföldről hoznak. Sok kongresszuson •vettem részt, de nem találtam sehol a nálunk rendezett bankettekhez hasonlókat. Többet ér a tudományos munkálkodás, mint a vendégek tiszteletére felszolgált különleges halikra. Louis Marin még megjegyezte, hogy ■az ország gazdasága és kincsei idegen kihasználás alatt ’vannak. Ez a legfájdalma sabb. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép ílállí« fáiban, hatalmas választékban már tít) lej. tői kezdve kaphatók az ELLENZÉK '.üjnjft* Mzt&yábaoa Cluj, Plata Uahd-V Eltemették «z iegsiteklsi aittőszerencsétflenségelc áldozatait CLUJ-KOLOZSVÄR, szeptember 30. Tegnap délután óriási gyászoló közönség jelenlétében, mély részvét kíséretében helyezték örök nyugalomra Forry Lajost, Zágoni Rózsikát és Kábán Antalt, a vasárnapi motorkerékpár és gépkocsi- szerencsétlenség áldozatait. Forry Lajos holttestét a klinika halottas kápolnájából kisérték utolsó útjára. A gyászkocsi előtt 9 koszorút vittek a kolozsvári motorkerékpárosok és az elhunyt gépkocsi- javitó üzemének munkásai. Ezután haladt a gyászhintó, amely mögött ezrekL re menő közönség következett. Képviseltették magukat a temetésen a kolozsvári motor klub, autó klub, Rapid autóbusztársaság és a gépkocsivezetők sziiindikát- tusa, az összes kolozsvári garázsok. A klinikai kápolnában Kádár Géza, alsóváros* lelkész mondott gyászbeszédet. — Forry hamvainak elhantolása után a gyászkocsi visszatért a klinikai kápolnához és Zágoni Rózsikának, a szerencsétlenség második áldozatának holttestét vitte a temetőbe. E temetésen is rengeteg ember, főleg sok nő és zenész vett részt. — A két temetés között Kábán Antal, siketnéma intézeti igazgatónak a fiát temették a köztemető halottas kápolnájából. Halálát az eddigi birekkel ellentétben az idézte elő, hogy a gépkocsi szélvédőjének acélkereke törött el és ez a kerék fúródott a gyomrába. Kábán nem vezette a gépkocsit, mert nem értett az autóvezetéshez. Felállóit a kocsiból, amikor a gépkocsi a fának rohant és igy történt a szerencsétlenség. Ma, csütörtökön a ROYAL slágermozgóban egy szenzációs oysiágos premie? kezdi meg diadalutját! !! LÁZADÓ fogolyt: Egy ártatlanul elitéit fegyenc élete pereg le szemeink előtt... Egy ártatlan élet megrázó drámája, ame ynek súlyát sok millió ember fogja átélni e film hatása alatt. — Főszerepben: PETER LORRE, VICTOR Mc. LAQI.ENés JUNE LANG. Előtte: UJ FOX JOURNAL I J Válasz a Vásárhelyi Találkozó ügyében az Erdélyi Fiatalok Kolptuk és közzétesszük az alábbi nyilatkozatot: ,,Az Erdélyi Fiatalok“ szerkesztősége terjedelmes iratot bocsátott közre ebben a lapban is. A ,,Vásárhelyi Találkozó“ előkészítő bizottsága erre az iratra röviden és nyíltan a következőket válaszolja: Közöljük, hogy az „Erdélyi Fiatalok“ szer. kesztő^ége nevében csak néhány ember hadakozik. Mind értékes magyar fiuk. Nagy részüknek küldtünk is meghívót a találkozóra. Magáival a szerkesztőséggel azonban soha és semmiféle formában nem tárgyaltunk. Elvünk az volt, hogy egyéneket szólítsunk a közös munkára. Csak ez az elgondolás látszott alkalmasnak arra, hogy olyan összefogást. hozhassunk létre, mely társadalmunk minden színét tükrözi. A meghívottak névsorának összeállításánál semmi szerepet nem játszóit az, hogy valaki az „Erdélyi Fiatalok“ köréhez tartozik-e vagy sem. Akiket erről a tájékokról meghívtunk, úgyis meghívtuk volna, ha történetesen <a Hitelben :r nának cikkeket. így László Dezsőt is egyénileg kértük fel arra, hogy az előkészítő bizottságnak egyik tagságát vállalja el és a találkozón mondjon előadást. Jancsó Bélát is kértük, hogy első értekezleteinken vegyen részt. Formai kifogásokkal mindig távol maradtak. Végre László Dezső, <akl az ,,Erdélyi Fiatalok“ szerkesztője, közölte Írásban velünk, hogy részvételét a szerkesztőség döntésétől tette függőivé. A szerkesztőség [>edig úgy döntött, hogy az ifjú szellemiség legfőbb irányító szerve «z „Erdélyi Fiatalok“ szerkesztősége leg}’en és a „Hitel“ szerkesztősége: ha ez az utóbbi defenál nekik. Nem defe- rált volna, hiszen már egy esztendeje háboruznak. így hát maradt volna egyedül az .^Erd'élyi Fiatalok“, vagy széjjelment volna az egfész. Mi felelősséget éreztünk: inkább az erdélyi magyarság egyeteme.s ügyét tekintettük, mint az „Eívdélyi Fiatalok“ monopóliuméit. .Ezért az előkészítés munkájában és az előadásokban lemondtunk két emberről. De a találkozóra meghívót mindezek ellenére is küldtünk nekik. Ez a rövid és igaz történet. A „Vásárhelyi Találkozó“ előkészítő bizottsága. Állandó ro ci! lilább kilégzései* SzotHete roszorsz Ag&n MOSZKVA, szeptember 30. A leninyrúdi szovjet bíróság tegnap kémkedés és szabotázs miatt halálra ítélte a leningrádi villamosüzem JO tisztviselőjét. A halálraítélteket tegnap már ki is végezték. Uwa szentelték a tégi céhek zászlóit CLUJ-KOLOZSVÁR, szeptember 30. A főtéri Szent Mihály templom védőszentjének tiszteletére rendezett egyházi ünnepség keretében ujraszentelték azoknak a rég megszűnt iparos céheknek zászlóit, melyek Kolozsvár fejlődésében valamikor olyan nagy szerepet vittek. Délelőtt 10 órakor kezdődött a szertartás ünnepi misével, amelyet nagy segédlettel Márton Áron kanonok-plébános végzett. A zászlókat a plébánia épületéből a Kolping Legényegylet tagja* vitték a templomba, melynek ajtajában a papság fogadta őket. A szentbeszédet Veress Ernő dr. mondotta, aki a rég megszűnt céhek jelentőségét méltatta. A felszentelt zászlókat vasárnap délelőtt a Kolping Legényegyletbe viiszik át, ahol tovább fogják őrizni őket. HURUTOS SÁRGASÁG FELLÉPÉSÉNÉL az igen enyhe hatású természetes FERENC JÓZSEt- keserüviz lehetőleg mindennap reggel felkeléskor és esne lefekvés előtt fél-fél pohárnyi mennyiségben használandó. Az orvosok ajánlják. Gyöngyélet a katonaélet Londonból jelentik: A hadügyminisztérium a toborzás eredményeinek javítása'a megengedte, bogy a 21-ik évüket betöltőit katonák kiképzésük befejezése után a ka szárnyán kívül alhatnak, , mig a 21 évnél fiatalabb katonák helyben lakó szüleiknél vagy gyámjaiknál tölthetik az éjszakát. A közelmúltban a minisztérium a következő fontos engedményeket tette a katonaságnak: a napi étkezés számának növelése háromról négyre, külön tejadagok kiszolgáltatása, az elszállásolások javítása, a zsoldból való levonások teljes megszüntetése és a munkakötelezettség lényeges csökkentése. MICHEL bélye cr. katalógusok 1938. évre! Europa Katalog 150, Welt-Katalog215 lei Kaphatók az Ellenzék könyv osztály ában Cíuj—Kolozsvár, P. Unirii. Vid.ki r n- delé eket utánvéttel is azonnal intézünk
