Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-24 / 246. szám

Szerkesztőség és ki adóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. —- Telefonszám: 11—-09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiídóhív'atal és könyvosztíily: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetéíi árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420> évente 840 lej, — Mygyararszj-ígra: negyedévre ioj félévre 20, evente 40 pengő. A több! külföldi államokba estik a portókülönböwace: több. LVÎII. ÉVFOLYAM, 2 4 6. SZÁM. VASÁRNAP CL UJ=KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 2.\, A berlini kormánynak Prágához intézett jegyzékével kapcsolatban a párisi kormány hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia megtámadása esetén egész haderejével köteles segítségére sietni. - Londoni kormány­férfiak bizakodó kijelentései. - Chamberlain, a kérdéséről Olaszország is részivesz a kiíenehaSalmi értekezleten parlament hüipciiiihal vitáid Miért hűhóit meg Pop Vaier ér. javaslata? ország, Olaszország, Hollandia, Belgium, I Portugália, Japán és Kína voltak. Ezek kör ízül Japán részvétele még szintén teljesen bizonytalan. Később csatlakoztak az egyez­séghez Mexikó, Bolivia, Svédország és Dá­nia, melyek szintén bejelentették már rész­vételüket. Normand Davis, amerikai fömeg- bizólt hajóra szállása előtt kijelentette, hogy az ő utasítása Roosevelt elnök két ismert beszédéből áll, amelyek által megszabott szé­les határok között szabadon mozoghat. Az értekeztet beavatottak szerint mintegy három hétig 1fog eltartani. Ghnmberliáiim mimiiiSfzterelinök ezután a g.- jani lalkassláig lkiilbeOepiliésémefk .kérd és ér-e -tért át. Közölte, hogy a>z lamigöl 'nagykövet felkér­te Franco lábonmoikot, hegy emberségesen, bámijon foglya'i.viaö. Had1 .Ti aj ók védelme aiía-bt az 'angol bajok Giiijonból eddig több müirat 30 ezer mernek üt bet száléi'tot talk el —■ mondotta Chamberlain miniszterelnök. — Az az álli- toá, hogy iaiz olaszök1,, akár >a háború befeje­zése után 'is elfoglalhatják a; Bal'eár-i-s-ziiiget e- két, bár véleménye szerint .»agyon .komoly dolog, mégis alaptalan, mert .az olasz kor­mán}' részéről ..smé'beOt és nagyon haillározott biztcsiitékokat kapott erre voinákozótag. Úgy veszem ia-z olasz biizorliitéikoiktat, miir.if amelyek j óh is/ziemü bégből fakadnak — mondotta Chamberlain. — A Líbiába irányuló olasz csapa tkii'l dél ésiaklröt szóim megemlítette, hogy ezek már ápríiiiis óba tartanaik.. Ezután Atbliee őnaagynák 'a távo’ikeleti helyzettel kapcsolatos anigol. 'kormánymagatantással szembeni bir-áliaitáJra válaszolt!. Attlee őnngy ■azt is kifogásolta, hogy az 'angol kormány sem sietett válaszolni Roosevelt elnök beszé­dére. Chamberlain a bírálatba} szemben han- gozitia-tta, hogy úgy ő, miiint Edén küTiügymi- jiiiisz'ter felhaszináltáik -a nyilvátnos válaszra kínálkozó legelső 'alkalmat, hogy kifejezzék •élégedelfcségükieit és a Roosevelittel való men­nél .nagyobbmértékü együttmüködésne Irá­nyuló szándékúikat!. A spanyol válság körül felmerült ellenté­teknek tűrhető összeegyeztetése, minden jel szerint, túljutott a holtponton. A londoni be- nemcivutkozási tárgyalások Így előrelátható­lag enyhébb légkörben fognak ezután le­folyni. Bizonyosra vehető, hogy a még nem bevégzett, de már előre elfogadottnak látszó megegyezés gyakorlati kereszt ühü elére is megtalálják a módot, bár eddigi 1- pás fala­tokból okulva, az Összetűzéseket ez,, a té­ren sem lehet előre kizártnak tekinteni. A londoni külpolitikai feszültség leesilhpodá- sáiXt! egyidejűleg azonban váratlanul igen veszedelmesnek tc!ts:ó feszültség pattant ki ezúttal Középeurópában, Németország és Csehszlovákia között. Párisi jelentés szerint ugyanis a német birodalmi kormány igen éles hangú jegyzéket intézett a prágai kor­mányhoz a szudéta-német képviselőknek egy vidéki politikai gyűlésen történt bántalma­zásával kapcsolatban. Mint a ma esti fran­cia lapok írják, a párisi külügyminisztérium szerint ennél élesebb hangú jegyzéket kor­mány még nem küldött béke időben másik kormánynak. Egyik párisi hírügynökség, va­lószínűleg .hivatalos súgni ma zásra, meg is ál­lapítja ezzel kapcsolatban, hogy Csehszlová­kiát és Franciaországot kölcsönös védelmi szerződés köti össze. A közlemény, amely szintén szokatlanul határozott formában van fartv'4, következőképen hangzik: ..Franciaországot és Csehszlovákiát szer­ződés kapcsolja össze. Minden támadás, mely Csehszlovákiát éri, Franciaország ellen is irányul a kölcsönös támogatásról szóló Szerződés 'értelmében. Ha tehát Csehszlová­kiát támadás érné, Franciaország tartoznék egész haderejével segítségére sietni. Ez nem titok egyetlen külföldi állam előtt sem.“ A háborúig menő szövetséges kötelezett­ségnek ez a ki hang súlyozása nem egészen áll összhangban londoni kormányférfraknak az újra megnyílt parlament két háza előtt re­ménykedő kijelentéseivel. Természetesen ezek n kijelentések is óvatosan voltak •reményke­dők és bizakodásukat főleg a „londoni érte­kezlet 11-ik órájában“ elért kedvező fordu­latra építették. Amint Eden kijelentene, a világ mai állapotára mi sem jellemzőbb, mint hogy az angol parlament nyári szabad­sága előtti ülésszakának utolsó nce.pján kül­ügyi vitát tartott és külügyi vitával kezdi uj ülésszakának munkáját is. Spanyolországgal kapcsolatos reménykedő kijelentései mellett, Eden kihangsúlyozta azonban, hogy ez nem egyértelmű azzal, mintha a Spanyol ország­gal és a földközitengeri helyzettel kapcsola­tos angol érdeket is már megvédetteknek te­kintené. Ellenkezőleg, ezeket az érdekeket teljes erejével szándékozik Anglia továbbra is szem előtt tartani. Chamberlain miniszter- elnök pedig rátért a földközitengeri angol érdeke1. legérzékenyebben veszélyeztetett pontjára, a Baleari-szigetek kérdésére is. Ki­jelentette. hogy a szigetek olasz megszállá­sáról szóló hírek, bár komoly állításoknak tekintendők, mégis alaptalanok kell hogy le­gyenek, mert az olasz kormány ismételten és nagyon határozott módon adott az ellenke- i :örpl biztosítékot. angol kormánynak,. 1 „Ezeket a biztosítékokat — folytatta külö­nös módon, de biztos számítással megfogal­mazott kijelentését Chamberlain — úgy te­kintem, mint amelyek jóhiszeműségből fa­kadnak.“ A kil-enchvtalmi értekezlet, melyet október 25-re tűztek ki Brüsszelbe, ma már szintén nagyban lefoglalja a külpolitikai érdeklődést, 4r amerikai küldöttség Normand Davis ve­zetésével már elindult Newyorkból. A fran­cia küldöttséget Deibos. az angol küldött­séget Edén külügyminiszter vezeti. Edent, aki előreláthatólag az értekezlet első napjai M angol LONDON, október 23. Mimi! aiz ollsóház, úgy a ilórdoik háza is csütörtök ön; délután tiairtoiíit'a meg első ülését a nyári szűrne1! irtán1. Az ülésen » nemzeközi helyzetet: vitatták miéig. Lord Plymouth külügyi- államikkár, .a beWemiavatikozási bizottság .elnöke nyitotta meg a vitát Edén íküiliüigymiiiniiiszitier .alsóházi beszámolójával! tanba Imában egyező beszéd­del. Ulánia lord Shell emelkedett) szólásra és I azz.aH vádolta Japánt, hogy meg akarja fosz­tani. függetlenségétől Kilnál. A munkáspárti lord Strabolgi kérte, hogy mentsék meg az .aszturitaüi harcosbbat a .mész árláis.tói, mely őket fenyegeti. Az aingoi hadidé niger ész el nek segítségei kelttetnie nyújtom ezeknek a. har­cosoknak elszáilO-itásához, .akik mindvégig megtennék kötelességüket — mondottá. Stra- boigi lord véleménye szerint a francia kor­mány kész ennék, az- emberiesség általi elő­irt kötelességnek telje sité sé re, de az angol kormány együttműködésére vár.. Összegezve -a megbeszéléseket, lord Halifax főpecsétőr ikMjielenţetţe, hogy Anglia és F ra odaérsz ág közösein fognak határozná az asztPriiáiiak el­szállítása Ik érdlésében. 'Haingoztaitta a be nem- -aiviatkdzá'si bizottságban, létrejött megegyezés lélektani} értékét. Közölte, hogy az asztu- riaMaiki elszállítására vonatkozólag már in­dítvány okát 'ber.jie.sz tettek Franco (tábornoki elé, © tábornok azonban még nem válaszol!. Az angol'—olasz viszonyról szólva, lord Ha­lifax kifejezte .azt a reményét, hogy -a lég­kör' il'e csendesedik és megbeszélések indul- hafnaik ia. két ország képviselőé között. Ami a távoillkeletii, kérdésit illeti, hangoztatta bi­zakodását arra nézve, hogy Japán is képvi­seli! eb' magát a brüsszeli értekezletein, melyre egyetlen nemzet sem jött vádlottá minő­ségben. Chamberlain beszéde LONDON, október 23. Az angol sajtó résziéit esem foglalkozik' az aksóház ülésén el­hangzott külpolitikái! kijelémtétsekikieli. Kiilö- nösien Cbamberlaiini .miniiszit.ene.ln0k beszédé­nek szentel nagy flitgyelmeit. Chamberlain mi.- im sztáréin ök ugyanis többek között ezeket1 mondta: — Miindanniyiiam elismerjük1 iai tényleges előbb rejut ást, melyet .a berniem avatkoz ási bi­zottság legutóbbi tárgyalásai! hoztak!. Termé­szetesen, az idegen önlk-énit'eseik visszavonása Spanyolországból. még meglehetősen hossz- szu, időt igényéi, tejkűnitye, hogy ezt ^z, ön-­után visszatért Londonba, a külügyi hivatal távolkeleli szakértője, Slr Alexander Cado- gan, volt pekingi nagykövet fogja helyette­síteni, Az olasz kormány tegnap szintén tu­datta a belga kormánnyal, hogy elfogadja a kilenehatalmi értekezletre szóló meghívást. Még mindig nem lehet tudni, hogy Szovjet- iraszország és Németország, melyek ainnak- i lén a Washingtonba meghívott kilenc ha- u Vj.í között nem szerepeltek és azután sem csatlakoztak a megegyezéshez, részt fognak-e venni a brüsszeli értekezleten. Az eredeti ki­lenc hatalom az Egyesült-Államok, Francia­kénbeisiek számának előzetes megáliapitá.sa keli;,, hogy megelőzze. .De bizonyára, nem fog­nak várni! az ezzel megbízott külön bizottsá­gok m uinlk állatainak befejezéséig .anélkül', hogy addig is el ne 'halár ózzál ki bizonyos szá­mú önkéntes visszavonását. Attlee őrnagy, munkáspártj vezér Itt köz- beszialkiiltottia .» isizőm.okot s megkérd ez. te, miit jelent a. „jelképes visszavonás“ kifejezés. Chamberlain így válaszolt: — Bizonyos ikíisebb szánni önként ties viiisz- szavonását. A számat még mein határozták meg,. Tegyük fel, hogy ez a szám Ötezer lesz. Ez terme szelesen .nem azt jeleink. hogy éppen, ötezer leste az agy visszavont önkéni- 'tesekt száma, »agyem könnyen, meglehet, hogy ez a. szám soklklal kisebb lesz. Nem lá­tom azonban,, hogy ez igazságtaillalmsláigat je­lenítene. Az öankéntesek állal képviselt erő vá'ktoziaJfcíiaim marad mind a két hidaltam. 'Ghaimbe.rlali>nnek ezt az utolsó niondaitáti az ellenzék percekig 'tartó zaljos tiltakozása követte. Mikor a1 rnyugallam helyreállt, Cham- börJialiim folytatta beszédét: — Viszont nem férhet hozzá kétség — mondotta —, hogy ez alátt a közbeeső édő a'llaltti egyetlen nemzőt sem kiüld önkénitese- kef, fegyvereket és had'isze.rekiet Spanyolor­szágba,. Az angoii kormány teljesen elfogad­hatta, tiannalk 'léklibrené, hegy az ömlhéntets- küídésék folytatód járnák, mialatt a már ott levők étazállMsa tant. BUCUREŞTI, október 23. Politikai köröket ma is Pop Valér dr. kereskedelmi és iparügyi miniszter nem­zeti munkavédelmi javaslatának végleges elejtése foglalkoztatja. Ma már hivatalos helyről is megerősitik, hogy az iparvál­laltatok képviselői és a kereskedelemügyi minisztérium között megegyezés jött lét­re arranézve, hogy a meglévő műnkéivé delmi törvényt »z állandó fejlődés utján, határozott határidő nélkül fogják alkal- Ufaznc A .megegyezés értelmében az or­szág összes iparvállatainak részvételével központi irodát állítanak fel, az álláske­resők ide fordulnak elhelyezkedésért. Az Epoca vezércikkben vizsgálja, hogy Pop Valér dr. terve miért nem sikerült. — A sikertelenség első oka — írja a lap — a clemagogikus hangban keresendő. Ehelyett a párt és kormány helyeslésére lett volna szükség. A terv keresztülvite­lére általános megegyezéssel évekre szóló programot kellett volna kidolgozni. u .(Cikkünk folytatása a,z utolsó oidaioift

Next

/
Oldalképek
Tartalom