Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-23 / 245. szám
19 31 október 2 3. ELLENZÉK Olaszország legnagyobb könyvtárában FIRENZE, október hó. A firenzei Biblioteca Nazioaale egy dolgozószobájában ülök. az ablaknál. Előttem egy Cinquecento kézirat halványszürkére kopott, nagyitóü'veggel is nehezen sititabizáIható sorai, körülöttem nagy csend, az ablak alatt az Arno és szemben a parton évszázados háziak. Most dolgozom itt először: ismerkedem a környezettel. Könyvtári át ogat ók tudják, hogy minden bibliotékának egyénisége van. Meg kell barátkozni velük, meg kell ismerni őket, esaík úgy megy jól a muntka Ez •» (firenzei Biblioteca Nazionale. Tágas, világos, tiszta, egyszerűségében megnyugtatóan ízléses. És a könyvtárosok!... Általában is a leg- rok-onsizenvesebb ember fajtának tartom őket, <Je ha egyáltalán lehetséges, úgy ezek az üt tevékenykedő kedyes, tosz'kán-ai tájszólással beszélő úriemberek túltesznek még azokon a kollégáikon is, akiket eddig megismertem. A legeldugottabb kéziratot, a bibliográfiai őserdők legrejtettebb titkait is olyan buzgalommal 'és szolgá 1 a tkészs'égge 1 kutatják fel, mintha egyetlen életcéljuk pusztán az volna, hogy a XII. századbeli konyhaedényeknek, vagy a boli i fedettszárny inaknak, esetleg a forradalmi Páris utcavilágitiásának leírását megtalálják a könyvtár kétmillió kötete és százezernyi kézirata között. Nem csoda hát, ha az a könyvtár tudós igazgatója, Domenico Fává tucatjával ‘kapja a 'világ minden részéből a hálálkodó leveleket mindazoktól, akik Intézetében dolgoztaik. Emóp®. legrégibb könyvié A közönség kiszolgálásának tradíciója van itt! Az alapitó: Antoniö Magliabechi 1714 július 4Jéin kelt végrendeletében azzal az uta sí fással hagyta könyviárát a firenzei polgárokra. hogy azoknak művelődésére szolgáljon, akik nem vásárolhatnak maguknak könyvet. Magi iahe ebinek vagy 30.000 kötet könyve volt, ami abban az időben hatalmas bibliotékaszámba ment! A kitűnő, ananymü vesből tudóssá lett polihiszrtor bizonyára nem gondolta volna, hogy amikor így Európa első nyilvános könyvtáriát megalapítja, ez csak egészen kicsi magja lesz egy hatalmassá fejlődő intézménynek. Mindenképpen az övé azonban a dicsőség, hogy a legszélesebb társadalmi rétegek számára is elsőnek tette lehetővé az olvasást és megkezdte a modern könyviárpolitikát. Persze már Miagliabedhi előtt is voltak a nagyközönség számára is hozzáférhető gyűjtemények. Éppen Firenze büszkélkedhetett vele, hogy már a 14. század közepén — amikor másutt még láncra- verve őrizték az avatatlanok elől a, kódexeket — a Me dióik, Rucel'laik, Strozzik, Nicco lie szívesen látták könyvtáraikban a tanulni vágyókat. iDe ezeknek közönsége — még akkor is, amikor a magánkönyvtárak egy része köztulajdon lett — csak aránylag szűk körre szorítkozott, a gyűjtemények anyaga pedig a íklöszikuis és egyházi irodalmon, filozófián, jog- és történettudományon kívül másra nem terjedt. Magliabechi volt az első európai bibliofil, aki mindent gyűjtött: szépirodalmat és természettudományt, klasszikus pergamente- ket és neves kortársaik kéziratait. Neki köszönheti a firenzei könyvtár és az utókor is, hogy Michelangelo és Leonardo, Machiavelli ’és Villanj, Galileo és Guicciardini és rengeteg más művész, tudós és politikus kéziratai megmaradtak. Á szűk otthon 1708. tájain az akikor iközielí nyolcvainiesz- temidős Magliabechi Ikí'ls 'házában már alilg féirit leli *a-z a rengeteg könyv. Firenze a Falazz o Vecchio egy egész 'emeletiét! ajánlottal fel az ősz tu dósnak,, hogy helyezze el oitlli ia iMlniciseiui. A költözködést mieg Is ikiezdték, de az aggastyán nem 'tudta és nem its aklanta befejezni: csak két! szoba polcául! töfiböfltle meg könyveivel, aztán ahbiaíh agytai: nem Hudott ells-zalkiadmi, ikiülön költözni! tőlük, 1714-ben bekövetkezett1 halála utáni aztán, rendezték a hagyatékot és csak akkor derült ki igazában, hogy milyen felbecsülhetetlen értékeket örökölt Firenze. A Palazzo Vecc- hioban elhelyezett könyvtár aztán adományok- és- vételek révén hamarosan úgy megnőtt, hogy uj helyiséget kellett keresni. Az Uffiziifcbai költöztették és itt is maradt másfél évszázadon keresztül. Negyvenmillió az uj könyvtárba 1896-ban, a nyilvános könyvtár működé sének másfél száz ados jubileumán elhatározták, hogy uj, méltó hajlékot építenek a Biblio tece Naziorraiénak. Ekkor már törvény kötelezte az olasz kiadókat arra, hogy minden könyvből két példányt küldjenek a nemzeti könyvtárba; az állami költség-vetésből is tekintélyes összeg jutott a Biblioteca céljaira. De ebben az időben az Uffizik helyiségei is szükek lettek már, a könyvek nagyrészét pincékben, ládákba csomagolva kellett elrak tározni, a kéziratgyüjteményhez is alig lehetett hozzáférni. Az uj épület megépítése halaszthatatlanná vált. A szükséges költségeket a parlament megszavazta és m 'épilést 1905- ben megkezdték. Harminc évbe telt, amig be tudták fejezni. Az előirányzott összeg 'azonban kevés volt és amikor az Uffizikből átköltöztetett könyvtár megkezdte uj székhá zába-n működését, kiderült, hogy harminc év alatt több mint negyvenmillió Urát költöttek építésére és berendezésére. Az épület külsején nem látszik meg, hogy ilyen hatalmas összegbe kerüli. A belsején, főleg a, nagy, reprezentativ helyiségek azonban annál- inkább! Márvány borit mindent; az óriási előcsarnokot, a lép-csőházakat, a katalógustermet, a folyosókat, a kiállítási hehe! yiségeket. Kicsit már sok is! Pláné miután (és ezt a könyvtárban nem is hallgatják el) a sok márványra költött pénzt a technikai berendezéseknél kellett megtakari tani. Nem mintha az utóbbiak rosszak lennének. Gsőposta köti össze a négy emelet magasságban elhelyezett raktárakat az olvasó- és kölcsönzőtermekkel; az állványok mind vaisból vannak és még párezer üres belőlük. Könyvtárigazgatók bizonyára elsá- ipa-dlnak az irigységtől ennek hallatára. A Biblioteca Nazionalenak körülbelül még egy évszázadig nem kell félni, hogy -a nagy könyvtárak közös betegsége, -a helyhiány megtámadná jólfundált szervezetét. Ami nem jó De vannak kis betegségek, amelyeket nem hallgathatunk el. Például a márvánnyal bélelt ólvstsótercím-ben mhtéfhs-sze ifz-äzlha-münc hely van. Igaz, hogy a férfiak, és a nők o'l va-sótermeit valami ősi szokás alapján elkülönítették és- az utóbbiakban is dolgozhat néhány tucat könyvtórtólogartú. De még igy is aránytalanul kicsinek tűnik a legnagyobb olasz könyvtár olvasóterme, különösen ha a reprezentativ helyiségek nagyságára gondolunk. A má-sik baj: az egész óriási épületben az igazgatótól -a lakar-itóasszonyig mind össze negyven ember teljes-it szolgálatot. így aztán egy egy könyv,árosnok négy öt osztállyal kell foglalkozni, ami rengeteg munkát jelent és — mint maguk az érdekeltek mondják — elöbb-utóbb teljes zavart okoz majd. Kora reggeltől késő estig dolgoznak a könyvtárosok az uj anyag katalogizálásán, elrendezésén, az olasz bibliográfiai értesítőn, a rengeteg különleges kívánság teljesítésién. De bármennyit is dolgoznak: a négy ven ember sehogy -sem győzi. Igaz: az olvasok számai nem valami sok, naponta átlag 150 ember látogatja mindössze a könyvtárat. De ezeknek nagyrésze szaktudós, aki mind a könyvtárosok segítségére is számit. És nem hiába! Végül még egy kis statisztika: az olvasó termekben átlag 70.000 nyomtatványt és 3 ezer kéziratot kölcsönöznek évente. A városban kölcsönzött könyvek száma 9000 ezer, a külföldre küldötteké 1500. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kélmilliókötetes Biblioteca Nazional-eró'l van szó: nem sok. De ha -végiglapozzuk, hogy milyen, könyveket és milyen kéziratokat adhat a firenzei könyvtár olvasóinak kezébe, akkor az intézmény iránti tiszteletűnk nagymértékben megnövekszik. A kétmillió nyomtatvány között több mint tízezer van, amelyet a világ egyetlen másik könyvtárában sem lehet megtalálni. I Barcs Imre. Egyesületek, iparosok, kereskedők és mapártosok Közel félmillió lej értékben jegyeztek üzletrészeket a marosvásárö helyi temetkezési egyasület alapjaira.— Aváros lakossága 80 százalékának érdekeit szolgálja a közel jövőben megalakuló intézmény MAROSVÁSÁRHELY, október 22. A maros vásárhelyi ipartársulatok ás egyesületek vezetősége kedden este a Mészáros Ipartársulat helyiségében értekezletet hívott össze, melyen -a közelebbről felállítandó közös temetkezési egyesület ügyében határoztak. A megbeszélésen megjelent 18 ipartársulat és egyesület megbízottja. Megtárgyalták a Kiss és Horváth temetkezési vállalkozók által az ipa-rtársulatoknak és egyesületeknek megküldött árajánlatot, amely szerint abban az esetben, ha elállnak a közös temetkezési egyesület 'létesítésének tervétől, a két vállalat az eddigieknél lényegesen olcsóbb árban temeti el a társulatok és egyesületek tagjait. Az árajánlat szerilnf I. osztályú temetést 5000. II. 4000, III. 2650, IV. osztályú temetést pedig 1400 lejért rendeznek. Miután az elnöki értekezlet megállapította, hogy az árajánlat hiányos, illetőleg az ajánlatban feltünteted temetési kellékek mellett a fenti költségen kívül még jelentős összegekkel kelj a tagoknak az egyes temetésekhez hozzájárulniok (harangozó, sírásók, stólaipénz stb.), úgy határoztak, hogy az ajánlatot figyelmen kívül hagyják és a lehető leghamarabb létrehozzák a közös egyesületet. Megállapították, hogy a szövetkezeti alapon létesítendő közös temetkezési egyesület megvalósítására eddig mintegy éOO.OOO lej gyűlt össze a társulatok, egyesületek és magánosok üzletrészjegy zéseiből. Valószínűnek látszik, hogy a továbbiak folyamán újabb 400.000 tejes atap gyűl össze az üz'letrészjegyzésekből. Miután a Érv kivitelét illetőleg az ipartársulatok és egyesületek elnöki ér tekezletén közös megállapodásra jutottak, elhatározták, hogy október 31-én a városháza 'nagytermében alakuló közgyűlést hívnak össze, amelyen sor kerül az alapszabályok végleges megállapítására is. A temetkezési alappal rendelkező ipar- társulatoknak és egyesületeknek a közös temetkezési egyesület megvalósítására irányuló terve városszerte nagy tetszésre talált. Mint ismeretes, az ügyben a város lakosságának mint- egg 80 százaléka van érdekelve, miután az iparosok és tisztviselők nagyrésze tagija a különféle társulatoknak és egyesülteteknek. Marosvásárhelyi munkatársunk az ügyben beszélgetéseket foly tatott, melyek nyomán megállapítható, hogy a terv nemcsak a marosvásárhelyi iparosság, hanem úgy a kereskedők, mint a tisztviselők és magánosok köré ben is rokonszenves és előreláthatólag nemcsak segélyegyleti tagok, hanem azokon kívülállók is támogatni fogják a közelebbről megalakuló intézményt. Ui politikai párt létesüli a Szilágyságban „Egy mindenkiért és mindenki egyért" »/. „Összetartás" jelszava N AGY KÁROLY, október 22. A határszéli Nagykárolyban egy uj román párt lépett a politikai élet porondjára a\z elmúlt napokban. Az uj politikai párt a „SöNdarismul — összetartás“ elnevezést vette fel s választási jelért most folyamodott az igazságügyminisztériumhoz. A minisztériumhoz intézett kérőé nyében loan Cleja Sárbu elnök azt állítja, hogy nem kevesebb, mint 53 megyében vannak már híveik. Ennek igazolásául több mint 200 újságcikket, plakátokat és hirdetéseket küldött a: összetartás elnöke a minisztériumba. Az uj párt jelszava: „Egy mindenkiért és mindenki egyért.“ Az Összetartás nagykárolyi központi székhellyel fog működni. Vendéglők! Cukrászdák! Háziasszonyok ! Papírszalvéta gyári áron az Ellenzék ikönyvosztályában. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vendéglőknek és cukrászdáknak való negyedes fehér szalvéta ára: iooo darab 45 lej, 500 darab 50 lej. Háztartásokba való egyszerű fehér cakikozo:t szélű 32x32 cm. nagyságú 50 drb 12 lej. Egyszerű fehér zsurszolvéta 17x17 cm. nagyságban 100 drb 15 lej. Mintás szalvéták ízléses ö>z- szeállitásban csomagonkimt már 14 lejtől kezdve. A Dimineaţa szerint Szerződéses megállapodó Ä szabályozza a hisanían! államok kisebbségeinek fog mi és kötelesség ení BUCUREŞTI, október 22. Kóinya magyar külügyminiszter legutóbbi nyilatkozata nem maradt visszhang nélkül a Bucuresti-i sajtóban. A Dimineaţa a nyilatkozat ismertetésével kapcsolatban rámutat Tatarescu miniszterelnök nagyváradi beszédére, mely „megszabta a romániai kisebbségek helyzetével kapcsolatban magyar részről előterjesztett kérelmek határvonalát.“ A Dimineaţa értesülése szerint a kis antant államai és Magyarország között azonos szöveggel és ugyanazon feltételekkel három, szerződés várható a kisj antant államokban lakó magyar kisebb I ségekre vonatkozóan. Magyarország pe I dig ezzel szemben azonos biztosítékot ad ] arra nézve, hogy tiszteletben tartj„ <: békeszerződésben megjelölt országhat ' rókát i
