Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-03 / 228. szám

2 HL1.EN ZflK I 9 3 j o it t'ó h o r 3. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Mars jegyében Egyik nagy onrt^pai lap nemrég megkoc ka/talla uz állítást. hogy a most egymást kővető, talán történelmi jelentőségű napok Mars hadisten jegyében állanak mar Nem mintha közvetlenül újabb világháború kilő- lése előtt állanánk, de uz Európa-Ázsia lö'd- rész 'ivét szélső pontján folyó véres küzde­lem s uz államfők látogatásával összekötött hadgyakorlatok, melyeknek láthatólag nagy jelentőséget tulajdonítanak, a viták súly pontját majdnem teljesen a katonai ütőkár­tyákra helyezik át. A Földközi-tengert máso­dik hete megszállás alatt tarló angol—•fran­cia haderő, mely most a párisi megegyezés után óvatoson kimért hatáskörrel maga: mellé engedi az olasz tengeri haderőt is, ugyanennek a légkörnek kialakulását segíti elő. S az angol munkásság erélyes állásfog lalása a brit birodalom rohamos felifegyver- kezése mellett, szintén nem n baloldali 10“ megek határozatait eddig jellemző pacifiz­mus, hanem a Mars nevével jellemezhető uiiliturizmus jegyében áll. Vannak Európa külpolitikai életében a nagyhatalmi erőmér- közösektől elválasztódnak látszó események is, az elválasztottság azonban csak bizonyos határokig terjed, sorsuk végső kialakulásé ban ezek is függvényei a nagy európai erő­játékoknak. Tárgyalások a Dunav'dékröí ilyen eseménynek tekinthetők a Duna vi­dék rendezéséről egyidő óta megindult tár­gyalások is, melyeknek központjában a kis- antant államok Magyarországgal folytatott tárgyalásai állanak. Nehéz világos képet al­kotni a tárgyalások állásáról, bizonyos jelek azonban néha meglepő módon is azt mutat­ják, hogy az enyhe derűlátás nem egészen jogosulatlan. Egy elfogulatlan és rendesen megbízható értesiiltségü svájci újság, a „Neue Zürcher Zeitung" értesülése szerint a meg­egyezés nehézségei már kizárólag csak a ki­sebbségi kérdésben kereshetők. „Amíg .Tugo szláviénak — irja a lap — nincsenek többé aggodalmai a kisebbségi kívánságok megadá­sával szemben s amig Benes elnök komo­lyan fáradozik, hogy köztársaságában eltün­tesse a feszültséget többségiek és kisebbsé giek között, addig Romániában még komoly ellenállás mutatkozik. A prágai félhivatalos „Cesko Slovo“ szerint azonban ezt a nehéz­séget is sikerülni fog rövidesen diplomáciai utón áthidalni... A tárgyalások meglepetése — folytatja a „Zürcher Zeitung" tudósítása — éppen a Csehszlovákia által tanúsított en­gedékenység és távolbamenő megértés volt. Ez az ország, különösen ha igaznak bizo­nyul, hogy Bucureşti és Budapest között len gyei közvetítés működik, nyilvánvalóan a bekerítéstől, vagy másik két szövetségesének külön föllépésétől tart...“ A külön föllépés gyanújával, ha ez egyáltalán fönnállód, min­denesetre szembenáll a kisantant genfi meg­beszéléseinek véghatározata, melyet a hét elején tettek közzé s amely megállapítja, hogy a három állam kedvező szellemben to­vább akarja folytatni az együttes tárgyalá sokat Magyarországgal. Mussolini látogatása A hét nagy külpolitikai eseménye azonban Mussolini látogatása volt Németországban, amivel közvetlen kapcsolatban kell tekinte­nünk a London.—'Páris és Berlin—Róma tengely közötti viták fejleményeit is. Akik Mussolini németországi látogatásától szenzá­ciós kijelentéseket vártak, csalódtak várako­zásukban. Hitler és Mussolini a nyilvános ság előtt csak arra szorítkoztak, hogy nagy­szabású külsőségek között pecsételjék meg kijelentéseikkel a két nép szoros barátságát és szellemi vezető irányzatának egységét. Mindketten hangoztatták, hogy erőfeszítéseik főcélját a béke képezi'. Természetesen az a béke, mely ez életerejét kiélni akaró német és olasz nép jogosnak látott igényei elé nem állít korlátokat. Németország és Olaszország — mondta a két államfő — nem akar zárt blokkot alakítani, mely a többi nemzetek el­len fordul. Ellenkezőleg, az együttműködést keresi és velük együtt hajlandó fölvenni a küzdelmet az európai rend fölforgatáisára irányuló törekvések ellen. Ez az utóbbi ki­fejezés nyilvánvalóan Szovjetoroszország el len irányul, melyet Róma és Berlin igyekez­nek kizárni minden eurólpai elhelyezkedés­ből. A sajtó-kommentárok természetesen túl mennek a békés együttműködésre irányuló általános kijelentéseken. A nemzeti szocialis­ta félhivatalos „Völkische Beobachter“ meg­állapítja, hogy Olaszország és Németország a nagy világhatalmi örökségből kizárt utó dók, melyek szükségképen szemben állanak a boldog örökösökkel. Ezek viszont nemcsak hogy a birtokban ülés előnyeit élvezik, ha­nem rejtett pénzügyi és gazdasági ostromzár alatt is tartják Németországot és Olaszor­szágot. A két hatalmat tehát legfontosabb életérdekei arra kényszerítik, hogy külpoliti­kai téren is együtt folytassák úgy a jelen, mint a jövő küzdelmeit. A távolbamenő el lentéteknek ezt a merev megfogalmazását azonban csak elvétve lehet a két ország saj­tójában látni, általánosságban úgy a német, mint az olasz laipok mindenekelőtt a két államfő békére irányuló kijelentéseit hang­súlyozzák ki. Angol—francia visszhang Ennek megfelelőleg a többi európai orszá­gok sajtója, köztük az elsősorban érdekelt angol és francia sajtó is, kedvező magyará zotokkal kisérte a berlini beszédeket. Az Edenhez közelálló „Daily Telegraph“ megál­lapítja, hogy Mussolini és Hitler kijelentései a német—olasz együttműködésnek főleg a közös védelmi jellegét emelték ki és azt « kívánságot is éreztetni engedik, hogy Angliá­val és Franciaországgal lxirátságos megegye­zésre jussanak. A „Times" színién a békés kijelentések fontosságára mutat rá, hozzá­téve, hogy Németország és Olaszország vi szonya még ólig két év előd ugyancsak tá­vol volt attól, hogy barátságosnak lehessen nevezni. Nincs tehát különös ok a nyugta­lankodásra olyan irányban, hogy barátságos viszony ne alakulhasson ki a két hatalom és a többi országok közöd is. A francia kormányt''pók hasonló hangon írnak. Mind­két sajtó azonban bírálatot is gyakorol és védekezik u beszédekből kiérzed vádak el­len. Az erősen hangoztatott holsevistaellenes séget például hatalompolitikai célnak állítják be. Berlin és Róma a francia és angol sajtó szerint nem is ideológiai okokból akarják elsősorban kizárni Moszkvát az európai cgyiittmüködéslHíl, hanem főleg azért, hogy elzárják más európai országok elől az oro­szokkal való együttműködés lehetőségét és ezáltal döntően gyöngítsék ezeket Németor­szággal és Olaszországgal szemben. A nép­szövetségi gondolatot sem akarják elejteni, különösen Londonban tiltakoznak az ellen, hogy a genfi és moszkvai ideológiát teljesen azonosnak állítsák be. Az angol sajtó nem mulasztj1) el visszaemlékezni arra sem, hogy a fasiszta Róma egyik első nagyhatalmi kor­mány volt, amelyik Moszkvával fölvette a diplomáciai kapcsolatokat. Az angol kiilpo litika tehát — mondják — nem követ el vétséget az európai kultúrával szemben, ha ezt a kérdést is a hideg külpolitikai mérle­gelés tárgyává teszi. Haialmt játék a Páris—London és Berlin—Róma tengelyek között Az általános megái la pitások mögött azon­ban angol—francia részről erős hatalompo­litikai játék is indult meg, amely rögtön próbára igyekezett tenni a berlini kijelenté sekben hangsúlyozott német—olasz kapcso­latok szilárdságát. Franciaország, mely az utóbbi időben átvette az Olaszországgal tár­gyaló francia—angol együttes vezetését, hár­mas értekezlet tervét dobta a vitába Olasz ország, Anglia és Franciaország közöd. Ez­zé] kizárni igyekezett a megbeszélésből Né­metországot, mint olyan hatalmat, amely a Földközi-tengeren csak másodsorban érdé kelt s a földközitengeri és a spanyol kérdés megvitatásában az egyedül álló Olaszország­gal az angol—francia csoport túlnyomó ere­jét állította volna szembe. Ugyanokkor leg nagyobb határozottsággal előtérbe hozta a spanyolországi olasz önkéntesek visszahívá­sának kívánságát, aminek megtagadása ese­tén a Spanyolország felé eső francia hatá­rok megnyitását helyezte kilátásba. Anglia teljességében támogatta ezt a politikát, úgy annyira, hogy a háromhatalmi értekezletről szóló felhívást a franciákkal közös jegyzék­ben akarta Rómába juttatni. Ugyanakkor o nrjpszövetségi közgyűlésen is olyan határo­zat kerül francia és angol közreműködéssel elfogadásra, mely tiltakozik a Spanyolor­szágban küzdő külföldi önkéntesek ellen és megállapítja, hogy ha az önkéntesek vissza hívása rövidesen meg nem történik, ez a be­merne vatkozási kötelezettségek megszünteté­sét vonja maga után. Olasz részről siettek a francia—angol— olasz megbeszélés indítványára még azelőtt válaszolni, mielőtt ez Rómába jutott volna. A válasz visszautasító és hogy a német— olasz együttműködésnek is kifejezést adjon, hangoztatja, hogy Olaszország részére ennek a kérdésnek megtárgyalásánál elengedhetet­lenül fontos dolog a német birodalom rész­vétele is. A németek, megkérdezetlenül, szin­tén válaszoltak Londoninak, hangoztatva, hogy a hármas értekezletben a strezai poli tikh fölélesztését látnák, amit a maguk ré­széről csak a legnagyobb gyanakvással néz­hetnek. Az olaszok ugyanakkor elfogadták a földközitengeri ellenőrzésben, nekik juda­lod részt, annak el’enéi'e, hogy ez távol lóri­ja őket úgy a spanyol parioktól, mint a Földközi-tenger keleti medencéjének jelen­tősebb pontjaitól. A játék tehát olasz és né­met részről sem folytatódik százszázalékos visszautasítással. A részleges oF'sz enged mény viszont most leherpróbára teszi a Lon­don—Páris tengely szilárdságát, mely, mint általában a külpolitikai tengelyek, nem min­den pontjában szolgál föltétlenül egybehang­zó érdekeket. A most következő napok tehát érdekes kilátást nyújtanak újabb külpolitikai játékra, melynek tárgyaképen megint Euró­pa békéje szerepel a d’plomaták játékaszta Ián. ‘ — HSFHEBR—SCHHSHTZ—ELflVrOil—SCHUTTE' BfflnTH I. T. BUDPPÍ5T BÜMEHÍE5 SEIÖSÉPEH. „H5CS“ nysrsolaj- m forok, „5UP£IH0H“scsIiíIzá i cséplígplt, valamint az összes egyéb mezőgazdasági gépek legtökéletesebb kivitelben. — Felvilágositást nyújt: Turnătorie de Fier şi Fabrica de Maşini din Cluj S. A. Secţia: Maşine Agricole Cluj, Calea Regele Ferdinand 62. - Telefon: 12—17. I a li I UIMI Hill Hill III IIWIIIII MII .!■ i ■■■ŢMimnwnrTTim¥r~IIIirtgTlllTmTTWT1TlTTl»l«MWWIwrir Haladékod kérd és kapodd az »9 ir dr. Pop Valér korleveléiíelk végrefiafdása slgyéisess BUCUREŞTI, október 2. Az iparügyi minisztérium hivatalos közle­ménye szerint a gyáriparosok országos sző vétségé 1937 szeptember 28-án bejelentette, hogy úgy a szövetség, mint annak tagjai ké­szek előmozdítani a román elem elhelyezke­dését az iparban, csupán időt kérnek a ren­delkezés végrehajtására. Pop Valér dr. mi niszter válaszként 1937 október 25. napjáig hosszabbította' meg azt a határidőt, melyet legutóbbi körlevelében adott a vállalatoknak. SZÖRMEÜZLET! Vicgyásszoss @ cim^e : Cluj, Sír, N, !orp23,Turic Joaciiim,szíics Szőrmeujdonságok nagy választékban. A legdivatosabb modelleket készítem a legjutányosabb áron. — Tegyen próbát! — Diákoknak nagy kedvezmény. MA 35 ÉVE 1(J02, október 2-n, csütörtök. Az Ellen­zék vezércikkében: Uj rend a t. Ház­ban cim alatt „készülő parlamenti vi­harokat" jósol az őszi ülésszakra„ „IIir szerint a nyári szünet alatt a fel­merült inczidensekböl kifolyólag több interpellácziót fognak az ellenzék ré­széről a Ház elé terjeszteni— irja egyebütt. Néhány nap előtt halt el Harisban, a „légfütö készülékből való gázömlés“ következtében „a világiro­dalomnak egyik leghíresebb művelő­je“, Zola Emil. Zolát a padlón halva, feleségét pedig az ágyon eszméletlenül találták meg a szolgák. Két kutyájuk közüti egyik még élt, másikban már nem volt élet. Az Ellenzék most a bon­colással foglalkozik s igg ir: „A szén- oxyd-gázmérgezés a test minden ré­szében meglátszott. Az agyhoz nem nyúltak az orovosok, mert respektál­ták azt." Még nem tudják, hogy Zola másnapra tervezett temetése egyházi szertartással, vagy anélkül fog-e vég­bemenni. „Ez elsősorban attól függ, vájjon Zola végrendeletében nem intéz­kedett-e erre nézve." A végrendeletet még nem találták meg. Jókai részvét- táviratot küldött Zola özvegyének. „Kínzások az orosz börtönökben" cim ólait Odessza város főnökének, Schu- waloiv grófnak viselt dolgait emlegeti a lap. Hirţ olvasunk ,,a viz alatt járó hajóról", mellyel „a minapában me­gint érdekes próbák folytak az angol vizeken és a próbák eredménye igazán bámulatos. Egy ilyen vizturó kis al­kotmány} amelyen hat ember volt, tel­jesen bárom óra hosszat tartózkodott a hullámok mélyében ..." A Gyász­rovat jelenti, hogy „Herepey Gergely kolozsvári első pap fiának, Ottónak temetése rendkívül nagy részvét mel­lett folyt le ... A teológia szép éneke után Kenessei Béla tartott egy oly szép gyászbeszédet, hogy alig maradt szem szárazon." A téli színházi szezont „Kendi Margit", „Bartók Lajos tömör cselekvényü, tartalmas, lendületes dik- 1 czióju, mindvégig magas költői szár­i nyalással megirt drámája nyitotta meg." A bíráló szigorú: „Az előadás pedig, a mely elé felcsigázott várako- i zással tekintettünk, a legrosszabb volt. Szerep nemtudások, botlások, a súgó I erőteljes tenorja bosszantották a kö­zönséget, mely szánakozva láthatta, mint teszi tönkre a készületlen, nem­törődöm környezet Tóvölgyi, Halmi Margit, Szakács gondos és művészi alakításait." HA ÉTVÁGYTALAN, úgy igyék néhány na­pon át reggel éhgyomorra' félpohár természetes FERENC JÓZSEF kereriivizet. mert ezá’tal bél- müködése szabályozódik és :gy egész emésztése rendbe jöhet. Az orvosok ajánlják. SZÜISií Mőfip'Sl: Schreiber: Marika kérdi — miért? Szel­lemes útmutató a gyermeknevelési problémákban — — — — — 92 Dr. Csaba: Amit az anyának tudnia kall 115 Dr. Csaba: Amit a serdülő leánynak tud­nia kell — — — — — — — 115 Dr. Csaba: Amit a fiatalasszonynak tud­nia kell — — — — — — — 112 Dénes—-Schächter: A ma gyermeke (Mo­dern neveléstudomány a gyermek szü­letésének pillanatától, 15 éves korig ISO Székely Béla: A te gyereked — — — 5 J Székely Béla: A gyerekévek szexualitása 63 Kaphatók az „öleinél*“ ftöngvasitálaá&an Kolozsvár, Piaţa Unirii. — Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. Tel. 11 — 9J if»B8aHMwawwwB«flja;j»^iiMBiiiiiwiw'i'iii«ii i übwiwm .

Next

/
Oldalképek
Tartalom