Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-21 / 243. szám

19 3 7 október 21. ELLENZÉK VN^ A közigazgatási tábia döntött: Kötetesek az üzentek nyutfdif­alapoi lé A vizüzem tisztviselőinek pere a város vezetőségének határozatával CLUJ KOLOZSVÁR, október 20. A kolozsvári vízmüvek tisztviselői tud v«alevőleg nem köztisztviselők, hanem magánalkalmazottak. Ny ugdi jogosultsá­guk nincs és ezért, már akkor, mikor az üzemet a kommeroializálási [örvény ér­telmében kereskedelmi üzemmé alakítot­ták át, maguknak nyugdíjalapról gon­doskodtak, amely a mult év végéig í millió 300 ezer lejre gyarapodott. Az üzem igazgatósága, amely szivén viseli a tisztviselők érdekeit, az üzem folyó évi költségvetésébe a nyugdíjalap gyarapítá­sára még 290 ezer lejt vett fel. Ezt a ha­tározatot azonban a város tanácsa meg­semmisítette. Emiatt aztán a nyugdíjalap körül jogi bonyodalmak támadtak és az ügy a kolozsvárii közigazgatási tábla Petrovan tanácsa elé került, amely teg­nap délelőtti tárgyalásán érdekes hatá­rozatot hozott. A vizüzem tisztviselői ugyanis a ma­gántisztviselők szervezete utján panasz- szal támadta meg a városi tanács fenti határozatát. Kérte a közigazgatási táblát, hogg a határozatot semmisítse meg és kötelez­ze a városi tanácsot, hogg a kérdéses 1 összeget a tisztviselők nyugdíjalapjára fizesse be. A tegnapi tárgyaláson a tisztviselők kép­viseletében dr. O. Sofronie ügyvéd egye­temi tanár jelent meg, mig a város ta­nácsát dr. Popa városi ügyész képviselte' Az érdemi tárgyalás megkezdése előtt a város jogtanácsosa pergátló kifogást emelt és azt állította, hogy a magántisztviselők szindikátusának nincs joga az érdekelt tisztviselők ne­vében fellépni„ mert azoknak egyen­ként kellett volna a városi tanácsnak hozott határozatát megtámadni. A bíróság rövid tanácskozás után Popa ügyvéd pergátló kifogását elutasította és megállapítottá, hogy a szindikátusi tör­vény értelmében a szindikátus tagjai ér­dekeit bírói fórumok előtt joggal képűi selheti. Ezután került érdemi tárgyalásra a sor, amelynek során a szindikátus jogi képviselője előadta, hogy a vizüzem, amely voltaképen a város tulajdonát ké­pezi. anyagi lehetőséghez mérten ézévi költségvetésében 290 ezer lejt fordított a tisztviselői nyugdíjalap gyarapítására. Annak ellenére, hogy erre az összegre meg volt a kellő fedezet, a városi lanács, amely a költségvetést felülvizsgálta, tö­rölte e tételt az üzem költségvetéséből és így a saját költségvetésébe sem vette fel, ez pedig — adta elő a szindikátus jogtanácsosa, — törvénytelen. Indoka az, hogy a közüzemek kommercializálásáról szóló törvény A3. szakasza határozottan kimondja, hogy a kereskedelmi alapra helyezett közüzemek kötelesek tisztviselői nyug díjalap létesítéséről és fejlesztéséről gondoskodni. Válaszában a város jogtanácsosa azzal érvelt, hogy a törvénynek vonatkozó szakasza csak megengedi, de nem köte lezi a közüzemeket a nyugdíjalap léte sütésére és fejlesztésére. Az ügyvédek jogi vitája után a biró ság tanácskozásra vonult vissza. Délber 12 órakor hirdette ki a határozatot, amely hangsúlyozza, hogy a kommerci- alizálási törvény igenis, kötelezi az üze­meket a nyugdíjalap létesítésére s ezért kötelezte a város lanácsát, hogy a költ ségvetésböl törölt 290 ezer lejt fizesse a vizüzem tisztviselőinek nyugdíjalapjába. Az „Emiben Hasnîbsifcslbs sí HAMBURG, «ktlóbbr 20. A hamburgiil sizíiin'házban (temét fetujJitot1- ifálk az „Ember tragédia‘‘-jált. Az őisizii sze­zonban először október 10-éw este játszotl- ft’ádc He Madách bailibiaillaltliain tnagédü'áját, zsú­folt nézőtér diöLt. Az óriiiálsü érdek! tőd esne va­ló tieiklín. t ö ti tied a szliinház vezetősége etíhaitá- TOZ'a, hogy aiz „Ember tmaigédliáját'“ a kö- vielikiező öt viatsármaip leslÜájéLlelk műsorára tűzni. Szórni a gyűrű GofösOFűger Jónás ümiMi Körű! BUCUREŞTI, október 20. A Killvén község közeliében megitiailáiilt Gold- eohltäger Jónás bucuresUliii 'tőzsdeügynök meggy .'tik oí.ása ügyébe,ni a nyomozó hatósá­gok ik'otmoOy nyominai 'alkiadtak. Remélik, hogy a gyilkosokat, alklilk hármain vannak, 48 óra1 'állatit! kézuekeritlilk. Állandó .. . Uüahh kivégzések Oroszországban MOSZKVA, október 20, Chabarovszkbój jelentik, hogy a iávolke- Ieti szovjet területen levő Szvobodhoje hely­ség katonai törvényszéke halálra ítélt 24 vádlottat, akiket nyomban ki is végeztek. Gép rombol ás, hazaárulás, terrorizmus és kémkedés volt ellenük a vád. ELÍTÉLTÉK, mert ÉLETVESZÉ­LYESEN MEGFENYEGETTE A KE- xNYÉRBÉLYEGELLENŐRT. Ghitulescu loan ellenőr 1932 ben megjelent Bara­bás Miklós marosvásárhelyi pékségében, ahol a kenyérbélyegeket akarta felül­vizsgálni. Barabás nem volt otthon. Ghi­tulescu követelte a pék feleségétől, hogy a kemencében levő kenyereket vegye ki és mutassa meg azok felbélyegzését.. E miatt szóváltás keletkezett közöttük, melynek során Barabásné életveszélye­sen megfenyegette az ellenőrt és a jelen­levő rendőrt. A törvényszék tegnap fog­lalkozott az üggyel. Az öt év óta húzódó perben Barabásné távollétében hozolt Ítéletet, mely szerint a vádlottat 15 napi elzárásra és 500 lej pénzbüntetésre ítélte. KÜLFÖLDI CIGARETTÁKAT NEM SZABAD TŐZSDÉKBEN DARABON­KÉNT ÁRULNI. A kolozsvári dohány- elárusítók a monopol igazgatóságától rendeletet kaptak, amelyben megtiltja, hogy jövőben külföldi gyártású cigaret­tákat darabonként adjanak el. A rendel­kezésnek valósziniileg az az oka, hogy újabban sok külföldi cigarettát csem­pésznek az országba és ennek akarnak gátat vetni. Vakmerő ékszerrablás Hollywoodban Fényes nappal kirabolt egy ékszerüzletet két térli HOLLYWOOD, október 20. Vakmerő rablótámadás történt tegnap a filmvárosban. Két .jólöltözött férfi ki­fosztotta a város egyik legnagyobb ék­szerüzletét. A banditák, akik vásárlás ürügyével állítottak be az üzletbe, revol­vert fogtak a személyzet tagjaira és ha­íállal fenyegettek meg mindenkit, aki megkísérli az ellenállást. Ezután, mig egyikük sakkban tartotta a személyzetet a másik egész csomó nagyértékü ékszert szedett össze. Munkájuk végeztével a banditák eltávoztak. Az elrabolt éksze­rek értéke meghaladja 150 ezer dollárt. Legenda az ipari szakma feíp'weeMzása Iparengedély c*‘rt ° ’“p" *yah°r' Sásához keli, o mellék- szakmákhoz — nem Rövidesen megkeztSík az iparigazofványok és munkakönyvek [kicseréléséé GLUJ 'KOLOZSVÁR, október 20. Az uj munikatörvény végrehajtási utasítá­sává.] kapcsolatban az egyes munkaikamarák között a törvény alkalmazását illetően lénye­ges véleményeltérések merültek fel. Egyes ‘kamarák — igy például a nagyváradi mun- kakiamara is — úgy magyarázták a, törvényt, i hogy még a rokon iparágak gyakorlásához is külön ipari képesítés és külön iparengedély kell. Magyarázat révén aztán az érdekelt ilpofo­sok között nagy riadalom keletkezett, mert ez azzal a következménnyel járt volna, hogy egyes főszakmák művelői nem gyakorolhat­ták volna a mellékipairágakat. Az Ipari ka tegór iáiknak ez ellen a „felparcellázása“ el­len országos mozgalom indult meg, annak ellenére, hogy Cunescu iparügyi alminiszter dr. Chirila loan kolozsvári munkaifelügyelő előtt tett nyilatkozata szerint sem az uj munkátörvényben, sem ennek 'végrehajtási utasításában rokonszakmák fel parcellázására vonatkozólag nincsen semmi intézkedés. Dr. Chirila loan munkaügyi inspektor —- aki az Ellenzék munkatársával az összes iparosokat rendkívül közelről érintő kérdés­ben beszélgetést folytatott — előadta, hogy a közelmúltban e tárgyban úgy neki, mint dr. Chirila Victor munkafkamorai elnöknek, alkalma volt hosszabb megbeszélést folytat­ni Cunescu munkaügyi almlniszterrel. Cunescu munkaügyi alminiszter a leghatá­rozottabban kijelentette, hogy az iparosoknak az ipari szakmát úgyne­vezett fel parcellázásétól nincs mit tartani, a kormánynak ez nem is volt szándéká­ban és ezt a kérdést az uj munkatörvény 269. szakasza már rendezte is. Csupán a jőipar gyakorlásához kell iparengedély, a mellékszakmák gyakorlásához nem és igy ezekre uj mesterkönyvet kell az ér­dekelt iparosoknak váltaniuk. Máskép áll a kérdés azoknál az ipari szakmáknál, ahol nem mellékszakmákról, hanem rokonszak imákról van szó. Például festő és mázoló iparban, valamint az úri- és női fodrász- iparban és a többi hasonló ipari szakmák­ban csak egy iparengedélyt kell váltani. Azonban q képesítést külön-külön kell iga zolni, mert az iparengedély nem elég a ké­pesítés 'igazolására. Hogy melyek ezek a szakmák, azt az ellenőrző szervek állapít­ják meg, amelyek erre vonatkozólag már meg is koptiák a szükséges utasításokat. 'Kolozsvári tartózkodása alatt az iparügyi alminiszter kije'entette, hogy az iipariguzol- ványok és munkakönyvek kicserélése rövi desen megkezdődik. Érdeklődtünk ez irány­ban a kolozsvári munkakamaráknál, ahol azt a meglepő választ kaptuk, hogy a kicse­réléshez szükséges nyomtatványok még min­dig nem érkeztek meg, azok majd a beteg- segélyzöhöz érkeznek először és csak azután adják ki azoknak, akik iíparigazolványuk és munkakönyviik kicserélését kérték. A lep erősebb mSMMi m ■ „NEAMUL ROMANESC“ (Icrga lapja): Reméljük, hogy nem ült fel egyetlen ko­moly politikus sem annak a nagy blöff nek. melyet Hitler és Mussolini követtek él Ber­linben. Itália és Németország régtől egyé­ne tienikednek. A németek a gazdag Duna- vö'gyet, a Boszporuszt uraló deltát, továbbá Triesztet — nemzeti eszményképüket — szeretnék. Megegyeztek-e Berlinben a jövő zsákmányára vonatkozóan? Fantázia szüle­ménye. Meddig terjed érdekeltségük? Mi­lyen nagy a két ország Hinterland ja? Ha Né­metország eljut a Dunához, csak egy lépés választja majd el a tengertől Mussolini ezt jól tudja, nem engedi Hitlert Bécshez s Bu­dapesthez közeledni. Az olaszok Franc aor- szág élven sohasem adnának segítséget Né­metországnak, mert a köztársaság leverése után a német koloszussa! szemben egyedül maradnának A diplomácia ügyességéről van szó csupán. Nagy mesterek a külpolitikában, háború eseten azonban nehéz lesz HU’er helyzete s veszély fenyegetheti a nemzeti szocializmust A háborúhoz pénz: milliárdok kellenek. A berlini blöff nek komikus része is van. PREZENTUL: MüindienüUt izgató Mám kér­dik: uj általános gazdasági vá'ság vár -a vi­lágra? Prágában, Bucii restiben, Varsóban épp úgy aktuális a kérdés, mart Xewyónk­ban, Párísi ain, vagy Londonban Bizonyos, ha uj \ álságoiik'his jön, épp úgy általános iesz, mint ítz 1929—32, évi volt Bennünket ■is érdekel tehál, ami a világvárosokban jó­solnak . ROMANIA NOUA: Külpolitikában Maniu mind g következetes volt és maradt. Ennek lényege az. hogy nincsenek hódítási céljai Romániának Szabad fejlődésre, konszolidá­cióra van szükség elsősorban. Ha az orosz­országi, jugoszláviai, magyarországi romá­nok állal lakott területeket igényelnénk, csak ártanánk az ország biztonságának, nyugal­mának s ez nem éri meg azokat a ks terü­leteket. melyeiken aniugy is vegyes lakosság van. Akármilyen kedves lenne ezeknek a te­rületeknek megszerzése, ez esetleg a jövő ge­nerációssá marad. F'y helyzetben vannak niás népek is, melyek szintén nem gondolhatnak bódításra. Romániáinak békére van szüksége ESTI ISTENTISZTELET AZ UNITÁRIU­SOKNÁL. A helybeli unitárius templomban rendezett hétköznapesti unitárius istentiszte­letek „kisebbségi kereszténység“ című soro­zatában csütörtökön este 7 órai kezdettel Szent-lványi Sándor teái. akad. tanár tart előadást „Megvalósítható-c a kereszténység“ címmel. Az istentisztelet keretében énekszá­mokkal szerepel az, unitárius teológiai hall­gatók énekkara, területi épségének védelme s a szerzett terü­letek megtartása céljából. Románia tehát őszinte és maradéktalan békepolitikát kell folytasson. Egyszerű lenne ez, ha mások is igy gondolkoznának. Ausztria. Bulgária, Ma­gyarország. Oroszország azonban éppen el- lémkező érdeket szolgálnak. Reájuk nézve a béke elvesztett területeik visszaszerzésének lehetetlenségét jelenti. A kisantant defenzív céljai alakult, begy az osztrák, magyar, bul- gár irreder'"izmust megfékezze A Népszövet­ség is a békét szolgálja. Eddig normális me­derben folytak a dolgok, ettől kezdve azon­ban már nem egyeztek Maniu felfogásával. Maniu következőket hangcztaUa: 1, Romá­nia ne elegyedjen a nagyhatalmaik ügyeibe. 2. Romái-fa a kisaintanttal együtt teljes paei- flkállásra kell törekedjen Közép- és Kelet-Eu­rópába«. 3. Ne provokálja Németországot, ne mutasson ellenséges érzületet Itáliával és Oroszországgal] szfimbcüi és keressen cgytttt- möködést Lengyelországgal 4. Praktikus megoldás lenne a dunai-államok konföderá­ciója. aztán a dél és kelet európai népek ál­lamainak szövetsége. Az abesszin háború idején Mamin az Olaszországhoz való köze­ledést javasolta. Épp ellenkezőjét esináltáik. A dunai k on fed e ráció ügyét elhanyagolták, az elveszett időért, gyerekes tétovázásért nagy árai kell fizetni Lengyelországgal is jobb feltételekkel lehetett volna cgyüftmü- ködtrai. A nagyhMailmák bosszú időre szóló megegyezést keresnek, úgy látszik, sikerül a háborút kikerülni A törött fazék árát mi. kisnépek fogjuk fizetni. Bizonyos elemek akadályozták eddig Maniut. Reméljük más­ként alakul a jövő. ha nem lesz (ul késő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom