Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-21 / 243. szám

VLLBWZaK 19.77 október 21. azzal Brazilia, a szenvedések és borzalmak országa Rab$zolga§or$Dan pusziul c a hangzatos ígéretekkel Délamerikába csábított kivándorló Hogyan dolgozik a modern aSHÄlr8lw Korbáccsal verik az anyon­; ci us^ oH a ser, s, ,edei c in ? NINCS MENERVES gyötöri mink se AIUD-N AC YEN VED, oklóboi 20. ősz elején, amikor az első dér lehullott cs a mezöségi föld-míves beszorult a kunyhójá­ba, gyakran hoz tengő rom túlról levelet a posta. Log inkább a nincstelenek í alvóiba, A szeg. nv föld-mi vos hi álla töri a lejét, nem tud­ja kitalálni, ki Írhatott neki a távol Ameri kából? Szép, cifra irás, sok szép, színes kép- pel. Lássuk csak, mi vám benne? Legfelül pompázik a ci-me, cifra, csillagos lobogóval: „Company Imcgiratione in Repu­blica dos estados unidos do lirazil.“ Aztán elmondja a továbbiakban, hogy mi­lyen kevés az. cinber abban a tejjel-mézzel folyó Kamuimban. Területe éppen húszszor akkora, mint Román ia és ennék a temen te len földnek legnagyobb része parlagon he­ver. Éppen ezért, mindem munkabíró férfi, aki csak bevándorol, kap az államtól egy négyzetkilométernyi földet, gazdasági gépe­két, vetőmagvakot, stb. Adó nincs. Minden tehermentes. Csak jöjjenek. Meg az utikölt- l séget sem kell egészen megfizetni — elég n fele is. A másik felét előlegezi a társaság. Majd, ha már terem a föld, a telepes aprán­ként let őrlés zt hét mindent a beszolgáltatott terményekkel. És a szegény ember csak csóválja a fe­jét. Akkora a nyomorúsága, hogy bevethet­né vele az egész ajándékteriilelet. De a sok káprázatos igéről már megfogta a lelkét és egy szép reggel azzal kel föl: No, most mán se ház, se föld, se jó­szág, mindent elkótyavetyéltem — mehe­tünk! ... És megy. Azt se tudja, északnak, vagy délnek Mire magához tér, már be is ha­józták a brémai kikötőben. Aztán 23 kóser vés nap következik, inig végre befut a hajó az első brazíliai kikötőbe, Perrtctmbucoba. Aztán elhajóznak Bahia előtt, bekukkanta­nak Rio de Jameiroban. majd megérkeznek ü végállomásra, Sanlosba. Hoíyun dolgozik a modern rsoszolgahemhídelem ? Itt már várja a kivándorlókat az „imeg- rattios" vonat. A sok egyenruhás alkalmazott nem sokat teketóriázik velük. Teljesen üres kocsik. Olyan ,,40 embernek, 6 lónak“... Rájuk zárják a tolóajtót és viszik az „uj anyagot“ az ország belsejébe. Amikor 24 órai utazás után újra szabad levegőre kerülnek, akkor már túl vannak minden civilizált területen. A 'szerencsétlen, tudatlan népet kezelésbe veszi j modern rabszolgakereskedelem. Hogy a társaság a látszat kedvéért mégis tegyen valamit, hangzatos Ígéreteit a követ­kezőkben váltja be: iFegalyakból összetákolt kunyhókban, az őserdő szélén letelepítik a kivándorlókat. Mindenkinek kimérnek egy négyzetkilo­méternyi őserdőt. Megmutatják a területet ,;klivülről“ — mert bemenni egyelőre még nem lehet, olyan sürü, sötét, karvastagságú folyondárokkal keresztüi-kasul szőtt évszáza, dós fák állják útját az embernek. Ez a föld­birtok .. . Aztán minden munkabíró ember kap egy fejszét, egy fűrészt és egy kiegyene­sített kaszát... Ez a „gazdasági gépek és felszerelés“. Most aztán tessék neki állni az erdőnek, kivágni a fákat, kiégetni a tuskókat. eltak'- ritani mindent — akkor majd beszélhetünk a továbbiakról — mondják. Akad, aki megpróbálja. Egy napig, két napig — amig a gyatra kis fűrész bele nem törfik az acél'kemény fába. Amikor látja a telepes, hogy egyedül nem boldogul, társak után néz. Talál is. Hiszen mindegyik keresi a másik barátságát és egykettőre uj Bábelek nőnek ki a földből, amiknek leggyakrabban a mindent kifejező jelbeszéd lesz a hivata­los nyelve. Huszan-harmincam összeállnak. Magyarok, olaszok, németek, oroszok, négerek, mesztii- cek, fehérek, feketék, sárgák és bánnák. .. Aki izmosabb, az hamarább talál megértés­re. A gyengébbek külön kasztba kerülnek. A kasztok közös lakóházat lakóinak össze, amelyben éjjel a „családnak“ csak a fele el szik, másik fele kézben tartott fejszével fel­váltva őrködik és szítja a ház előtt hatalmas lángokkal égő tüzet. Hogy becsapták őket, hogy heletaszitották velamennyiüket a legszörnyübb nyomorúság­ba, azt már az első héten megtudják. De akkor már késő. Mert amikor a nyokba akasztott zacskóból a százszor megolvasott, utolsó, rejtegetett pénz is kifogy, amikor a sok éhezés, nélkülözés, hiábavaló munka végleg kétségbeejtette őket. végszóra megje­lenik valamelyik facheindn (kávé- vagy cu­kornádültetvény) megbizottja és a szabadul ni vágyó embereket készpénzért éppen úgy megveszi, mint igavonó barmiaiit. Felszólítják őket egyenként, hogy saját el­határozásukból — „minden kényszer nél­kül!“ — szegődjenek el az ültetvényesekhez, •akik hajlandók átvenni adósságaikat és még kapnak fejenként ötven mibe reis előleget. (Egy millreis — 1000 rels — cca 40 lej.) j Tartoznak azonban a most már felszaporo- [ dőlt adósságot uj gazdájuknál becsülettel leszolgálni. A munkabérről egyelőre nem beszélnek. Azt majd a helyszínén elintézik. Természe szókig emberibb viszonyok közé kerülnek. Kapnak tisztességes lakóhelyet, élelmiszert, aipnóbb háztartás«, tárgyikat. Természetesen mindezt elöleglren és olyan árért, amilyet csak ott lehet számítani, ahol a madár sem jár. Így aztán egy egy ember. mielőtt meg munkába állna, 1k- van táblázva a gazdájá­nál — a hajóköltség felét is lieh- számítva 4—500 millrcisig. Ez pedig az ültetvé­nyeken olyan óriási összeg a rabszolgák kö­zött, omit soha életükben le nem dolgozhat- n 1 k. Az újabb lieszerzések 'pedig, főleg a táplálkozás, csak egyre növelik az adósságot. Amig a kávécserje virágzik, folyton kapál­ni kell. A kapálás ideje alatt fizetős nem jár. Csak kosztol kapnak. Meg vasárnaponként negyedkiló dohányt. Fizetés csak a szedés­nél jár. Közben pedig még két kérlelhetetlen el­lenséggel is számolni kell: Kávészedésnél a bisu-val és kapáláskor a korbáccsal. A bisu ellen nincs védekezés. Apró. porszem nagy­ságú földi bolha ez, amely ellepj az érett kávébogyóküt és szedéskor liecsipi magát a munkás körme alá. Úgy belefuródik a hus­im, hogy amíg petéit le nem rakja, nem le­het hozzáférni. Jelenléte kellemetlen, égető viszketést okoz. Csakhamar meggyűlik a hús is és ekkor tűvel, jobb hijján éles tövisek­kel (próbálják a petéket eltávolítani. Kaip-áláskor pedig, míulá-n ilyenkor nem pénzért megy o munka, mindenki igyekszik kicsit lazábban megfogni a kaponyelet. De még jóformán ki sem fújta magát, már ott áll háta mögött a munka-felügyelő Ezeket Brazíliába menekült bűnözőkből, az. emberi társadalom szeméthulladékából, a világ leg- könnönfontahb, tizenhétpróbás gazemberei közül válogatják ki. Ahhoz, hogy v-alaki mun­ka fel ügyelő legyen, legalább nyolc évi fegy- ház az ajánlólevél. Csallol a sili^orlsáís a balálra éyöíörl íru ilíásoh fiáfáii Ha a rekk enő hőségben á juld ózó em ig- rációs munkásnak1 erőt' énül hainyalfl'lk le a kiamjá, már atit csattog hátán a sz.jjas kor­bács. iPamtaszra senki se mer menni a gazdához, mert csak még jobbam megverik. Tgy 'aztán a vérrel és verítékkel összekuporgalotí pén­zek lassacskán mind átvándorolnak azoknak a léleknélkül! gazembereknek <3 zsebébe. Ez­zé? váltja meg magát a szerencséiden mun­kás gyakran már az imszakádáslól És aimültor eslte hoTltfáradliam, éhesen haj­lékukba térnek, i» hetemként egyszer kijáró éleikorrom emeió simáim as áiHiapoébam vár ja őket. A farina (gvökérliszt), a keserű kenyér- adag, 'kétszersült, bab és rizs között rettene­tes pusztítást visz véghez a vöéöshangya;. H'a szabadon hagyják az ételi, egyell’len bamgyaboily félóra aflaltlt kirámoüja' az egész 'kunyhót. iHa az élelfnliszerf verembe ássák, elviszi a „taltu“, a páncélos föid/i disznó. (Ha ládába zárják, a iegíkfeebb nyíláson is befurakodik a „banboléta“, a kóstoló pil­le. Csak beleszagol, kiesik beMurkál, de alk!­kor taizt'án minden ételt el kell dobni, olyan förtelmes szagol hagy magú után a ,,bar- holéra“. 'Egyedüli a barnán, ^ napon felforrt ana­nász és ai vasárnapomként kijáró húsétel tartja a szerencséken páriáikban a leilket. No, meg a kávé. Kávé, kávé, kávé . . . Ej- jeT, nappal, reggel, este. Csak úgy „rní'utr'"... Mnden nélkül Néha-néha Ikerül egyikét cső cukornád Annak a torzsáját szopogatják hozzá. •Mindezekhez jár júniusban a sárgaláz és decemberben a hiideglá,z. A kiét rettenetes betegség sorra 'tlizedeilli az elgyengült. lefo­gyott, erőt’eh1 munkásokat. Az ültetvényeseik ezekben a hónapokban elhuzódnalki a, hegyek közé, egészséges éghajlat alá. Egy-két év a’ia'Ht leljesen felőrlődiik a' sze­rencsétlen munkás idegrendszere. K hal be­lőlük minden emberi érzés. A megalázol'!, agyouíkiiinzo'ht. szinte á’fallt'á váll embernek minden porcfilkája szabadság után 'libeg. — Ilyenkor naigy til'okbain összebújnak éjsza­kámként és famttaszfikus terveket szőnek a — szökésről. Nincs meneKOfós Szölklnfil... Óriási távolságokra mirden oi- v.llizál‘1 helytől, vad prérilkem'. ismeretlen fo­lyókon,, borz'ailimiais őserdőkön keresztül. Me­nekülni. puszta kézzel, nimcsllelemüJlf. Csak mentelmi a puszta életet! Te'rmészelesen rendszerint nem sikerült. Akii el nem pusz't.u! néhány nap állatit, azt el­fogják é$ vilsszav.szlk' az ültetvényre. É9 hagy ölt aztáim mii törtéiniilk velük, airrólí most nem aikarollt besz'éfinií Nem gyenge idegze­tűeknek vaiió . . . ■Az ünetivényeken a gazd'a az ur, törvény­bíró, élet1 és halat fölött és ha van is föí- ilebbv.telit fórum, az olyan- messze esik on­nan, hogy & sóhajtás eem éni e!t. Néha mégis sikerül! a szökés. Hetekig, sőt hónapokig üairtfcó buíjlk'álás. ikliszá-mlillhiaitat'liain veszedelmek és lieirhlaillatlan nyom-oruság után előfordul, hogy a szökevény élve eljut vatameHlyiik clvdíllziáílit" pontjára a földinek!. Ak- ikoir aziliáin- mesélheti a soha viissziai nem térő kivándorlók éDetéröV, akiknek száma 1902- tőJ 1937-ig egész hadsereget tesz kii*. (zs. b.) A posta háta mögött ma és mindennap 2 nagy előadás. Matiné 4-kor és este 9-kor. Válogatott uj műsorral. — Nagy artista és vadállat mű­sorral. — Állatkert nyitva egész nap reggel 9-töl este 7-ig. Állatetelés naponta 11 órakor. i Mái, epe, vese, idült (krónikus) gyomor és bél megbetegedések, Ide­ges fejfájá», álmatlanság hányinger, hányán, v/édiilésck, savluftengés eseteiben i/. amerikai gyógynövénybéSl kés/ült világhirü ..C/astro szép eredményeiről ., világ orvosi // kte kintélyci hasszu cikkekben számoltak b'' or­vosi lapokban. „Ga.'lro D.“ kapható gyógyszert árakban cs drogériákban, vagy megrendelhető 135 lej utánvét mellett Csiszár L. gyóí;y.szertárá- ban Bucureşti, Calea Victoriei 124. HÁROM FELLBBEZEST ADJAK BE A VÁROSI TANÁCSHOZ A TŰZIFA ÁRMEGÁLLAPÍTÁSA ELLEN, a ko lozsvári munkásság kérésére a városi tanács az elnnilt héten a többi közszük­ségleti cikkek között a tűzifa irányárát is megállapította, amelynél drágábban a város területén tűzifát nem szabad for­galomba hozni. A kolozsvári tűzifa ke­reskedők erősen tiltakoztak az ármegál­lapítás ellen és hangoztatták, hogy amennyiben a városi tanács erre a lé* pésre határozza el magát, a város tűzifa- készlet nélkül marad, mert nem szállí­tanak több tűzifát Kolozsvárra A tanács azonban nem tért el szándékától, annál is inkább, mert a tüzifakereskedöknek már most olyan jelentékeny fakészletük van, hogy a szükségletet teljesen tudják fedezni. A tüzifakereskedök most a be­adványok pergőtüzével árasztják el a várost. Az ármegállapítás óta a városi tanácshoz már két emlékiratot ás adtak be, amelyben az árak felülvizsgálását kérik. Tegnap a fakereskedéssel foglal­kozó szatócsok is kérték az árrevíziót, de a tanács, mint a két előbbi emlék­iratot, ezt is irattárba helyezte. Az áliamvasutak meghosszabbították a Iaşlha szóió kedvez­mények határidejét A „Moldva Hónapja“ látogatói részére nyúj­tott kedvezmények. Az államvasutak novem­ber 1-ig hosszabbították meg a kedvezmé­nyek érvényét. IASI, október 19. A „Moldva Hónapja“ kiállítását lő nap­pal, azaz november 1-ig meghosszabbítottá'*. Hogy lehetőséget nyújtsunk mindazoknak, akik még -nem látták Moldva fővárosát s -a- kiállítás keretélven meg szeretnék tekinteni azt, közbejártunk az államvasutak igazgató­ságánál, hogy az eddigi ötven és hetvenöt százalékos kedvezményeket összes vonalain november 1 ig hosszabbítsa meg. A „Moldva Hónapja“ látogatói ötven szá­zalékos kedvezményben részesülnek októ­ber 31-ig. Menetkor teljes menetjegy vál­tandó, mely a kiállítás irodájában lepecsé­telendő s igy visszautazásra is érvényes. Az utazást azonban ebben az esetben sem me netkor, sem visszautazáskor megszakítani nem lehet. Ha visszatértekor az utas egy- gyel magasabb kocsiosztályban utazik,, a rapid-lickett árát vagy a kocsiosztály kü­lönbség ötven százalékát tartozik megfizetni. A hetvenötszázalékos kedvezményt az ösz- szes személyvonatok utasai igénybe vehetik, skik szombaton éjjel 0 órakor (azaz pénte ken éjjel 12 órakor) indulnak bárhonnan Tasiba és onnan hétfőn éjjel 12 órával be­zárólag visszautaznak. E kedvezményeken kívül megemlítjük, hogy a kiállítás látogatóinak a Copou-i II. Károly király parkban, valamint a város minden pontján 'villamosok, kocsik és bér­gépkocsik állanak a rendelkezésére. Látogassák meg a Iasi-l kiállítást! Vendéglők! Cukrászdák! Háziasszonyok • Papírszalvéta gyári áron az ELl-enzék könyvosztályában, Cluj-Koiozs- vár, Piaţa Urnirii. Vendéglőknek és cukrász­dáknak való -negyedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 50 lej. Háztar­tásokba való egyszerű fehér cakikozort szélű 32x32 cm. nagyságú 50 drb 12 lej. Egyszerű fehér zsurszalvéta 17x17 cm. nagyságban 100 drb 15 'lej. Mintás szalvéták ízléses ösz- szeállitásban csomagomkint már 14 lejtő! kezdve. lesen mindenki kapva-kap az alkalmon. Mi mást is tehetne? Hova menjen? Vesszen éhen ? Sejtelmük sincs arról, hogy amikor kétke rokü karoszelJ'ákba zsúfolva, a végtelen pré- riken keresztül cipelik őket, az a megszám- lálatlan korbácsülés, ami o rekkenö liőség- 'ben csak nehezen mozgó öszvérek hátán csattog, nemsokára őket fogja fokozottabb munkára serkenteni. Az odahaza szőtt álmok szertefoszlanák. Keserű lel ki ismereti urda lás vesz erőt az em­bereken és a legkeményebb legény is köny- nyel öntözi a fochiendáig vezető ötnapos utat. ■Megérkeznek az ültetvényekre, ahol lát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom