Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-20 / 242. szám
2 FLLBVflÉK Z f 3 7 oki Ah er 2 0. Szabó Béni a romániai össziparosság egységes megszervezéséért Azonkívül szükségesnek tartja a nemzeti és külön politikai szervezkedést — A nagyváradi magyar párt iparosszakosztálya mindenben magáévá tette Szabó Béni javaslatait Szabó Beái eSőadasa Nagyváradon ORADEA NAGY VÁR AD, október 18 A «nagyiváradi magyar i|wiitoslánsiadciHoin- «ak nagy napja volt vasárnap Ideérkezett Szabó Béni nutgyvirpárti kuni-arai képviselő, aki a 'KOiinaniyhilóságok elöli is megértésre talált akciót indított nemcsak a romániai magyar és más kisebbségi, hanem ,i romă niui össziparosság együttes gazdasági megA magyar párt iparos szekciójának köz* gyűlését dr. Soós István, a nagyváradi ta gozat elnöke nyitotta meg. Jelen voltak dr. Mórkovics Manó a megyei tagozat elnöke, továbbá dr. Thury Kálmán központi és dr. Cziffra Kálmán városi alelnök éis számos pá rt vezetőségi tag. Dr. Soós István meleg szavakk d üdvözölte Szabó Bénit és a megjelent iparosságot kiemelve a megye különböző ipari centruszerve/ése céljából. Szabó Béni e szép el- i gondolása szándékáról és ennek megvalósi tási lehetőségéről tartott előadást u Magyar Ház. disz te miéiben, a termel szorongásig megtöltő hallgatóság előtt, amely oszt dián tetszéssel fogadta a kiváló tehetségű ipaios- képiviselő másfél órás előadását. I maiból 'érkezett iparosokat. ) — Az ipar — mondta dr. Soós István — a magyar pártnak régi problémája, mely négy évvel ezelőtt, amikor az ipartestülete- ket feloszlatták, arra törekedett, hogy kellő intézkedések tétessenek az iparosság létérdekének biztosítására. A párt megbízta Szabó Bénit, mint aki a pártnak, sőt az egész román kamarának egyetlen ilparos kép vise lője, hogy tegyen javaslatot, mik épen lehetne a kérdést megoldani. Szabó Béni ezt a javaslatát a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen megtette, ez el is fogadta azt Javaslata három részből áll': 1. a romániai iparosság > gyiilles politikamentes szervezkedése, szak szindikátusokba való tömörülése; 2. Icultu- ralis, ga jla.sági és társadalmi szervezkedése és 3. pedig (l politikai szervezkedés. Ezt a javaslatát fogja itt — folytatta szaivoit dr. Soós — Szabó Béni kifejteni. Kihangsúlyozom, hogy ezt a tervet a brassói munka ka mai n, sőt in iga a munkaügyi minisztérium is helyesnek és keresztülviendönek találta. A régi középosztály helyét — fejezte 1k‘ beszédét dr. Soós István — ma az iparosság foglalta el és ennek kötelessége most beleilleszkedni a régi középosztály helyzetéivé Kéri. hallgassák meg figyelemmel Szabó Bénit, aki mint iparos és mint képviselő is, bebizonyította, hogy a magyar iparosság, sőt uz összilparosság érdekeit képviseli. Ma az iparosság képviseli a középosztályt Szabó Béni előadása Szabó Béni a következő határozott szavakkal vezette be előadását: — Idejövetelem célja «semmiféle, az iparos érdekektől távol álló ip«ropagandacsiná lás, hanem csak iparostársaim meghívásának tettem eleget. Eljöttem, hogy beszámoljak arról, mit tettünk iparostársainkért az ipartestületek beszüntetése óta. Nem jöttem hát semmiféle hátsó gondolatokat rejtő céllal, hanem tisztán azért, mert Ígéretet tettem az ipartestületi intézmény megszűnésekor, hogy az intézmény nélkül maradt kisiparosság részére gondoskodunk megfelelő intézményről. Azt kívánom ismertetni, amit tét tünk és nem tesz jó szolgálatot iparosérdekeinknek, aki bármilyen, ezzel ellentétes feltevést akar előadásomba belemagyarázni. Szabó Béni ezután kifejti, hogy az uj egységes román ipar tör vény szellemében létesült munkák'-ma rákban, ahol bárom különböző társadalmi osztály foglal helyet, az iparosság nem veheti ki részét kellően, mert a kamara organizációja olyan, hogy képtelen 'reá, lévén egy-egy kamara hatáskörének 6—7 vármegye alárendelve és ma azt a munkát, amelyet valamikor nem is oly régen nxég, a községi elöljáróságokon, szolga- bíróságokon keresztül valami 1000 tisztviselő végzett, ma a munka,kamara kevés tisztviselőivel el nem végezheti. Utal arra, hogy Brassóban összefogtak a román, magyar, szász és zsidó iparosok és fenntartják régi szervezetüket, amelyeknek szarva van a hatóságok előtt, legfeljebb okiratokat, igazolványokat nem bocsáthat ki. Eddig — a négy év alatt — ez a szervezet 4000 esetben nyújtott jogsegélyt az iparosságnak, sőt még a munkásságnak is. A minisztériumban is szóba állának ezzel a szervvel és éppen ennek utján mutatták ki, hogy az uj ipartörvény rendelkezése értelmében az iparigazolványok bevezetése stb. 760 millió lej megterhelést jelent az iparosságnak, de intervenciójára a minisztérium könnyítéseket engedélyezett és ez a könnyítés az iparosság 'Számára 100 millió tej megtakarítást jelent. (Éljenzés.) — A nemzeti alapon való szervezkedésben- — folytatta Szabó Béni— csak mi vagyunk, akik várakozó álláspontra helyezkedtünk, mert nem akarunk kapkodni. Amit teszünk, annak tökéletesnek kell lennie. Hármas terv merült fel e célból. Egyik az. hogy létesítsünk az országban olyan kisiparos szervet, amelye politikamentesen, vallás, nemzetiségi é« világnézjeff felfogásra való tekintet nélkül képviselje az iparosság érdekeit és amelyre a kormány is mindenkor támaszkodhatik. — A miinisztériiumban, amelynek előterjesztettem tervemet, aminlt a'z üttt nálam levő h ivatiaílois levél bizonyltjai, szívesen fogadták, mert beláiíttiálk. hogy ez tisztán gaz- daisági terv, a melynek megvalósítása erős ipalnastársada’imat teremt, tebáítl senkimé higy- jien mögötte hátsó gond ólat óikat;. Meg keli! csinálnunk az Ipart szindikátusokat, amely ©kitek jogi szeméiliyite-éggel ketllll binniok. A képviselő ezután ismertette a szakmai szindikátusok létosfitésémek terevélt, feltol! vas a már elkészülő alapszabályokból. — Örvendenénik — úgymond —, ha felépülhetne Romániában a kisiparosság egységes szervezete. El sem tudom képzelni, mi történnék, ha memz-elüsé-gek szerint otsz- ltaiaúnajk meg a- szakmait szervieké 1 — Ez tehát az egyik forma, amely 'szerint egy táborban akarjuk tudni az összes iparosokait, — A második elgondolása a hármas tervnek a kisiparosságnak nemzői alapon való m egszervezése. Ezt az elgondolást éppen úgy bejeientertem a minisztériumnak, miimt! uz eOsőt és ezt is tüdomásu«; vélték. Ne értsen azonban senki sem félre: semmiféle politikai szerv nem akar ez lenni, csupán gazdasági, szociális és kulturális ügyeeinkell kívánunk benne foglalkozni Nem «alkarunk nví ilnilézményetkiel egymásra haűmoznii, hanem csak annyit akarunk, amit az állam csinál iparosaival. Nem állunk elBten- a román kisipari imlézmén ve kinek, sőt szivesen látjuk azokat«, de tudni kell. hogy az á'liiamntaik Its szüksége van a kisebbségi amely csak a miagyar part keretében lehetséges. Kéri, ne légyenek elfogulták és higy- jék meg, hogy a párt kebelében a magyarságért töprengő emberek vann(ak. Nem mágnások, pártja ez. amint Angliában .its az előkelő lordok egy pártban vannak a hajóin unlkáisokikiaJ,. Mindegy, hogy gróf-e,e vagy cipész, de minden attól függ, hogyan akar dolgozni a közös érdekeként. A magyar iparosságnak tehát« csak a magyar pártban a helye. Hiszen — hangsúlyozta ki Szabó Béni eljön a* idő, amikor együtt leszünk a magyar munkássággal is. , Szabó Bénii lendületes szavait az egész iparots társadat'om nevében« Darabontb Gyula meleg szavakkal köszönte meg és kérte, ne hagyja félbe a megkezdetik munkáit és legyen segítségére a már elcsüggedt iparosoknak. A javaslatot iparostársai nevében elfogadta. Dr. Soós Díváin elnök a nagyváradi egéaz magyair társadalom nevében mondott köszönetét Szabó Béniinek, az-ukán pedig szükiébb körű szakosztályi ülés (következett, ameLyan számién dr, Soós IstMAROSVÁSÁRHELY. október 18. Ismeretes az a harc, amely hónapok óta folyik a marosvásárhelyi temetkezési alappal rendelkező ipartársulatok és különféle egyesületek és a helybeli két temetkezési vállalat között az utóbbiak rendkívül magas temetési díjszabásai miatt. Az ellentétek az egyesületek és a két vállalat között az utóbbi hetekben már annyira kiélesedtek, hogy egy alkalommal a Továbbszolgáló Altisztek Egyesületének az ügyben összehívott gyűlése alkalmával lettlegességre is sor került az egyik érdekelt vállalat vezetője és az altiszti egyesület titkára között. Mint annakidején megirtuk, az ellentétek alapját az képezi, hogy «a két te-. tóm pá ros társadalomra, hogy a román többségi kisiparosság is megerősödjék. Ezer és egy módja van annak, hogy a román kisiparosság megerősödjék, anélkül, hogy a kisebbségi iparost eltapossa Az áViamhatalom létesítsem válíla'íailot vállalatokra, ne vigyék tó a«z országból a gyapotot. a fát, a mi kincseink ne kerüljenek ki külföldre, ahonnan drága pénzen vásároljuk vissza azokat. Ttonlsaroatk a. román iparosok ben niinikef testvéreknek. Mi becsületesen segítjük román iparostestvéreinket. ők is becsüljenek meg bennünket, akkor önként jön tőlünk számukra is a segítő kéz, amit nyújthatunk. (ÉE jenzés.) — A szakmai tudás nem egyéni kincs, hanem közös vagyon, amit ürököltetuünk kell. A harmadik elgondolás i ván elnöklete alatt a vezető iparosok fej tépték íkrf az ügyben véleményüket. Elsőnek Mónus Sándor voliti íparletsUüdelí elnök szólt hozzá, aki hetyeslli a terveket, de az egységes iseiindlkaftisi szervezkedés kérdésében ajá'nfiljia, hogy előbb ballga«ssák meg a román iiparosoiklait. Robltsek Bélfa, Pap Fetrienc, Agárdi István. Bagosisy Sándor (Szalonna), Varga György, Altnödere Endre ménrök. Izabó Károly felszólalása irtán dr. Soós Irtván hirdette ki a ha«tározatot, amely szerint kimondták az egységes szakmai szindikátusok létesítésének szükségességét és e célból egy szőkébb bizottság szakmák szerint minél előbb érintkezésbe lép a román iparossággal. Úgyszintén szükségesnek «tartják az iparosság nemzeti alapon valló kulturális, gazdasági és 'szociális megszervezése céljából! egy országos központi szerv létesítését: és végül az ipárásságnak és iparos Ifjaknak a magyar párt keretében való politikai megszervezését!. metkezési vállalat a különféle ipartársulatok és egyesületek temetkezési osztálya által az elhunyt tagok eltemetésére kiutalt összegeket a halott eltemetéséért teljes egészükben maguknak követelik és igy a családfő vagy fennlartó elhalálozásával a család egyik napról a másikra segély nélkül marad. Az ügyben az egyesületek és ipartár- su'latok számos gyűlést hívtak össze, melyeken elhatározták szövetkezeti alapon félmillió lejes alaptőkével közös temetkezési egyesület felállítását. Miután a terv a megvalósulás esetén nagy mértékben veszélyeztetné a két temetkezési vállalat érdekeit, ezek minden lehetőt megkíséreltek, hogy az egyesüleMeg akarták akadályozni a tizenhét marosvásárheíyi ipariársuíat és egyesület által lei állítandó közös temetkezési egyesület megalakítását a politikai szervezkedés, Még mindig tisztátalan a vére! Ekzema - Pörsenések - Pattanások - Fururi«» culosis - Vísszerek - Megkeményedett erek Visszeres geiwiyedések - Köszvény, csüz •» veeebaj - Ischias - Arterio-scleroaia a kritikus életkor bajai. A legtöbb betegség eredetének egy az dka r a tisztátalan vér. Álmatlanság, migrain, szédülés, a véredényclmeszesedésben szenvedők szívdobogása, köszvény, csúz, idegesség, zxába, ischias, vesehomok, vesegyulladás, börhajok ekzema, pörsenések, furur»- culosis, pattanások, psoriasis, sycosis, erythemla stb. a vérbe vegyült tlsztátalanságok következményeL Ezek a tlsztátalanságok okozzák a visszérből és meg- kővesedetterekböl keletkező folvlonos vlsszeresgennyedé se két és a legsúlyosabb női bajok U ezek következményei. Energikus vértisztltőval Igyekeznünk kell tehát a vért tisztán tartani, vagy ha már mérgező anyagok keveredtek beléje, azoktól a vért ujbő megtisztítani, mert csak így előzhetjük vagy szüntethetjük meg a lent (elsorolt betegségeket- A Dépuratif Richelet erre irányuló bámulatos hatása már régen clismerL A Dépuratif Richelet filtrálja, szűri, valósággal megtisztítja a vért és hála ennek az erélyes “ helyesbítő ** tevékenységnek, a gennyedések elszáradnak és elzárulnak, a sebek és laesiok eltűnnek, anélkül, hogy a bőrön nyomot hagynának maguk után. A beteget nem kínozzák többé az állandó viszketés romboló következményei. A húgymérgeket is elpusztítja a Dépuratif Richelet és ezáltal felszabadítja az ízületeket, illetve megszünteti a reumatikus fájdalmakat. A nedvkeringés szabályozásával hat a visszerekre és könnyűvé teszi a járást . eloszlatja a kritikus életkor ama sok baját, mely annyi nőt kínoz és elhárítja az ötvenes életkorú emberek elöl az* érelmeszesedés veszélyét. Még értékesebb tulajdonsága Richelet Dépuratií-jának az, hogy feléleszti a vert és bámulatosan megüatalítja-a szervezetet. DÉPURATIF RICHELET mindé n gyógyszertárban és drogériában kapható tek által szövetkezeti alapon létesítendő közös temetkezési egyesület tervének ki vitelét megakadályozzák. Az uj közigazgatási törvény módot ad arra a városok és községek vezetőségének, hogy temetkezési egyesületek létesítésének jogát monopolizálja. A helybeli két temetkezési vállalat, hogy az ipar- társulaiok és egyesületek tervét megakadályozza, azzal az ajánlattal lépett a városvezetőség elé, hogy sajátítsa ki a temetkezési egyesület fenntartásának illetőleg létesítésének jogát és azt 20 évre, évi 120 ezer lej bérért engedje át nekik. A város október hó első napjaiban ülésen foglalkozott is az ajánlattal! és elvben hozzájárult egy városi temetkezési egyesület létesítéséhez. Megbízta a városi kultur és pénzügyi osztály vezetőségét, hogy a tervet tanulmányozza és annak kivitelére megfelelő módot és 'lehetőséget keressen. A temetkezési alappal rendelkező ipartársulatok és egyesületek azonban küldöttséget biztak meg azzal, hogy a város vezetőségének hozza tudomására, miszerint az ügyben 17 ipartársulat és egyesület van érdekelve, melynek tagjai a város lakosságának 80 százalékát teszik és a két fennálló temetkezési vállalat tervének elfogadása számos családot súlyosan érintene. Kérték a város vezetőségét, hogy utasítsa vissza a tervet és ehelyett vegyen részt az ipartársulatok és egyesületek által létesítendő közös temetkezési egyesület megvalósiiásában. A város vezetősége hajlandónak mutatkozott az újabb terv elfogadására és arról biztosította a küldöttséget, hogy a legmesz- szebbmenő mértékben támogatni fogja a terv megvalósítását. A közös temetkezési egyesület létesüé sének terve egyébként már a megvalósulás felé közeledik. Az ipartársulatok és egyesületek számos üzletrészeket ic győztek. hogy a szükséges félmillió leies alapot összehozzák. Az ügyben oklöhm- 19-én közös értekezletre gyűlnek öss™. amikor egyúttal sor kerül a szövetkeze?i törvény rendelkezése értelmében sziiksé ges alapszabályok (lefektetésére á*.
