Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-17 / 240. szám
193 7 október 17. ELLENZÉK 9 HARSÁNY! ZSOLT A sors ajándéka i. Találkoztam barátommal. Kitűnő színben uolk majd kicsattant az egészségtől. A Riviéráról jött vissza, ott kódorgóit kél hétig a kocsijával. Mert kocsija is van neki, jómódú ember. — Hogy vagy? — kérdeztem, csak úgy szokásból, hiszen csak rá kellett nézni. — Megvagyok — felelte közömbösen. — Családod? — A két öcsémet gondolod? Jól megvannak. Egyik most házasodik, elragadó kislányt vesz el és hatalmas hozományt kap. A másik most nyerte meg egy belga áruház építési pályázatán az első dijat. Szóval, megvannak. ■— És te? Már bevonultál a hivatalodba? — Tegnap elkezdtem, még pedig elég kellemesen. Az elnök azzal fogadott, hogy előléptem. Most már önállóan vezetem az osztályt. De a magánvállalatom is jól megy. Azt persze tudod, hogy benne vagyok abban a... szóval tudod. Hát terjeszkedünk, öregem. Úgy megy>t mint a parancsolat. Jövőre valami kis birtokot szeretnék venni. — És látom, egészséges vagy. — Mint a makk. Mindig mulatok rajta, hogy harmincöt évesnek néznek, pedig előtted nem tagadhatom, hogy negyvenkettő vagyok, hiszen szegény öcséddel jártam együtt, ügy eszem, mint a farkas, Olyan erős vagyok, iriint a bölény és úgy alszom, mint a medve. Égés-, állatkert kitelnék belőlem. — Sőt akvárium is. Olyan boldog vagy, mint hal a vízben, mi? Barátom elkomolyodott. Legyintett, tűnődött kissé, aztán megrázta a fejét. — Nem vagyok boldog. A szerelem hiányzik az életemből. — Ugyan, ne affektálj, — utasítottam rendre —, mindennap hallok rólad valami pletykát. — Eh, nem arról beszélek. Nem a kaland hiányzik nekem, értsd meg, hanem a szerelem. Más ember azon esenkedik, hogy őt szeressék. Nekem ebben nincs hiányom. Én arra vágyakozom, hogy én tudjak szeretni. Este, mikor leteszem a fejemet a párnára és leoltom a világot,, mindig nagyot sóhajtok. Múlnak a napok, a hónapok és az évek és én csak hányódom kurizálások és flörtök között. Ez egy darabig nagyon kellemes tud lenni, de aztán rettentően megunja az ember. Szerelmes szeretnék lenni. De nemcsak ! úgy akárhogy. Hanem ahogy én gondolom: igazán és rendesen. És nem tudok. Nincs nehezebb, mint komolyan szerelmesnek lenni. Néha-néha előfordul, hogy társaságban felfigyelek: hopp, hátha ez azl Elkezdek vele foglalkozni. Eleinte aranyos, kedves, érdekes az illető, aztán már néhány nap múlva csinál valami olyan hibát, ami elveszi a kedvemet. Negyvenkét éves vagyok, ilyenkor mar kissé elfinnyásodik az ember. Odébb állok és kezdem élűiről. De hiába. A odgy pedig, hogy szeressek, egyre erősebb bennem. Már ott tartok, hogy gyerekes fogadalmakat teszek a sorsnak: pénzt Ígérek jótékony célra„ ha sikerül szerelmesnek lennem. És nem megy és nem megy. El lehet igy is éldegélni, nem mondom. Anyagi bajom nincs, egészségem tökéletes, a hozzátartozók rendben vannak, szabad vagyok és független. Joggal gondolhattad, hogy boldog vagyok. De igazán boldog nem vagyok. Mert nem vagyok szerelmes. Azonban a reményről még nem tettem le. Egyszer majd csak hozzásegít a sors ahhoz a gyönyörű, nagy érzéshez, amely mindent pótol, de amelyet nem pótolhat semmi... No, nézd, én itt verseket szavalok neked, az írónak, ilyen bolond ember vagyok én, barátom. Kívánd, hogy a vágyam teljesüljön, hátha terád jobban hallgat a sors... Szervusz. Elváltunk. Utána néztem. Délceg ember volt, a járása mint aj atlétáké. És úgy öltözködött, mintha skatulyából húzták volna ki. És eltűnődtem rajta, hogy mindene megvan, mégsem boldog. Szívből kívántam neki, hogy kapja rneg, ami a boldogságához hiányzik. Megérdemelné, mert kedves, derék, jó ember. II. Most aztán megint találkoztam vele. Egy kávéház utcai kertjében ült. Alig ismertem rá. Lompos volt, elhanyagolt, keféletlen. Szeme alatt vastag karikák. Ahogy ott gunny osztott leszegett fejjel, ; kétnapos borotválatlanságában, nem negyvenkét évesnek látszott, hanem ötvenkettőnek. — Szervusz, — szóltam rá —, mi történt veled? Felnézett. A köszöntést nem viszonozta. — Emlékszel rá, mikor a szigeten találkoztunk? Akkor én elmondtam neked, hogy mi az életem egyetlen és legnagyobb vágya, ami után annyira sóvár- gok. — Emlékszem, hogyne. Bólintott. Leverte a cigarettájáról a hamut és láttam, hogy a kezében reszket a cigaretta. S a szeme fátyolos. — Hát az beteljesedett. kötött' s csillogó szemmel magyarázta, hogy miiért oilyan ünnepi a hangulat, amióta a dán határt átléptük. Miért van minden zászló- diszben s miént halilom a 'számomra érihetet- i len dánnyelvü beszélgetések során mindegyMEG HENKELÉ- SERE AZON. N A L ! — akár szóban, ctlcár Írásban, telefonon. VMfjY* Raártsitilyesía naáts nxóalcDffB âs ©saclcoacli ren> delését, egy szó elég és h«2öm EzeSusS „A R A G A Z“ ajtaja eSőf fi áll. Az „ARAGAZ44 természetes szón dagázból kivont fűtőanyag, a- melynek nincsen mérgező hatása és amefy nem robban. Az „ARAGAZ44 csővezeték, kőműves vagy más munkálatok nélkül, könnyen bevezethető és az elképzelhető legegyszerűbb módon, szivattyúzás, és előmele* gités stb. nélkül helyezhető üzembe. re ezt a szót. Storsstromsbroení. — Kicsiny a ml országunk, de végtelenül szeretjük * büszkék vagyunk. hogy dánok lehetünk. Holnap hidat avalunk, Európa leghosszabb (?) hidját. Figyelje meg, mindenki erről beszél. Hónapok óta készülődik az , egész onszág, hogy bemutassa ik irályának, éppen születésnapján, a legújabb és egyik legértékesebb dán közvagyont: a Storsstroms- broent. Az uj világcsoda A ilelkes honleány, Prastmark kisasszony tszerezte meg a szabadjegyet is, mellyel másnap reggel a Kopenhágából induló külön- vonatta.1 az ünnepségre utazhattam. Kér és fél órás ut után a helyszínen voltam s közelférkőzhettem az ünnepekhez: a Storsstroms- broen-hoz — a Nagy Áram hidjához. A legújabb világcsoda 3200 méter széles tengerszalagon vezet át Falster szigetről Sjaelland szigetre. Négy évig építették s csak a hid, a hozzávezető magas föJdtöltések munkálatainak költsége nélkül ikb. 8 milliárd lejbe került. Építésiét a vasút és gépkocsiközlekedés gyorsabbá tétele végett határozták el. Ez a vonal a főütőere Dániának, a nemzetközi közlekedés délen Németország felé, északon Svédország; felé itt vezet keresztül. Mielőtt átadták volna a hidat a forgalomnak, taz volt a. szabály, hogy a partra érkező vonatot egy hajó gyomrába tolták be, mely az egész szerelvényt átvitte a túlsó partra, itt egy másik mozdony kivontatta a kocsikat -a hajóból >;■ igy haladt az tovább, újra tengelyen. Az uj hid háromnegyed órával rövidítette meg az utat, mely most már a szeptember 26-iki felavatás óta, Dánia legdélibb csúcsától a Svédországhoz legközelebb eső pontig megszakítás nélkül szá j razföldön ‘bonyolítja le a forgalmat. Közel ;o ezer ember jelent meg a hidfel- avatás ünnepségén. A diszemelvcnyen X. Christian király Őfelsége, a trónörököspár, Az „ARAGAZ44 forró lánggal ég, füst és szag-mentesen. Az „ARAGAZ“ rendkívüli gyorsa* sággai főz, süt és forral. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSOKKAL SZOLGÁL: FISCHER S. A. CLUJ, CALEA REGELE FERDINAND NO. 6. a népe> királyi családnak számos tagja és a diplomáciai kar foglalt heyet. Az ünnepi beszédek után a király és kísérete az udvari vo nalba szállt s ez a vonat haladt át első Ízben a hídon, a közönség lelkes éljenzése közben. Érdemes volt följegyezni: A tömeg lelkesen ünnepeke királyát, de a világért sem kísérelte volna meg, hogy a közelébe férkőzzön s igy eselleg felbontsa a rendel. A zenekart megtapsolta, az ünnepi szónokokat lüré'mesen végighallgatta s végig barátsággal, büszkeséggel mindenben részt- vetr, de nem tolongott előre, bár a rendfenntartás embereit sehol sem leheteti látni. Az is feltűnt, hogy a hangszórókon keresztül felerősített beszédeket kétizben is tülkia- bálta egy másik!, sokkal erősebb hangszóró, melyen a mentőosztagot hivták pontosan megjelölt helyre. A szónok megáll; a beszédében, — amúgy sem hallhattuk volna, hogy mit mond — mindenki — a király is — aggódva a jelzett hely felé nézett > minden szünetelt, amig a mentőosztag megérkezett oda, ahová hívták s hozzákezdek a segély- nyújtáshoz. Az udvari vonat " túlsó parton megállt s mindenki kiszállt, hogy az első vonatot, mely a hídon áthalad, ünnepélyesen 'köszöntéé. Itt ás nagy tömeg gyűlt össze, mely látni akarta királyát. Nagy derültséget kel tett, hogy ütemes kórusban szólította az uralkodót, aki nem sokat kérette magát, fe - lépett egy emelvényre s rövid beszéde: tar- tett. — Most már lehetségessé vák — mondotta. — hogy r. két sziget lakói gyakrabban felkeressék egymást, testvériesen összeölelkezzenek. Ne siessetek azonban nagyon, mer: azért bizony pénzbüntetés jár. A hallgatóság, a királlyal együtt hangosan nevetett e. tréfán. * A kis állomáson á: robogó első menetrend szerint közlekedő vonatot « király és kísérőije tisztelegve köszöntötte. Utána az udvari vonat is elindult hazafelé a neţ» pedig e özön- lőtte a hidat, majd a dán lacikonyhákba vo niiil't, ahol vidám verkli és harmonikíszó melleit sötétedésig .itta hazájának világhírű söré;, Gyallay-Pap Zsigmond. Lei 1,000.000 a 143536 sz. III. seria melléksorsjeggyel Clujon Lei 1,000.000 a 188985 sz. í. seria melléksorsjeggyel Timisoaran Lei 1,00.0000 a 16993 sz. Hí. seria fősorsjeggyel Bucurestiben Lei 400.000 a 4335 sz. I. seria n Bucurestiben Lei 200,000 a 35080 sz. 11. seria V Oradean Lei 200.000 a 21705 sz. I. seria M Clujon Lei 200.000 a 21705 sz. II. seria JJ Clujon Lei 200.000 a 13630 sz. III. seria » Clujon Lei 200.000 a 10519 sz. III. seria » Clujon Lei 200.000 a 10431 sz. II. seria n Brăilan Í3 nyereményí a 100.090 fel értékben FŐELÁRUS!TÓ: Kercshedelísii ffliicliiaisK r. 1 Cluj—Kolozsvár, PIAŢA UNIRII 20. SZÁM ALATT ilHHlIHEHZZraa mo um VINDE LOZURI IM TOATA TARA NEM HIÁNYOZHAT EGY HÁZTARTÁSBÓL SEM Tel é I vSBjfi «evairaic az íb| / KOPENHÄGA október hó. Utitánsam: Prastmark kisasszony harisnyát ELI IÁT