Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-16 / 239. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 flkRA ELLENZE Szerkesztőség és ki adóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: n—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiatlóhivatal és könyvosztály: P. Uni.pli 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre I0j félévre 20, évente 4^ pengő. A többi külföldi államokba csJk a portAkulőnbözentel több. ILVIII. ÉVFOLYAM, 23 9. SZÁM. rr SZOMBAT CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER ló. Őfelsége ismét az összefogás szükségességét hangoztatta Gyulafehérváron Egység jegyében zajlott le az ünnepség Tatarescu miniszter beszéde ÁLBA TÚL IÁ, október 15. A gyuMehér- várli HorHa-ünnepség tegnap diíiszes külsősé­gek között, 'az efiiöirt program szerimA Heljes rendben zajlott ile. iPoralasian meggell 9 órakor futó lit1 be az udvari vonat az állomásra. A pályaudvaron a kormány agjlaii, Game'.li™ 'tá­bornok, egyházi, katonai ts polgári 'előkelőse­geik fogadták az unalklodőti. Lelkes fogadtatás ultíán őfelsége kíséretével a városba lévő ko­ronázási 'templomihoz hajtatott, maíjd ilstiem- titsztetet után több mint 60 ezer ember jelen- létében ta iHonia—Ctosca»—Crisam emlékmű leleplezésére kérüÜli a »sor. Az első szónok Ba.lan erdélyi mietropoillilta voílb. Ezt követően Eugen Huilea az Astral, Lapé dat u a szenátus elnöke 0 román tudomá­nyos akiadémta s Pop VaOer dr miniiisztien a kormány képviseletében 'méltatnák a nap je­lentőségét s hódolattal üdvözölték' az uraj­kód ót. A leleplezés ultán. megkezdődött a csapa­ttok, SoiimLazervezőtek. fallusiak felvonulá­sa, kik színes népviseletben, katiomás sor­ban, fegyelmez eliten vonulnak él őfelsége előtt. öisísége őfelsége a következő beszéddel válaszolt a miniszterelnök szavaira: — Uraim! Vannak a főidnek olyan terüle­tei, amelyeket az Isten arra rendelt, hogy nagy szerepet játszanak a nemzetek történe­tében. Egy ilyen földdarab a gyufafehérvári vár, a nemzeti hit városa. Kezdve attól o naptól, amelyiken Mihai Viteazul győztesen lépett be ennek a várnak kapuin, a Kárpá­ti olnap délelőtt újra összeül London­ban a benemavatkozási értekezlet, mely­nek ülésére pontosan kidolgozott tervek­kel vonulnak fel a francia és angol ki­küldöttek. Aa értekezletre szóló meghí­vóban nincsen határidőről szó, mely alatt az értekezletnek eredményesen kell befejeznie tanácskozásait. Valószínűnek látszik azonban, hogy az angol és fran­cia kiküldöttek mindjárt az első ülésen indítványozni fogják, hogy a tanácsko­zások elhúzódásának vegyék elejét. Eden külügyminiszter tegnap tárgyalt Grandi londoni olasz nagykövettel. A tárgyalás tartalmáról semmi sem szivárgott a nyil­vánosság elé. A benemavatkozási bizott­ság első ülésén két külügyminiszter, Eden és Delbos külügyminiszterek is részt- vesmek. A francia külügyminiszter egy­előre Londonban is marad, hogy, mint c oárisi sajtó ír állandó kapcsolatban Délben a lisztlikaszlnó egyesüllélsl termében di'szebéd volt, melynek folyamán a pezsgőnél1 Tatarescu rniniiiszilierelllnök következő szavaik­kal kösz önt ölflte az uralkodót: — Pélség! H óriás. Qosoa és Criisan főiké, létsie volt az ellső erőtelj-es életenyilvánulása egy léig ázott népnek. Erdély most a miénk. A császár hely étit1 mosit már a' románok ki­rálya uralkodik. Harfei, Cloşca és Grisam pő­re most ért végek Úgy Ítélték el öklét, minit gonosztevőket é-s nem is feleb be zh ettek igaz­ságért Testüket pedig nem 'temették el1. Ma van igazi 'temetésük, valódi királyi temetés. Az elnyom olt népért Ítélték el és ezért ju­talmul a román nemzet mártírjainak .nyíülvá- nliitiotitulk őket a koronázási templomban, őfelsége, az uralkodó jött élt, hogy meghajt­sa homlokát Erdély már túrjainak emléke előtt Ulödaük mély megindulással látják ezt az igazi királyi cselekedetett'.. Poharamat őfelsége az uralkodó egészségére ürtem Él­jen Mihály inagyvaíjda, éljen a román una'l* kodóhází válasza ' tokon túli és inneni románok nemzeti öntu­datába a lelkesülés és a közös hit vert gyö­keret. Azok, akiket mi, mint az egész nem­zet érzésének tükrét ünnepeljük ma, kifeje­zést adtak ennek a hitnek és áldozatuk, nagy cselekedeteik megkoszoruztattak az ebben a teremben tartott nemzetgyűlés sza­vazatával és az örökre egyesült románok el­ső királyának megkoronázásával. Azok, aki­legyen az angol kormánnyal és tárgyal­jon az értekezlet sikertelensége esetén szükségessé váló lépésekről. Angol és kü­lönösen francia részről igy éreztetni is akarják, hogy részükről ezúttal utolsó tárgyalási kísérletről van szó, ami után az együttműködés helyett egyoldalú lé­pésekre kerülhet a sor. Diplomáciai kö­rökben nagy érdeklődéssel várják úgy a benyújtandó angol—francia megoldási tervet, mint Olaszország magatartását a tervvel szemben. Az Eden külügyminisz­terhez közelálló Yorkshire Post szerint a nehézségeket olyan formán akarják megkerülni, hogy a nyoni egyezmény intézkedéseit kiterjesszék a fö'lclköziten- geri kereskedelmi hajózás védelméről a tenger stratégiai útjainak védelmére is. A nyoni egyezmény által előirt ellenőr­zésben résztvesz Olaszország is, viszont azj angol és francia tengeri haderő szá­két ma ünnepelünk, megnyitották azoknak a vértanuknak hosszú sorát, amely azután Gheorghe Pop de Basestivel zárult be, aki­nek vére ennek az országnak földjével ősz- szevegyülve, azt az eleven gyümölcsfát hoz­ta, amelynek eredményeképen ma ezen az ünnepségen ugyanabban az érzésben és ugyanabban a gondolatban gyűltek össze a Kárpátokon tuti tartományokból, Erdélyből, Bukovinából, Besszarábiából. Történelmi el­rendelés colt ez. Olyan tény, amelynek meg Lellett történnie, bárla is harcolt volna elle­ne. Az összes románok egyesülése megtör­tént. Minden véráldozat arra való volt, hogy ez a hit eleven legyen és ez kötelezi n rni nemzedékünket ás a holnapot is. Ez kötelez arra, hogy örökségünket csorbítatlanul őriz­zük meg és mindazt, amit a nemzeti hit és az erkölcsi erő szempontjából reánk hagy­tak. Ezért az eszméért százezrek áldozták fel magukat és megőrzéséért mi is kötelesek va­gyunk, hogy néha áldozatot hozzunk, enged­jünk külön felfogásainkból és elevenen őriz­zük meg a mindenek fölött álló hitet, a nem­zet jövőjének és megerősítésének hitét. Gyu­lafehérvár a román nemzet megszentelt vá­rosa, legyen erős és erősítse meg a románok lelkeit, azokét, akik hivek a hazához, hogy 'nehéz napokban mindenütt együttesen har­coljanak az ország megerősítéséért s népünk növeléséért. Poharamat azokra emelem, akik meg fogják érteni ezt a gondolatot, akik meg fogják érteni a nemzet mártírjainak azt a pamacsát, hogy fogjunk össze és az egész Románia ebben az érzésben egyesüljön. Az uralkodó beszédét a jelenlevők szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. [ mára igy siintén lehetővé válna, hogy a stratégiai szempontból fontos Bctleari- szigetek felett ellenőrzést gyakoroljon. Ez az indítvány valószínűleg k[ akarja kerülni az angol—francia részről kétség­telenül fennálló másik elhatározás érvé­nyesítését, hogy olast$ visszautasítás ese­tén úgy a Baleari-szigeteken, mint a spa­nyol-marokkói partokon a maguk részé­ről is bizonyos pontokat megszálljanak. Az angol főváros külpolitikai eseményei­nek másik fontos pontját Sztojadinovics ju­goszláv miniszterelnök és külügyminiszter londoni látogatása képezi. Sztojadinovics Londonba Párisbál érkezett, ahol újabb öt évre megújította a francia—jugoszláv barát­sági egyezményt és visszaulazóbon Chapsal francia kereskedelmi miniszterrel jugoszláv —ófrancia kereskedelmi megállapodást ir alá. A jugoszláv miniszterelnök londoni tárgya­lásainak kétségtelenül fontos részét képezik • a dunavölgyi kérdések is, melyek között az angol kormány. minden jel szerint, különö­sen fontosnak tartja a ki samt a nt-ál lomok megegyezését Magyarországgal, Eden, hir szerint, nagyban érdeklődött is a jugoszláv miniszterelnöknél a Magyarországgal folyta­tott tárgyalások állásáról. Ebből a szempont­ból az angol politika vezetői szívesebben is vették volna., ha a jugoszláv miniszterelnök olyan időben tátogat Londonba, amikor nin­csenek annyira elfoglalva más égető külpo­litikai kérdések megoldásával. Sztojadinovics londoni tárgyalásai, kiszi­várgott hírek szerint, igy is fontos eredmé­nyekhez vezettek. A jugoszláv miniszterel­nök mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a belgrádi külpolitika vezértengelye továbbra is a nyugati nagyhatalmiakkal való együtt­működésen alapszik. Mostani utjának célja főleg az, hogy a fönti megállapítással kap­csolóiban biztosítékokat kérjen arra az eset­re, „ha a földközitengeri feszültség folytán bizonyos incidensek történnének^. Ezeket a biztosítékokat, amint Londonban mondják, angol részről Jugoszláviának a legteljesebb mértékben meg is adták, amivel szemben vi­szont Belgrád és London között megállapo­dás jött volna létre, amely szerint jugoszláv kikötőket az angol tengeri és légihaderő szükség esetén támaszpontul használhat föl. Ang’ia és Franciaország a benemavat­kozási bizottságban kérik újra az ön­kéntesek vsszahivását LONDON, október 15. A Reuter-ügynök séf! szerint, Anglia és Franciaország megbí­zottjainak a benemavatkozási bizottság ülé­sén elmondandó kijelentései az érdekelt ha­talmak együttműködésére sürgető felhívást fognak taralmazini. Ezek a kijelentések nem fognak semmi kétséget hagyni arravonatko- zótag, hogy Anglia és Franciaország milyen nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a Spanyolországban levő idegen önkéntesek visszavonásának ügye mielőbb haladást ér jen. A határidő tekintetében nem tesznek javas­latot, de a két állam egyetért abban, hogy ha ez az erőfeszítés sem hozna eredményt, nem lehet várni, bőgj’ a jelenlegi helyzet változatlan maradjon. ■PÁRIS, október 15. A benemavatkozási bizottságban elhangzó kijelenl'éseikbefn, Franciaország ég Angija 'képviselői előrelát­hatólag kém fogjáíki 'az érdekéit hatalmaikat, hogy Spanyolországban küzdő önkénteseik egy biiza'nyos számát haliadéktallánul hívják vissza. Ezután a bizottság keretein belüli megbeszélések utján meghatározzák az ellen­őrzés és végrehajtás rendszerét az önkénte­sek fokoza'tos és az egymással szemben álló feliek oldalán küzdő Idegenek számával ará­nyos visszavonása érdekében. A cél az. hogy végeredményben az önkénteseket mindkét táborból egyidőben vonják ki teljesen. Az önkéntesek Visszavonását vallószinüTeg semle­gesekből álló nemzellklözii bizottság fogja vég­rehajtani. LONDON, október 15. Grandi londoni olasz nagykövet tegnap Foreign Offitoeben felkeresle Eden külügymimiisztier!;. A Reuter feltevése szerint1 a két államférfi hosszas tneigbeszenésén, a 'legutóbbi spanyolországi1 eseményekkel kapcsolatos nemzetközi hely­zetről volt szó. Londoni olasz körök szerint Eden és Grandi' találkozása az olasz jegy­zékkel!' szembeni* angol magatartásra és a be- nemaivatikozásl bizottság öss2eüléséne vonat­kozott s a két államférfi a bizottság napi­rendjéről tárgyalt. 'PÁRIS, október 15 Lebrun köztársasági, elnök elnöklete átall tegnap délelőtt mri- mtezterllanács volt Parisban'. Delbos külügy­miniszter ismertette a spanyol kérdéssel kapcsolatban a benemavatkozást bizottság összeülését megelőző tárgyalásokat', majl nagy vonaliakban váizoia az angol és fran­cfia kormány tervezett javasHataiif, melyeket a bizottság elé fognak terjeszteni. A mlmisz. tertamács elfogadta >a jegyzéket, melyet a kérdésben Londoniban fognak küldeni. Ez­után Bonnet pénzügyminiszter ismertette. Franciaország pénzügyi helyzetét. A követ­kező francia minisztertanács október 28-án ÜD össze. (Cikküuk folytatása az utolsó oldalon) dimovlcss ftagoszláv isiiniszáerelnolc londoni tárgyalásain sző került a Icisanfani- áliamok és Magyarország viszonyáról Jugoszlávia külpolitikájának vezértengelye továbbra is a nyugati hatalmakkal való együttműködés marad. •» A benemavatkozási bizottság első ülésén résztvesznek Eden és Delbos külügyminiszterek is

Next

/
Oldalképek
Tartalom