Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-15 / 238. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 A RA 3 Szerkesztőség és ki a. dóh évet al: Cluj, Calea Motî’.or 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unitéi 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 2io, félévre 420, érventa - Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, events t,rj többi külföldi államokba csak ü portóküJönbözeütel több. tVIIL ÉVFOLYAM, 23 8. SZÁM. PÉNTEK CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 15. A némei kormány önkéntes nyilaikozoikan vállalt kötelezettséget Belginm területi sérthetetlenségének tiszteletben tartására Brüsszelben m e g állapi íj á k, hogy Németország, Anglia és Franciaország egyetért Belgiummal szembeni magatartásában. — London és Páris megegyeztek, hogy még egyszer összehívják a benemavatkozási bizottságot. — Ha a tanácskozások rövid időn belül nem vezetnek eredményhez, Anglia és Franciaország vissza­nyertnek tekintik cselekvési szabadságukat Az angol kormány kivihetetlennek a Japán elleni A Belgium határait biztositó német nyilatkozatot Neurath birodalmi külügy­miniszter tegnap D‘Avignon gróf berlini belga követhez intézett levél formájában megtette. A nyilatkozat, melynek szöve­gét alább közöljük, a belga határok sért­hetetlenségének feltétlen biztosítékát nyújtja német részről, kivéve azt az ese­tet, ha Belgium Németországot megtá­madó más hatalmakhoz csatlakozik vagy földjét átvonulási területnek engedi át. A nyilatkozat lényegében egyenlő a Belgi­um semlegességének elismerése ügyében pár hónap előtt tett angol és francia nyi­latkozattal, melyhez abban is hasonlít, hogy Gfa utolsó pont szerint „a német kormány az angol és francia kormá­nyokhoz hasonlóan, kész arra, hogy Bel­giumot támogassa is külső támadás ese­tén.“ Ez az utolsó pont Németország Belgiumhoz váló viszonyának teljes egyenlőségét akarja kihangsúlyozni a nyugati hatalmakkal. Belga részről a német nyilatkozattal szemben nem vál­laltak újabb kötelezettséget, de köszö­nettel vették tudomásul Németország ki­jelentéseit. Az esemény nem teremt uj helyzetet, de az európai külpolitika mai feszült légkörének imponclerábiliáiban kétségtelenül jelentősnek kell tekinteni. Német és oíasz részről a megállapodás­nak, mely szerintük Belgiumot mentesíti London és Páris eddigi protektorátusa alól, nagy jelentőséget tulajdonítanak. A „Giornale d‘Italia“ szerint különben szó van arról is, hogy Olaszország a maga részéről rövidesen szintén nyilatkozatban fogja biztositani Belgium területi épsé­gét és sérthetetlenségét. Francia és angol részről megállapítják, hogy igazában egyoldalú német kötelezettségvállalásról van szó, amelyet Bélgium tudomásul vett, anélkül> hogy valamire kötelezné vele s<zemben magát. A francia külpoli­tika vezető orgánuma, a ,,Tempsic és a londoni vezető lapok azonban elismerik, hogy a német lépésnek Európa békéje szempontjából komoly jelentősége van. A belga kormány hivatalos jelentésében megállapítja, hogy a német nyilatkozat Hit­ler 1937 januárjában tett hasonló értelmű nyilatkozatának a következménye. Néhány hónap előtt az angol és francia kormányok megtették a kezdeményezést Belgiummal szembeni magatartásuk meghatározására. A német kormány most ugyanígy szögezi le magatartását. Ezek után — mondja a belga hivatalos jelentés — meg lehet állapítani, hogy a három nagyhatalom egyetért Bel­giummal szembeni magatartásában. Belgium épsége és sérthetetlensége ezeknek az orszá­goknak közös érdeke. A három hatalom szentesin Belgium törtánelmi küldetését Eu­rópában és megerősít.; nemzetközi helgzetét. Végül pedig, magától értetődik ■— mondja befejezésül a nyilatkozat — hogy a belga kormány, méltányolva a német magatartás szellemét, pillanatig sem veszíti szem elől népszövetségi tagságából folyó kötelezettsé­geit és még hozzáteszi, hogy nincs szerző­désről 'Szó, csak Németország részéről meg­teli egyoldalú nyilatkozatról A fötdközitengeri és a spanyol önkénte­sekről szóló vitával kapcs ólat b ain tegnap újabb minisztertanács volt úgy Londonban, mint Páriában. A francia minisztertanácson a nemzetvédelmi tárcák miniszterei mellett rés'ztvettek a haditengerészet és a légi had- erő vezérkari főnökei is. A nyilvánosságra került határozatok szerint London és Páris elhatározták, hogy a kibékülés minden lehe­tőségét kimerítendő, az olasz indítvány sze­rint még egyszer összehívják a benemavat­kozási bizottságot. A bizottságnak azonban még a hét folyamán kell összeülnie és záros határidőn belül határozatot kell hoznia a fölmerült vitás kérdésekben. Az angol mi- i nisztertanács előtt Chamberlain miniszterel­nök kihallgatáson volt az uralkodónál. Eden külügyminiszter, aki előzetesen fogadta Corv- bin londoni francia nagykövetet, ismertette Fncmciaország álláspontját, melynek alapján, amint a Reuter jelenti, a következő meg­egyezés alakult ki a két kormány között: 1. a semlegességi bizottság összehívásával újabb erőfeszítést tesznek a közös megoldás­ra,- 2. ha záros határidőn belül ez az erőfe­szítés sem sikerülne, a két kormány meggyő­ződése szerint a jelenlegi állapot nem tart­ható fenn és úgy a francia, mint az angol kormány visszanyeri cselekvési szabadságát. Párisi hírek szerint a határidő, mely alatt a benemavatkozási bizottság tanácskozásaitól eredményt várnak, legfennebb egy hétre terjed. Az angol álláspont különben még a mai nap folyamán tisztázódni fog az újra össze­ülő alsóház külügyi vitájában, mely a napi­rend első pontjai közé tartozik. A vita Atlee őrnagy, munkáspárti vezérnek, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének beszédével fog megindulni. A kormány nevében Eden kül­ügyminiszter válaszol a bírálatokra és ter­jeszti elő a hivatalos külpolitika álláspont­ját. Chamberlain miniszterelnök, aki tegnap fogadta úgy Atlee őrnagyot, mint a munkás­párt másik vezérét, Greenwood képviselőt, minden valószínűség szerint szintén fölszólal a vitában. Az angol kormány különben, — ugyancsak a Reuter jelentése szerint — meg­bízta Plymouth külügyi államtitkárt, a be­nemavatkozási bizottság elnökét, hogy a bi­zottságot hívja össze. Az összehívás, hir sze­rint, péntekre szól. Foglalkozott az utolsó angol minisztertanács a szélsőkeleti helyzet­tel is, mellyel kapcsolatban fönntartotta ed­digi álláspontját és arra a meggyőződésre jutott, hogy a Japán-elleni bojkott-terveket a jelen helyzetben kivihetetlennek keli tartani. Külpolitikai vonatkozásúnak kell tekinteni a délafrikai angol dominium hivatalos jelen­tésé! is, mely hangsúlyozza, hogy a mandá­tumképen általa kezelt német gyarmatok visszaadásáról szó sem lehet. Az elutasítás igen kellemetlen hatást váltott ki Berlinben, ahol egyidő óta újabb erővel indult meg a mozgalom a gyarmatok visszakövetelése ér­dekében. A belga Iiaááírolcsré biziesitó mésiseí fesgyzélc sziSyege BERLIN, októberi 14. Tegnap közzétették a levéli szövegét, mélyben Neuraith német külügyminfis'zter D'Avlglnoai gróf berfJiind1 bel­ga követ tudomására hozta, hogy a német birodalmi kormány köiieillezíi magát Belgium területi! é pségének éö s éri he tettemé gémek itliisrabelefben tartiáisáira. A német kormány myfillaltlkiozaitáilí D‘Avig- non gróf belga nagykövet egy Neuralth kiL- ügymlilniszitemek átadott jegyzékben vette tudomásul. A jegyzék szerint a belga, Iklirátyiii kormány elégedetten tud omlásul veszi a tnyi- lialKk'oziatiolfi s köszönetet mond Neurath niérnef költigymiiníiSztierneik, akii e jegyzéket közölte viele. A német kormány álltai átnyujtettl közlés szövege ai következő: „,A mémeil birodalmi kormány nevében a következőket közlöm Nagyra él lóságoddal: A német kormány nagy érdeklődéssel vetít tu­domást azokról a nyilvánosan elhangzott nyiLaltfcoizaltlokról, amelyeke1! a belga kor­mány Belgium nem ziel közi helyzetének tisz­tázása érdek lében tett. A nómieiB koirmálny a kérdésben isméteUen kifejezésre jutitaílta ál* lásfoglialDásáit, amely a birodalmi kancellár 1937 január 30-án Itlartotit beszédében is megnyilvánult 9 amely szerinit a német bi­rodalmai kormány 'tudomásul vekbe aiz angol és francia kormány április 21-én telt nyila,t- kozaitáit. Tekintettel arra a körülményre, hogy a looarnoi szerződést helyettesítő egyezmény megkötése még igeni hosszú ideig elhúzód bakiik, a német kormány a két állta m bélkés 'tőreikvégiéinek megerősítése érdiekében hely én vallónak tartja, hogy Belgium irányá­ban elfoglalt álláspontját rnáir most ponto­san körvonalazza. Ebből ai célból!) a német kormány ® következő nyilaitko-zaitot teszi: 1. A német kormány tudomásul1 veszti azt a felfogást, amelyet a belga kormány saját ültet ékessége alapján kifejezésre juttatott. Nevezetesen: a) tudomásul veszli, hogy a belga kormány 'teljes szuverenitása' birtoká­ban a függetlenség politikáját akarja foly­tatni, b) a belga kormány szilárd elhatáro­zással kész arra, hogy Belgium határait minden erejéből megvédi, bármilyen 'táma­dás, vagy betörés ellem, és megakadályozza. hogy Belgium terülteiét mlás állaim ellen irá­nyuló támadás céljából átvonulási, vagy szárazföldi, tengeri, légi, hadászait!! támasz- pomllfkén't használják fel és ennek megakadó lyozására Belgium védelmét! kellő, hatásos formában szervezi meg. 2. A német kormány megállapítja, hogy Belgium sérthetetlensége és tleni,Delhi épsége a nyugati haltaimak közös érdeke. Ugyanak­kor kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy Belgium sérthetetlenségé': és terütebi ép­ségét semmiféle körűim én vek között nem ve- sZiályeztebi és mindenkor tiszteiéiben tartja a belga területed, kivéve természetesen azt az eseteit, ha Belgium valamely fegyveres vi­szály során, amélvbe Németország its bele van keveredve, résztveone a Németország el­len irányuló had mii veletek ben. 3. A német kormiálny az angol' és francia kormányokhoz hasonlóan, kész arra, hogy Belgiumot támogassa abban* az esetben, ha Belgiumot külső támadás érné‘\ llfra összehivfák a benemavailcozási LONDON, október 14. A legutóbbi napok angol—francia megb esz éllései nyomán — je­lenti a Reuter-ügynökség — Angiba és Fran­ciaország elhatározták, hogy a bememavat- kozási bizottság közvetítésével újabb eröfe- sziitést tesznek a Spanyolországban küzdő idegen önkéntesek kérdésének megoldására. iHasonlóképen megegyezitek abban isi, hogy a kísérlet véghezvitelére elég rövid határidőt szabjanak meg. Ha a bizottság erőflesiziitéseit e rövid időn beliül nem koronázza siker, vagy ha az derülne kik hogy Spanyolország­ban folytait ódik a mai helyzet, uj intézkedé­sekhez folyamodnak. A beniemiavattkozási bizottság előrelátható­lag pénteken összeül. Ez az eljárás enged­ményt jelent az angol—Fianci.i jegyzékre adott Olasz válaszban foglalt kérés szelDemé- beni. Remélik, hogy a benemavatkozási bi­zottság erőfeszítésed nem fotj 1 hátrál! a mi sem miféle akadályozó taktika. PÁRIS, október 14. A tegnap délutáni francia minisztertanács, melyen Ghautemps miniszterelnök elnökölt, két óra hosszat tartott. Elhatározták, hogy a francia kormány nem utasítja el az ön­kéntes-kérdésnek a benemavatkozási bizott­ság keretein belül való tárgyalását, azzal a- feltétellel, hogy adjanak biztosítékokat arra nézve, hogy cselekvő szellemben fogják irá­nyítani, a kérdés .vitáját és nem fogják azt többé, mint a múltban, kétértelmű eljárá­sokkal és folytonos halasztásokkal bénítani. Ennek érdekében a francia kormány előze tes megegyezést fog kérni az összes érdekeit államok között, hatnapos határidőn belül. Ha: ez a megegyezem nem jött léire a várt feltételek között, a francia kormány feljogo­sítva látja magát arra, hogy a benemavatko- zási egyezménnyel szemben visszavegye cse­lekvési szabadságát. LONDON, október 14, Az angol képviselő- ház ma igen hevesnek ígérkező külpolitikai vita szintere lesz. A vitát Atlee őrnagy beszé de nyitja meg, melyre a kormány nevében Eden külügyminiszter válaszok Hasonlóké­pen bejelentette felszólalását Chamberlain miniszterelnök is. Chamberlain tegnap ki­hallgatáson fogadta Atlee őrnagyot és Green- vvoodot, a munkáspárt két parlamenti vezé­rét, A kihallgatáson a spanyol kérdésről tár­gyaltak. Politikai gyilkosságok Mexikóban. Felix Gonzales tábornok, a veraeruzi katonai! kör­zet parancsnoka több revoílvenlövésse! agyon­lőtte Santo Cruz ládám igazságügy-minis?- terét, Adolf Morenof. akiinek egy beszédét magára nézve sértőnek találka«. Gonzales tá­bornokot viszont az -igazságügyminiszter tit­kára lőllte le. A titkár végűi öngyiiilikos teta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom