Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-14 / 237. szám

♦ ♦ 19 31 október 14. BL.LBN ZBK> TUCSUN és LA0-P1NGIA a a G A Z Irta: MÉCS ALAJOS A ja/pém—kinaii háború alkálim ával ,a kül­földi lapok sűrűin hoznak tanulmányokat a kínai 'hadseregről. Ezek a katonai cikkírók ugyanolyan tévedésibe e’smek, am iko r K i na erejét felmérik, mint a politikád elmélkedők. Ugyani« 'Kína társadalmi beosztását, politi kai oélikitűzéseit nem lehet európai mérték- keli mérni és ugyanaz áll a hadsereg szer­vezetére is. Egy kínai divízió távolról sem egyetnlő egy japánival, vagy egy némettel. Kínai viszonylatban a divízió jelzőnek nincs sokkail több értelme, mint egy másik, mond­juk politikai terminus technikusnak. A kínai hadsereg ellenállók épess égét, felszereltségét, egyszóval használhat óságait, — el se tudom képzelni, milyen alapon számítják ki a szak- írók. E tanulmányok végső következtetései na­gyon eltérnek egymástól, csak egyetlen egy tételben egyeznek — mintha íróik összebe­széltek volna. A többség azt állítja, hogy a kínai rossz katona-anyag. Véletlen«égből még ez sem helytálló. A kínai ember nagyon jó katona, csak a had­sereg rossz! Használhatatlan, mert évszáza­dos, sőt évezredes felépítettsége nem esett át a szükséges 'változásokon. A japánok egész biztosan megverik a kí­naiakat;, hacsak valami külső segítség nem érkezik. A mai háborút a. gépek, a szerve­zettség és az orvosi tudóméin y dönti el. Ez az a három követelmény, amellyel a kínaiak nem rendelkeznek. A kínaiak el lentá Hása két ok miatt re ménytelen. Az egyiket Kínában, „tucsunnak“ nevezik. Magyar jelentősége; katonai kor­mányzó. A másik ilyen varázsszó: a I do­ping. Röviden: kenyér. Először a „tucsun*• szerepét igyekszem érzékeltetni. Kinát ötezer évvel ezelőtt egy mai naipdg ismeretlen nép hódította' meg. Ezek a har­cias bevándorlók alapították meg évezredek re a Mennyei Birodalmat. A kínaiak ősei honfoglaló és kemény emberek voltak. A régi primitív írásban, ahol még minden szó­képet pontosan felismerhető rajzzal jelöltek, a katonát ai kard és a harci bárd egymás­mellé helyezésével1 ábrázolták. A modern ásatások és történelmi kutatá­sok minden vitát kizáróah megállapították, hogy még a kétezerötszáz év előtti Kínában, «■ vezető emberek katona politikusok voltak. Talán a legjobban a régi Róma politikai és katonai rendszeréhez lehet hasonlítani az ősi kínait. A mandarinok elődjei nemcsak irodalmilag képzett és müveit polgárembe­rek, hanem egyszersmind kitűnő hadvezérek és kardforgatók. Nagyon sok kínai Julius Caesar volt abban a: időben! Ezek egyfor­mán tudtak bánni a tollal és a karddal. Épp oly kitűnő szervező, mint hadvezéri zsenik voltlak. A kántaá hadsereg törzsi alapon épült fel'. Valamely befolyásos család feje megkaparin­totta a törzs vezetését, majd hűbéri állápon — egész tartományok fölött uralkodott. Ezek a hűbéri tartományok azután szoros kapcsolatban voltaik a, legerősebb hüibér úr­ral, akiknek utódai a századok 'folyamán megalapították a császári intézményt. Kétszázötven évvel Krisztus születése előtt Csín Szih-Hiran a római légiók mintájára át­szervezte a kiniai hadsereget. Később azon­ban a polgári és katonai méltóságokat elkü­lönítették. Ez volt Jiina veszte! A katonai vezetők 'hovatovább nem voltak többé mii veit emiberek. Sokan köz ülök még írni se tu­dott. A kínai ember jobban megtalálta szá­mításait a polgári foglalkozásoknál. Katoná­nak — akárcsak a rómaiak — idegen szár­mazásai barbárokat, vagy kétes egzisztenoiá I ju kínaiakat soroztak be a zsoldos hadse- t regbe. A Tang dinasztia idejében a kínai had- i sereg vezetői már a zsoldosokból előlépett j török tunguz, vagy koreai származású had­vezérek voltak. Ez volt az az időpont, ami­kor a kínai polgár ellenszenvesen kezdett nézni a katonaságra. A finomizlésü és müveit kiniai polgárság a katonai foglalkozást lenézte, tagjait meg vetette. Nem is csodálható, hiszen ezek 'a katonák műveletlen barbárok voltak, akiket csak vfesfegyelemmel lehetett visszatartani attól, hogy ki ne rabolják azt 'az országot, amelyet eredetileg védeniök kellett volna'. Az idők múlásával Kínában már másfél­ezer esztendővel ezelőtt beigazolódott Bis- r marok mondása: A hatalom erősebb a jognál! | A barbár zsoldos hadsereg vad vezetői ! magukhoz ragadták a hatalmat és hol enger í delmeskedtek a császári parancsnak, hol i nem — ahogy *az az egyéni érdekeiket szol \ gáltbi. Ezek a kiskirályok egymás eliten is i hadat viseltek és a központi kormány n csá- i szár nevében legfeljebb annyit tehetett, hogy békét közvetített a harcoló felek között. __É tartományi hadsereg főnökeit nevezték ácleátias fákfcő- uij szellemet iaos ® lae&afáríátsl®® ! Az „ARAGAZ“ könnyen és egy­szerűen kezelhető, kényelmesen kezelhető és hallatlanul gyors, tiszta és higiénikus; mindezek a kitűnő tulajdonságok arra teszik alkalmassá, hogy minden ház­tartásban kedvelt fűtőanyaggá váljék. Az „ARAGAZ“ természetes gáz, mely nem mérgező hatású, nem robban és minden csővezeték és kőművesmunka nélkül, könnyen szerelhető, szag- és füstmentesen ég, konyhában, fürdőszobában ép úgy felhasználható, mint vi­lágítási célokra. NEM HIÁNYOZHAT EGY HÁZTARTÁSBÓL SEM Az „ARAGAZ“-t raktáraink —- amelyek részletes felvilágosítások­kal mindig szivesen rendelkezésére állanak — acéltartányokban ház­hoz szállítják. RAKTÁR: FISCHER S. A. CLUJ, CALEA REGELE FERDINAND NO. 6. m £ü lük A hírszerzés négy hősi halottja Fotoriporlerek életveszélyes munkája a japán—kínai harcok borzalmai közt PÄRIS, október 13. A Paris Soir közli a World News fotó­riporterének, Bobby S. Howernek, a kí­nai' harctérről szóló megrendítő tudósí­tásait. A drámaian izgalmas cikk beszá mól a fotóriportereknek a japán—kínai harcok borzalmaiban folytatott munká­járól, amely eddig négy halálos áldoza­tot követelt. A fotoriporler Sanghajból keltezett riportja többek között a következőket tartalmazza: A „merész ördög“ — Most már csak négyen vagyunk, de néhány alappal ezelőtt még nyolcán voltunk . . . Többek között velünk volt Wong, a Hessl-féle New of the Day fo­tóriportere, a ,,merész ördög“. De hói van ma már szegény jó barátom? Rövid „tucsun“-nak, miagyarul; kiskirálynak. Ilyen tucsiwok még ma is fölös mennyiségben hemzsegnek Kinn végtelen területén. Ha va­lamelyikük leveri a szomszédos tartományok tucsunjaát, akkor esetleg a 'köziponti kor mánnya.1 alkudozásba kezd és megkapja, a „fögenerátis“ címet. Ahány ,,tucsun“ és ,,fő- generális^ vám Kínában, annyiféle gyártmá­nyú fegyvert használ a kínai katonaság. A jelenlegi hadseregnél használatban lévő pus­kákból körülbelül húszat tudnék felsorolni. A negyven év előtti kimustrált japán lőfegy vérektől kezdve, az osztrák-magya,r monar­chia Manllcherén keresztül, egészen a leg­újabb tipusu amerikai karabinerig, minden­féle puska található a kinai katona kezében. Semmilyen államnak nincs oly erős béke létszámú hadserege, mint Kinánbk. De ez a hatalmas emberanyag valójában egy modern és kisszámú hadsereggel szemben is gyengé­nek bizonyulna. A hadsereg közös alapra való helyezését, megszervezését, mindenkor ezek a „tucsu- nők“ akadályozták meg. De ha a mostam,i ál­talános veszély láttára ezek a kiskirályok — .jól felfogott 'érdekeikből engedelmeskedné nek is a kormánynak — a kinai hadsereg használhatósága még igy is reménytelen! idővel ezelőtt Cathayba hívott azzal, hogy ott kisebb a veszély. Másnap lakást változtatott. Amikor elhagyta a hotelt, bomba robbant előtte és két házzal odébb sodorta a robbanás szele. Ami­kor megtalálták, feje egy szegény ki­A legnagyobb harcok Iiina déli részében folynak és Északkina katonái bajosan tud­nának Délktnában verekedni! Harcképtelenné tenné őket a „lao ipnng“ hiánya. Ugyanis a délkinai ember fötáplá- léka a rizs és a zöldség Ezt kapja a katona is. Az észok kinai ember húst és kenyeret eszik. A katonák Északkinában lisztet kap nak, amelyet zöldséglevesbe galuska forrná- bai fogyasztanak el, vagy loo-pinget sütnek belőle. A lao-ping készítési módja nagyon emlékeztet a palacsintára. Lapos -vassenpe- nyőkben sütik, kov,asztalán tésztából. Ha el­készül: színe, vastagsága és ize teljesen egye­zik a laskával. Az immár évtizedek óta folyó polgárhá­borúban számtalanszor bebizonyosodott, hogy az északi tartományokból hozott had­erők harci készsége és kitűnő szelleme a dél- vichéken teljesen leromlottf ^lég pedig azért, mert az embereket nem tudták élelmezni 1 Ugyanez áll a délkin áslak ra, akik’ a világ semmilyen pénzéért se cserélnék föl a ma­guk főtt rizsét ta lao-pimggal. Ettől függetlenül, az északinna' hadsere­gek teherhordásra tevét, öszvért, szamarat s a\pró mongóliai lovakat has-.máinak. Szállító eszközük pedig a kétkerekű kordé. nai mellének támaszkodott a romol. között, ahol egy tucat férfi, asszony és gyermek holtteste feküdt. Ami o többieket illeti, azoknál nem volt semmi feltűnő. De hogy Wong, a , me rész ördög“ is erre a sorsra jut, azt so hasem hittük volna. Ő, aki elment dől gozni ci nyomortelepekre, ahol a kolera pusztított, akinek két felveoögépét mór átlyukasztották a gépfegyvergolyók. Gyakran mondogatta: — A ,,merész ördög“ semmitől sem fél. Mindnyájam a Palace hotelben lakunk. mióta a hotel egy részét összerombolták a bombák, egy kis villában húzódtunk meg, amdlyet egy francia orvos adott ki nekünk. A villa tulajdonosával érdekes szerződést kötöttünk: ha u ház, amely nem állt hatósági vé­delem alatt, a mi személyünkre való tekintettel épségben marad a háború végéig, a háztulajdonos megajándékoz bennünket az általunk fizetett lakbéi duplájával. Másik kollégámat Brucenak hívták. A legutóbbi roham alkalmával két 1 atal kínaival elindult, hogy segítségükkel át jusson a rakpart első vonalain. Eredeti felvételeket akart csinálni. Egyszer már sikerült neki ez a kalamd. Három nap múlva véletlenül megtaláltuk holttestét... Két kollégámmá] mentünk a folyó part­ján és vigyáztunk, nehogy a fejekre lép­jünk, amikor megpillantottuk a szegény Brucét, akinek arcát vér és sár borítot­ta. Valószinüleg filmfelvétel közben érte utó) a halál. Filmre vettük, amikor két szanitéc elszállította a holttestét. Gépe utolsó tekercsére vettük a filmet, amely bemutatja a fotoriporter hősi halálát. Az adoptált szolga Most már csak négyen vagyunk, a Pa­ramount riporterét, Hewui Kotanit, ja­pán nemzetisége miatt visszaküldték. Helyét Big Bill vette át. A Fox Movie­tone riporterének, Powellnek szintén meggyűlt a baja a hatóságokkal. Villánkban, ahol külön telefonvona­lunk van, kis laboratóriumot rendeztünk be. Egy másik telefonvonal a repülőtér­rel köt össze. Minden éjjel egyikünk ügyeletet tart. A megmaradt négy közül még egyikünk sem sebesült meg.. Krainkornak a sapkáját három nap­pal ezelőtt átlyukasztotta egy puska­golyó. Az én gépemet összetörte egy robbanás. Néha magunktól kérdezzük: hogyan lehet, hogy még élünk. Három napon át egész táplálékom egy doboz konzerv volt, amelyet a legvégső esetre tartogattam. Amikor felnyitottam, olyan mohó tekintetek szegezödtek a konzervre, hogy átengedtem társaimnak. Fn magam pedig beértem valami rizs­tésztával. Egy reggel felfedeztük, hogy négyünknek már csak két inge van. Cse­lédünk eltávozott, és húsz perc múlva 40 inget hozott vissza. Kői nevű szol­gánknak az a nagyszerű ötlete támadt, hogy meglátogatott egy „egydolláros áruházat“, amelyet előzőleg bombarob­banás összerombolt. Megkérdeztük a fiútól: — Mit csináltál a pénzzel? — Találkoztam a Nanking Roadon fivéremmel — felelte — és nekiadtam a pénzt,, mert apánkat tegnap megölték Ez volt az oka annak, hogy Kőit, a kinai szolgát a kinai háború fotóripor­terei nem adoptálták. A déli tartományok trénje ezzel szemben csak n kézi erőt ismeri! összefogdossák a földműveseket, kulikat és kényszerítik, hogy nehéz ágyukat cipeljenek át a süppedő rizs- földeken. Ez az, amit a. japánok a sanghaj- körngéki harcokban nem tudtak utánacsi­nálni a kínaiaknak. A legfantasztikusabb tér heket olyan könnyen és olyan gyorsa'n tud­ják bambuszrudakon átcipelni ezeken a le­hetettén terepeken, mint egy más hadsereg málhás állatokkal a hegyvidéken. Ilyenformán a délkinai hadseregek alkal­matlanok északon s az északiak délen. Az északi katona és málhás áltat nem talál élel­met délen, a teherhordásban és harcban egy­aránt kitűnő délkinai pedig éh én hál és meg­fagy északon! Az északik imái — európai fogalmak szerint — a jobb katona,. Hareiasabb a szelleme, mint a délinek. A japánok azonban valószí­nűleg Északkinában érik el katonai sikerei két, mert egyenlő terepein és arány talanul jobb felszereléssel állnak szemben- a kínai­akkal . .4 délkinai hadsereg ezzel ,szemben eléggé modern és a terep minden nehézsége (rizs- földek!) az ö előnyüket szolgálja <a japánok­kal szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom