Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-01 / 226. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No, 141.163/1929 Szerkesztőség és kia> dó hú va tal: Cluj, Calea Motî'or 4, szám. — Telefonszám: ii—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal is könyvosztily: P. Unirvi 9. Telefon: 11—99. LVIil. ÉVFOLYAM, 22 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — M'íigyaparsaigra: negyedévre ioj félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csdk a portókülönbözeotél több. PÉNTEK CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 1. Utolsó pillanatban ÍHem iwí&m alá a szakértői értekezleten lé^reiöM olasz-angoi-fraiicia megállapodási A megbeszélések azért tovább folynak. — Mussolini Rómába érkezésekor fontos újabb külpolitikai kijelentéseket várnak, — Londonban továbbra is derülátók a megegyezéssel kapcsolatban Mussolini németországi látogatásából útban van Róma Jelé, ahová ma délután fog megérkezni. Az olasz fővárosban azt hiszik, hogy a Duce visszaérkezése után az őt foqa- dó ünneplő tömeg előtt beszédet mond és beszédében fontos kijelentéseket fog tenni a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeivel kapcsolatban_ Ezek a fejlemények meglehetősen zavarosak, nem lehel róluk megállapítani, hogy kibontakozás felé vezetnek e vagy sem. A párisi francia-angol-olasz szakértői értekezleten ugyanis tegnay .níj^^yezés jött létre, amelyet egy hivatalos közleményben a nyilvánosságnak is bejelentettek. A megegyezést tegnap este 6 órakor kellett volna a Szakértőknek aláírásukkal ellátniuk. Ez az időpont szintén szerepelt a nyilvánosságnak kiadott közleményben. A G órai ősz- szejövetelen azonban az aláírás általános meglepetésre elmaradt. Távirataink még nem számolnak be arról, hogy melyik oldalról merült fel akadály a megegyezés aláírásával szemben. Nem valószínű azonban, hogy francia, vagy angol oldalról, ment ezek még pár órával előbb siettek a megegyzés tényét nyilvánosságra hozni. A szakértők sikeres munkájáról kktdott hivatalos jelentés különben szintén hangsúlyozta, hogy a megegyezés még nem végleges. mert ehhez a kormányok jóváhagyására van előbb szükség. Hogy azonban a szakértői megállapodás aláírása elé is ilyen váratlan akadály gördül, arra Parisban nem számítottak. Égy újabb közlemény különben tudatj<a, hogy a szakértői értekezlet délelőtt 11 órakor újra összeül a hármas tengerészeti megbeszélések folytatására. Szakításról tehát, legalább egyelőre, nincsen szó. A nehézség oka lehet az Olaszországhoz intézett francia-angol közös jegyzék is, melyben a két hatalom ragaszkodik ahhoz, hogy Spanyolországból a külföldi önkénteseket rövid határidőn belül vonják vissza. Olasz I részről eddig nem igen mutatkozott hajlandóság arra, hogy a már Spanyolországban I levő önkénteseket visszahívják. bár a svájci , olasz követ állítólag ígéretet tett Delbos külügyminiszternek, hogy az olaszok újabb csapatokat nem küldenek Spanyolországba, Ha igaznak bizonyul a hír, hogy az angol és francia kormányok közös jegyzékkel fordulnak Rómához, ez szintén olyan novum, mely hozzájárulhat a feszültséghez, mert eddig különösen Anglia ragaszkodott ahhoz, hogy véleményét függetlenül juttassa kifejezésre akkor is, ha az teljesen megegyezett a franciák véleményével. A közös föllépés ezúttal válasz lehet Németország és Olaszország külpolitikájának Berlinben annyira kihangsúlyozott szoros közösségére. Lehet az is, hogy Rómában elégületlenek az ellenőrzési területtel, melyet a szakértői értekezlet juthatott Olaszországnak. Ez a terület a Tgrheni-ten-. gertöl Marseilleig és Algírig terjed, tehát a Földközi-tenger keleti utjain is, a Spanyol- ország előtti vizlutak ellenőrzését azonban Angliának és Franciaországnak tartja fenn. A berlini találkozóról szóló olasz illetékes vélemények viszont egyáltalán nem vallonok arra. hogy Mussolini Spanyol országban elért pozícióját föl akarná adni. Virgilio Gayda, Qj. olasz külpolitika vezető publicistája., a berlini megbeszélésekkel kapcsolatban tegnapi cikkében újra megállapítja, hogy sem Ráma, sem Berlin nem fogják tűrni, hogy akár Madridban, akár Barcelonában második Moszkva alakuljon ki. A berlini találkozó — írja Gayda — abban a törhetetlen elhatározásban csúcsosodott, hogy a két nép ezután szorosan együtt folytatja útját nemcsak eszményeiben, hanem cselekvésében is. A szélsőkeleti kérdéssel kapcsolatban leg- nap az a hir teriedt el. hoqrj London és Pans s a■ mindig velük haladó Franciaország a kínai nyílt városok bombázása tekintetében újabb lépésekre készülnek, melyek eré- lyességükben most nnár túl fogják lépni a platonikus tiltakozásokat. Az Egyesült-Államok megbízottja tegnap a népszövetségi közgyűlés huszonhármas bizottságának nyilvános ülésén is felszólalt, amit Genf ben fontos eseménynek tekintenek és közölte a bizolt. sággal azt a jegyzéket, mellyel az Egyesült- Államok erélyesen tiltakoztak Tokióban a kínai bombázások ellen. A szovjetoroszokról PÁRIS, szeptember 30. Az angol, francia és olasz tengerészeti szakértők jj hármas értekezlete ma délelőtt 11 órakor J ismét összeül s folytatja megbeszéléseit. Tegnap délután 6 órakor az angol és olasz szakértők összeültek, hogy aláírják a nyoni egyezményben való olasz részvétel technikai feltételei tekintetében létrejött megegyezést, ez az aláírás azonban általános meglepetésre nem történt meg. A megbeszélés eléggé indokolja, hogy a tengerészeti szakértők tegnap délelőtti megbeszélései! után a következő jelentést adták közre: „Franciaország, Nagybrrtánnia és Olaszország tengerészeti kiküldöttjeinek szerda délelőtti ülése folyamán teljes egyetértésben egyezményt készítettek elő, melyet az illetékes kormányok elé fognak terjeszteni. Az egyezmény arra törekszik, hogy a Földközi-tengeren haladó kereskedelmi hajók védelmét biztosítsa a nyoni egyezményben megbatározott megnemenge- dett támadások ellen. Délután a tengerészeti szakértők utolsó ülésre jönnek ösz- sze, hogy előzetes aláírásukat adják a megegyezéshez.“ PARIS, szeptember 30. A Havas-ügynökség berlini jelentése a cáfolatok ellenére fenntartja állítását, hogy Hitler kancellárt meghívták Olaszországba. — Hitler utazásának idejét nem ismerik, a Havas azonban úgy véli, hogy nagyon rövid időn belül sor kerül rá. SANGHAJ, szeptember 30. Bogomolov nan'kingi szowjetoro’sz nagykövetnek Nan- kingből Moszkvába utazása élénk megjegy zésekre ad alkalmat. A Havas-ügynökség lupedig Bogomdov hankingi szovjet nagykövet moszkvai látogatásával kapcsolatban azt hiszik, hogy Kínának az eddiginél jóval erélyesebb támogatására készülnek. Az angol szakszervezetek tanácsa tegnap határozatot hozott, melyben Anglia munkássága nevében erélyes föllépésre szólítja föl a londoni kormányt, azt kívánja, hogy tiltsanak meg minden hadianyagszáliitást Japán felé és helyezzék a szélsőkeieti birodalmai teljes baj brv'r alá. Á szakszervezeti tanács azt is kívánja a londoni kormánytól, hogy bojkott- inditvánnyal lépjen a többi kormányok elé is. Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy az angol kormány szélsőkeieti lépéseinek erélyessége attól függ, hogy a Földközi-tengerrel kapcsolatban megegyezés jön-e létre. Ha nem jön létre ilyen megegyezés, akkor valószínűleg továbbra is szűk határok közé fog szorítkozni a szélsőkeleti angol eréig, dósitója következőképen foglalja össze ezeket: Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Bogomolov moszkvai útjára azért került sor, mert a szovjetorosz kormány a nagykövettel tisztázni kívánja Kina és Szov jetoroszország szereipét a jelenlegi konfliktusban. Ugyanezekben a körökben hangoztatják, hogy az utolsó időben Nanking és Moszkva kapcsolatai jelentős mértékben szo- rosabbakká váltak. Valóban — mondja a Havas-jelentés — a helyzet észszerű módon megegyezés felé hajtja Szovjettaroszonszágot és Kínát. A namk’ungi és moszkvai kormányok késznek látszanak alfelet itteni belső ügyekből fakadó ellentéteiket, hogy ellen- álMhaissajnak a Kínával szemben közvetlen, Szovjetoroszoriszággal szemben pedig küszöbön álló fenyegetésnek. Japán azt hiszi — folytatja a Havas-jelentés — hogy kötelessége elfojtani a kommunizmus fenyegetését. A megfigyelők szerint a jelenlegi! háború nem egyéb olyan viszály előkészít és éjnél, melyet a tokiói! kormány elkerülhetetlennek tart. Ugyanezek a megfigyelők hangsúlyozzák azt a tényt is, hogy >a csahanv és suryuainii japán offenzíva csak arra törekszik!, hogy biztosítsa Mandzsúria nyugati határát s elvágja közlekedést Kina és Szovjetortoszország között1. A tokiéi kormány attól tart, hogy a szovjetek csak arra a pillanatra várinak, miikor Kina megszabadul' a japán erőktől. Éppen ezért tehetséges, hogy Japán megelőzi őket). Hasonlóképen félté telezik, hogy a tlokiói kormány, a Kínában elébe tornyosuló nehézségek miatt, arra csábittatbatja magét, hogy világviszályt próbáljon előidézni, mely a iszovje'ek erejének egyrészt"! Európa felé fordítaná. Ilyen körülmények közölt —- végzi a Havas —■ biztosra veszik, hogy Kina és Szovjetorosz- ország (közölt inár a közeljövőben sor kerül a szoros megegyezésre. Don Quicíiofe dala Mancha Á „Curentul * felhőkarcoló palotájában székel az újságíró hite szerint a túlhajtott nemzeti érzület irodalmi fővezére. Most hogy Genf ben komoly és sodró mederbe kerültek a dunavötgyi államok tárgyalásai, komoly béke és együttes gazdasági munka érdekében, Pamfil Seicaru megkereste a szivét és igyekszik ennek melegebb lüktetései közt megérezni és megérteni a magyar és román viszony igazi lényegét. Az ily pillanatokban sok szépet és sok okosat bir mondani a Sei- earuk magasahhrendü szellemisége, annyi súlyos hiba és tévedés után Nyilatkozatának minden mondata figyelmet érdemel; az Ellenzék olvasói bizonyára jó'eső hangulat, ban olvasták, hogy a két nép tartós békéjét, sőt barátságát mennyire kívánja, menynyire történelmi szükségnek sejti, hogy mily könnyein lehetne a szakadékot közöttük gyors jóakarattal áthidalni, mihelyt a meg- I mérgezett képzeletből kitépik a valóllansá- I gokat és a lelkekbe ültetik egymásról a helyesbített fogalmat, A sajtó alkalmasint bővebben is foglalkozni fog kijelentéseivel, amelyek kétségtelenül jelentőseik, hiszen a nyilatkozó mint újságíró és mint képviselő jelentős bástyán harcol, de ha nem tenné is, a letelek önmagukban elég sokat mondanak és önkéntelen következtetéseket sugallnak. Most nincs időnk é.s helyit a*- .elmélyedésre, így csupán befejező mondatát akarjuk őszinte szavakkal iköriiltapintbni. Seiearu az utolsó pont előtt ezt mondta: „Személyileg határozottan rokonszenvezem a magyarokkal, akiket a nemes Don QuiI ehote Tovag utolsó európai 1 esz árma zo ttjai . nafc tartok 4. Aligha tévedünk, ha ebben a bókban, mely irodalmi értelemben kétségtelenül ártatlan és kedves, akaratlan bán. talmat is érzünk, mely sebez; a köztudaíban gúnyos és humoros célzaiot kap ez a költői szándék. Kétségtelen, hogy a lovagregé- nyeík utolsó (nagy álmodója világirodalmi szempontból a legkedvesebb, a legnemesebb, a legrokonszenvesebb ügyefogyott és elme- háborcdott, akihez hasonlót csak Doszto- jevszki rejtelmes humora tudott teremteni § a „Félkegyellmü‘,-ben, Szeretjük és tisztcl- I jük a spanyol tragikumát, amelyraefo komédiája is tiszta és nemes. Azonban a köztudat szerint Don Quichote súlyos zavar, nevetséges tévedés, halálos rajongás figurája volt, ki a vég józan percében megtagadta élete jogosultságát. Bizonyára Seicaru nem akart sérteni. Az utolsó lovagra 9 a legártatlanabb eszményesitőre gondolt a magyarsággal kapcsolatban. de a szegény hórihorgas hazájában, ahol 3 a Rozimante hátán édes mámorI bau kalandozott, egyidejűleg vele a nagy Galeotto szelîeme is él és hat. mely a tényeket kiforgatja eredeti voltukból és a rossz- indulat véres foltjaival aggatja teli: ebben az összefüggésben a bókbóf mérgezett nyílvessző válhatik. Nem fontos. Múló árnyék. KUr/önben is — szaron csenik re kisebbségi sorsban annyira megkövültünk már, hogy wemesatk, félértelmek nem hasogatnak, hanem egész erőszakok sem, viszont jóhiszemű fülünk az ilyen nyilatkozatokból a jóindulatot szomjasan föüssza. Hodzsa tételei Nem tudunk ellenállni az ingernek, amely a cseh miniszterelnök nagyjelentőségű nyi- laikozatába1» megejti a kisebbségi kérdés iránt fogékony léiket. Ez a dunavölgyi rendezés drámai előkészületei közt most ugyancsak érzékeny: a kérdés magasságokba szárnyait föl [lodzsa beszéde is fentről hangzó szózat volt. Pozsonyban mondta el ezer jogász előtt az „egyesítési nagygyűlésen4, de Genf és a Nyugati felé fordultán. Örömmel hallottuk a kisebbségi politikára vonatkozó nézetek kedvező fejlődését hirdető szavakat. Hogy a csehszlovák kisebbségi politikát régóta ismerik és méltányolják, most pedig a világ közvéleménye megelégedéssel telik cl, mert a dunai állam« kban a türelmes és épi lö kisebbségi poliílko több lett a uuszpj siAüider Olaszországba Icéssiil?