Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-11 / 209. szám
A KALANDOROK LELKISÉGE A kalandor nem mindennapi ember. Van benne valami rendkívüli. Ott lappang benne mindaz, ha nem is teljesen, ami a láng<ész sajátosságai de kétségtelenül ott található lelkében <a szélhámosság alürje is. A világháborút megelőző időben sokan voltak, akik idegen országokban hánykolódtak, forrongó tervekkel lelkűkben, viaskodva a meg nem alkuvés gondolatával itt-ott veszedelemben, azonban sohasem véve eléggé komolgan, a szocialista forradalmak kalandorai voltak. Ma, amikor az o<r.os: szovjet élén egy kétségtelenül őrült kalandor uralkodik, akinek beteg teste féktelen félelemérzetének lehetnek következményei azok a véres gyilkossé*- gok, melyekkel előbbi kalandortársai ura\- mától akarja a szovjetorosz rendszert megszabadítani, akkor nem árt s egyáltalában nem érdektelen, ha a három nagy kalandort összehasonlítjuk s egy pillantást vetünk arra a kérdésre is, hogy a sztálini szovjet tisztogatási processzusában tulajdonképen a szocialista-kommunista forradalom végső leszámolása történik meg s mindaz, ami a szemünk előtt az utóbbi időben lezajlódon, az nem más, mint egy méreteiben hatalmas és elgondolásában erőszakosan keresztülvitt pogrom, antiszemitizmus a maga féktelen kegyetlenségével ott azon a földön, melynek alkotmányába annak alapítója bölcsen belevette a népek és fajok közötti egyenlőség gondolatát. A3 orosz szovjet atyamesterét, Lenint, régen még csak Uljanovnak hívták s egyike volt azoknak a fiatal forradalmároknak, akik leplombált német vasúti kocsiban indultak el Svájcból az orosz földre, ahol sikerült is neki az orosz világot sarkaiból kiforgatnia. A másik menekült oroszországi zsidó újságíró, szintén kalandortipus s sorsa ma is bujdosójában tipikusan kalandorsors. Régen Bronstemnak hívták s neve akkor lett általánosan ismerí, amikor Trockij néven megszervezi a vörös hadsereget és annak első ismertnevü főparancsnoka volt, ma pedig Mexicóban eszi a kényszerű életmentést jelentő száműzetés kenyerét s gyilkos haraggal gyalázza országa jelenlegi vezetőit A jelenlegi hatalom birtokosa is forradalmár. Kisorosz georghn parasztfiu, aki mint szökött kispap Dzsugasvili néven a délkaukázusi városokban bombákat szórt a forradalom idejében, ma pedig, még ki alvó élete lángjának fel-f ellobbanó reménységével kormányozza és tisztogatja a minden szovjetek birodalmát Sztálin néven. Abban az átalakulásban, melybe két kétségtelenül kalandor lelkű ember kergette bele a nagy orosz puszták tunya népét, Lenin és Sztálin az irányadó lelkiségek. A Sztálin után nemsokára következő uj ember, minden bizonnyal uj irányt fog iszabni a szovjetek életének. Lenin federativ alapon szervezte meg a szovjetbirodalmat és a világ- forradalmat is hasonló alapon képzelte el. Arra gondolt, hogy másutt, más országokban is lesznek Leninek, akik hasonló erők birtokában kormányozzák a szövetséges szovjeteket. Elgondolása szerint a harmadik in- ternadonálé az orosz kormányzati szerv felett és attól független szervezet, mely egykoron a világforradalom teljesedése után hivatva lesz arra, hogy a világ felett az ihőnyit ó hatalmat átvegye. Lenin elgondolásában a kommunizmus bizonyos, hogy ugy- mondjuk, demokrata sikban valósítandó meg, mig ezzel az elgondolással teljesen szakított Sztálin, akinek fegyvere a vörös hadsereg, akinek konfliktusa Trockijjal és azután mindazokkal, akiket trockijista szervezkedés gyanúja alatt kivégeztetett mind a régi elgondolás hívei, akik szembekerültek Sztálin elképzelésével, aki tisztán n fegyver ereje utján a jobboldali elgondolások értelmezésében akarja a világforradalom útját biztosítani. Sztálin uralma alatt a harmadik ■internácionálé teljesen elvesztette eddigi valóban nemzetközi jellegiét, teljesen a- orosz I szovjet uralmi rendszer akaratának végrehajtó eszközévé vált s ezért tapasztaltuk azt a fejetlenséget, mely elsősorban is a spanyolországi forradalom szovjet alátámasztása és a nemzetközi bolsevizmus részéről való segítése terén megnyilatkozott, a troc- kijista szellemű kommunizmus támogatta erkölcsileg és anyagilag a baloldali szocialista elemeket, Sztálin elképzelésében az egész feletti uralmat már most a kezdet kezdetén ál kell vennie az ő emberének s ezért találtuk ott Rosenberg nagykövet személyében Sztálin akaratának érvényesítőjét a spanyol köztársaságiak soraiban. Lelkiségük mélyén mind a ketten kalandorok. Csodálatos utópia kergető zik lelkűkben s képük ma is ott függ egymás mellett a párisi világkiállítás szovjetorosz paivillon- jának nagy halijában. Hogy ki lesz az, aki Sztálin halála után a közeljövőben átveszi az uralmat, azt biztosan nem tudhatjuk s kiváncsi érdeklődéssel várjuk, hogy hogyan fog tovább haladni elgondolása. A sors szeszélye tehetséges embert, vagy csak kalan193 7 szeptember VI. ELLENZÉK dor-grei-Jerosi fog ennek a kél ellentéteslel kületii kalandor székének szélére ültetni? A Kremlben emelt szovjet Pantheonban Lenin sírja mellett minden bizonnyal készül a hely a nagybeteg Sztálin számára is. Ki lesz az, aJzi elbucsuztatja s egyengeti az orosz szovjet kibontakozásának útját? Mind olyan kérdések, melyek ugyanolyan bizonytalanok, mint n kalandorok lelkisége, mely ellentétes elgondolások szerint hurcolja magával százmilliók sorsát a népek való és igaz nagy fölébredéséig. Kilyéni József. MA DÖNTENEK A BUZA MINIMÁLIS ÁRA FELETT. A buzaértékesitő bizottság csütörtök este ülést tart, amelyen dönteni fognak az export-buza minimális ára felett. Z EGE TOVÁBB VÉGZI TANÍTÓ MUNKÁJÁT Szász Pá! dr.: „Ki kell alakulnia a magyar falu és a magyar szellemiség közötti harmóniának" CLUJ-KOLOZSVÁR, szeptember 10. Az a komoly épitő munka, amelyet az Erdélyi Gazdasági Egylet vezetői maguk elé tűztek, — tovább folytatódik. Falu- ról-falura járják a vidéket és tanítanak. Szakelőadást tartanak és rámutatnak azokra a kötelességekre, amelyeket min' den gazdának el kell végeznie, ha meg akar élni. Ebben a tanitó munkában fáradhatatlanságával, törhetetlen akaratával és rendületlen bitével kitűnik maga az elnök, dr. Szász Pál, aki a megoldatlan problémák egész garmadáját állítja oda a gazdaközönségnek. PaSur&Malura,, városréf-városra A nagysármási gazdanapról dr. Szász Pál, igjr. Teleki Ádám és Szász Ferenc felügyelő Mezőzáhra utaztak, ahol megtekintették br. Atzél Ede kitünően vezetett gazdaságát. Úgy a növénytermesztés, valamint ló és szarvasmarha tenyészete a legmagasabb nívót képviseli. Mezőtóháton Csontos Elek, Miklós és Sándor gazdaságát tanulmányozták, Me- zőszengyelen pedig Betegh Miklós gazdaságát, ahol a tordai mezőgazdasági' kamara szelektorával az EGE búzavetőmagját tisztítják. Itt is rendkívül fejlett gazdasági kultúrával találkozunk. Hétfőn délben érkeztek meg Marosludasra, ahol a gazdakör Vásárhelyi István elnök vezetésével várta az EGE elnökségét. Vásárhelyi István azok közé a magyar gazdák közé tartozik, aki minden magyar ügyből alaposan kiveszi a részét. Eljöttek a bükkösdi és ózdi gazdakörök tagjai, továbbá Siikösd Pál lelkész, Szász József, id. Szász József és ifj. Ezután dr. Szász Pál emelkedett szólásra, akit melegen ünnepeltek. Az EGE elnöke mindenekelőtt leszögezte, hogy az eddigi kifejtett tevékenységgel még nem érdemlik meg azt a nagy elismerést, amelyben mindenhol részesülnek. Örömmel látja, hogy a gyűlésen tényleg a magyar gazdatársadalom van jelen, mert azon a n*>k is képviselve vannak. Ök is komoly részesei a gazdasági munkának és fontos tényezők a szervezkedés terén. Továbbiak során kitért arra, hogy az Erdélyi Gazdasági Egylet munkájának nincs felekezeti és politikai jelleSzász Ferenc földbirtokosok. Hosszasan elbeszélgettek a gazdákkal és dr. Szász Pál ismertette az EGE célkitűzését. Közvetlenül ebéd után Gyéresen meglátogatták gr. Bethlen Ödönt és Betegh Sándort, majd a Lázár Simon keresztesi mintagazdaságának megtekintésére került a sor, ahol Csomós János vezetésével a lehető legtökéletesebb munka folyik. Megérkezés Tordára A tordai magyar gazdák és birtokosok a ref. leánygimnázium udvarán várták az EGE elnökének érkezését. Pontosan 6 órakor megérkeztek dr. Szász Pál, gr. Teleki Ádám, Török Bálint EGE igazgató, Szász Ferenc EGE felügyelő és br. Atzél Ede. A teremben mintegy 300 ember foglalt helyet, ott volt az egész gazdakör vezetősége Kimpel Antal diszel- nök, Velits György elnök, Finta Andor, ifj. Gegessy Sámuel és Balogh Sándor alelnökök, László Ákos titkár, továbbá M falu és a magyar szellemiség összefogása — Látok egy kétségbeesett helyzetet és látom azt, hogy a magyar társadalomban még nem alakult ki a jövő iránti érdeklődés és a feladatok még nem bontakoztak ki teljes egészükben. Biztosítani kell az egészséges, épitő magyar szellem folytonosságát azáltal, hogy a magyar falu és a magyar értelmiség között teljes lelki harmónia és a közös cél megvalósításának törhetetlen akarata épüljön ki. Magyar osztálgöntudatra van szükség jogokban és kötelességekben egyaránt, mert csak ebben a- esetben képviselünk komoly erőt, mely problémáinkat megoldhatja. — Már túl vagyunk az összes szervezkedésekkel járó első zavaros helyzeteken és mindenütt az élniakarás és népi rneg- maradás gondolatával találkozunk. Figyeljük csak saját belső életünket és megállapíthatjuk, hogy a nagy magyar tömegek ragaszkodnak kultúrájukhoz, mert Petőfi szelleme nem alszik ki a lelkekből. Erdély története sok mindenre megtanít bennünket. A fiatalság kérdés« — Kötelességemnek tartom a fiatalság kérdéséről is említést tenni. Nekünk, az idősebbeknek az a kötelességünk, hogy tanítsunk és szeretettel foglalkozzunk velük. Súlyos bűnt követnénk el, ha kizárnánk őket a közéletből, amikor megvan a képességük és a tudásuk is hozzá. Nagy Mózes ref. lelkész,, Rass Károly nyug. róm. kath. paptanár, Fikker János kövendi unitárius pap, Gál Miklós dr. országgyűlési képviselő, Balogh Elek dr, volt képviselő, Kimpel Floris, dr. Dézsi Olivér, Nagy Dénes, Tanka Károly, Székely Dénes, Nagy József,, Nagy Sándor, Székely József, Osztián Gézn, id. Balogh Elek, Gogomán János, dr. Gogomán Gábor, dr. Gogoman Ferenc Dés, Csetri Ferenc, Lazsádi Domokos, dr. Nagy László, Bocsánczy Endre, Borbély Nagy Miklós, Borbély Máté, Mogyoróssy Zoltán, Gegessy József, Gönczy Sándor stb. A tordai gyűlésen megjelentek az eger- b^gyi, pojáni, kövendi, rákosi stb. gazdakörök képviselői. A gyűlést Velits György elnök nyitotta meg, aki üdvözölte dr. Szász Pált és kíséretét. A tordai gazdák nevében megelégedésének adott kifejezést, hogy körükben láthatják. Majd Nagy Mózes ref. lelkész a tordai magyarság nevében fejtette ki, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy bekövetkezik az erők összefogása. Véleménye szerint az EGE vezetői apostoli munkát végeznek. A jövőben a magyar eke mélyebben fog szántani, de ne riadjanak azonban visz- sza a munkától, ha azt látják, hogy a magyar gazda sok helyen túl konzervatív és maradi. Az Isten áldását kéri munkájukra. Szabad érvényesülési teret kell biztosítani számukra, hiszen ők az örökösök. — Ha « magyar gazdatár sadalom megérti feladatait, meg is fogja oldani azokat. Nekünk, vezetőknek az a kötelességünk, hogy állandóan a tömegek között legyünk és annyiszor menjünk el, ahányszor hívnak és ahányszor szükség van ránk. Dr. Szász beszédét mindvégig kitörő lelkesedés kisérte és végül hosszasan ünnepelték. Finta Andor, a gazdakör alelnöke, részletesen beszámolt az 1937 február 17-én alakult gazdakör eddigi tevékenységéről, amelyből kitűnik, hogy az alakulásnál 30 tag lépett be és a tagok száma ma 114. Elmondotta, hogy a búzavetőmag, műtrágya és gépbeszerzés stb. terén milyen szép eredményeket értek el és hogyan védték a gazdák jogait több esetben. Dr. Gogomán Ferenc Dés, kitűnő és alapos felkészültségre valló előadásában a gyümölcstermesztésről tájékoztatta a hallgatóságot. Bocsánczi Endre felszólalása után Velits György megköszönte dr. Szász Pál látogatását. Este a gazdakör vacsorát adott a vendégek tiszteletére. Magánforgalmú valutaáraik. Francia frank 6.60—6.70, svájci frank 41—42. dollár 173 —4 76, amgoii font 885—895, török font 115 —4 20. iáira 8.80—8.90. betigas 28—30, márki 44—45, cseh korona 6—6.10, pengő 34—85, sebül ing 34—34.50, holland forint 96—98 zloty 32—33, dinár 3.80—3.90, drachma 1.50 —<1.60, leva 1.70—1.80. Szász Pál beszéde ge és az egész magyar gazdatársadalom érdekeit akarja képviselni függetlenül attól, hogy a gazdák milyen felekezetihez tartoznak. Egyetemes magyar ügyről és érdekekről van szó. Minden munka nehézségekkel szokott megkezdődni és a félreértések elkerülése végett tartom szükségesnek mindezeket tudomásukra hozni. — A tordai magyar gazdák egyben városi lakosok is és ennek annál inkább örvendek, mert szükség van ennél a tevékenységnél a városi magyarság megértő szellemére. Szükség van továbbá a falu megértésére.
