Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-09 / 207. szám
I taxa poştală plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és ki a. dóhévatal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unitéi 9 Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 840 lej. — Magyarországra: negyedévre pengő. A többi külföldi államokba csak a 210 félévre 420, évente I0; félévre 20, évente 40 portókülönbözeotél több. LVIII. ÉVFOLYAM, 20 7. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 9. A szovţeiofosz 9,bomba“ ellenébe is Olaszország és Németország még nem döntött, de „jóindulattal tanulmányozzák“ a dolgot. — Anglia legfennebb egy heti időn belül alkalmazni kívánja a hajózás biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. Eden és Delbos holnap indulnak Genfbe Beck lengyel külügyminiszter párisi tárgyalásaitól a Imncím-ícngyeí szövetség megerősödéséi vát\á A külpolitikái viták előterében a Franciaország és Anglia által indítványozott földközitengeri értekezlet áll. Az értekezlet összejövetele, bár Olaszország és Németország még nem válaszoltak határozottan a meghívásra, már majdnem biztosítottnak látszott, mikor a torpedózásokkal Olaszországot meggyanúsító szovjetorosz jegyzék egyszerre felforgatta a helyzetet. Rövid ideig úgy látszott, hogy az olaszok és németek visszautasítják az értekezletre szóló meghívást, Anglia és Franciaország a meghívott többi államokkal igy is megtartották volna az értekezletet, melynek határozatai azonban esetleg olasz és német ellenállásba ütköztek volna s igy beláthatatlan újabb bonyodalmakra adhattak volna okot. A gyorsan megindult diplomáciai munka azonban, úgy látszik, elhárította ezt a veszedelmet. A tegnap este és ma reggel közreadott londoni jelentések szerint, ottan újra legnagyobb mértékben valószínűnek tartják az olaszok részvételét az értekezleten és egy közben megjelent olasz félhivatalos közlemény szintén arról beszél, hogy a római kormány továbbra is a legnagyobb jóindulattal tanulmányozza a kérdést. „Igen nehéz leülni egy olyan állam képviselői mellé — mondja a közlemény, — amely a kérdéses jegyzékben foglalt vádakkal illette Olaszországot. Az olasz kormány mindamellett a legnagyobb jóindulattal tanulmányozta Anglia és Franciaország meg- hivását és rövid időn belül dönteni fog ebben a kérdésben. Ez a döntés természetesen Németországgal összhangban fog megtörténni.“ A többi meghívottak közül Románia, Jugoszlávia, Görögország, Törökország és Egyiptom már tudatták az angol és francia kormányokkal, hogy a meghívást elfogadják. Tegnap este felmerült az a hir is, hogy a közbejött nehézségekre való tekintettel az értekezletet elhalasztják. Ezt mára határozottan cáfolják, hozzátéve, hogy angol vezető körök szerint az értekezletnek a résztvevők száméira való tekintet nélkül a kitűzött időpontban kell összeülnie. „Abban az esetben írja egyik nagy angol lap, — ha egyes hatalmak megtagadnák cm együttműködést, vagy sikertelenségbe akarnák fullasztani az értekezletet, ki fogjuk jelenteni, hogy a mellettünk álló hatalmakkal egyetértve dolgozunk tovább kitűzött célunk érdekében s ha kell, egyedül is megvalósítjuk azt. Ez a kérdés ugyanis nemcsak tengerészeti, hanem külpolitikai is a domíniumokra és a birodalom érdekeire ugyanúgy vonatkozik, mint az angol anyaország érdekeire.“ Anglia tehát a birodalom egész súlyának latbavetésével akar tovább haladni a megkezdett utón. Chamberlain miniszterelnök Eden külügyminiszterrel tegnap több órán át tanulmányozta az értekezleten benyújtandó angol javaslatokat. Eden külügyminiszter mindgyárt az értekezlet elején be akarja jelenteni, hogy angol felfogás szerint a földközi- tengeri kérdések megoldása többé nem szenvedhet halasztást és az elhatározandó intézkedéseket a legrövidebb időn belül alkalmazni is kell. Anglia ezeknek a-, intézkedéseknek meghozását legfennebb egy heti időn belül látja feltétlenül szükségesnek. Az olasz és német visszautasítás elmaradása azonban távolról sem jelenti azt, hogy ■a Genf melletti Nyonban megtartandó értekezlet előtt ne állanának továbbra is súlyos akadályok. Az olasz—német csoport és Szovjetoroszország ellentéte már magában is majdnem leküzdhetetlen akadálynak látszik a tárgyalások nyugodt menete szempontjából. Az olaszok a szovjetorosz vádat mindenesetre föl fogják használni arra, hogy már az értekezlet összejövetele előtt kizárják az ellenük esetleg újra felhozandó vádakat. Róma részéről leghatározottabban kijelentették, hogy az olasz kormány nem hajlandó mint vádlott, vagy akár csak mint gyanúsított is, megjelenni az értekezleten. Erre vonatkozólag tehát még a tanácskozások megindulása előtt határozott nyilatkozatokra les-: szükség. Viszont moszkvai jelentések szerint Litvinov mingyárt az értekezlet megnyitása után indítványozni akarja, bogy a kereskedelmi hajók közelmúltban történt megtámadása ügyében rendeljenek el szigorú vizsgálatot és állapítsák meg minden kétséget kizáróan. hogy a támadásokért melyik állam a felelős. Ehheg az indítványhoz a szovjetorosz népbiztos hozzá akarja fűzni, hogy a kezében levő bizonyítékok alapján Moszkva Olaszországot teszi felelőssé a támadásokért, Ha ez megtörténik, nem szenved kétséget, hogy a vádaskodást úgy olasz, mint német részről a legélesebb viszontválasz fogja követni. A félhivatalos sajtó hangja Rómában, Berlinben és Moszkvában kétséget sem hagy afelől, hogy egy ilyen összeütközés nem a legenyhébb módon folyna le. Az angol és francia diplomáciának tehát minden ügyességére szüksége lesz, hogy a három hagyhatalom képviselőinek megjelenése esetén a tanácskozásokat eredményes útra vezessék. Londoni jelentések szerint különben úgy a francia, mint az angol kormány erős nyomást fejt ki Moszkvára. A genfi tanácskozások megkezdése előtt Párisba érkezett Beck lengyel külügyminiszter, aki Delbos külügyminiszterrel hosszas megbeszélést folytatott. Beck látogatásától a francia—lengyel szövetségi kapcsolatok megerősödését várják, amit a párisi sajtó örömmel üdvözöl és Delbos külügyminisztert dicséri érte. Beck holnap Eden és Delbos külügyminiszterekkel együtt utazik Genfbe. Tegnap Párisba érkezett genfi útjában Negrin, a köztársasági spanyol kormány miniszterelnöke is, akinek részvétele a népszövetségi tanácskozásokon alighanem szintén hozzá fog járulni a genfi ülés mozgalmasságához. A külpolitikai élet eseményei közé sorolhatjuk a rövid berlini hirt, hogy Csi- csibu japán herceg, a japán császár test- véröccse ma Berlinbe érkezik, ahol nagy ünnepélyességgel fogadják. Oroszország elreíeitfe sojlíoi 'PARIS, sz'öplemiber 8. A üairas jelenii: FancLa poliitiiikali körök inem rejtegetik mélységes csodálkozásukat a szovjetorosz jegyzék felett, mely kiét orosz haljómaik a Földközi-tenger keleti m/edencéjlélban való megtorpedózásáért teszi 'Meiössé Olaszországot. íMegálrapitiják, hogy .a szovjetorosz lépés épp azon a na.pon következett be, melyen Frain<- claország és Anglia elkül dőt tép a meghívókat a f öl d köztien gieri értekezletre, melynek célja, hogy szerződéses kötelezeftslégek utjiáim végetviessen a kereskedelmi hajók elleni támadásoknak. A római szovjetorosz Uéipésről Moszkva nem érteisitebiie Franciaországot. Delbos külügym,imisz‘ter hétfőn fogadta Szov- jetoroszország párisi ügyvivőjét, aki megbeszélésük 'folyaméin még csak célzást sem 'tett a [jegyzékre, melyet épp akkor nyújtott át Rómában a szovjetorosz nagykő vielt. A francia kormány a jegyzékről római ügyvivője utján értesült. A római 'francia ügy1 vivővel az este folytatott megbeszélése során Oiano gróf olasz küLügyimlnisziler közölte, hogy a Szovjetunió jegyzéke kényes helyzetéi teremtett, mert befolyásolhatja Olaszországot a földköziiiftantgeri érteklezlétre szóló meghívás elfogadásában. Az oilasz külügy- miiniisz'ter azonban nem' mondott semmi Olyant, amiből a meghívás visszautasítására lehetne követkéz!tetnlr. Az érdekelt kormányok most tanulmányozzák a szovjlei jegyzék nyomán előállott helyzetet. Franciaország és Anglia kormány aii úgy látják, hogy a szovjetorosz lépés nem akadályozhatja meg a földközitengeri lértekJazlet összeülédét. LONDON, szeptember 8. Az angol sajtó egyöntetűen a szovjet jegyzékre vonatkozó római tudósításokra fordítja a fősulyt. A I'apok kiemelik az orosz lépés álital Londonban keltett rossz benyomást, A elmeik között áll andÓa'n ott szerepel a kérdés: „A szovjetek meg akarják torpedózni az értekezletét?" Az aradi eset Ami Aradon történt, nem egyedülálló eset. Sajnos, más városban is azt látjuk, hogy a város vezetősége tisztán üzleti okból vállalkozásokba kezd s ezzel nem egy polgárának a szájúbót kiüti a kenyeret. Ahogy Arad város vezetősége is megtette akkor, amikor városi mozgószinházat alapított. Szegény aradi közönség ugyan nagyon elcsodálkozott, amikor ezt a „bölcs“ intézkedést meghallotta, dehát ki tehet ma a város vezetősége eilen valamit is.,-. Az aradi polgár sem tett s hallgatott. De figyelt. Figyelte, hogy vájjon mi lehet a hátterében ennek az intézkedésnek és leste, hogy mikor derül ki: mennyit fizet rá az üzleti vállalkozásra Arad. Az aradi polgárnak nem kellett sokat várakoznia. Egy szép napon azt olvashatta a lapokból, hogy Dumitrescu közigazgatási vezérfelügyelő vizsgálatot végzett az aradi városházán. A vizsgálat eredméngeképen Bu- curestibe rendelték Arad polgármesterét. Az aradi polgár még mindig nem tudta miért. Egg szép napon aztán kisült minden: felfüggesztették állásától Stefanuti moziigazgatót, mert az aradi városi mozi csak ebben az évben négyszázezer lejébe került. Az aradi polgár, aki annakidején elcsodálkozott, hogy miért igyekszik a városi tanács a lakosság szórakozásáról gondoskodni, amikor más dolga van — most szomorúan gondol arra, hogy ezt a veszteséget majd neki kell kifizetnie ... Az aradi eset igen tanulságos. Bizonyítja, hogy a városi vezetőség ne konkurráljon adófizető polgáraival, hanem maradjon meg szigorúan a közigazgatás sáncaiban. Van olt mit elvégezni éppen elég. De mozit és más egyebet ne csináljanak. Hagyják ezt azokra, akik, ha rá is fizetnek — nem károsodik belőle mindenik polgára a városnak. Mist mir , A név most nem fontos. Nevezzük egyszerűen egy betűvel. X-etf. Lehet mögötte minden angol, takarhatja csupán azokat, akik komolyan elgondolkodnak most azon, hogy Anglia újból megkapta a magáét: Japán kereken visszautasította Nagybritaunia kérését és nem kér bocsánatot. Nos Mr. X, Ön, aki ezt a döbbenetes" és „megütközést keltő" hirt a Tűnésből, vagy Daily Telegraph-ból olvassa, mit szól ahhoz, hogy7 a Foreign Office ismét melléfogott. Ahogy az utóbbi esztendőkben már nem egyszer. Mert bizonyos, hogy nem az angol önérzeten ejtett csorbát a japáni válasz, de kimondottan csupán az angol diplomáciát érte ez az arculcsapás. Azt a diplomáciát, amely hosszú éveken keresztül nem a diplomáciai szócsaták sima fegyvereivel, de mindig — bizony évszázadokon keresztül — csakis a nyers erőszakkal tudott „igazának*4 érvényt szerezni. Nem, Mr. X. Sem önt, de egy angol állampolgárt sem ért semmi bántódás. Azonban .. Ez még nem jelenti azt, hogy ott a Távol- Keleten ebből önre nézve nem lesz mégis bonyolultabb a helyzet. Bizony előfordulhat, hogy önt valamelyik gyarmati ezredhez behívják és ön — menni fog. Kell! CMthogyja a sima és nyugodt angol életeit, a klubokat, a ködös Londont, a csendes délutánokat, Wimbledont... mindent, ami önnek a nyugatot, az angol nyugatot és kultúrát jelentette — és lemegy valahová Sanghaj környékére. A piszokba, a szúnyogok közé, ahol se klub, se csend, se kényelem és se tennisz- partik ... Bizony ez megtörténhetik s ön, aki valamikor oxfordi, vagy cambridgei diák volt és megszokta a szép, a kiegyensúlyozott 6'eteí, a szép, okos, beosztású« napokat — egyszer, csak azt veszi észre, hogy a függetlenségnek, a szabadságnak vége és a katonazubbony mégsem olyan szabad, mint a kényelmes angol kabát. .. S most Mr. X elgondolkodhatik, hogy érdemes volt-e mindez... És szidhatja a Foreign Oificot... Mást úgyse tehet Megiaríják a földközi-tengeri értekezletei
