Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-08 / 206. szám
1931 szeptember 8. ELLBNZÓK Karcolatok, feljegyzések a sepsiszentgyörgyi tanácskozásokról iiiiiiifÉffníriiiMiM ii Sürgősen meg kell oldani a kisc Nem-I zeii hagyományaink megőrzése: a magyar családok ' ' ■■ ................■». Csalhatatlan számosz-'opok beszélnek arról, hogy az értékromboló munkában az alkohol ma is versenytárs nélkül büszkélkedik. Nem részletezem itt azt, hogy a szesz- fogyasztás a földkerekségen milyen ,,üdvös“ eredményeket vált ki, csak arra utalok, hogy dacára az elszomorító mérlegnek, nagyon sok állam hivatalos pecséttel hitelesíti ezt az öngyilkoss\ági folyamatot. Erre nem látok más magyarázatot, mint azt az egyetlenegyet, hogy a cél szentesiti az eszközt> vagyis hogy az alkoholfogyasztás egyik biztos pillére a kiegyensúlyozott állami költségvetésnek. — A feltett kérdésre beérkező válaszok közül a bort 308 orvos mondja károsnak, 2.268 hasznosnak és 856 egyenesen nélkülözhetetlennek. A statisztika pikáns izét az adja meg, hogy a választ adó orvosok közül 690 szesz- ellenes. Ez azt jelenti, hogy a ,,rendes körülmények között“ saját példájukkal is a józan életet tanácsoló orvosok közül közel éOO-an megalkudtak. Hogy miért, mivel, vagy kivel, azt nem találgatom, legfennebb annak a gyanúmnak adhatok kifejezést, hogy vannak emberek, akik magasabb érdekből felcserélik a célt az eszközzel. Elgondolom, hogy a bírók az emberies törvény alapján milyen nagy különbséget tesznek ítéletük közben a hirtelen felindulásban és az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságok között. Az előbbire sok mentő paragrafus van, az utóbbira nincs kegyelem, csak egyetlen kivételes esetben: ha alkohollal végzünk ki valakit. Még szerencse, hogy nálunk a borok nagy része olyan csapnivalóan rossz, hogy nem lehet belőle pálinkát főzni, legfennebb — ecetet. Igaz, hogy az is csak olyan, minit a bor, amelyből készüli. A jobb minőségű bort azonban ezután is megisszuk és megitatjuk, mert aszaltszőlő mellett nem [ehet — mulatni. * Catherine Curtistól nem tagadhatjuk meg azt, hogy a nők jogaiért való küzdelmében a leghathatásabb fegyvert választotta. Joggal büszkélkedhetik, mikor azzal lepi meg az amerikai férfinépet, hogy a tőke 65 százaléka máris a nők kezében van. Ha utána kutatunk annak, hogy a fennmaradó 35 százaléknak még mekkora hányada fölött rendelkeznek a nők közvetve, vagyis a férfiakon keresztül, bátran elmondhatjuk, hogy Catherine Curtis és táborkara a legjobbik részt választotta. * A Szent írás többek között Krisztus Urunknak egy olyan állítását is elkönyveli, hogy ,,a vakok látnak.“ A Megváltó ezt valószínűleg ugg értelmezte, hogy aki rajta keresztül nézi az Úristent, annak szeme — vak létére is — megnyílik. Hogy ennek a bizonyságtételnek idestova 2000 esztendő óta nem hisznek, azt mi sem igazolja inkább, mint az a furcsán hangzó hir, hogy a Svájcban felépített és kényelmesen berendezett ,,vakok intézeté“-be egyetlen jelentkező sem akadt. Jókai ,,A kráó“ cimü regénykéjében írja, hogy a .„Csúnyák intézeté“-nek lakói rendre mind megszöknek, mert egyik sem birja ki sokáig azt a rettenetes tudatot, hogy ő — csúnya. Ehhez hasonló érzékeny pontunk a vakság is. Az a rögeszménk, hogy csak mi látunlz s másnak hályog van a szemén. Ha egy kalandba bocsátkozom, meg vagyok győződve róla, hogy azt rajtam kívül csak a másik szere\ptlő tudja s nem jut eszembeJ hogy mig az óvatlan óvintézkedés elvakulttá tesz, addig a harmadik pletykára éhes gyönyörűséggéi nézdelődik. A baj aztán ott kezdődik, amikor más nem azt látja, jobban mondva nemcsak annyit lát, ameng- ngit részére engedélyezek. — Mennyire más volna az életünk, akár közös, akár egyéni, ha ezek a kölcsönösen féltételezett, de mindig magunkra visszapattanó vakságok nem fosztanának meg az önmagunkba való nézés tanulságaitól! Omikron. SFANŢUL GHEORGHG, szeptember Î. (Az -Ellenzék kiküldött tudósítójától.) Négy hosszú év után találkoztak ismét Sepsi- szentgyöngyön a romániai magyarság kiküldöttei. Nagy volt az anyag, amelyet meg -kellett tárgyalni. Idő sem volt elég hozzá, hogy minden kérdést olyan részletességgel vitassanak meg, amilyent fontossága megérdemelt 'volna. -Elvek, vélemények kicserélése képezte a viták anyagát, de jóleső érzés V°H azt tapasztalni, hogy minden felszólaló egyet akar: a magyarság sorsának feljavítását. Érdemes, néhány karcolatot adni a kétnapos tanácskozásokról. Epizódokat, szineket, amelyek jellemzően világítanak rá arra, hogy mennyi lelkesedd fütötte át azokat, aíkik a kis székely városkában tartott köz gyűlésen résztvettek. meqmíi ^ r •i I feoait I A. is «eres® §2 o q p é p l Jakabffy Elemér a szónok A kisebbségi kérdés elvi és gyakorlati résziének ismertetésével kétszer is tanúságot tett remek felkészültségéről Jakabffy Elemér a kisebbségi szakosztály elnöke. Az a be- sztéd, amelyet a szakosztály megnyitó üléséin a kisebbségi kérdésiről tartott, olyan adatokait tárt a hallgatóság elé, amelyek tényekkel és pontos dátumokkal bizonyították, hogy Eui'ópaszertie mindenütt küz- demeik .jogaikért a kisebbségben élő nemzetek. A gyakorálti rész felvázolása tmlajdonképen a szakosztály ülésén történt meg, a közgyűlésen a kísebbsiégli kérdés elvi részeit fejtegette Jakabffy Elemér. Mindkét előadása lekötötte a hallgatóságot. Nemcsak azért, meri témái érdekeseik voltak, Van vallamii- Jakabffy Elemér -előadásmodoráiban, amii beszédének elejétől végéig magára vonja a figyelmeit. Meglátszik, hogy mestene a szónak. Több évtizedes parlamenti múltja van és érzi azt, hogy a hallgatóságot csak akkor lehet lebilincselni, ha a legelvonitabb témát is egyszerű, a józan észhez szóló stílusban fejtegeti a szónok. Ezért van az, hogy mondanivalóit miindlenütt keresetlen szavakkal adta elő. És legfőbb sikereként könyvelheti el, hogy mindenki megjegyez te beszédeinek tartalmát. Érvén ye- sütleitte azt az igazságot, hogy igazi hatása csak annalk a beszédnek van, amely mindenkihez szól és színt tud adni sokszor száraz tényéknek is. A szinház-ügy Helyes volt, hogy a kulturális szakosztály szőnyegre hozta a kisebbségi szinészet kérdését . Egyik legforctosáibb kérdésünk mosd, a színházaik megnyitásának idején, hogy kik kapnak játszási engedélyt a magyar kultúra terjesztésére. Sajnálatos tény, hogy a legutóbbi éviékben súlyos hanyatlást mutiait a magyar szinészet. Állandó anyagi bajokkal (küzdenek a sz-in- -tlársuLatok. Nagyon sok helyen nyilvános botrány lett abból, hogy anyagi és erkölcsi alapokkal nem rendelkező színigazgatók a lehető legkínosabb helyzeteknek tették ki tagjaikat és az erdélyi magyar társadalmat I Helyes volt, hogy végre a magyarság hivatalos képviselete is rámutatott ennek a helyzetnek >ta nt'hatatlainiságá'ra. Tűrhetetlen az, hogy olyan vállalkozók éljenek vissza a magyar színészet nimbuszával, akiknek semmilyen rátermettsége nincs szí n,h átvezetésre. Azok az -alkalmi sziintárs'ulatok, amelyek vé- gi'gházalják a hiszékeny magyar városokat és falviakat, csak ártanák a magyarság tekintélyének és semmilyen joguk nincs arra, hogy a- magyar kultúra szent nevében támogatást kér jenek. parlamenti csoportunknak egyik legfontosabb célkitüzíése kiéli, hogy legyen a szhi- házkérdés kédvező elintézése. Ez az ügy igazán politikáment-e9. Az államnak és a magyarságnak egyformán érdeke, hogy csak olyan szinigazgaltók kapjanak koncessziót, akik valóban rá is szolgállak a magyar szó gyönyörű muzsikájának terjesztésére. Azt is meg kell akadály ózni, hogy egyik napról a másikra, gyanús színigazgatók, olyan színészeket léptessenek fel, akikről azelőtt senki sem hallott. Most, hogy a színház-kérdés a közgyűlésen is szóba került, remélhető a kedvező megoldás. Nem kell azonban miegfel-ed'kezini arról, hogy a húszo-n negyedik órában vagyunk. Nemsokára mindenütt megnyílnak a színházak kapui, azonnali intézkedésre van tehát szükség, nehogy a multbeili anomáliák miegj-smlétilőd- j'an e k. Gyermekeink és a nemzeti kultúra Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. kisebbségi és emberi jogok előhareosa. Még válts egy nagyon lényeges pontja a; kulturális szakosztály hlaillározaiti javaslatának. Kimondhat at lan jelentőséggel bir a jövő I nemzed ékének otthon, a családi ház falai közölt való tanítása. Nemrégiben éppen a<z Ellenzék hasábjain mutattunk rá arra, hogy a magyar ifjúság egyrésze állami iskolákban tanul és itt is fejezi be középiskolái tanulmányai!. Ezek az Ifjak önhibájukon kívül úgy kerülnek ki az életbe, hogy semmit sem tudnak ,a magyar irodalomról és történelmi hagyományainkról. Ibi sem lehet az áillamihatalmait felelőssé tenni azér'.i, hogy ezek a fiatalok teljesen tájé- kozatlainok nemzeti kultúrájukról. Ainmak idején, amikor a románság élt kisebbségi sorsban, mintien román család gondoskodott arról, hogy gyermekei nemzeti szellemben kapják nevelésüket Ugyanez a feladata a magyar kisebbségnek is. Ahogy a magyar pánt, kulturális szakosztálya kiimiandb'.ltia: minden magyar család tartsa legfontosabb feladatának, hogy állami iskolában tanuló gyermekeit megtanítsa a magyar irodalom és a magyar mull történetére. Nem üres szólam az a közmondás, hogy jaij annak a nemzetnek, amely nem becsüli meg hagyományait. Minden magyar családnál szükség van egy miagyar történelemkönyvre és egy magyar irodalomtörténetre. Ez a lényege a kultúrálni® szakosztály határozatának, hogy otthon a családbain. folytatni kell a népnevelésit. Iparosaink és gazdáink szervezkedése Beszédes igazság Gyárfás Elemér dr.-naik az a megállapítása, hogy a magyar pártnak nem lehet közgazdasági programja, mert a kisebbségi magyarság már helyzeténél fogva sem adhat kormányt az országnak. Ennek a. szakosztálynak működése mégis dömtőfonitoisságu napjainkban, mert talán sohasem volt olyan nehéz a kisebbségek helyzete, mint most. Szabó Béni-, a magyar iparosak, parlaim-emtli képvi'selőjie igazán gyakori a tii péiidlákab hozott fci] arra, hogy hogyan képzeli el az ipa1- ros'ok sorsát a jövőbeni. Tárgyilagos megállapítás az, hogy az iparosokat szindikátusba kell tömöríteni, amelynek keretei között nincsen nemzetiségi különbség. A vevő jó árul ákar és amikor vásárol, nem néz nemzetiiiségi szempontokat, hanem aat óhajtja, hogy a pénzéért jó árut kapjam. Most, amikor unos-untalain halljuk a mem- zietli munkavédelmii törvény kívánságait, nagy összetartásra és tárgyilagosságra van szükség, hogy a magyar iparosság jövőjét biztosítsuk. Szerencsés példa állatit a közgazdasági szakosztály előtt, miért az utolsó évben az Erdélyi Gazdasági Egyesület bámulatos eredményeket é.rt el a magyar gazdák politikamentes megszervezésével. Tények bizonyítják, hogy az E. G. E. Útmutatása és támogatása ered- ményeképen a magyar kisgazdának több búzája termett, kedve volt a föld megmü vetéséhez és bizakodó hittel néz a jövőbe Nem vitás, hogy sikerül majd ezen az ala pon megszervezni a magyar 'iparosakat/ csak -kitartás és eréiy kell, a küzdelemhez Hosszú napokig el lehetett volna vita tkoz mi ezekről a k-érd-ésekről, de a közgyűlésen elsősorban az általános kisebbségi sorssal és politikai sérelmekkel kellett foglalkozni. Mégis volt idő ezeknek a kérdéseknek felszínre hozására is. Jószándéku, lelkes magyarok vitatták meg ezeket a kérdéseket Azzal a megnyugtató érzéssel utaztunk el a székely városkából, hogy a most elhintett mag tetrmékeny talajra talál és a legközelebbi jövő öntudatos, minden tléren megszervezett magyar népet áltóit majd a 'létért való kemény küzdelembe. Végh József. HIRES emberek SHAW G. fi. Shaw egy napon az egyik londoni színház uj darabjának első előadását nézte. Páholyában ült a darab még meg lehetősen ismeretlen szerzője is. A darab második felvonásának vége felé a szerző nem tudta tovább fékezni kíváncsiságát s a hallgatva ülő Shawt megkérdezte, hogy tetszik neki a darab. Shaw közönyösen felelte: — Odakinn bizonyára borzalmas idő lehet. .. Értetlenül bámult a fiatal szerző Shawra: — De miből gondolja ezt, Mister Shaw? — Mert egyetlenegy ember sem hagyja el a színházat. BOUVART MICHEL. Bouvart Michelt, a hires francia orvost (1711 —1787) hatvanadik születésnapján megkérdezték: — Mit csinál, hogy még mindig olyan fiatalosan, egészségesen néz ki? — Nagyon egyszerű — felelte Bouvart doktor. — A receptjeimből éltem, anélkül, hogy magamnak akárcsak egyszer is kellett volna valamelyiket használ nőm. VAN DYCK. Van Dyck Anglia királynőjét festette, akt nem volt szép, de aki szerette volna, hogy a képen szebb legyen, mint ami lyen a valóságban. Van Dyck azonban egyáltalában nem hizelgett a képen a királynőnek s mikor a kép készen volt, a királynő megkérdezte: — Miért festette a kezemet szebbnek, mint amilyen, az arcomat pedig nem? — Azért felség — felelte Van Dyck. — mert attól a kéztől várom tiszteletdijamat. FALCONET. Falconet, XV. Lajos háziorvosa hal doklott. Ágya körül utoljára gyűllek össze tanítványai. — Vigan és könnyen halok meg — mondta Falconet fiatalabb kollégáinak, mert három kiváló orvost hagyok hátra — Ki az a három, kegyelmes ur? — kérdezték tanítványai abban a reményben, hogy őket fogja Falconet megne vezni. — Hogy kik? Ma már a konkurens irigysége nélkül mondhatom meg önöknek. A viz, a mozgás és a diéta. Minden zenemű leggelőnyöseleben az Ellenzék kiSny voszíályákan
