Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-04 / 203. szám
1937 szeptember 4. ELLE N Z 8K ©*> Ot évi részietekben kell visszafizetni a városnak a marosvásárhelyi Popovici, Costache és Poenariu utcák javítási költségeit TG.-MURES - MAROSVÁSÁRHELY, szeptember 3. Néhány évvel ezelőtt a Teleki-könyvtár mögött levő hatalmas kertet Teleki Károly gróf parcelláztatta és a parcellázott területen uj városrész keletkezett, mely a Popovici, Costache és Poenariu utcákból áll. Azóta az utcák javítása ügyében 561111111 intézkedés sem történt, bár azt a városrész lakói többször kérelmezték. Az ügyben végre tegnap döntött a városi tanács. Az érdekeltek a szűk utcák miatt 2 méter szélességben kérték a gyalogjárókat megépíteni, a város azonban a rendészeti terv intézkedései alapján 1.50 méter széles járdát építtet. Mintegy 30 háztulajdonos között osztották meg a költségeket és egyeseknek közel 12.000 lejjel kell hozzájárulnak az utcák kikövezéséhez. A költségeket a kérelmezett 10 év helyett 5 év alatt kell visszafizesse a városnak. Az utcákat a Marosból szállított, úgynevezett macskafej kövekkel kövezik ki. MNOENT TISZTIT é,lÉpú$$m e kim m Nemiethőzi nőnap Debrecenben Hétszáz főből álló nemzetközi társaság hullámzása a debreceni Nagyerdőben, «r Dóczyné Berde Árnál francia, német és magyarnyelvű előadásai a debreceni nyári egyetemen. - Bábeli nyelvzavar és a nemzetek testvéri harmóniája a Hortobágyon CLUJ-KOLOZSVÁR, szeptember 3. Nemcsak a természeti, de a művészeti életben is most folyik a betakarítás. A művésznél ugyanis nem a pihenés korszaka a nyár, hanem a gyűjtés vagy feldolgozás, az érés vagy szüretelés ideje. A számadások napjain az elkövetkezendő napok, mikor művészeink, íróink a „nagy szezon“, a nyár után élményekkel, anyaggal! a szellemi ragadozó zsákmányával megterhelten térnek haza. « Látogatás Pécipié Berde Autóinál Városnak egyik ilegjelenitősebb és legérde- kies'eibb műves ziegyéniiségéhleiz, Dóczynlé Berde Am állhoz megyünk el, akiiről! tudjuk', hogy a nyár eleijén meghívást kapott a debreceni' 'nyári egyeltem részéről! előadások tartására. Az erdélyi népművészetről' keliél>t besz'éUínlie és tekintettel a nyári egyeltem nemzetközi voltára, több nyelvien'. iA. művésznő épp a Gyilkos-tó partján álmodozott egy bökés, munkás nyárról, miikor e m'e'ghiivás érte, naely rengeteg munkát és energiát kivánit. A festő nő a néppel szoros ka'pcsoliatban él, annak művészete vérében van, die oly waigy számú nemzetközii társaság ellőtt a nép liléikének kincsét a. művészi miegnyiitatlkozás formájában kézzelfoghatóvá tenni!, érzékeltetni, nagy erőpróbát jel]entetit. 'Hogy ez erőpróba eredimlénnyel járt, mutatja az a nagy érdeklődés, mély a festőinőlőji a francia és német nyelvű 'előadások után egy magyar nyelvű előadást iis köv,eltelt. A sz'emIMilieti eljáráshoz folyamodott. 'Leghelyesebbnek úgy 'képzelte el, hogy a szó illusztrálásához élő alakoknak, nép- müvészetlil tárgyaiknak bemutatása szükséges. !Egy ilyen feliadat miegoldáisa csaiklils bőséges szemlélteitéssel érhető el. E délit szolgálnia népi tárgyú és erdélyi vonatkozású festmény elilnleiki kiálliMsái iils. nek a nyári egyetemre: anyák leányaikkal, apák fiaiikkali. Vannak visszajáró ,'lelkek is, alk'itk tizenegy év óta — ez a nyári egyetem működésének .ideje — minden nyáron 'eljöttek s már többszőr le is vizsgáztak magyar nyelvből. A magyar végre hallja saját' nyefl- vét idegen népeik ajkán felcsendülni és elérte legfőbb törekvését: nemzetéinek az uj európai íkiuiltura kliallakilásában való részvlé- tlelét. A nyári egyetem tantárgyai és előadói A nyári egyetem legfőbb tantárgyai a különböző nyelvek. Magyar, német, francia, olasz, 'angol, lteingyiel és eszperantó nyelvi! és Ír odaírni tanfolyamok vannak, azonkívül} rengeteg művészeti és egyetemes kulturális előadás. A nyári egyetemi tanrendjét olvasgatva feltűnik a terméisze(tudományi tárgyú előadások kis száma. Lehet azonban, hogy ez csák az ez ideii beosztás hiányossága. Az előadók névsorában ott olvassuk Szerb Antal, iHankiiss János, Révész Imre, Juhász Géza, iR. Kiss István 'és Baranyai Zoltán neveit. A béke és az uj humaniizmus szelleme lengi át a tágas csarnokokat és lobogtatja meg a főépületi előtt diiíszlő gyönyörű zászlósort, melyben minden nemzet fia boldogan fedezli fel a sajátját. Legnagyobb számban megjelenő idegenek általában a lengyelek, akiknek sok évszázados, még Nagy Lajos király, később a Báthoryak idejéből fenni aradó kul'íurs'Z'impátiiáját a krakkói és vnl- nai egyetemi ifjúság újra fel'eJ'eveniitetlte. A társalgás nyelve azonban a francia és német s bátr kissé komiiikusain hangzik, akii a debreceni nyári egyetemre készül, annak meg keJji tanulnia e klet nyelvet, vagy legalább is azoknak egyikét. — Sóikat tanultunk az idegenektől — jegyzi meg Dóczyné Berde Árnál. — ÉleJ- mes'séget a belgáktól, bátorságot az északi néipeklől. A hollandok, • észtek, finnek oly biztonsággá,], beszélitek magyarul, hogy sokszor az emlier a jószándákon kívül semmit sem értett meg a, mondanivalójukból. Leg- vidáma'bbaik az olaszok voltak, akik mindegyre rágyújtották a magyar dalokra. Legkedvesebb nótáik a. iPetőfi-dalok voltak, a szövegből azonban itt még kevesebbet lehetett éirteul. Az amerikai IJ-ik generáció arra tanít Ott, hogy hogyan lőhet elszakadni az any a nyelvtől. Náluk a magyar nyelv már csak kedves emlék. A Hortobágyon oly idegen kifejtéssel dicsérték a „gyaj.ibabot“ (déili- bábofj, hogy a szive fájt a hallgatónak. Észrevételeik erőséin amerikai! izüek voltak, a hölgyek elegáinciája és egyéb külsőségek ragadták meg figyelmüket. Megjegyzéseiket pedig kivétel nélkül angolul tettek. hogy az egyetem megalkotásával Debrecen két külön világra szakadt. Maga a város és a város óriási áldozatai árán varázslatsze- rüen a föld színére emelt egyetemi telep nagy problémáit vetett fel. Ügyes karmestereik kifliének e két világ összehangolásához. A debreceni cívis úgy járt az egyetemmel, mint az ezeregyéjszaka mesebeli halász, aki kiengedte a tengerből fogott dobozkából az óriás szellemei. Az egyetem, mely Debrecen városának l'eghőbb álma volt, most, hogy megvaíósuillt, olyan életeit, tempót diktál, mely kissé nehéz feladatot ró a válr.osra A csendes, nyugodt jólétben elterebélyesedet! város életiében a haladás nyugtalanságát hozta s a niem mindig kellemes gondolkozás kényszerét. Lehiggadt, kényelmes viliágszem- léletét megzavarja lüktető szellemi életével. A nyári egyetem megteremtője Hankiss János egyetemi tanár. Energiája', nyugat- európai kultúrája és modora ar.na predesztinálja, hogy ügyes kézzel bogozza ki az egyéni és közérdekek szálait, néha csomóit. A nemzetek ünnepe — a bucsuest — után a busz különböző nemzet fiai és leányai sóhajtva hagyták el a nagyerdei paradicsomot. Úgy távozott el mindlenik Debrecenből, hogy a puszták détibábos tündér játékát csodálta egy hónapon át. Az egész nyári egyetem a valóság, a művészet és a tudomány mesebeli keveréke volt, a puszták 'ündér- ileánya — a délibáb. Orbay Erzsébet. Trmki$$&ía tisztogatás a ipaiîF©! pâri tan RÓMA, szeptember 3. A Stefani-iroda híradása szerint a közelebbi napokban a köztársasági Spanyolországban nagy hadjárat indul meg a trockijisták ellen. A tisztogatást állítólag egy Moszkvából nemrég érkezeit szovjettábornok és a valenciai kormányfő legutóbbi megbeszéléseinek tulajdonítják. te esztergomi ásalisoM Halálos robüanás ego vulkanizáló mlltielgben — Talán kissé sikerült — mondjia Dóczy- inió Berde Árnál — az idegeneknek egy általános képet nyújtanom népművészetünk gazdagságáról!, másfőlőji faláb a magyarokkal] 'is roegéntltiettem, hogy nem rnii'nd sziéke'Jy, ami erdélyi! és nem az az igaz! népművészeti, aimiiyell uton-UtféDein eláraszitjáiki őkelt. Egy pár szép régi Larakiterilszitikus darab bemutatásával rávezettem őhelt az igazi nép! szépségek mcgsejitésére. A m'ég mindig épülőfélben lévő egyetem olvasótermét adták át a festőnőnek ,a; kliá'lilií- •lás céljára. Kiálbiltásáinak anyaga a népétet ikülöniböző mozzanatait, 'Kalotaszeg, a Gyilkos-dó, Torockó, a Maros-unernte és a régi Kolozsvár legszebb részeld, ölelte fiel. —1 A hé'tlseáz főnyi nemzetközi társaság min den egyes -tagja meglát ogaddia kiá’llliitáso- maiti. Meglépte őket a képek szíime, motiivu- maii'. Egy olasz fiatalember boldogan, kiáltott fel egyik képem 'látitiára: „íme Sziicáiliia. . .“ és szinte nem akartai elhinni, hogy ilyen regényes motívumok az ő hazáján kívül is 'teremhetnek. Bár ti szitán és világosan xnutialti- dam rá Európa 'térképén, földünkre, nem Igen -tudták hová heülyezzéki e csodálatos vidékekben gazdag országot. Az idegenek tniagyarul tanulnak A pusziba! levegő hatására szerelmek is fakadtak a nyári egyetemen. Téren és eszmei 'távolságokon át 'kapcsosaitok alakú Mák, bár néha egy szót se értetitek egymás nyelviéből. És hogy nem mindig futó szőreimet 'terme,ld ki az öt ven fokos meleg, azt egy kolozsvári uriláiny eseté bizonyltja, -aki talán nemsoká- ra Idegen ország fiának felesége lesz . . . — Engem iirodalmi és művész éti előadások érdekeltiek, különös tekintettel az ős- kbresztény művészedre — mondja Dóczyné. — Ennek kiegészítések épen mentem ]ie Esz- 'tergomiba az ásatások megtékintttésére. Az eszitefrgomi várban most foityó hatalmas ása- tások nagyszerűen feltárják a III-iik Bféla király lildejebeli építkezés és életbe.rendezke- dés művész! maradványait. Csak ha a Filippino Lippi iskolájából kikerüld fesitményelk- re gondol az ember és a had -méter mély vörös márvány szisztémára, fogalmad ailkod- hait az akkofri kor hadálmas művészeti kultúrájáról. Érdekes felfedezést is tettem Esz- tiergomban. Az egyik fciásoitt kapu rész 'teljesen egyező volt Kogalniceaim-utcai lakásom pinceajtiójával, mosd már tudom, hogy pince- ajtóm a XIIbik századból]' való. A debreceni civis és az „egyetemi város“ Csak idegen szem tudja azt észrevenni', BUCUREŞTI, szeptember 3. Tegnap a Camelieli utca 14 számú házában levő autógumi vulkanizáló üzemben borzalmas robbanás történt; egy halálos áldozat és egy súlyos sebesültje van. A felrobbant vulkanizáló kemence szilánkjai megölték Vasilie Ciuca munkást és súlyosan megsebesítették Oreseanu Elena cselédleányt. Schemer mérnök, az üzem tulajdonosa, a robbanás időpontjában nem tartózkodott ott- j hon. A rendőrség keresi, hogy felelősség, ! re vonhassa. Borzalmas gyermektragédia —■— Egy tízmázsás acétíengeíyszéiíoccsantotía egy ócskavaskereshedő ií éves fiacskája koponyáját A nyári egyetem elgondolását' valósággal sugallta a debreceni Nagyerdő. Évszázados tölgyek között, a technikái kultúra csodáival felszerelt] háíialmia.s épületek, nyugati- európai színvonalú sdrand, tüneményes vi- rágkulltura, amerikai kényelem, nagyszerű koszt, Magyarország világhíres gyümölcséi — ilyen .sok adottság között élvezet naponta pár órán át a világ minden részéből ösz- szphi'Vod'ti tanérokinak, művészeiknek, szialkZr-.ií-i'-.nj»1] m'«».iiií«olló.-.., Koiác-7 Cisaí^á1^0^ érk ézCLUJ-KOLOZSVÁR, szeptember 3. Borzalmas szerencsétlenség történt tegnap délután a Dermata-gyár közelében. Egy társzekérről, amely Rozmann Mór ócskavaskereskedő tulajdona, lezuhant egy 10 mázsát meghaladó súlyú acéltengely és szétloccsantotta Gottlieb Nándor 11 éves fiúcska koponyáját. A szekérre, amellyel Rozmann Mór Jakab nevű fiá- l val és Tóth József kocsissal éppen útban volt a Vasmüvek Rt. felé, hogy odaszáí- litsa az acéltengellyt, felkapaszkodott a kisfiú. A kocsis, amikor észrevette, ostorával bátralegyintett, mire a kisfiú leug- rótt a szekérről. Később ismét felka, paszkodott, amit a szekéren ülők nem vettek észre. A rázós rossz utón a le nem kötött, nagysulyu acéltengely folyton csúszott és végül a szekérről lezuhant, magával rántva a kisfiút, akinek koponyája szétloccsant az óriási súly alatt. A harmadik kerületi rendőrség szállott ki a helyszínére és jegyzőkönyvet vett fel a szerencsétlenségről, majd később Rozmannékat és Tóthot a központi rendőrségen kihallgatták a szerencsétlenségre vonatkozólag. A tragikus véget ért kisfiú Gottlieb Antal ócskavaskereskedő gyermeke volt.
