Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-29 / 224. szám

Szerkesztő a'ég és kia. dóhiivatal: Cluj, Calea Motîlor 4. szám. — Telefonszám: u—09..— Levélcím: Cluj, postafiók 80, Fiókkiadóhivatal és könyvosztily: P. Unir-i 9. Telefon: 11—99. LVHX. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 fej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeotél több. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 29. ki óriáson lolâiKâfa Az államférfiak és államfők látogatása sürü divat lieft. Régóta áradó divat. Nem elég, lia évnegyedenként Géni kitárja rideg és erőtlen karjait, hogy se regestől fagyos keblére vonja minden világ külpolitikái Sámánjait, a szállónk öcsik és különleges re­pülőgépek szinte állandó készenlétben vára­koznak, hogy ide-oda cikkózzanak magas gazdáikkal politikai találkozóra.. Még az egyfkor majdnem pókhálóktól befont otthon üldögélő banlkjegyiiitéziPti kormányzók is utazgatnak, 'akár idegen földrészeikre. Ilyen­kor az emberek egy kicsit hüledeznek és a sajtó kétséges híradásaiban, tapogalódzó ma­gyarázataiban böngészve töméntelen fölte­vést, jóslatot, álomképeiket szőnek, reménye­ket vagy reménytelenségeket faragnak derü­látón vagy borúlátón és a tengernyi szerző­dés, megállapodás, határozat, üzenet, elodá­zás, adatgyűjtés ellenére se merülnek még el véglegesen ia közönybe, fásultságba, ~,r~ ■ törődömségbe, lemondásba, é'rddktelensejpj*, megadásba. Lényegében pedig alig történik változás és ami történik, csak a (.jövőt fenye­gető változás. A béke külső falai még állá­nak, hár teli repedésekkel, idő rágta múlá­sokkal, kopottan, viharverten, de belül már Italom választófal' leomlott, a volt barátok elváltak és volt ellenségek összebújták ben­ne, a gyanakvó fü! békétlenség tuesökeirpe- lését hallja és minthogy a szörnyű pusztítást hozó termeszek még nem szaporodtak: el hozzánk, helyetl'üik őrlő szú emészti, amit meg tud és kötelesség megrágni; napról- napra nagyobb a félelem, hogy az egész al­kotás a következő pi Hámjaiban összeomlik. Amióta megbukott a lefegyverkezési köte­lezettség és csődöt mondott a kisebbségi jog­védelmem, amióta nagyhatalmak odahagyták a Népszövetséget, amióta befejezett dolgok politikája érvényesül, bed üzenet nélkül foly­nak háborúk és a polgárba rcokba rejtett vi­lágnézeti leszámolás vágya tombol, a viliág kép egyre jobbam torzul, az emberiség egyre betegebbé válik 'és igy főid érült a gy arló kozmetikus és üzJe'cs orvos évadja. Csak a negatívumoknak van sikere, csak az erő­szaknak van joga. A sok államférfiul és egyéb utazás az egyoldalú és elfogult orvo­sok időnyerésre és döntő vég elodázására szánt törekvés. Ezalatt a betegségből anyagi hasznot lehet sajtolni és a szenvedő ember lassú elsorvasz'ásával készülni valódi nagy jövendő érvágásokra, műtétekre, csonkítá­sokra. A nyílt színen való genfi szereplés és játék módszerét, amely dicsekvés és bet- venkedés szerint .jótékonyain felváltotta im­már a békebeli titkos külpolitikát, igy ta. karja el és szorítja sutba utazó államférfiak rejtélyes eszmecseréje, titkos döntése, ame­lyek kendőzött Imre mögött a valóság csont­jait, idegeit és izmait aiz idő röntgensugarai már csak akkor vázolják föl, amikor az utólagos következmények főbe kóllirtanak minket, a jámbor tömeget. Az államférfiak utazásai és tanácskozásai során egész különleges értelmet és jelentő­séget követel a Mussolini—Hitler találkozás. Ez a két vezér, a Duce és” a Führer nemi igen utaznak, Hitler eddig csak Olaszország, ba ment, Mussolini pedig uralmának a kez­detétől eltekintve igen régóta egész az ud­variatlanságig menő mód ellenszegült a kül­földre menés ellen, »inig az afrikai nap és az izCám varázsa el nem kapta,. A duzzogó Hitlerrel, egy nagy szakítás után igy is lét­rejött a berlin—római tengely, amely az egykori nagyantant álmait állandóan meg­zavarja lebegéseivel. Most az izgató talál­kozó a tengely két sarki őre között — ért­hető dolog — nem csak újságnak, valósá­gos kezdeménynek, feltörő érdeknek rém­lik. A külső és mellékes vonásokon túl azért válik nagyjelentőssé, mert ,a borzasztóan fe­szült levegőben és az élet-halál kérdését öl­ben hordozó nagy érdekek idején fontos kö­vetkezményekre várunk. Mi sül ki ebből? Fej, amelyet el vesztünk? írás, amit szörnyen ununk? Itt van a földközi tengeri probléma, Hí van a du na völgyi rendezés nagy kény­szere, itt van a világnézleiek próbaháhoru- ja és jn készülődés, hogy a világ egy fasiszta, ■lodzsa miniszter- elnök Ausztriában Schuschniggal tár­gyak a dunavidéki kérdés rendezéséről „Kedvezőszellemben akarja folytatni a kisantant a Magyarországgal elkezdeti meg­beszéléseket“ “ Genf ben egyhangúlag megbélyegezték a japán repülő-támadásokat Mussolini és Hitler béke-beszédei I Mussolini németországi látogatásának I során tegnap estére Berlinbe érkezett, I ahol páratlan ünneplés fogadta. A pá- ! lyauduartól az elnöki politáig terjedő I I útvonalon óriási tömeg, berlini jelentés szerint mintegy kétmillió ember üdvö­zölte ujjongva a Dúcét. Este Hitler aa olasz vendégek tiszteletére lakomát adott, melyen úgy ő, mint Mussolini pohárkö- szöntöket tartottak. A két pohárköszön­tő a Mussolininél és Hitlernél egyaránt szokásos, határozott hangon volt tartva, ez a határozottság azonban főleg arra szolgált, hogy a német és olasz nép ba­rátságának a béke érdekében való meg­szilárdulását emeljék ki. Olyan időben — mondta Hitler, — mikor a világ tele van felszültségekkel, Olaszország és Né­metország szoros barátságban és politi­kai együttműködésben találtak egymás­ra. Ennek a barátságnak megvannak az ideológiai okai is, melyek az európai kultúra érdekében folytatott közös harc szükségességének felismeréséből táplál­koznak, de táplálja az a felismerés is, hogy Olaszország és Németország reális érdekei között nincsenek elválasztó kü­lönbségek, csak összekötő kapcsolatok. Németország és Olaszország barátságát nem szabad mások ellen irányuló blokk­nak tekintetni — mondta szavai befeje- zéseképen Hitler. Í Mussolini ugyanilyen értelemben be­szélt. A két nép szolidaritása ■— mondta a Duce — eleven és cselekvő szolidari­tás. Nem önmagába zárt blokk, mely bizalmatlankodva zárkózna el a többi népektől. Ellenkezőleg, nyitva áll min­den jóakaratu nép előtt, azzal a feltétel­lel, hogy tartsa tiszteletben a német és olasz nép jogait és érdekeit. Megbeszélé­seink — folytatta a Duce — megerősí­tették barátságunkat és védetté tették minden kísérlettel szemben, mely azt szétbontani akarná. Hazamenve, magam­mal viszem szilárd barátságunk határo­zott tudatát. j Hitler és Mussolini, akik a nap folyamán az olimpiai ünnepségek részére épült sta­dionban mondanak nagy beszédeket, met újabb tárgyalásokat folytatnak egymással. Ciano gróf, olasz külügyminiszter pedig Go­ring porosz miniszterelnökkel folytat meg­beszéléseket. Az olasz államfőt és külügymi­nisztert hazaérkezésükkor az angol és fran­cia ügyvivők jegyzéke vánja, melyben, amint angol részről jelentik, a londoni és párisi kormányok leszögezik álláspontjukat a spa­nyol helyzettel szemben, különösen a spa­nyolországi idegen önkéntesek visszahívásá­val kapcsolatban, A dunaividéki feszültségek csökkentése ügyében, különösen a magyar kisebbségi kérdésben egy idő óta napirenden levő meg­beszélések tovább folynak. Pillanatig úgy látszott, hogy Genfben egyelőre*“ szakítás következett be. Csehszlovák és jugoszláv részről azonban láthatólag mindent megtesz­nek ennek elkerülésére. Hodzsa csehszlovák minisztereirtö'k tegnap Pozsonyban hangoz­tatta a kisebbségi kérdés ,,becsületes“ meg­oldásának föltétien szükségét. Pozsonyból az ausztriai Badenbe utazott át, ahol Schu­schnigg kancellárral folytatott megbeszélést. A megbeszélésről hivatalos jelentést nem ad­tak ki, de általános a vélemény, hogy Hod­zsa és Schuschnigg a dunavidéki kérdések megoldásáról tárgyaltak. Ez a megoldás pe­dig elsősorban a fegyverkezési egyenjogúság­gal és a kisebbségi kérdés rendezésével kap­csolatos magyar kívánságoknak tekintetbe­vételétől függ. A fegyverkezési egyenjogúság kérdésére, amint a genfi sajtóhírek egyaránt jelentik1, már találtak megoldási módot. De a kisebbségi kérdésre vonatkozólag még min­dig ellentétek állanak fenn. Külföldi lapok szerint jugoszláv és csehszlovák részről ef- revonatkozólag sem áll már akadály az út­ban. A megoldás tehát most már elsősorban Románia beleegyezésétől függ. Föl jegyzésre méltó, hogy angol és francia részről szintén erősen sürgetik a Dunavidéken igy lehetőnek látszó ,,modus vivendi“ létrehozását. A Ma- saryk elnök temetésén résztvevő francia kül­döttség, melynek élén Blum helyettes mi­niszterelnök állott, ebben az értelemben lé­pett közbe. Angol részről szintén többször módot találtak arra, hogy ennek a kívánság­nak kifejezést adjanak. Tegnap azután a Genfben összeült kisanPant értekezlet hivata­los jelentése is hangsúlyozta, hogy a kisan- tant és. Magyarország kapcsolatai ügyében „kedvező szellemben“ akarják folytatni a már megkezdett tárgyalásokat. A szélsökeleti viszály ügyében kiküldött népszövetségi huszonhármas bizottság teg­nap foglalkozott a kínai szabadvárosok légi bombázásának kérdésével, melyet egyhangú- tan megbélyegzett. Ezt megelőzőleg Cram- borjie angol külügyi államtitkár, Delbos francia külügyminiszter s a bizottság többi tagjai erélyes szavakkal tiltakoztak a bom­bázás ellen. Cnamborne a tiltakozó nyilatko­zat azonnali megfogalmazását indítványozta, amelyet a következő szöveggel el is fogad­tak: A népszövetségi huszonhármas bizott­ság mély megindulásának ad kifejezést a ja- pán légitámadások által okozott szenvedé­sekért, melyek ártatlan, békés férfiakat. gyermekeket és asszonyokat pusztítanak el. Kijelenti, hogy ilyen cselekedetekre, melyek az egész világon csak borzalmat keltenek, mentség nincs. A japán légitámadásokat ezért egyhangúlag elitéli és megbzizza elnökét, hogy hozza ezt a tokiói kormány tudomá­sára. A tokiói angol nagykövet tegnap újra til­takozott a légibombázások ellen. A szélsőke­leti helyzet nyugtalanítja az Egyesült Álla­mokat js, melynek kormánya. amint a Reu­ter jelenti, hajlandóságát fejezte ki arra, hogy a japán—kínai viszályban érdekelt ha­talmakkal közös értekezletet tartson London­ban október elején. PARIS, szeppeimbeir 28. Mussolini olasz miniszterelnök és Ciano gróf külügyminisz­ter Rómába való visszaérkezése után az an­gol és francia ügyvivők közös jegyzéket fognak átnyújtani nekik, melyben a londoni és párisi kormányok leszögezik álláspont­jukul a spanyol helyzetté?, különösen az ide­gen önkéntesek visszahívásával kapcsolatban. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) egy holseviki, egy polgári demokrata arc- vonalra szakadjon szét. Mi történhet mind­ebben! És itt van a kínai—japán háború, mely mögött hatalmas nagy árnyak, az Unió, Anglia, Szoyjcj/ íleseilkednek. Hátiba ejz> a válság kapuja? Borzasztó fontos lehet, ami­re készülnek, ami>t főznek, amit határoznak, amit majd cselekszenek ezek az erejük vagy nlépük folytán hatalmas emberek: ;t fasces és a sv.wtlka hordozói. Veszélyes békét ho«szahbíta'J,ak meg. vagy veszélyes hábo­rút siettetnek? Az emberek félnek a háború­tól, igy a változásokra éhes és szomjas nagy imperialisták és aktivisták csak veszélyes béke hálóját szóbelik, amely fölött azonban változatlanul ott lebeg az egyre inkább erő­södő háborús szellem, amelyet a történelem 18 éves emberi lelkjismcretlensége után büntetésül vagy megváltásul készül zúdí­tani e megkeseredett világra. Egyaránt rossz, amit kotyvasztanak, mert igaz békére szom­jazunk. Nem csoda, ha most a korlárs hüle­dCizik, ludbőrözik, féírebeszél, ha fásultság érthető csábításait elutasítva zaklatott lélek­kel lesi minden pillanatban, mit sejtenek a legújabb találkozó után és valójában mi lesz a következmény. Az. állandó forgószél egy­előre a béke vagy egyelőre a háború szaka­dék», egyaránt veszedelmes két pont felé sodor-e? Milliók tapogatják a fejüket: ke­gyetlenül fáj, mert fő a gondtól és a rémü­lettől. Hetimben kétmillió ember öromuffongva fogcsdlci Mussolinii

Next

/
Oldalképek
Tartalom